Ukrajna szidja az EU-tagállamot az orosz gáz miatt
2022. április 7
| RT
Küzdj a cenzúra ellen, oszd meg ezt a bejegyzést!
Budapest a történelem rossz oldalán áll azzal, hogy „Oroszország katonai gépezetét” finanszírozza – mondta Kijev
Az ukrán külügyminisztérium ismét szidta Magyarországot, mondván, „barátságtalan álláspontnak” tartja szomszédja azon buzgóságát, hogy elfogadja Oroszország rubelben történő gázfizetési követelését. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a nemzeti valutában történő gázfizetésre való átállást, miután Kijev nyugati támogatói szigorú szankciókat vezettek be az ország ellen.
Moszkva rubelben kíván fizetni a gázért, hogy megmentse gazdaságát az embargók közepette, és forrásokat szerezzen Kijev elleni hadműveletének folytatásához – áll az ukrán külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
„Ebben az összefüggésben államunkkal szembeni barátságtalan álláspontnak tekintjük azt a nyilatkozatot, hogy [Magyarország] kész rubelben fizetni az orosz gázért” – fogalmazott.
Budapest álláspontja ellentétes az EU álláspontjával, amely "elvileg nem volt hajlandó kielégíteni Oroszország szeszélyét", és elutasította a rubelfizetés gondolatát - tette hozzá a tárca.
Olvass tovább
Az EU tagállama azt állítja, hogy kész rubelt fizetni az orosz gázért
Kijev sürgette a magyar hatóságokat, hogy „hagyják abba az EU-ban az egység rombolását, támogassák az új oroszellenes szankciókat, nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának, és ne teremtsenek további finanszírozási forrásokat Oroszország katonai gépezetének”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akit éppen negyedik ciklusra választottak újra, szerdán azt mondta, az országnak nem okoz gondot a rubelre való átállás a gázfizetésben. Megismételte azt is, hogy határozottan ellenzi az oroszországi olaj- és gázszállításra vonatkozó szankciókat. Orbán szerint ez egy „piros vonal” Magyarország számára, ahol a háztartások 85 százaléka orosz energiára támaszkodik.
Kijev egyre hangosabban hangoztatja, hogy elégedetlen Budapestnek a konfliktusra adott reakciójával. Az EU-tagországok közül vitathatatlanul Moszkvával a legszorosabb kapcsolatban álló Magyarország elítélte az orosz hadműveletet és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, de nem volt hajlandó fegyvert küldeni, és elutasította az orosz gáz, olaj és szén korlátozásának gondolatát.
Szerdán beidézték a magyar külügyminisztériumba Ljubov Nepopot, Kijev budapesti nagykövetét, hogy magyarázza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait, aki azt állította, hogy Orbán fél Oroszországtól, és arra figyelmeztetett, hogy Budapest végül kénytelen lesz választani Moszkva és az úgynevezett „másik világ”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kijelentésre reagálva azt mondta, hogy „az ukrán vezetőknek ideje abbahagyni a Magyarországot ért sértéseket”.
Olvass tovább
Sértés miatt beidézték az ukrán nagykövetet
A két szomszéd között az elmúlt hetekben egyre nőtt a feszültség, Magyarország azzal vádolta Ukrajnát, hogy beavatkozik a választásokba, és ezzel próbálja hatalomra juttatni az ellenzéket a vasárnapi szavazáson. Egyes kijevi tisztségviselők azt sugalmazták, hogy Budapest az ukrajnai harcokat arra használja fel, hogy az ország magyarok lakta nyugati Kárpátalja régióját magának szerezze meg.
Oroszország február végén nagyszabású offenzívát indított Ukrajna ellen, miután Kijev nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Oroszország végül elismerte a donbászi donyecki és luganszki köztársaságot. A német és francia közvetített Minszki Jegyzőkönyv célja az volt, hogy rendszeresítse a régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan semleges országgá nyilvánítsa magát, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen provokálatlan volt, és tagadja azokat az állításokat, amelyek a két lázadó régió erőszakos visszafoglalását tervezték volna.
www.vadhajtasok.hu
harcok Mariupolban
