Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 030
66 489
113
Valaki magyarázza már el, miért jó az urán betét páncélvédelemben. Kerestem magyarázatot angol nyelvű oldalakon is, de a hatásmechanizmusra nem találtam leírást, mindenki tényként kezeli a betét miatti egyedülálló páncélvédettséget és kész.

Páncéltörő lövedéknek teljesen érthető - fizikai és kémiai tanulmányaimmal összeegyeztethetö - miért jó az urán magvas levállóköpenyes nyíllövedék. A nagy tömegből adódóan átadható, a tömeggel egyenesen arányosan növekvő magas kinetikus energia (mv2/2), => becsapódáskor azonos érintkezési keresztmetszet mellett arányosan nagyobb felületi nyomást és így jobb átütési értéket produkál. Egyszerű kinetikus lőszerek közül ezzekkel a paraméterekkel csak a wolfram-karbid magos lőszerek versenyezhetnek, de azokkal összehasonlítva a szegényített 238-as urán ötvözetű maggal rendelkező lőszerek olcsóbbak (hiszen egy melléktermékről beszélünk) + pirotechnikai tulajdonságai is sok szempontból jobbak. Szóval sok érv szól az urán magvas lőszerek mellett, ellene leginkább csak a nehézfémekre jellemző egészségügyi hatások, de az a hadviselő feleket - főleg míg nem saját földön harcolnak - jellemzően kevésbé érdekli.

Páncélvédelemben viszont pont a nagy sűrűség miatt nem értem a használatát. Akár ha csak homogén acéllal vetjük össze ugyanakkora tömeg mellett a nagyobb sürűség miatt kisebb keresztmetszet / páncélvastagság jön össze egy urán betétre. Értem, hogy a nagyobb tömeg miatt valószínűleg jobban védhet mind a kumulatív sugár, mind az apcr lövedékek ellen, mint az azonos vastagságú acél, de ez csak addig igaz, míg a vastagságnak kell azonosnak lennie. Ha az azonos tömeget veszem alapul, már nehezen hihető, hogy az urán betét jobban véd, különösen ha kompozit páncéllal hasonlítjuk össze, hiszen az urán 238-ból készült ötvözetek, - no pláne maga a vegytiszta fém - lágyabb, mint az acél. Persze a fémrácsban az atomok nagyobb tömege nagyobb tehetetlenséget is eredményez, de ez azt gondolom nem ellensúlyozhatja a nagyobb tömeget. Ezzel az érveléssel az ólomból készült páncélnak is jobb védelmet kellene biztosítania, mint az azonos tömegű acélnak... ennek ellenére nem sok ólomból készült tankot lehet látni.

Olyan érzésem van, mintha ez az urán páncél betét csak egy marketing fogás lenne és kb. annyit ér mint a placebo. Az egyes fémek paramétereinek ismeretében Jobban jártak volna, ha az urán tömegét kispórolva azonos tömegű, de mégis vastagabb kompozit páncéllal látják el a tornyot.

Ha mégsem szemfényvesztés, az egyetlen hihető magyarázat, amit erre látok, hogy adott volt a páncélbetét térfogata (vastagsága), és a fix térfogat mellett akarták a lehető legjobb védelmet biztosítani a hk számára, a tömeg nem számított. Ennek viszont ellentmond, hogy a harckocsi küzdőtere elég tágnak tűnik, tehát akár vastagabb betétekkel is kibélelhető, legalábbis a belső kápek alapján.

Ui: az ez így van, mert xy ezt mondta magyarázatot kérlek hagyjátok, ahogy írtam, engem a vélelmezett hatásmechanizmus érdekel. Nem mantrákat, hanem vélelmezett vagy tényszerűen ismert magyarázatra vagyok kíváncsi.
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .

Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.

Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.
 

Beregszasz

Well-Known Member
2022. február 20.
44
680
83
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .

Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.

Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.

Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .

Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.

Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.
Igen, a probléma pont a sűrűség. Gyakorlatilag az urán 2,5x nagyobb sűrűségű az acélnál. Azaz ugyanakorra urán betéthez képest acélból 2,5x vastagabb páncél hozható létre.

Tény, hogy a keménységre megadott adatokban ennél jóval magasabb szorzó figyelhető meg, de cserébe a keménység / páncélátütés közötti összefüggés nem ismert. A szakirodalom alapján kinetikus lövedékeknél a páncélátütést az anyag közegellenálása határozza meg, ez pedig nem egyenesen arányos a keménységgel.

Fontos továbbá, hogy a homogén acélt csak példaként dobtam be, természetesen a lehetőségeket inkább kompozit páncélzattal érdemes összehasonlítani. Ebben még el is tudok képzelni valamilyen szerepet kemény nehézfémeknek, de nem homogén páncélbetét formájában. Mimdemesetre nem akarom a topicot más irányba elvinni, ez inkább csak érdekesség, szorosan nem kapcsolódik az ukrán helyzethez.
 

Sniper

Well-Known Member
2018. április 10.
1 982
22 867
113
@Beregszasz kolléga azt írta, nem nagyon talált forrást angolul ... más nyelven azért van. :)

Mi az uránpáncél?

Olyan ez, mint egy réteges torta. Ahol kívül acél van, ott van egy alumíniumhéj, amely mindkét oldalán szegényített uránnal burkolja a szénbetétet (pontosabban az úgynevezett „atomgrafitot”).

És az ilyen rétegek egymás után több rétegben is elhelyezhetők. De leggyakrabban sakktábla mintázatba helyezik el a maximális szilárdság elérése érdekében, és különböző irányú szögekben.

Amikor egy lövedék (HEAT vagy APFSDS) becsapódik, a HEAT sugár vagy mag egy kevésbé sűrű rétegen (acélon) áthalad egy olyan rétegbe, amelyet nehezebb „átszúrni és átégetni” (mivel az urán sokkal sűrűbb, mint az acél). A lövedék körülbelül kétszer annyi energiát veszít, hogy leküzdje ezt a réteget. Ezért az ilyen páncélokat kb kétszer „erősebbnek” tekinthetjük, mint a hagyományos páncélokat.

Az amerikai Abrams tank egyik jellemzője ezeknek a páncéllemezeknek a jelenléte, amelyek szegényített uránt tartalmaznak. 1988-ban az M1A1NA módosításban megjelent az uránpáncél első generációja - UO87 uránkerámia. 1990-ben a harckocsit már második generációs uránpáncéllal szerelték fel - UO100 alumínium héjban.

Ma az M1A2SEP variánsok már a harmadik generációs páncélzatot használják - UO100 grafit kitöltéssel titán csomagokban. Bejelentették a küszöbön álló átállást is a 4. generációs uránkerámiára, melynek egyenértékű ellenállása az APFSDS lövedékkel szemben 960 mm, a kumulatív lövedékekkel szemben pedig legfeljebb 1600 mm-es acél páncélzattal egyenértékű.

Összehasonlításképpen, az első generációs uránpáncéllal rendelkező Abrams védelmi szintje 470 mm volt az APFSDS és 650 mm a kummulatív lövedékekkel szemben, ilyen páncél nélkül pedig még alacsonyabb volt.

De az uránpáncélnak, jó tartóssága ellenére, megvannak a hátrányai is.

A súly miatt nagyobb a terhelés a motoron, az erőátviteli berendezéseken, a sebességváltón, ami a mozgékonyság és a talajnyomás rovására megy.

A szegényített urán sűrűsége megközelítőleg 1,7-szerese az ólomnak (nem beszélve az acélról), ami azt jelenti, hogy az uránpáncél sokkal nehezebb, mint a hagyományos páncél. Az ilyen páncélok nagy tömege miatt csak a torony elülső részében és a test elülső alsó részében használják.

Ezenkívül az uránpáncél tervezési jellemzője kiküszöböli a lemezek meghajlását, ami az Abrams „szögletességét” és nagy méreteit okozza. Ez is az egyik hátránya.

Fontos szempont a legénység biztonsága. Bár a szegényített urán kevésbé radioaktív, mint a közönséges urán, és sugárzását részben blokkolja az acélburkolat, minden más nehézfémhez hasonlóan kockázatot jelent az emberi egészségre. Radioaktivitása is van, rákot okoz a hosszú távú szolgálat során. Hiszen a panel „élettartama” alatt az urán lassan szétesik. Gamma-sugárzást bocsájt ki ami eléri a legénységet. A gammasugárzás pedig mutációkat okoz az emberi DNS-ben,és rákot okoz.

Egy panel héjazata és az uránelemek megsérülésekor mikroszkopikus méretű radioaktív por koncentrálódhat a jármű belsejében, amelynek belélegzése szintén káros az egészségre.

Ezenkívül az uránpáncél radioaktív károsodásának toxicitása és paraméterei jelentősen megnőnek egy keletkező tűz során.

Korábban az Egyesült Államokban független orvosok kísérletet tettek arra, hogy felmérjék a szegényített urán hatását az uránkerámia védelemmel ellátott páncélozott járműveket hosszú ideig üzemeltető harckocsizókra , de aztán váratlanul megnyirbálták a kutatást. Az orvosoknak nem engedték meg, hogy megfelelően kivizsgálják a legénység egészségére gyakorolt káros hatásokat, mert ez oka lehetne az ilyen páncélzattal ellátott járművek használatának megtagadásának.

Ennek eredményeként az „uránpáncél” technológiát az Egyesült Államokban használják és fejlesztik, annak ellenére, hogy számos kritikusa van az Egyesült Államokban,és hivatalosan nem végezhetnek orvosbiológiai kutatásokat,legalábbis nyilvánosan semmit nem közölnek róluk.

A kutatásnak azonban még is voltak eredményei. Abrams urán páncélblokkjait kivehetővé tették, és békeidőben raktárba helyezték . A közvetlenül az amerikai hadsereg egységeiben és a tárolóhelyeken elhelyezett harckocsik nem rendelkeznek uránpáncéllal. Ez a páncél csak akkor kerül felszerelésre, ha a tankok háborúba indulnak.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 491
14 282
113
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .

Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.

Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.


Mi a helyzet a titánnal mint páncél? Eléggé adná magát, csak ha jól tudom nehéz megmunkálni + esetleg törik.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 030
66 489
113
Mi a helyzet a titánnal mint páncél? Eléggé adná magát, csak ha jól tudom nehéz megmunkálni + esetleg törik.
A titán előnye, hogy egyes esetekben a magas minőségű acélok váltóanyaga tud lenni a hasonló mechanikai tulajdonságai mellett kétharmad tömeggel. A titán elsősorban az acél könnyebb kiváltására szolgál, de vannak erősebb acélötvözetek nála.

De én nem vagyok metallurgus csak nagy általánosságban tudok erről beszélni. @ozymandias többet tud nagyságrendekkel és van is egy videósorozata a páncélokról.

Igen, a probléma pont a sűrűség. Gyakorlatilag az urán 2,5x nagyobb sűrűségű az acélnál. Azaz ugyanakorra urán betéthez képest acélból 2,5x vastagabb páncél hozható létre.

Tény, hogy a keménységre megadott adatokban ennél jóval magasabb szorzó figyelhető meg, de cserébe a keménység / páncélátütés közötti összefüggés nem ismert. A szakirodalom alapján kinetikus lövedékeknél a páncélátütést az anyag közegellenálása határozza meg, ez pedig nem egyenesen arányos a keménységgel.

Fontos továbbá, hogy a homogén acélt csak példaként dobtam be, természetesen a lehetőségeket inkább kompozit páncélzattal érdemes összehasonlítani. Ebben még el is tudok képzelni valamilyen szerepet kemény nehézfémeknek, de nem homogén páncélbetét formájában. Mimdemesetre nem akarom a topicot más irányba elvinni, ez inkább csak érdekesség, szorosan nem kapcsolódik az ukrán helyzethez.
Nemcsak a közegellenállás a fontos. A kompozit páncélzat maga tartalmazhatja az acél és/vagy az urán lapokat. Nem homogén uránpáncélzatról beszélünk az Abrams esetében sem.

Ha nagy átlagban nézzük, a II. világháborúban a német páncélok, ekkor ugye még homogén acélról beszélünk, azért voltak jobbak a többi ország páncéljánál, mert megoldották az acél kéregedzését. Mint a kenyér bele és kérge. Ugyanazon anyag, de az egybefüggő homogenitása mellett a külső felülete adott mélységig sokkal nagyobb keménységű, ellenben rideg réteget képezett, a belső, nagy vastagságú anyagrész pedig megtartotta a rugalmasságát kisebb keménységi érték mellett.

Ahogy a gyémantot is igen kemény anyagokkal tudod hasznosan megmunkálni, a kéregedzett páncél esetében is a külső, kemény réteg nagyobb ellenállást adott mindamellett, hogy a belső anyagvastagság rugalmassága így visszaható erőt tudott képezni.

Lényegében ugyanez van a kompozitokkal, csak rétegelten, többféle lövedék ellen kiképezve. A kompoziokban különféle műanyagok, szilikátok, gumi, nehéz és kemény és/rugalmas fémlapok, fémkerámiák, kerámiák találhatók, ki mit rakott össze a tudása szerint. A titán ez esetben is a nagy keménységű és/vagy rugalmasságú acél helyettesítője, az így felszabaduló súlyt pedig vastagabb vagy nehezebb elemekkel lehet kitölteni. A wolfram, wolfram-karbid, zömített urán tehát nem önmagában alkotja az anyagsűrűségével a védelmet, hanem acél burkolat alatt kompozit kazetták részeként adja a tulajdonságait a szendvicshez. Ebben tényező a közegellenállása, de ugyanolyan fontos a közegellenállás változások száma és tulajdonsága. Minél többször ütközik nagy keménységű, sűrű közegbe a lövedék, annál többször törik, roncsolódik. De mindemellett a rugalmasság is hatással van egy KE lőszer ellen, ahogy az oldalirányú elmozduláskor is a fémlapok végzik a darabolás munkáját a kompizitokban a lőszerre hatva.

A közegellenállása pedig abban jelentkezik, hogy bár vékonyabb, vagy ugyanazon vastagságban majd háromszor nehezebb az általában vett acélnál, de az adott pontban ahol a lövedék vagy fémsugár áhatolna, ebből kifolyólag majd háromszor annyi anyagot kell átégetni, átütni.

Ha homogén acél közegre lősz, hiába vastagabb, mert végig a teljes anyagvastagságban ugyanazt a 7,8 g/ccm anyagot tartalmazza. Ha üreges, tehát több rétegű de azonos anyagminőségű acélra lősz, acél-levegő-acél-levegő-acél..., akkor a közegváltásokból fakadó ütközések, roncsolódások és a levegő közegben a lövedéken jelentkező kitágulások együtt használják el a lövedék energiáját vagy annak egy részét, illetve roncsolják annak az ideális formáját. Ha a köztes terek, azaz a levegő egy részét olyan anyagokkal töltöd ki amik valtozatosan kemény-rugalmas-sűrű-kitáguló-elmozduló elemek, akkor a rugalmassági ellenállás visszaható ereje, a kemény ütközőfelületek, a nagy vagy hatalmas közegellenállás és az abból szinte semmilyen közegellenállás majd új kemény ütközőfelület és nagy sűrűségű közeg, mindez oldalirányban is nyírva, azt gondolom érthetően erodálja a lövedék energiáját.

Hétköznapibb példával, nem mindegy, hogy egy harminc centi vastag homogén, kisalakú téglafalat kell kalapáccsal szétverned, vagy kétszer tíz centit közte purhabbal, ami kívül ugyanolyan kemény, átlagosan ugyanolyan sűrű, de a purhab miatt visszarúg a kalapácsod, vahy ha már lyukat törtél rajta végül, a résben a kalapácsod nyele ütközik a téglán és eltörik. Na az urán az a tégla mögött öt centi vasbeton, purhab, vasbeton, majd tégla a tankokban.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
Csak, hogy konkrét dolgot is írjak, az M1A1-nél (és lehet később is) használt szegényített urán páncélzat (szegényített uránium tetrafluorid alapú) kb. 4 szeres területi és 1.6 szoros súly hatékonysággal rendelkezik a hagyományos RHA (300 HB) páncélzathoz képest.
Az 500 HB-s acélnak ezen tulajdonsága 1.4-es térfogatra és tömegre is.
Persze ezek APDS-re vannak számolva nem nyilakra.
Viszont jól mutatja az irányt.
És igen, két okból alkalmaztak DU-t:
1. Rohadt olcsó volt, pl. a kerámiákhoz képest
2. Nagyon kicsi helyen kellet jó eredményt hozni. Ugyanis a NERA nagyon sok helyet foglal, és se a tornyot, se a teknőt nem kívánták nyújtani a védelem fokozása okán.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
Tény, hogy a keménységre megadott adatokban ennél jóval magasabb szorzó figyelhető meg, de cserébe a keménység / páncélátütés közötti összefüggés nem ismert. A szakirodalom alapján kinetikus lövedékeknél a páncélátütést az anyag közegellenálása határozza meg, ez pedig nem egyenesen arányos a keménységgel.

Ez így nem teljesen fedi a valóságot.
Egyrészt kalkulátorral is ellenőrizhető: (Állítsd be acél áthatolóra, majd játsz a keménységi adatokkal)

Másrészt az urán lőszerek sokkal hatékonyabbak, mint a wolfram alapúak. Hiába hasonló a sűrűségük, de az urán keményebb (200 vs. 600 HB) másrészt az urán önélező. Összetett páncélokban ezért nagyon komoly előnye van.

eddd859a85dcc82b38c304ef11578543.jpg


A páncélként való hatékonyságáról:
Csak, hogy konkrét dolgot is írjak, az M1A1-nél (és lehet később is) használt szegényített urán páncélzat (szegényített uránium tetrafluorid alapú) kb. 4 szeres területi és 1.6 szoros súly hatékonysággal rendelkezik a hagyományos RHA (300 HB) páncélzathoz képest.
Az 500 HB-s acélnak ezen tulajdonsága 1.4-es térfogatra és tömegre is.
Persze ezek APDS-re vannak számolva nem nyilakra.
Viszont jól mutatja az irányt.
És igen, két okból alkalmaztak DU-t:
1. Rohadt olcsó volt, pl. a kerámiákhoz képest
2. Nagyon kicsi helyen kellet jó eredményt hozni. Ugyanis a NERA nagyon sok helyet foglal, és se a tornyot, se a teknőt nem kívánták nyújtani a védelem fokozása okán.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
Csak fenttartásokkal kezelni, de azért nah:

Itt konkrétan faszságot látunk nem is kis mértékben....
A szimuláció nem is lehet pontos (ez látszik az elem méretekből is) hiszen ezek a programok úgy vannak készítve, hogy ne lehessen velük nagy teljesítményű HEAT fejeket szimulálni. Ehhez módosított program kell. Hazánkban is fejlesztettek ilyet.
Másrészt pusztán szakirodalmilag sem működik a dolog, a merőleges NERA lapok nem érnek többet egy merőleges acéllapnál, ezért állnak valamilyen szögben.
De a való élet konkrét cáfolata az amikor a 70's évek RPG szintjét sem elérő lancet drón azon a helyen kilyukasztotta.

627f02333b5622fb4f3c1c2ba29c3574.png
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Mark1993

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
LOSAT vs. T-80BVM.
A losat nem megvalósult fegyver tudtommal. De a rúg amit használ hasonló az M829-es szériához.
Ezt írják a leírásban (fordítóval):
A szimuláció bemutatja a Line-of-Sight Anti-Tank (LOSAT) rakétát, amely maximális sebességgel csapódik be a T-80BVM-be, a T-80BVM pedig Relikt nehéz-ERA-val rendelkezik. Az MGM-166 rakéta egy hosszú rúd behatolóra támaszkodott a páncélzat áthatolására, nem pedig formázott töltetekre. Ehhez nagy, ~1520 m/s sebességre kellett gyorsulnia. Bizonytalan, hogy milyen tartományban érhető el a maximális sebesség, és ez meddig tartható fenn, ezért ennek a befogásnak a tartományát nem adtuk meg. Ezenkívül a források eltérnek a rakéta penetrátorának kialakításától, a szimuláció egy valószínű lehetőséget mutat be - a 140 mm-es FTMA tanulmány szegényített urán (DU) penetrátorát. A rakétát ~3°-os szögben szimulálják, mivel az összes rendelkezésre álló tesztfelvétel azt mutatja, hogy a rakéta ívben halad, függetlenül a hatótávolságtól (ez azonban függhet a használt indítóállványtól). *A T-80BVM felső glacis páncélzatát (50-35-50-35-50) 400BHN hengerelt homogén páncél (RHA) acélból és textolitból modellezték. A Relikt ERA méreteit képek és szabadalmak alapján közelítették meg, a szórólapokat 20 mm vastag 500BHN High Harden Armour (HHA) acélból modellezték. A robbanóanyag mennyiségét 2 réteg 4S23 robbanóelem alapján közelítették meg, amelyek mindegyike ~5,5 mm robbanóanyaggal rendelkezik. A számítási hatékonyság érdekében a Gurney és Flis egyenleteken alapuló változó nyomásterhelést alkalmaztak a robbanóanyag explicit szimulálása helyett. Értékelés: A szovjet páncélosblog információi alapján a T-80BV 50-35-50-35-50 felső glacis tömbje 68°-ban ~555 mm RHAe védelmet nyújt 1,25-ös tömeghatékonyság alapján (nagyjából 492 mm 65°-os ütközési szögben). A tömeghatékonyság azt méri, hogy mennyivel jobb egy páncélelrendezés, mint egy azonos tömegű, szilárd RHA lemez. A DU penetrátor 782 mm-t képes perforálni 65°-on (Lanz-Odermatt egyenlet). Mivel a perforáció majdnem megvalósult (~20 mm-rel nagyobb behatolásra van szükség), a LOSAT-nak csak ~472 mm RHAe-t sikerült áthatolnia, ami azt jelenti, hogy a Relikt ERA ~40% -kal (310 mm) csökkentette a hosszú rúd behatolási képességét. A szimuláció alapján a T-80BVM páncélzatának tömeghatékonysága ~1,64. Nyilvánvaló, hogy ez a hatékonyság változhat a ferdeségtől, a lövedék méretétől, a lövedék sebességétől és az ERA ütközési pontjától függően.

Annyival egészíteném ki a fentit, hogy a T-80BVM-nél ábrázolt teknő páncél az 570 mm KE-t tud, nem 555-et.
Én a szimulációban szereplő rúd adatait 697 mm KE-nek számoltam, 17200 kg/köbméteres sűrűség mellet (urán-titán ötvözet) és az acél célanyagot 300 hbn-nek.
Persze ez a szimuláció sem pontos, de azért rávilágít arra, hogy a nehéz ERA-s harckocsik elég jó eséllyel leküzdik a régebbi urán lőszereket. Gondolok itt az M833/M900/M829/M829A1/M829A2-es lőszerekre.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 417
23 617
113
Talán itt a helye, fejlesztett rakétafogó háló: