[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
Zakharova ironikusan kommentálta az ukrajnai "inváziós parancsokról" szóló CBS-jelentéseket....
Az orosz külügyminisztérium szóvivője emlékeztette az amerikai újságírókat, hogy a "haditervet" már német kiadványok is közzétették.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő ironikusan kommentálta a CBS televízió beszámolóit, miszerint az orosz katonai parancsnokság állítólag már megkapta a parancsot Ukrajna lerohanására, és most állítólag "harctéri akciótervet mutat be".
"Az amerikai újságírók elfelejtették, hogy a "harctéri akciótervet" már német kiadványok is közölték. Figyelmetlenek néhányan" - írta a szóvivő.
https://www.kp.ru/online/news/4637068/
Az orosz külügyminisztérium szóvivője emlékeztette az amerikai újságírókat, hogy a "haditervet" már német kiadványok is közzétették.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő ironikusan kommentálta a CBS televízió beszámolóit, miszerint az orosz katonai parancsnokság állítólag már megkapta a parancsot Ukrajna lerohanására, és most állítólag "harctéri akciótervet mutat be".
"Az amerikai újságírók elfelejtették, hogy a "harctéri akciótervet" már német kiadványok is közölték. Figyelmetlenek néhányan" - írta a szóvivő.
https://www.kp.ru/online/news/4637068/
Viccet félretéve,van egy-két ukrán csoport akikben benne van ilyen húzás.A nagyok, bár szeretik hinni,nem tudnak minden baromra figyelni vagy befolyásolni azokat.
W
Wilson
Guest
Az oszthatatlan biztonság problémája Európában...
Alexander Graf német elemző Oroszország és a Nyugat rendszerszintű ellentmondásáról az európai oszthatatlan biztonság kérdésében.
Az oszthatatlan biztonság problémája Európában
Az európai oszthatatlan biztonság a hidegháborús enyhülés eredménye volt. Mit jelent ez ma? Hogyan juthat el Oroszország és a Nyugat közös elvekhez a széles körben eltérő érdekek ellenére? Ideje áttekinteni a helsinki folyamatot és alkalmazkodni az új valósághoz.
Az oszthatatlan biztonság elve az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencián (EBESZ) Helsinkiben, 1972-1975 között keletkezett. Akkoriban az oszthatatlanság azt jelentette, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok a keleti blokk országaiban is érvényesültek.
Az "oszthatatlanság" Helsinki utáni megvalósítása két dolgot jelentett: enyhítette a geopolitikai megosztottság polgárokra gyakorolt legrosszabb hatását, és csökkentette a katonai eszkaláció elkerülhetetlen kockázatát. A hidegháborús együttműködés a stratégiai konfliktusok ellenére a fokozatos haladásról szólt.
Az 1980-as évek végén minden megváltozott. 1990-ben a Párizsi Charta a kontinensen a konfrontáció és megosztottság korszakának végét nyilvánította. A demokráciát is az egyetlen legitim kormányzati rendszerként határozta meg. 30 évvel később már nem ez a konszenzus.
Oroszország az oszthatatlanságot azzal a kötelezettséggel hozza összefüggésbe, hogy a biztonságot ne erősítse más államok biztonságának rovására, utalva a NATO bővítésére. Ezzel szemben a Nyugat az oszthatatlanságot elsősorban a szövetségi tagság szabad megválasztásának jogának tekinti.
Sajnos ma a megosztott Európa újjáéledésének vagyunk tanúi. A további katonai eszkaláció Ukrajnában csak megerősíti ezt a valóságot. A Nyugatnak fel kell hagynia azzal, hogy még mindig az 1990-es éveket járja, és széles körű és összehangolt diplomáciai kezdeményezéssel kell előállnia.
Az eszkaláció ördögi körének megtörése kiegyensúlyozó cselekedet lesz. Sok kreativitás kell hozzá. De ez megtehető a Helsinkiben elfogadott alapvető szabályok és intézkedések megsértése nélkül. Most nehezen elért diplomáciai kompromisszumokra van szükség.
A NATO-bővítés ígéreteiről folytatott megbeszélések politikailag haszontalanok. Ez a válság Oroszország európai pozícióját, hosszú távú státuszát és erejét érinti. 30 év stratégiai kudarcok, csalódások és nem kívánt következmények. Ezt a hosszú utat tette meg.
Gorbacsov véget vetett a hidegháborúnak, és beleegyezett az aszimmetrikus leszerelésbe, hogy lehetővé tegye a hazai reformot, és azért is, mert más nemzetközi rendet képzelt el: az amerikai-szovjet közös tulajdont egy közös európai otthonban. A szovjet gazdasági összeomlás és összeomlás megakadályozta, hogy ez megtörténjen.
A Jelcin-kormány kezdetben a Nyugathoz való integrálódásra törekedett. Felismerte az Egyesült Államok vezetését. Kozirev külügyminiszter, mint tudják, úgy vélte, Oroszországnak nincsenek a Nyugattól eltérő nemzeti érdekei. Ez a "romantikus" szakasz gyorsan véget ért. A belső ellenzék erősödött.
A belső konfliktus az 1993-as alkotmányos válság hatására eszkalálódott. Jelcin úgy döntött, hogy felrobbantja a parlamentet, és új politikai rendszert hoz létre erős elnöki jogkörrel. Eközben a gazdasági nehézségek tovább folytatódtak. Jelcin népszerűsége zuhant, és a nacionalista erők támogatást nyertek.
A Nyugat NATO-bővítési döntése növelte Jelcinre nehezedő nyomást. Az orosz elit elutasította a terjeszkedést, de nem sikerült megállítania. Oroszország a Nyugat pénzügyi támogatásától függött. Jelcin 1996-os újraválasztását az orosz médiának és az amerikai választási stratégiának köszönhette.
Amikor a NATO-bővítés elkerülhetetlenné vált, a Jelcin-kormány úgy döntött, hogy a legtöbbet hozza ki belőle. Aláírta az Oroszország-NATO alapító okiratot, de ami még fontosabb, előrelépett az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) kiigazításának folyamatában.
A CFE-szerződést 1990-ben egészen más körülmények között írták alá. Még mindig (még ma is) két katonai tömböt határoz meg: a NATO-t és a Varsói Szerződést. Oroszország akkoriban a NATO-bővítés katonai következményeinek enyhítésére akarta módosítani a Szerződést.
Az EBESZ 1999. novemberi isztambuli csúcstalálkozóján a részt vevő államok aláírták az adaptált CFE Chartát az Európai Biztonságról, és elfogadták az 1999. évi Bécsi Dokumentumot. Oroszország ígéretet tett arra, hogy 2002 végéig kivonja csapatait Moldovából, és tárgyalásokat folytat Grúziával a teljes kivonásról.
Röviden: az átalakított CFE soha nem lépett hatályba. Az Egyesült Államok Kongresszusa, majd Bush elnök ragaszkodott ahhoz, hogy kivétel nélkül minden orosz csapatot ki kell vonni, először Dnyeszteren túlról, Abháziából és Dél-Oszétiából. 2002 novemberében ez lesz a NATO hivatalos álláspontja.
1999 nehéz év volt. A NATO tavaszi jugoszláviai beavatkozása egyértelműen megmutatta Oroszország tehetetlenségét az európai biztonsági kérdésekben. Moszkvának kész tényt kellett elfogadnia. Ez fordulópontot jelentett a nyugati orosz kapcsolatokban.
Jelcin egyszerre volt dühös és fáradt. Emlékeztetni akarta a Nyugatot, hogy Oroszország nagyhatalom, de valójában megszakította isztambuli útját, figyelmen kívül hagyva a csecsenföldet ért nyugati kritikákat. Jelcin távozni akart. 1999 decemberében saját elhatározásából mondott le. Először Oroszország történetében.
Négy hónappal később egy váratlan jelöltet választottak elnöknek: Vlagyimir Putyint. Jelcin választotta ki, és az orosz oligarchák támogatták, mint az új generáció népszerű, erős döntéshozóját – védőbástyát a kommunizmus és a vádemelés lehetséges újjáéledése ellen.
Putyin azzal kezdte, hogy megszólította a Nyugatot. Egyenrangú partnerségben, vagyis Oroszország érdekeinek esetleges elismerésében reménykedett. Ezzel a várakozással Putyin elfogadta az Egyesült Államok kivonulását a rakétavédelemből, a NATO-bővítés 2. fordulóját, és nem tiltakozott túl határozottan az iraki háború ellen.
Az orosz érdekek nyugati elismerése azonban soha nem valósult meg. Ehelyett Putyin régi oligarchák elleni fellépése, a média és az energiacégek államosítása, a hatalom növekvő koncentrációja, valamint a Csecsenföldön zajló háború további kritikákhoz és elidegenedésekhez vezetett.
Röviden: Putyin nem azt kapta, amit remélt azzal, hogy olyan engedményeket tett, amelyeket engedményeknek tartott. Az ukrajnai narancsos forradalom fokozta elégedetlenségét. Putyin azonban megkapta azt, ami Jelcinnek soha: a gazdasági eszközöket a nemzeti érdekek szükség esetén érvényesítésére.
2007-re Putyin alapvető nézete a Nyugat és Oroszország viszonyáról megváltozott, amint azt müncheni beszéde is bizonyítja. Oroszország újraindította a stratégiai bombázók repülését, kilépett a CFE-szerződésből (amelyet a NATO nem ratifikált), és vámuniót írt alá Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal.
Putyin sajnálatos módon a nemzeti érdekek aktívabb érvényesítésére irányuló döntése egybeesett a globális pénzügyi válsággal. Az alapjául szolgáló orosz gazdasági modell fenntarthatatlannak és képtelennek bizonyult a hosszú távú növekedés fenntartására. A társadalmi szerződés törékennyé vált.
Medvegyev utódjának választásával Putyin a gazdasági, sőt talán politikai modernizáció (kétpártrendszer) feladatát tűzte ki maga elé. De Medvegyev nem tette. Nem sikerült együttműködést kialakítania a rakétavédelem terén, elvesztette az irányítást Grúziában, és kudarcot vallott Líbiában.
Elnöksége végén Medvegyev elvesztette Oroszország fő választókerületeinek támogatását: a biztonsági erők és a hadiipari komplexum. Röviden: Őrzők (védők). Putyin arra a következtetésre jutott, hogy a Nyugattal való további együttműködési kísérletek hiábavalók lennének.
Amikor Putyin 2011 szeptemberében úgy döntött, hogy visszatér az elnöki székbe, konfrontatív álláspontot képviselt a Nyugattal szemben: nincs több engedmény, nincs több integrációs kísérlet. A dumaválasztások körül kirobbant belpolitikai válságot a nyugati beavatkozásra hárították.
Putyin új menetrendet vázolt fel: megkettőzte a katonai reformra tett erőfeszítéseket, ambiciózus terveket dolgozott ki a szociális reformokra, több korlátozást rótt a civil társadalomra, és előmozdította a gazdasági integrációt a posztszovjet térségben, amely enyhítené az EU szabályozási nyomását: az Eurázsiai Gazdasági Unió. .
Ukrajna volt a projekt középpontjában. 2013-ban Oroszország küzdött (répa és bot) azért, hogy rákényszerítse Kijevet az EAEU-tagság elfogadására és az Európai Unióval való további integráció elutasítására. Moszkvának végül 2013 novemberében sikerült, legalábbis elsőre úgy tűnt.
A Maidan-tüntetések heves eszkalációja (majdnem) mindenkit meglepetésként ért. Sok különböző dolog egybeesett: Janukovics személyes és politikai gyengesége, a fegyveres nacionalista erők elképesztő ereje, a Nyugat támogatása és elfogadása az ukrajnai elitváltásban.
Putyin számára az ukrán forradalom nem volt más, mint egy stratégiai rémálom, amelyet Janukovics gyávaságának okolta. Nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát. A kesztyűk le voltak véve. Az ő szemszögéből a Krím Oroszországhoz való visszaadását célzó kampány opportunista lépés volt.
A Krím annektálása rövid időre növelte a hazai támogatottságot, de nem oldotta meg azokat a strukturális gazdasági problémákat, amelyeket a nyugati szankciók csak súlyosbítottak. Putyin azonban nem hagyta el Ukrajnát. A donbászi kampány mindenképpen folytatódik. A többi már történelem.
(c) Alexander Graf, a Hamburgi Egyetem Béke- és Biztonságtudományi Intézetének elemzője https://ifsh.de/impressum
Ágyúzás ma is.
Az ukránok szerint , az OSCE megfigyelői,miután amcsik,britek,kanadaiak elhagyták a missziót ukránellenes lett és elhiszi az orosz propagandát.Avagy nem tetszik a független jelentés 
https://www.theguardian.com/world/2...ong-frontline-monitors-after-western-pull-out
https://www.theguardian.com/world/2...ong-frontline-monitors-after-western-pull-out
Már az EBESZ is "báncsa" őket. Pedig csak békésen ellövöldöznék a nyugattól kapott muníciót, mielőtt lejár a szavatossága. Amikor el is adhatnákAz ukránok szerint , az OSCE megfigyelői,miután amcsik,britek,kanadaiak elhagyták a missziót ukránellenes lett és elhiszi az orosz propagandát.Avagy nem tetszik a független jelentés
https://www.theguardian.com/world/2...ong-frontline-monitors-after-western-pull-out
Amivel pont fuggove teszik magukat a masik beszallitotol. Most meg valaszthatnak a tobb forras kozul, amelyik olcsobb attol vehetnek. Ha csak a draga marad lehuzhatjak a rolot mert senkinek sem kell a termekuk es fuggni fognak attol akitol jo sok penzert kapnak valamit, vagy neha nem. Azert vajon mennyire lenne pl gazbol kiszolgaltatott az Eu ha par az oceanon dulongelo hajotol varjak a meleget es az energiat, mig azok mar lehet epp Kina fele hajokaznak? Koolajbol megint nem egyszeru a helyzet, senki sem tud leakasztani annyi pluszt amivel az Eu-t ellathatja. De ezen kivul meg olyan sok minden van... Egy haboruban allo, beszankciozott Oroszorszagon at nem fogjak megkuldeni Abdul uj telefonjat Kinabol, csak par het mulva valami hulye hajon. Addig Abdul beveszi Brusszelt. Mutragya? Honnet szerzel? Stb stb... Az Eu autoipar lehalt a chiphiany miatt, es ez csak egy picike eddig jelentektelen dolog volt. Az oroszok lehet hogy megszivjak, megszoktak, de Abdulnak merje majd elmagyarazni valami Eu vizfej burokrata hogy nincs ez, nincs az, de cserebe rotty van mert se gyartani nem tudunk, de se eladni mert mindenkie olcsobb. Az Eu fix hogy megfekszik ha keleten eldurvulna a helyzet.
Nyugatrol kapnanak annyit amennyi a seregnek kell egy Donbassz kornyeki haboruhoz. A tobbi le van xarva. Mondjuk szerintem nem tartana addig semmi haboru ott amennyi keszletuk van. Ha jol remlik regebben idehaza 120 napi keszlet volt amit talan 90-re vittek le ugy 10-15 eve. Mondjuk nana hogy a kilovik a keszleteket is egy haboruban. Hogy az ukranoknal mekkora ez a strategiai keszlet passz...
Ha jol remlik az atkosban a seregnek itthon kulon is volt keszlete, gondolom az ukranoknak most is van. Vagy epp nincs...
Annak idejen a jugo haborukban rendesen volt szivas az uzemanyaghiany miatt. Ment is a csempeszes ezerrel csak legyen valami.
Hát háború esetén Putyinnak a rémálma lenne, ha egy ilyen hadjárat elhúzódna, biztos arra menne, hogy hetek alatt véget érjen.
Nem hiszem, hogy lenne üzemanyag gond ennyi idő alatt az ukiknál.
Az M1-re, mint objektív hírforrásra inkább nem mondok semmit, viszont véres rongyként lobogtattak egy havi rezsiszámlát, ami egy 3 tagú háztartás villany és gáz számláját tartalmazta, ami együtt most havonta 208 EUR-ra emelkedett.
A nettó havi minimálbér Belgiumban 1216 EUR. A három tagú családban két minimálbéres keresőt feltételezve ez a 208 EUR a családi havi költségvetés 8.6%-a. Ha átlagbérből élőkről beszélünk (2440 EUR), akkor 4.3%-a.
Mindenki eldöntheti, hogy ez sok vagy kevés, illetve hogy hányan fognak emiatt halálra fagyni Belgiumban.
Mi nem?
Az ukrán hadsereg 2014-15-ben:
-tele volt szakadár szimpatizánsokkal, kémekkel, besúgókkal, akik vagy át is álltak, vagy bizniszeltek a szakikkal illetve súgtak az önkéntes alakulatokról (akik komolyan vették a harcot), meg teljesen motiválatlan emberekkel, később kényszersorozottakkal akiknek közük nem volt az egészhez.
-teljesen agyament nackókkal akik nem gondolták, hogy rossz ötlet maguk ellen fordítani az orosz etnikumot
-alkalmatlan, harchoz semmit nem értő vezetéssel (pl. a munkácsi dandárt sikerült végigparancsolni egy tüzérséggel lefogott területen Debalcevo-nál, ott szenvedték a veszteségeik túlnyomó többségét)
-szétesett katonai apparátus, a hírszerzés és a felderítés nem működött, ami volt az is félrevezette a "döntéshozókat" pl. szlavjanszk első ostrománál BTR-ekkel araszolva indultak neki a beépített területnek, holott a nemzetközi sajtó tele volt a 3 méterről fotózott képekkel az úttorlaszokat védő ATGM-ekről. Tudtak róla, csak nem hitték el, hogy éles.
-a helyi lakosság a szakikat támogatta, nem bízhattak senkiben
-a szaki felderítés nagyon jól működött mélységben és taktikai szinten is pontosan tudták mikor mire kell készülniük. Tudták az M-zárolt készletek helyét is.
-a PSYOP az ukránoknál a terrorban kimerült, a szakik az erkölcsi fölényt igyekeztek megőrizni és ezt széleskörűen kommunikálni is. A halott ukrán katonák családjait felhívták, részvétet nyilvánítottak. (Ez igazából a hátország megtörése, nem udvariasság, de működő ötletnek bizonyult.)
-a szakik között sokkal több harcedzett ember volt mint az ukránoknál, akik magabiztossága nagyon sokat számított
-Az ukrán parancsnokok nem tudták mire kell számítaniuk, mi van a műveleti területen, ezért a legkevésbé értékes egységeiket küldték előre. Ezek meg sokszor egy kis elbeszélgetés után letették a fegyvert, innen lett egy csomó páncélozott járműve a szakadároknak ami a később érkező nagyobb harcértékű ukrán egységeknek okozott veszteséget.
Eközben Moszkva kieszközölte a teljes befolyást a szakik felett (Girkint hazahívták egy visszautasíthatatlan ajánlattal), amikor ez készen lett, a Kreml is stabilizálta a szakik alatt a logisztikát.
Ki volt ez találva, na.
Ukrán szemszögből egy érdekes cikk, szerintem aki írta nem hülye, igy érdemes elolvasni.
www.theguardian.com
Leave Putin in no doubt: Russia will be economically crippled – and he may be tried for war crimes | Andriy Zagorodnyuk
We Ukrainians are ready to fight. But war can still be averted if the west shows the Kremlin what Russia has to lose, says Ukraine’s former defence minister, Andriy Zagorodnyuk
www.theguardian.com
Ez nettó ökölrázás a kocsmai erősember háta mögül.Ukrán szemszögből egy érdekes cikk, szerintem aki írta nem hülye, igy érdemes elolvasni.
Leave Putin in no doubt: Russia will be economically crippled – and he may be tried for war crimes | Andriy Zagorodnyuk
We Ukrainians are ready to fight. But war can still be averted if the west shows the Kremlin what Russia has to lose, says Ukraine’s former defence minister, Andriy Zagorodnyuk
Az amerikai hírszerzés szerint az orosz csapatok megkapták a parancsot Ukrajna lerohanására | 24.hu
Az amerikaiak szerint Putyin meghozta a végső döntést.
24.hu
....és egy támadó műveletben belekényszerülnek a közelharcba? Bele. Ott mindegy a Kalibr, veszteségeik lesznek.
A pörölycsapások amik itt nagyon jól hangzanak, jelentősen tompulni fognak a beásott védelmen, ptc. fegyvereken meg azon, hogy összesítésben nagyon rossz védelmi hatékonysággal is komoly veszteségeket fognak szenvedni, amit a politika egy idő után nem biztos, hogy megenged.
Nem egy liga, de a finn védelmi koncepció is arra épül, hogy ugyan be lehet menni Finnországba, csak kvára nem éri meg.
Ezaz, ő egy ukrán agytröszt.
Lehet látni belőle mennyire fel vannak tüzelve nyugatról, hogy milyen erősek, mekkorát ütnek az oroszokon és Putyinon, ha a fő fütyi igy nyilatkozik meg, aki elvileg tisztában van olyanokkal, amivel egy egyszerű Azovos sosem lesz, az baj.
Szerintem meg kb az EUban előszeretettel használt “nyílt levél” kategóriája.
Súlyosbító tényező, hogy a Guardian-en jelent meg.