SzurkovLeak
Ukrán hackercsoportok által hétfőn kiszivárogtatott dokumentumok szerint Vlagyiszlav Szurkov ruszin, magyar és román segítséggel tervezte megszállni Kárpátalját 2014-ben. Magyar szempontból érdekes a kárpátaljai terv, ami öt Kárpátaljával foglalkozó dokumentumból áll; ezek mindegyike 2014-ben íródott, a legkorábbi július vége előtt, a legkésőbbi augusztus közepe táján, éppen az orosz reguláris erők
első nagy betörése után Ukrajnába.
Az első dokumentum tárgya a Kárpátaljai Ruszin Köztársaság kihirdetése és a hatalomátvétel a Kárpátontúli területen (megyében). Az irat számba veszi a lehetséges külső és belső ellenállás szereplőit az ukrán fegyveres szervezetektől az értelmiségig, diákokig, és a Baloga-klánig. A második dokumentum 2014. július 25. és október 10. közöttre vonatkozó terveket tartalmaz, így az első dátum előtt, minden bizonnyal a nyár folyamán íródhatott. E szerint ruszin szervezetek felállításával és aktivizálásával, tüntetésekbe és rongálásokba való bevonásával, illetve a Jobb Szektorral és más „banderistákkal” harcra való uszításával teremtették volna meg Szurkovék a beavatkozás casus belli-jét. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot a beindítandó Ruszin Mozgalom stratégiai szövetségeseként látja a terv, és különösen számít Gajdos István és Mihajlo Lanyo kárpátaljai Rada-képviselőkre a föderalizáció propagálásánál. Utóbbinak részt kellett volna vennie az üzletemberek összefogásában, akik utána Moszkvában vitathatták volna meg, hogy mit ígér nekik az új központ a gazdasági föderalizációról. A harmadik dokumentum Kárpátalja föderális státuszának biztosításáról szól, amelynek október 15–25. között kellett volna végbemennie. Itt a terv azzal számol, hogy magyar, román és egyéb társadalmi szervezetek szolgáltatnak majd legitimitást.
Emellett a terv számos offenzív elemet tartalmaz: a szerző szerint mindenekelőtt feszültséget kell kelteni olyan híresztelésekkel, hogy a kijevi és helyi hatóságok népirtásra készülnek a ruszinok, magyarok, és mások ellen. Az előbb említettek megfélemlítésére főként a delikvensek autóinak felgyújtása, tulajdonuk megrongálása tűnt megfelelő megoldásnak Szurkovék számára. Ilyetén előkészületek után kezdődhetett volna az állami épületek elfoglalása, majd a katonai megszállás: autóutak és vasútvonalak lezárása, az ungvári repülőtér elfoglalása, és az újszülött kárpátaljai bábállamot Ukrajnától elválasztó „galíciai határ” megerősítése. A Munkácson székelő Ideiglenes Kormány október 20-án alakult volna meg, és már a tervhez előzékenyen csatolva volt a kormánytagok listája. Talán a legérdekesebb dokumentum a „Munkaterv Magyarország felhasználásáról az Ukrajnával kapcsolatos feladatok megoldásában” címet viseli, és a szeptember 10. és december között végrehajtandó feladatokat sorolja. Ez augusztus közepe felé íródhatott, és a magyar politikum – különösen a Fidesz és a Jobbik – szerepét taglalja a megszállás legitimálásában.
Szurkov terve, hogy a donbasszi offenzívával egyidőben a kárpátaljai autonómiatörekvések felhasználásával destabilizálja Ukrajnát, nem vált be. Hogy ebben mekkora szerepe volt a Fidesz és a Jobbik e célra való alkalmatlanságának vagy a pártok vonakodásának, abban nem igazítanak el a dokumentumok. Feltűnő azonban, hogy míg a július vége előtt írt második dokumentum a ruszin álcivil szervezetek létrehozására és felhasználására helyezi a hangsúlyt, az augusztus közepére datálható negyedik dokumentum már főként magyar szerepvállalást vizionál.
http://kettosmerce.blog.hu/2016/10/...tsegevel_akarta_megszallni_karpataljat_putyin
