Egy amatőr elemzés az elmúlt napokról @pöcshuszár gondolataiból kiindulva, azokat felhasználva.
Mindenki döntse el maga, hogy mese, vagy lehet köze a valóságban zajló eseményekhez.
Én az utolsó pillanatig reméltem, hogy meg tudnak egyezni a felek, nem lesz háború, de ez jutott nekünk, Ukrajnának, a világnak.
Hosszú lesz, nagyon:
Az invázió első napjának egyetlen igazán látványos eseménye az volt, ahogy az Orosz Föderáció hadserege helikopteres deszanttal elfoglalta a Kijev közelében lévő hostomeli reptülőeret.
A repülőtér az Antonov repülőgépgyárhoz tartozik, jól kiépített, futópályája alkalmas a legnagyobb repülőgépek fogadására is, de nem őrzött katonai létesítmény.
Ez az esemény még a látszatnál is sokkal fontosabb lehetett.
A háború első napján, éjszaka indított korlátozott légicsapásokat követően feltehetően az ukrán hadsereg és az ország infrastruktúrájának érdemi rombolás, pusztítása nélkül akarták elfoglalni Kijev kormányzati negyedét, elfogni vegy elpusztítani az ukrán állam vezetőit, köztük Zelenszkij elnököt.
A háború az optimista orosz forgatókönyv szerint 1-2 nap alatt a főváros elfoglalásával, az Ukrán állam „lefejezésével” és fegyverletétellel érhetett volna véget.
Ezért hívták az oroszok Speciális műveletnek az egész támadást, merthogy ez egy fegyveres puccs coup d'état lett volna. Utólag láthatjuk, az ukrán állam ellenállóképességét, hadseregének és légierejének erejét, az ukrán nép elszántságát és lojalitását államukhoz nagymértékben alábecsülték.
A Hostomeli Antonov repteret tehát azért foglalták el helikopteres deszanttal, korlátozott (Zászlóalj? Specnaz egységek?) hogy egy Pszkovból induló VDV légiszállítású dandárt oda letegyenek, az pedig azonnal megkezdte volna saját, BMD légiszállítású páncélosaival támogatva a kijevi kormányzati negyed elfoglalását. A Csernobil felől érkező főerőkre a város, a térség pacifikálásának feladata várt volna. A különlegeseket harci helikopterek (Ka-52) támogatták a műveletben.
A repülőtér elfoglalása sikerrel járt, bár az egység még a célponthoz érkezés előtt légvédelmi (MANPADS) tűzbe került, veszteségeket szenvedett.
Az ukrán hadvezetés időben felismerte a veszély jellegét és mértékét, ezért minden elérhető eszközt bevetett a reptér visszafoglalása, később használhatatlanná tétele érdekében.
Időben sikerült a NATO által felfegyverzett és képzett 4. Gyorsreagálású Dandár csapatait Hostomelhez vonniuk, az ukrán légierő folyamatos CAS bevetéseket teljesített alacsonytámadással, minden elérhető eszközével. (Su-24, Mi-24, Míg-29)
Néhány órával vagy perccel a kritikus pillanat előtt sikert értek el, a VDV dandárt a Belorussziában lévő Gomelbe irányították át. Ebben biztosak lehetünk, hiszen következő nap „lábon”, Csernobil irányából érkeztek meg az ejtőernyősök Ukrajnába.
Az orosz különlegesek a reptér melletti erdőbe, lakóövezetbe húzódtak, és az éjjel, másnap hajnalban érkező nagyobb, második helikopteres deszant csapatai, a szárazföldi úton a repteret elérő egységek mentették fel őket.
Ekkorra a reptér az Ukrán tüzérség tevékenysége nyomán, illetve az ott folyó harcok következtében használhatatlanná vált.
Ami a kockázatos művelet kudarcát eredményezte, az egyrészt a repteret biztosító katonák elégtelen száma Ezt magyarázza, hogy minél kisebb erővel történik a kezdeti támadás, annál valószínűbb, hogy az ellenség nem ismeri fel a veszély mértékét. Ha elsöprő erőt, EW tevékenységet, légierőt alkalmaznak a kezdeti fázisban, a művelet célszemélyei nagy eséllyel időben felismerik a veszélyt, és kimentik őket, védett helyre húzódnak.
A művelet valódi célját azzal is fedni akarták, hogy nagyon messziről északról érkeztek a nehéz szállító gépek. Olyan területről, amit esetleg a nyugati felderítő gépek nem tartottak annyira szemmel. Egy nagyjából 18 gépes IL-76-os flotta bemálházása, indulása Ukrajna közelében igen-igen figyelemfelhívó lett volna. Minden bizonnyal itt sem jártak sikerrel, a NATO felderítést nem sikerült kikerülni. (Hiszen mi is, kiszivárgott forrásokból, internetes pletykából értesülhettünk, még a művelet irányairól is.)
Elvesztettek továbbá 2-3 helikoptert, főképp a műveletet támogató 2 harci helikopter elvesztése lehetett érzékeny veszteség.
Nem kizárt, hogy a CNN helyszínre érkező stábja, az „interjú az oroszokkal” szintén szerepet játszott abban, hogy a megfelelő következtetést levonja az Ukrán fél és időben meglépje az ellentámadást.
Nincs viszont orosz szemszögből elfogadható magyarázat arra, hogy az ukrán légierő gyakorlatilag szabadon, szinte veszteség nélkül tevékenykedhetett, közvetlen légi támogatást nyújtva saját gyalogos és különleges egységeiknek. Ez döntő tényezőnek bizonyult.
Az orosz légierő teljesítménye, illetve annak szinte teljes hiánya az egész művelet kapcsán különös, kérdéseket vet fel.
Ezzel a magyarázattal értelmet nyer az a néhány, Kijev északi lakótelepei közt légvédelmi eszközökkel (Ural ZSU-23, Strela-10), ukrán egyenruhában tevékenykedő (Wagner?) diverzáns csoport is, akik közül legalább egyet megsemmisítettek az ukrán védők. Nekik kellett volna biztosítani a VDV deszantot, illetve további zavart kelteni.
A képbe beleillik az is, hogy az első éjszaka légicsapásai feltűnően korlátozottak voltak. Feltételezhető, hogy az egyetlen valódi célpont az Ukrán légi felderítés, a radarhálózat és légi-irányítás volt.
E mellett kis számban lőszerraktárakat, üzemanyag tárolókat, földön álló repülőgépeket ért csapás.
Úgy látszik, az ukrán haderőnek sem akartak veszteségeket okozni, úgy gondolták, ez megakadályozhatja a Krímben elért, vértelen győzelemhez hasonló eredményt, az ukrán fegyverletételt.
Mindenki döntse el maga, hogy mese, vagy lehet köze a valóságban zajló eseményekhez.
Én az utolsó pillanatig reméltem, hogy meg tudnak egyezni a felek, nem lesz háború, de ez jutott nekünk, Ukrajnának, a világnak.
Hosszú lesz, nagyon:
Vélemény az Orosz-Ukrán háború harci cselekményeiről
2022. 02. 24 - 25
Az invázió első napjának egyetlen igazán látványos eseménye az volt, ahogy az Orosz Föderáció hadserege helikopteres deszanttal elfoglalta a Kijev közelében lévő hostomeli reptülőeret.
A repülőtér az Antonov repülőgépgyárhoz tartozik, jól kiépített, futópályája alkalmas a legnagyobb repülőgépek fogadására is, de nem őrzött katonai létesítmény.
Ez az esemény még a látszatnál is sokkal fontosabb lehetett.
A háború első napján, éjszaka indított korlátozott légicsapásokat követően feltehetően az ukrán hadsereg és az ország infrastruktúrájának érdemi rombolás, pusztítása nélkül akarták elfoglalni Kijev kormányzati negyedét, elfogni vegy elpusztítani az ukrán állam vezetőit, köztük Zelenszkij elnököt.
A háború az optimista orosz forgatókönyv szerint 1-2 nap alatt a főváros elfoglalásával, az Ukrán állam „lefejezésével” és fegyverletétellel érhetett volna véget.
Ezért hívták az oroszok Speciális műveletnek az egész támadást, merthogy ez egy fegyveres puccs coup d'état lett volna. Utólag láthatjuk, az ukrán állam ellenállóképességét, hadseregének és légierejének erejét, az ukrán nép elszántságát és lojalitását államukhoz nagymértékben alábecsülték.
A Hostomeli Antonov repteret tehát azért foglalták el helikopteres deszanttal, korlátozott (Zászlóalj? Specnaz egységek?) hogy egy Pszkovból induló VDV légiszállítású dandárt oda letegyenek, az pedig azonnal megkezdte volna saját, BMD légiszállítású páncélosaival támogatva a kijevi kormányzati negyed elfoglalását. A Csernobil felől érkező főerőkre a város, a térség pacifikálásának feladata várt volna. A különlegeseket harci helikopterek (Ka-52) támogatták a műveletben.
A repülőtér elfoglalása sikerrel járt, bár az egység még a célponthoz érkezés előtt légvédelmi (MANPADS) tűzbe került, veszteségeket szenvedett.
Az ukrán hadvezetés időben felismerte a veszély jellegét és mértékét, ezért minden elérhető eszközt bevetett a reptér visszafoglalása, később használhatatlanná tétele érdekében.
Időben sikerült a NATO által felfegyverzett és képzett 4. Gyorsreagálású Dandár csapatait Hostomelhez vonniuk, az ukrán légierő folyamatos CAS bevetéseket teljesített alacsonytámadással, minden elérhető eszközével. (Su-24, Mi-24, Míg-29)
Néhány órával vagy perccel a kritikus pillanat előtt sikert értek el, a VDV dandárt a Belorussziában lévő Gomelbe irányították át. Ebben biztosak lehetünk, hiszen következő nap „lábon”, Csernobil irányából érkeztek meg az ejtőernyősök Ukrajnába.
Az orosz különlegesek a reptér melletti erdőbe, lakóövezetbe húzódtak, és az éjjel, másnap hajnalban érkező nagyobb, második helikopteres deszant csapatai, a szárazföldi úton a repteret elérő egységek mentették fel őket.
Ekkorra a reptér az Ukrán tüzérség tevékenysége nyomán, illetve az ott folyó harcok következtében használhatatlanná vált.
Ami a kockázatos művelet kudarcát eredményezte, az egyrészt a repteret biztosító katonák elégtelen száma Ezt magyarázza, hogy minél kisebb erővel történik a kezdeti támadás, annál valószínűbb, hogy az ellenség nem ismeri fel a veszély mértékét. Ha elsöprő erőt, EW tevékenységet, légierőt alkalmaznak a kezdeti fázisban, a művelet célszemélyei nagy eséllyel időben felismerik a veszélyt, és kimentik őket, védett helyre húzódnak.
A művelet valódi célját azzal is fedni akarták, hogy nagyon messziről északról érkeztek a nehéz szállító gépek. Olyan területről, amit esetleg a nyugati felderítő gépek nem tartottak annyira szemmel. Egy nagyjából 18 gépes IL-76-os flotta bemálházása, indulása Ukrajna közelében igen-igen figyelemfelhívó lett volna. Minden bizonnyal itt sem jártak sikerrel, a NATO felderítést nem sikerült kikerülni. (Hiszen mi is, kiszivárgott forrásokból, internetes pletykából értesülhettünk, még a művelet irányairól is.)
Elvesztettek továbbá 2-3 helikoptert, főképp a műveletet támogató 2 harci helikopter elvesztése lehetett érzékeny veszteség.
Nem kizárt, hogy a CNN helyszínre érkező stábja, az „interjú az oroszokkal” szintén szerepet játszott abban, hogy a megfelelő következtetést levonja az Ukrán fél és időben meglépje az ellentámadást.
Nincs viszont orosz szemszögből elfogadható magyarázat arra, hogy az ukrán légierő gyakorlatilag szabadon, szinte veszteség nélkül tevékenykedhetett, közvetlen légi támogatást nyújtva saját gyalogos és különleges egységeiknek. Ez döntő tényezőnek bizonyult.
Az orosz légierő teljesítménye, illetve annak szinte teljes hiánya az egész művelet kapcsán különös, kérdéseket vet fel.
Ezzel a magyarázattal értelmet nyer az a néhány, Kijev északi lakótelepei közt légvédelmi eszközökkel (Ural ZSU-23, Strela-10), ukrán egyenruhában tevékenykedő (Wagner?) diverzáns csoport is, akik közül legalább egyet megsemmisítettek az ukrán védők. Nekik kellett volna biztosítani a VDV deszantot, illetve további zavart kelteni.
A képbe beleillik az is, hogy az első éjszaka légicsapásai feltűnően korlátozottak voltak. Feltételezhető, hogy az egyetlen valódi célpont az Ukrán légi felderítés, a radarhálózat és légi-irányítás volt.
E mellett kis számban lőszerraktárakat, üzemanyag tárolókat, földön álló repülőgépeket ért csapás.
Úgy látszik, az ukrán haderőnek sem akartak veszteségeket okozni, úgy gondolták, ez megakadályozhatja a Krímben elért, vértelen győzelemhez hasonló eredményt, az ukrán fegyverletételt.
. Big Reset, mond valamit?
Ezek sok pénzt akarnak, és még többet, maguknak. A woke, LMBTQ, BLM témákat, környezetvédelmet meg szivesen felkarolják, ha már a közösségi médián felpörögnek ezek a témák, mert amig a társadalom az LMBTQ-n agyal, ők addig is nyugodtan gazdagodnak tovább. De hidd el, a jobboldalnak sincs semmi baja az LMBTQ témával, a Fideszben is 20 éve tudott, hogy Szájer meleg, van ott más meleg is, és azt is tudták, hogy Szájer csak látszatházasságban élt, de elvoltak vele gond nélkül, még a család értékét hangsúlyozó alkotmányt is vele iratták. 
