Na, itt a lényeg:
"Index - Kultúr - Egy lépésre vagyunk, hogy Ukrajna újra a kozákok földjévé váljon"
"
Az identitásukban ez hogyan nyilvánul meg?
A keleti részeken az idősebb generáció érdekes azonosságtudattal rendelkezett: büszkék voltak a szovjet múltra, de amikor azt kérdeztük, hogy csatlakoznának-e Oroszországhoz, akkor azt mondták, hogy nem.
SZERETNÉNEK ÚJRA NAGY BIRODALMAT, DE FÜGGETLEN UKRAJNÁT IS."
Az Isten óvjon minket egy ukrán birodalomtól.
"
Mi a helyzet a fiatalokkal?
Náluk viszont határozottan az ukrán nemzeti identitás köré szerveződik az élet, akár északon, keleten vagy délen. Talán az 1,2 milliós Kárpátalja lóg ki ebből a sorból. De kijelenthető, hogy Ukrajnában egy új nemzet kezd körvonalazódni. Míg előtte határozott volt a keleti és a nyugati részek szembenállása, Zelenszkij 2019-es megválasztásával először történt meg, hogy nem lehetett a szavazatok alapján leképezni a kelet-nyugati törést Ukrajnában. Gyakori jelenséggé vált, hogy orosz anyanyelvűek ukránnak vallják magukat.
Ha tíz évvel korábban történik a mostani megszállás, könnyen széteshetett volna az állam; ez alatt a szűk tíz év alatt olyan változáson ment keresztül Ukrajna, amit én végig testközelből láthattam. Egy cseppet sem csodálkozom, hogy ennyire keményen beleálltak a mostani háborúba. Az, hogy megszállták a Krímet és a keleti régiót, olyan egységes elutasítottságot hozott létre, hogy az oroszbarátok és az oroszellenesek egy platformra kerültek, a politikai vezetés és a kommunikáció pedig ezt egybefogta, meglovagolta, és létrehozott egy új jövőképet.
"
"
Minden ember, akivel beszél, a „védjük meg a hazánkat” állásponton van?
Határozottan. Ezért is felfoghatatlan, hogy pontosan mi a cél. Több mint 40 millió embert megrendszabályozni elképesztő költségekkel és katonai kapacitással jár, a civilek egy jelentős része partizánná fog válni.
Oroszországnak a nyugattal közismerten ingadozó kapcsolata volt. Mindig jellemzőek voltak a nyugatra nyíló ablakok, amelyek aztán időről-időre bezáródtak. A tatárjárás az oroszság egy részét évszázadokra rabigába hajtotta, míg a nyugati oroszság közben lengyel befolyás alá került több száz évre. Ennek a hosszú ideig tartó szétválásnak köszönhetően ágaztak le az oroszságból az ukránok és belaruszok. A keleti oroszok a Mongol Birodalomban élték a mindennapjaikat, a nyugati oroszok meg a Litván Nagyfejedelemségben, majd a Lengyel-Litván Unióban. Később a keleti oroszok megerősödésével kiűzték a mongolokat, majd hatalmas hódításokba kezdtek, ez volt a keleti oroszok nagy gyarmatosításának ideje. Fontos megértenünk, hogy a mongol uralom alatt a keleti oroszok maguk is mongolokká váltak;
A HATALOM, A POLITIKA SZÁMOS ELEMÉT ELSAJÁTÍTOTTÁK. ENNEK MÉRTÉKÉRŐL A TÖRTÉNÉSZEK VITATKOZNAK, DE VICCESEN SZÓLVA: SZTÁLIN – DZSINGISZ KÁN TELEFONNAL.
De érdekes példa Nagy Novgorod története is. A város szerencsésen elkerülte a mongol betörést és afféle pravoszláv köztársaság lett, amely – az itáliai városállamokhoz hasonlatosan – az üzletre összpontosított. A Hanza-szövetség társult tagjaként persze nemcsak áru, hanem szellemi és kulturális irányzatok is érkeztek a városba. 1478-ban III. Iván moszkvai nagyfejedelem kegyetlen dúlást követően totálisan a hatalma alá vetette a várost, a kereskedelmet felszámolta. 250 évet kellett várni, mire ez az ablak újra kinyílt, ez volt Szentpétervár."
https://index.hu/kultur/2022/03/09/egy-lepesre-vagyunk-hogy-ukrajna-ujra-a-kozakok-foldjeve-valjon/