Semmilyen 30-40-50 euró-ról ne tessék írni, mert nem igaz.
2010 márciusáig követheti vissza a gáz árát a TTF tőzsdén itt:
TTF Gas increased 0.39 EUR/MWh or 0.77% since the beginning of 2025, according to trading on a contract for difference (CFD) that tracks the benchmark market for this commodity. EU Natural Gas TTF - values, historical data, forecasts and news - updated on February of 2025.
tradingeconomics.com
2014 előtt 20-30 euró (2010-ben még annyi se), utána meg inkább 15-20 euró volt a jellemző (de volt egyszámjegyű gázár is). Egyébként nálunk azután lett olcsóbb a gáz, miután megépült a magyar-felvidéki interkonnektor, tehát nem tekinthető mérvadónak hazánk esetén a TTF minden időszakban.
A decemberi leszállítású gáz, még mindig 130 euró felett van, amiről ír, az a novemberi leszállítású gáz. Ez egy
határidős piac.
Tartós megoldást majd az új gázinfrstruktúrák kiépítése fogja elhozni. Idéznék egy cikkből az előző mondatom megerősítése gyanánt:
"
Egy vezeték megépítésének jelentőségét legjobban talán a magyar-szlovák cső mutatja, amelyen átadása óta alig volt érdemi szállítás, de már puszta létével – azzal, hogy lenne lehetőség máshonnan vásárolni – lenyomta az orosz árakat."
Nem tudni, hogy milyen időjárás lesz a következő hónapokban, aki ezt most tudja, az írhat teljes magabiztossággal bármit az egész eu-ra vagy külön (!) országokra vonatkozóan is. Mivel ilyen ember nincs ezért
különböző forgatókönyvek vannak.
Minden gáztárolónak külön-külön van egy adott kitárolási képessége, amit a hozzáépített infrastruktúra és az adott tároló töltöttséget határoz meg. Amikor több van benne, akkor többet lehet kitárolni, ahogy ürül úgy egyre kevesebbet. Minden országban külön-külön fenn kell tartani a nyomást a vezetékrendszerében. Szélsőséges fogyasztási értékek esetén, a legtöbb ország dolgozott ki leállítási menetrendet (a románok például nem).
Akit pontosan érdekel az a következő kormányrendeletben olvashat róla részletesen:
110/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről
Vagy:
Gulyás Gergely nem akart „pánikot kelteni”, de nagyon részletesen szabályozva van, hogy kinek mikor kell lemondania a földgázról. Ezt 2009-ben élesben is láthattuk.
g7.hu
Szóval a lényeg az, hogy mindenki reménykedjen jó meleg telekben a következő 2-3 évben. Minél kevesebb gázt fogyaszt el most télen az eu annál olcsóbb lesz a jövőben a gáz, minél többet, annál drágább, s legkésőbb március végére eldől, hogy volt e olyan eu-s ország, ami "bajba" került (s ha igen, akkor mekkorába) a 22/23-as télen, vagy sem.
...
Magyarország nem Oo. szövetségese. Eu és a NATO tagjai vagyunk. Minden szankciós-csomagot megszavaztunk. Nem értem mi a baja - ez most "akaratlanul" belpol - az embereknek a kormány hozzállásával ebből a megközelítésből. Hogy csak közvetve mehet rajtunk keresztül fegyver? Hogy nem adjuk oda a szétlopott hadseregünk maradékát, meg azt a néhány új fegyvert, amit nagy nehezen beszereztünk az elmúlt években? Hogy
benzint és gázolajat adunk az ukránoknak, hogy magyar léptékben mérve gigantikus segélyszállítmányokat küldünk számukra? Talán nem vagyunk elég szolgaiak, ez lenne a gond?
Nekem azzal van bajom, hogy a kormány úgy egyezett bele a legtöbb szankcióba, hogy azok többségéről
nem készült hatástanulmány. Az amcsik sokkal kidolgozottabb szankciókkal operálnak, és ügyelnek arra, hogy lehetőleg a saját gazdaságuknak a lehető legkisebb kárt okozzák. Az uniós szankciók nem csak az eu gazdaságainak, de a világgazdaságnak is kárt okoznak jelen formájukban. A
szén ára például olyan mértékben emelkedett, hogy számos szegény ország számára már annak a megvétele is megterhelő. Az élelmiszerinfláció lényegében az egész világon érezhető,
és a magas műtrágya árak miatt ez még nem a vége a történetnek. Mivel az eu-ban a gáz és az áram még mindig történelmi magasságokban jár, ezért számos terület versenyképtelenné vált, és még inkább importra szorulunk számos termék esetén.
Magyarán új piacokra kell belépni, ahol ki kell szorítani a régebbi vevőket, ami eleve felsrófolja az árakat, ezáltal nem csak nekünk, de másoknak is drágább lesz egy-egy adott termék. Ez a folyamat inflációt generál, amellett, hogy a karbonlábnyomról nem ildomos manapság írni.
Az eu-t az orosz kőolajra kivetett tilalom nagyon fájón fogja érinteni, ennél már csak a kőolajszármazékok tilalma fog jobban fájni februártól. Nem tudjuk, hogyan fogjuk pótolni a kieső mennyiséget, mivel fölösleges finomítói kapacitás nincs elég a világban, az eu-s finomítók bővítéséről, újak építéséről nem nagyon lehet olvasni.
@alali77 Ha a cikket továbbolvassa, akkor találkozhat azzal is, hogy az 1,5-3%-os költségvetési hiány nem fogja elrisztani az oroszokat a háborútól. Egyébként tessék írni egy eu-s országot, aminek jelenleg plusszos a költségvetése augusztusig, mintahogy az oroszoknak. Egy sincs. Tessék írni egy olyan eu-s országot, ahol olyan alacsony a gdp-arányos államadósság, mint az oroszoknál? Egy ilyen sincs.
A szankciókat állítólag azért hozták, hogy putyin kénytelen legyen bejezni a háborút. Ez éűthatóan nem történik meg.
A szankciók hatását jelentősen túl becsülték az oroszokra vonatkozóan, az eu-ra nézve meg jelentősen alul (elég csak a picsogásokat olvasni, hogy a norvég és amcsi "barátaink" 4x drágábban adják nekünk a gázt - eleve miért adják olcsóbban?). Rövid- és középtávon ezek a szankciók biztos nem fognak akkora károkat okozni, hogy egyáltalán kényszerítő hatásként jelenjenek meg egy oroszokra nézve hátrányos békében.
Két elgondolkodtató kép a végére:
A kérdéshez ennél többet nem nagyon tudok hozzátenni.
Reméljük a mielőbbi békét és a meleg teleket.
Nem az EU !
Folyamatosan.
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/MB3SNVGEEZIJFKY5AUN5T57O3E.jpg)
