A transznyisztriai incidensek ISWNews-ról
A támadások sorozata a Dnyeszteren túli régiót, az Ukrajnával határos moldovai szakadár régiót célozta. Robbanások rázták meg hétfőn Tiraspol állambiztonsági központját, kedden pedig két robbanás rongálta meg a rádióantennákat Maiac faluban.
Április 26-án két robbanás célpontja egy műsorszóró központ volt Maiac faluban. Senki sem sérült meg, de a két antenna működésképtelenné vált. Április 25-én rakéta-meghajtású gránátokkal bombázták a Dnyeszteren túli állambiztonsági minisztérium épületét a régió fővárosában, Tiraszpolban.
A támadást egyetlen csoport sem vállalta magára, de orosz források szerint Ukrajna vagy Moldova követte el. Másrészt a moldovai média felvetette annak lehetőségét, hogy ez oroszbarátok öncélú támadása, hogy háborút robbantsanak ki Kelet-Moldovában.
A Dnyeszteren túli tisztviselők szintén cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint további orosz csapatok állomásoztak volna a térségben, mondván: „A vizsgálatok azt mutatják, hogy Ukrajna részt vett a közelmúltbeli robbantásokban. Nem kértük az orosz hadsereget, hogy növelje a Pridnesztroviai Moldáv Köztársaságban állomásozó csapatok számát, és nincs is szükségünk a haderő növelésére. A mi régiónk nem jelent veszélyt Ukrajnára.”
Transznisztria vagy a Pridnyesztrovai Moldáv Köztársaság (PMR) története 1990-ig, a Szovjetunió felbomlásáig nyúlik vissza, amikor is megalakult a Pridnyesztrovai Szovjet Szocialista Köztársaság abban a reményben, hogy a Szovjetunión belül marad. (Később, 1991-ben a Pridnyesztrovai Moldáv Köztársaság váltotta fel a Pridnyesztrovai Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságot.) Így a Dnyeszteren túli tartomány 1990-ben bejelentette, hogy elválik Moldovától. Nem sokkal ezután katonai konfliktus kezdődött a két fél között, és 1992-ig harcok folytak. 1992 júliusában az összecsapások a tűzszüneti megállapodás aláírásával zárultak. A tűzszüneti megállapodás részeként egy háromoldalú – Oroszország, Moldova, Dnyeszterentúli – Közös Ellenőrző Bizottság felügyeli a demilitarizált övezetben a biztonsági intézkedéseket,
A Dnyeszteren túli konfliktus aktív szakaszának vége óta orosz békefenntartó erőket telepítettek a térségbe.
Bár a tűzszünet fennáll, a terület politikai státusza mindeddig megoldatlan. Transznisztria egy el nem ismert, de de facto független elnöki köztársaság, saját kormánnyal, parlamenttel, katonasággal, rendőrséggel, postai rendszerrel, valutával és járműnyilvántartással. Hatóságai alkotmányt, zászlót, nemzeti himnuszt és címert fogadtak el.
Transznisztria ellenőrzi a Dnyeszter folyó és a moldovai-ukrán határ közötti keskeny földsáv nagy részét, valamint a folyó túlsó partjának egy részét. Fővárosa és legnagyobb városa Tiraszpol. Transznisztriát csak három másik el nem ismert vagy részben elismert szakadár állam ismerte el: Abházia, Artsakh és Dél-Oszétia.
A Dnyeszteren túli tartomány jelentősége a kelet-európai fejleményekben két kérdésben rejlik:
1. A Dnyeszteren túli parlament 2014-ben az Orosz Föderációhoz való csatlakozást szorgalmazta.
2- A Dnyeszteren túli katonai raktárak jelentős mennyiségű fegyverrel és páncélozott járművel rendelkeznek, amelyek provokálhatják az ukránokat a térség megszállására.
Jelenleg 2500-3000 orosz katona tartózkodik a Dnyeszteren túli régióban. A Dnyeszteren túli katonai erők összlétszáma 15 000, amely négy dandárból áll, amelyek Tiraszpol, Bender, Dubossary és Rybnitsa városokban vannak.
Ezen túlmenően információink szerint az orosz hadsereg 13962-es számú katonai egységének egy helikoptere, valamint két zászlóalja állomásozik a Cobasna régióban Európa egyik legnagyobb fegyverraktárának védelmére.
A raktárban 100 harckocsi, 200 harci jármű és páncélozott szállítójármű, 35 000 katonai jármű, 500 haditechnikai felszerelés, 200 légvédelmi rendszer, sorozatvető rakétarendszerek, tüzérségi eszközök és aknavető találhatók.
Cobasna-i fegyverraktár