Mi csak azért voltunk itt, hogy szükség esetén 3 napig megvédjük a Szovjetunió külső határait, ennyi idő kellett ugyanis, hogy a Szovjetunióban lévő tartalékosokat behívják szolgálatra.
Szia,
Lehet, hogy ezt mondtak egy ott szolgalonak, de nyilvanvaloan nem igaz.
A megszallo szovjet csapatok fo feladata egy tamado harcra keszules volt a NATO ellen, masodlagos feladata pedig klasszikus megszallas: katonai erovel garantalni a megszallt orszag csatlos statuszat a szovjetek iranyaba. Vedekezes nem volt az emlitesre melto celok kozott.
Alapvetoen azert, mert a NATO-t vezeto politikusok annyi penzt adtak a NATO-ra, hogy az nagyjabol 1/3 ereju legyen, mint a VSZ. Kicsit pontosabban 1983-ban nehany szovjet marsall kiszamolta, hogy 3 ev mulva el fogja erni a NATO europai hagyomanyos ereje a VSZ europai hagyomanyos erejenek az 1/3-at, ezert onnantol kezdve nem lesznek kepesek sikeresen elfoglalni Nyugat-Europat. Ebbol azt a kovetkeztetest vontak le, hogy surgosen ki kell robbantani a III. vilaghaborut, amig ez a valtozas nem kovetkezik be (szerencsere gyozott a jozan esz, es vegul nem tamadtak).
Innen idezve:
"
A Magyar Néphadsereg alkalmazására vonatkozó elgondolások a VSZ hadászati támadó hadmûveletében
A VSZ Észak-olasz hadászati irányra vonatkozó támadó hadmûvelete tervének , amely a részletes feladattervbõl és annak különbözõ biztosítási terveibõl állt,
lényege: A közvetlen háborús veszély idõszakában a
Magyar Néphadsereg (MN) 5. hadserege (négy hadosztály, ebbõl egy harckocsihadosztály; egy rakétadandár; egy-egy tüzér-, légvédelmi tüzér-, és légvédelmi-rakétadandár; csapatrepülõ erõk; valamint egyéb kiszolgáló és biztosító egységek, illetve alegységek); az
MN 3. hadteste (két hadosztály, valamint kiszolgáló egységek és alegységek) mintegy százhúszezer (120 . 000) katona, ezerkétszáz harckocsi, ezerháromszáz löveg és aknavetõ, kilenc hadmûveleti-harcászati-, tizennyolc harcászati rakétakilövõ-állvány,
átadásra kerül a Magyarország területén állomásozó szovjet
Déli Hadsereg Parancsnokság állományából megalakuló Dél-nyugati Front Parancsnokságnak . A Magyarországon lévõ szovjet csapatoktól egy hadosztály, valamint a magyar 3. hadtest az 5. HDS alárendeltségébe kerül, egy másik szovjet hadosztály a front tartaléka lesz. A Magyarország területén lévõ további két szovjet hadosztály pedig a Kárpát-melléki katonai körzetbõl átirányított szovjet seregtesttel együtt a front jobbszárnyát alkotja részben Csehszlovákia területén, és a Duna mindkét partja mentén kerül ütközetbevetésre.
Az 5. hadsereg alapvetõ feladatát képezte:
- az államhatár közelében létrehozott osztrák biztosítási öv gyors felszámolása;
- az erõdkörletek, a területbiztosítási övezetek és kulcsfontosságú körletek, valamint azokon belül található ún. döntõ fontosságú körletek és megerõdített terepszakaszok lendületes leküzdése;
- létfontosságú politikai-, közigazgatási objektumok és közlekedési csomópontok, elsõsorban a magashegyi átjárók, illetve víztározók gátjainak, valamint egyéb fontos mûtárgyaknak a birtokbavétele;
- a harctevékenységi körzeteknek a mélységi tartalékoktól való elszigetelése, azok szétbontakozásának megakadályozása, illetve találkozó ütközetekben való megsemmisítése;
- nagyobb mûszaki rombolásokat megelõzve az Alpok hágóinak leküzdése, amelynek érdekében légi-, és helikopter deszantokat, megkerülõ-, valamint elõrevetett osztagokat, manõver csoportokat terveztek alkalmazni.
A tervek szerint háború kitörésekor a front légierõ egységeivel és tüzér magasabbegységekkel megerõsített 5. hadsereg – kétlépcsõs hadmûveleti felépítésben az osztrák–magyar határ teljes szélességében, a Duna-völgyi és észak-olasz hadmûveleti irányokba
támadó hadmûveletet kezd azzal a céllal , hogy az olasz és nyugatnémet csapatok beérkezése elõtt leküzdje az osztrák erõk védelmét, majd a NATO magasabbegységeket fokozatosan, beérkezésük sorrendjében találkozó ütközetekben szétverje és a hadmûveletek tizenkettedik, tizennegyedik napjára teljesítse a hadsereg elsõ hadmûveletének feladatát (mely egyben a front közelebbi feladata). Kijutva az Észak- Olaszországba vezetõ hágók körzetébe, ott a seregtest hídfõt alkot, hogy felkészüljön a hadsereg második hadmûveletére, amely végrehajtásának eredményeként eléri a Lombard Velencei síkságot, ezzel teljesíti a front távolabbi feladatát."
Innen pedig egy tovabbi erdekes gondolat (igaz, ez mar nem a megszallokra, hanem a sajat csapatokra vonatkozik):
"Kevés szó esik azonban arról, hogy a támadóképesség fejlesztésének szovjet követelménye egyet jelentett a védekező harcra való felkészülés teljes elhanyagolásával - ennek pedig megvolt az a roppant "praktikus" következménye, hogy ezek a haderők ha akartak, se nagyon tudtak volna ellenállni akkor, ha a "nagy testvér" és szövetségesei bejönnek rendet csinálni. Vagyis
kifejezetten az volt a feladatuk, hogy ne legyenek képesek a haza, az állami szuverenitás védelmére; ebben a tekintetben a VSz valószínűleg egyedülálló volt a történelem katonai szövetségei között."
