[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 127
88 279
113
A felvétel apropója, hogy ma van a katonai felderítés napja, ugyanis 1992-ben ezen a napon alakult meg a GUR miniszteri rendelet alapján. Aztán miután az orosz állam nem annyira képes olyan diverzáns PR felvételek kirakására, mint amit teszik azt ukrán oldalról, így a Rybar a kezébe vette a feladatot. Amúgy kifejezetten érdekes, hogy az egész agitprop részleget kb az orosz Telegram szegmens viszi a hátán, miután a hivatalos szervek annyira nem tudják a műfajt művelni. De ugyanez igaz az analitikára is, mivel az egész nyugati háborús szektort kiszolgáló think-tank rendszer az orosz oldalról nem létezik. És megint a Telegram az ami ezt pótolja
Meg is emlékeztek róla az ukránok és az oroszok is:

:D

Más.
Nem kis rombolás volt az évforduló kapcsán:

Szarajevóban kapcsán pont egy hasonló után indult el egy nagyon csúnya folyamat ...
 

Kulso_54

Well-Known Member
2010. június 14.
2 975
5 950
113
Nézzünk valami értelmesebbet is az n+1. drónos felvétel után.
Orosz beszivárgó csoport lesállásai elvileg Szumi térségében:
azon sem lepődnék meg ha a lengyel rendszámú autóban lengyel hivatásosak lennének.
 

Ursula

Well-Known Member
2022. február 25.
5 676
48 650
113

Felvétel a Geran UAV-ról Odessza régióban (VIDEO)​


Mivel és mennyit lőnek? Állítólag a légvédelem működött, de nem sok sikerrel!

Az odesszai régió kikötőit teljesen megsemmisítették a muskátlicsapások - média (VIDEO)​

Izmail és Kiliya (Odessza régió) kikötőit teljesen megsemmisítették az orosz hadsereg muskátlikainak csapásai.
Az ukrán információs források a kikötői infrastruktúra megsemmisüléséről számolnak be. Szintén közzétett felvételeket a tegnapi érkezés következményeiről az odesszai régió kikötőjébe.
Az orosz védelmi minisztérium korábban arról számolt be, hogy UAV-k megsemmisítették az ukrán fegyveres erők katonai felszerelések szállítására használt üzemanyagtárolókat Reni kikötőjében.
Источник: https://rusvesna.su/news/1694084593

Az új orosz drón "Scalpel" repülési teszteken megy keresztül. 2023 októberében várható a tömeggyártás beindítása.
"Októberben a kész terméket leszállítják az NWO-ban való használatra. Jelenleg több orosz részlegtől is érkezett kérés a platformra" - mondta a fejlesztő képviselője.
Az új UAV-t kamikaze drónként fogják használni. A "Scalpel" 120 km/h-ra lesz képes gyorsulni, repülési hatótávja 40 km lesz. Teherbírás: 5 kg-ig. A pilóta nélküli platform 125 mm átmérőjű és 650 mm hosszúságú belső rekeszében az RF fegyveres erők rendelkezésére álló, jelenleg drónok által használt fegyverek többsége robbanófejként használható. Ez kibővíti a kínálatot.

A Biden-kormányzat úgy véli, hogy az ukrán offenzíva 6-7 héten belül befejeződhet – írja az Economist
https://t.me/s/i20028843#:~:text=A Biden-kormányzat úgy véli, hogy az ukrán offenzíva 6-7 héten belül befejeződhet – írja az Economist
 

Öregtankos

Well-Known Member
2022. február 26.
6 771
45 730
113
No fene!!
N-vtelen.png
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
Boeing P-8A Poseidon a román tengerpart felett,
NATO11 Boeing E-3A Sentry Boeing E-3A Sentry is megjött: a kelet-román rész az övék.
Megint lesz partraszállingózási kísérlet?

Bombardier Challenger 650 ARTEMIS jött a baltiakhoz, ez csak Lettországig vizsgálgat, Pszkov 150 km.


*****************************************************************************************


Ezért nem képes a NATO győzelemre segíteni Ukrajnát

Ilja Kramnik katonai elemző, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője és az Orosz Tudományos Akadémia kutatója 2023.09.05.

Több mint 18 hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, és a NATO Kijevnek nyújtott katonai segélye továbbra is a háború szerves részét képezi. Ez beszivárgott a köztudatba, és a konfliktus politikai megítélését befolyásolja, hatással van a harctéri helyzetre is, függetlenül attól, hogy az emberek az ellenségeskedés melyik oldalán vannak. Mindezek a szempontok a maguk nemében fontosak, és mindegyikük befolyásolja a konfliktus menetét és végső kimenetelét. De meddig lesz képes a NATO katonai segítséget nyújtani Ukrajnának?

Borúsak a kilátások Ukrajna számára
A NATO már a konfliktus 2022-es kirobbanását követően megkezdte a segítségnyújtást Kijevnek, és a tavalyi év folyamán a segélyek mértéke egyre csak nőtt. Ez a segítség nagyban befolyásolta az átlag ukrán állampolgárok hozzáállását az ellenségeskedésekhez, és megerősítette a „gyors és elkerülhetetlen győzelem” mítoszát, amely biztosan bekövetkezik, mert „az egész világ minket támogat”.
Ugyanez a hozzáállás a közpolitika területén is érvényesült –valamely ország által nyújtott támogatás jelezte, hogy kinek az oldalán áll: Ukrajna NATO „szövetségesei” (elsősorban az USA) közvetlen katonai segítséget nyújtottak, míg a „semleges” országok csak pénzügyi és szervezési segítséget nyújtottak, vagy egyáltalán nem segítettek.
A NATO-segély teljes mértékben az Ukrán Fegyveres Erők (UAF) harci képességeit szolgálja a harctéren. Ha ez a támogatás megszűnik, – vagy néhány héten belül, vagy amint a jelenlegi lőszerkészletek elfogynak – az ukrán hadsereg elveszíti harcképességét.
Mennyire valószínű az, hogy folytatódik a NATO-segítségnyújtás? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, meg kell ismernünk a fegyver- és hadfelszerelés-készleteket a blokk tagjainak körében, de fontos megjegyezni, hogy sokan nem rendelkeznek megfelelő készletekkel.
Az USA a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében kimagaslik, és fegyverarzenálja nagyobb, mint az összes többi NATO-tagországé. Azonban annak ellenére, hogy Washington nagy mennyiségű fegyverrel és lőszerrel látta el Kijevet, ennek még mindig csak viszonylag kis hányadát szállítja le. Nagy fegyverarzenállal rendelkezik még Görögország és Törökország. Ezek a készletek azonban a két ország közötti évszázados feszültségek miatt állományban vannak, ami az Ukrajnának történő lehetséges átadásukat korlátozza.
A legtöbb más NATO-országban a katonai készletek viszonylag kicsik, és elsősorban exportra szánják őket, különösen akkor, ha a vevő használt felszerelések iránt érdeklődik, amelyeket a meglévő állapotukban lehet használni vagy modernizálni.
Az Ukrajnának juttatott segélyek nagyságának ezek a tényezők korlátot szabnak, és ez az oka annak, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatás – amely 2022-ben kezdődött és 2023 elején érte el a csúcspontját –, csökkenni kezdett. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az USA nem kezdi meg a tartalékolt haditechnikai eszközök átadását, vagy más szövetségesekkel együtt nem talál alternatív beszállítókat, a támogatás tovább fog csökkenni.

Miért alakultak így a dolgok?
A NATO ha már 2022-ben növelte volna a fegyverek és haditechnikai eszközök gyártását, és további gyárakat létesített volna, elkerülhette volna ezt a helyzetet. Ebben az esetben már látható lett volna némi előrelépés 2023-24 telére.
Azonban súlyosan megnehezítette a döntéshozatali folyamatot az, hogy a blokknak nem volt egységes elképzelése a további fegyvergyártásról. Egyetlen NATO-politikus sem volt hajlandó garantálni a fegyvergyártó vállalatoknak, hogy az ukrajnai konfliktus befejezése után is folyamatos és nagymértékű fegyverkeresletet biztosítanak. Ráadásul – bár a konfliktus mértéke jelentős – ebben az esetben sem elegendő az új fegyverek iránti szükséglet biztosításához.
Végül meg kell jegyezni, hogy számos nyugati politikus és katonai vezető úgy vélte, hogy az Ukrajnának nyújtott jelenlegi katonai támogatás elegendő lesz a 2023-as célok eléréséhez – nyilván a 2022 nyarán-őszén a Harkov és a Herszon régióban zajló harcok következtében levont téves következtetések miatt.
Ezeknek a téves következtetéseknek kettős eredményük volt. Egyrészt Ukrajna nem kapta meg a szükséges felszerelést és fegyvereket ahhoz, hogy áttörje Oroszország jól előkészített védelmi vonalait.
Sőt, azt állíthatjuk, hogy a NATO-n belül jelenleg egyetlen hadsereg sincs erre felkészülve, és talán a gyakorlati és elméleti felkészültség hiánya akadályozta meg a blokkot abban, hogy az orosz csapatok képességeit és védelmi pozícióit reálisan felmérje.
Ennek eredményeképpen az ukrán ellentámadás a tüzérség, a harckocsik és különösen a műszaki felszerelés egyértelmű hiányával indult, annak ellenére, hogy a NATO legfőbb szövetséges parancsnoka, Christopher Cavoli tábornok kijelentette, hogy az ukrán csapatok teljesen felszereltek.
Másrészt a NATO számos döntést hozott és szerződést kötött az ukrán csapatok hosszú távú ellátására, felszerelésére. Ez magában foglalta a rakétavédelmi rendszerek és más fegyverek átadását, amelyek – az elégtelen gyártási kapacitások miatt – csak évek múlva állnak majd rendelkezésre. A vadászrepülőgépek átadásáról szóló döntéshez hasonlóan – amely még nem került nyilvánosan véglegesítésre a mennyiség és az időzítés tekintetében – ezeket a szerződéseket számos szakértő „háború utáni” szerződésként értékelte, azaz a konfliktus után az elszenvedett veszteségek kompenzálására szánták.
A júliusban indított ukrán ellentámadás sikertelensége azonban bizonytalanná teszi e szerződések és szándékok teljes körű végrehajtását. Egy sikeres orosz offenzíva esetén az elkövetkezendő ősszel és télen még kétségesebbé válnak az ukrán kilátások.
A közelgő amerikai választások további kétségeket ébresztenek a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását illetően, tekintettel arra, hogy a republikánusok szemében a katonai segítségnyújtás témája már nem olyan egyértelmű. Nem kell eltúlozni ennek a kritikának az „oroszbarát” aspektusát, hiszen egyes republikánus politikusok a legjobb esetben is pragmatikusan kezelik Oroszországot – de kevés fogja őket megakadályozni abban, hogy kizárólag a saját érdekükben nyilvánosan rámutassanak a Biden-kormányzat minden hibájára.

Mit jelent mindez?
Képes lesz a NATO jelentősen növelni az Ukrajnának nyújtott támogatást a közeljövőben? Nem. A hadiipari termelés egy inerciális iparág, és még ha holnap születne is döntés a fegyvergyártás jelentős növeléséről, akkor is akár két évbe is beletelne, mire bármilyen eredményt tudnának felmutatni. Figyelembe véve Ukrajna sikertelen ellentámadásának kedvezőtlen közmegítélését, ez még ennél is tovább tarthat.

Érdekes módon a szovjet gyártmányú, vagy szovjet licenc alapján gyártott kelet-európai haditechnikai eszközök bizonyultak a leghatékonyabbnak az ukrán hadsereg számára. A szovjet harckocsik, gyalogsági harcjárművek és más felszerelések, amelyek nem igényelnek speciális kiképzést, karbantartást, infrastruktúrát és lőszert, azonnal harcba vethetők, és harckészültségi szintjük az új környezetbe beilleszteni kívánt nyugati modellekhez képest magasabbnak bizonyult.
Ha a NATO 2022-ben igénybe vette volna a kelet-európai hadiipari együttműködést, amely lehetővé teszi T-72-es harckocsik, BMP-2 gyalogsági harcjárművek, számos 122-152 mm-es tüzérségi rendszer, valamint néhány más fegyver és katonai felszerelés gyártását, ez a döntés hatással lehetett volna a konfliktus menetére. Erre azonban nem került sor, és – tekintettel arra, hogy a lengyel hadiipar mostanra áttért a dél-koreai tervezésű eszközök licenszgyártására – valószínűleg a jövőben sem fog.
Ez azt jelenti, hogy az olyan kérdések, mint a haditechnikai eszközök elégtelen ellátása, a nagymértékben eltérő fegyvertípusok, a lőszerhiány, és a csapatok irányításával kapcsolatos problémák Ukrajna számára mind megoldatlanok maradnak. Ilyen körülmények között egy újabb ellentámadás sikere aligha elképzelhető.

Általánosságban elmondható, hogy a labda – vagyis a konfliktus katonai-technikai kezdeményezése – most Oroszország térfelén van, és Oroszországon múlik, hogy mennyire jól használja ki ezt a lehetőséget. Elég valószínű, hogy a nyugati vadászgépek Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést csendben elvetik, mivel az AFU már nem fogja tudni használni azokat.
Oroszország nagyon jól tudja, hogy ez a helyzet. Elméletileg ez az állapot növelné az USA tárgyalási hajlandóságát, bár a közelgő választási időszak nagyban megnehezíti az egyébként szükséges tárgyalásokat.
Tehát – hacsak nem történik valami rendkívüli – a Nyugat valószínűleg továbbra is támogatni fogja az ukrán fegyveres erőket az ellenállás folytatásához szükséges mértékben. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának nem lesz elegendő felszerelése és fegyverzete egy nagyszabású új ellentámadás megindításához, hacsak az USA nem dönt úgy, hogy megosztja velük saját fegyverarzenálját. Egy ilyen döntés azonban ellentétes lenne az USA elmúlt évekbeni gyakorlatával, valamint stratégiai tervezésével, amely Kínát látja a fő ellenségként, amire pénzügyi, katonai és technológiai erőforrásait összpontosítania kell.

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today nyomán készült.
 

laci74

Well-Known Member
2015. december 26.
1 330
12 996
113
Busho megosztotta ezt a videót,és eszembe jutott amikor a kaprok lőttek egy uralra,hogy az mekkora podolják pictures volt.Ez a kőkemény valóság,igazi prof katonák akik végrehajtják ezt.Ez a válasz a Belgorodi kiruccanásra a kaproknak.Minden zsoldosnak,és call of dutysnak kötelező ezt megnézni.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 850
31 029
113
Busho megosztotta ezt a videót,és eszembe jutott amikor a kaprok lőttek egy uralra,hogy az mekkora podolják pictures volt.Ez a kőkemény valóság,igazi prof katonák akik végrehajtják ezt.Ez a válasz a Belgorodi kiruccanásra a kaproknak.Minden zsoldosnak,és call of dutysnak kötelező ezt megnézni.

3:10-nél valami kurvanagy mázlija volt a tüzelő félnek. Ha az elműködik, viszi őt is a p*csába.
 
  • Tetszik
Reactions: laci74 and fip7

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 994
57 176
113
Boeing P-8A Poseidon a román tengerpart felett,
NATO11 Boeing E-3A Sentry Boeing E-3A Sentry is megjött: a kelet-román rész az övék.
Megint lesz partraszállingózási kísérlet?

Bombardier Challenger 650 ARTEMIS jött a baltiakhoz, ez csak Lettországig vizsgálgat, Pszkov 150 km.


*****************************************************************************************


Ezért nem képes a NATO győzelemre segíteni Ukrajnát

Ilja Kramnik katonai elemző, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője és az Orosz Tudományos Akadémia kutatója 2023.09.05.

Több mint 18 hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, és a NATO Kijevnek nyújtott katonai segélye továbbra is a háború szerves részét képezi. Ez beszivárgott a köztudatba, és a konfliktus politikai megítélését befolyásolja, hatással van a harctéri helyzetre is, függetlenül attól, hogy az emberek az ellenségeskedés melyik oldalán vannak. Mindezek a szempontok a maguk nemében fontosak, és mindegyikük befolyásolja a konfliktus menetét és végső kimenetelét. De meddig lesz képes a NATO katonai segítséget nyújtani Ukrajnának?

Borúsak a kilátások Ukrajna számára
A NATO már a konfliktus 2022-es kirobbanását követően megkezdte a segítségnyújtást Kijevnek, és a tavalyi év folyamán a segélyek mértéke egyre csak nőtt. Ez a segítség nagyban befolyásolta az átlag ukrán állampolgárok hozzáállását az ellenségeskedésekhez, és megerősítette a „gyors és elkerülhetetlen győzelem” mítoszát, amely biztosan bekövetkezik, mert „az egész világ minket támogat”.
Ugyanez a hozzáállás a közpolitika területén is érvényesült –valamely ország által nyújtott támogatás jelezte, hogy kinek az oldalán áll: Ukrajna NATO „szövetségesei” (elsősorban az USA) közvetlen katonai segítséget nyújtottak, míg a „semleges” országok csak pénzügyi és szervezési segítséget nyújtottak, vagy egyáltalán nem segítettek.
A NATO-segély teljes mértékben az Ukrán Fegyveres Erők (UAF) harci képességeit szolgálja a harctéren. Ha ez a támogatás megszűnik, – vagy néhány héten belül, vagy amint a jelenlegi lőszerkészletek elfogynak – az ukrán hadsereg elveszíti harcképességét.
Mennyire valószínű az, hogy folytatódik a NATO-segítségnyújtás? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, meg kell ismernünk a fegyver- és hadfelszerelés-készleteket a blokk tagjainak körében, de fontos megjegyezni, hogy sokan nem rendelkeznek megfelelő készletekkel.
Az USA a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében kimagaslik, és fegyverarzenálja nagyobb, mint az összes többi NATO-tagországé. Azonban annak ellenére, hogy Washington nagy mennyiségű fegyverrel és lőszerrel látta el Kijevet, ennek még mindig csak viszonylag kis hányadát szállítja le. Nagy fegyverarzenállal rendelkezik még Görögország és Törökország. Ezek a készletek azonban a két ország közötti évszázados feszültségek miatt állományban vannak, ami az Ukrajnának történő lehetséges átadásukat korlátozza.
A legtöbb más NATO-országban a katonai készletek viszonylag kicsik, és elsősorban exportra szánják őket, különösen akkor, ha a vevő használt felszerelések iránt érdeklődik, amelyeket a meglévő állapotukban lehet használni vagy modernizálni.
Az Ukrajnának juttatott segélyek nagyságának ezek a tényezők korlátot szabnak, és ez az oka annak, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatás – amely 2022-ben kezdődött és 2023 elején érte el a csúcspontját –, csökkenni kezdett. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az USA nem kezdi meg a tartalékolt haditechnikai eszközök átadását, vagy más szövetségesekkel együtt nem talál alternatív beszállítókat, a támogatás tovább fog csökkenni.

Miért alakultak így a dolgok?
A NATO ha már 2022-ben növelte volna a fegyverek és haditechnikai eszközök gyártását, és további gyárakat létesített volna, elkerülhette volna ezt a helyzetet. Ebben az esetben már látható lett volna némi előrelépés 2023-24 telére.
Azonban súlyosan megnehezítette a döntéshozatali folyamatot az, hogy a blokknak nem volt egységes elképzelése a további fegyvergyártásról. Egyetlen NATO-politikus sem volt hajlandó garantálni a fegyvergyártó vállalatoknak, hogy az ukrajnai konfliktus befejezése után is folyamatos és nagymértékű fegyverkeresletet biztosítanak. Ráadásul – bár a konfliktus mértéke jelentős – ebben az esetben sem elegendő az új fegyverek iránti szükséglet biztosításához.
Végül meg kell jegyezni, hogy számos nyugati politikus és katonai vezető úgy vélte, hogy az Ukrajnának nyújtott jelenlegi katonai támogatás elegendő lesz a 2023-as célok eléréséhez – nyilván a 2022 nyarán-őszén a Harkov és a Herszon régióban zajló harcok következtében levont téves következtetések miatt.
Ezeknek a téves következtetéseknek kettős eredményük volt. Egyrészt Ukrajna nem kapta meg a szükséges felszerelést és fegyvereket ahhoz, hogy áttörje Oroszország jól előkészített védelmi vonalait.
Sőt, azt állíthatjuk, hogy a NATO-n belül jelenleg egyetlen hadsereg sincs erre felkészülve, és talán a gyakorlati és elméleti felkészültség hiánya akadályozta meg a blokkot abban, hogy az orosz csapatok képességeit és védelmi pozícióit reálisan felmérje.
Ennek eredményeképpen az ukrán ellentámadás a tüzérség, a harckocsik és különösen a műszaki felszerelés egyértelmű hiányával indult, annak ellenére, hogy a NATO legfőbb szövetséges parancsnoka, Christopher Cavoli tábornok kijelentette, hogy az ukrán csapatok teljesen felszereltek.
Másrészt a NATO számos döntést hozott és szerződést kötött az ukrán csapatok hosszú távú ellátására, felszerelésére. Ez magában foglalta a rakétavédelmi rendszerek és más fegyverek átadását, amelyek – az elégtelen gyártási kapacitások miatt – csak évek múlva állnak majd rendelkezésre. A vadászrepülőgépek átadásáról szóló döntéshez hasonlóan – amely még nem került nyilvánosan véglegesítésre a mennyiség és az időzítés tekintetében – ezeket a szerződéseket számos szakértő „háború utáni” szerződésként értékelte, azaz a konfliktus után az elszenvedett veszteségek kompenzálására szánták.
A júliusban indított ukrán ellentámadás sikertelensége azonban bizonytalanná teszi e szerződések és szándékok teljes körű végrehajtását. Egy sikeres orosz offenzíva esetén az elkövetkezendő ősszel és télen még kétségesebbé válnak az ukrán kilátások.
A közelgő amerikai választások további kétségeket ébresztenek a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását illetően, tekintettel arra, hogy a republikánusok szemében a katonai segítségnyújtás témája már nem olyan egyértelmű. Nem kell eltúlozni ennek a kritikának az „oroszbarát” aspektusát, hiszen egyes republikánus politikusok a legjobb esetben is pragmatikusan kezelik Oroszországot – de kevés fogja őket megakadályozni abban, hogy kizárólag a saját érdekükben nyilvánosan rámutassanak a Biden-kormányzat minden hibájára.

Mit jelent mindez?
Képes lesz a NATO jelentősen növelni az Ukrajnának nyújtott támogatást a közeljövőben? Nem. A hadiipari termelés egy inerciális iparág, és még ha holnap születne is döntés a fegyvergyártás jelentős növeléséről, akkor is akár két évbe is beletelne, mire bármilyen eredményt tudnának felmutatni. Figyelembe véve Ukrajna sikertelen ellentámadásának kedvezőtlen közmegítélését, ez még ennél is tovább tarthat.
A nyugati támogatás szerintem egyértelműen minden szempontból túllépte a csúcspontot annak ellenére, hogy az ukrán "igények" folyamatosan nőnek, ahogy katonai és gazdasági helyzetük rohamosan romlik. Pl a legutolsó 120 millió usd csomag, figyelembe véve az eszközök árát, szinte csak szimbolikus.
 

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 483
7 388
113
a sógoroknál 1 nő (Kneissl) többet ért, mint 10 évnyi férfi
németeseknek érdemes figyelemmel kísérni Alice Weidel munkásságát, ukrán fegyverszállítások ügyében is van véleménye:
szerintem se nagyon fontos hogy nő vagy férfi vagy (modern korunk...) egyéb nemű identitású az a politikus, az a fontos hogy vannak-e valamiféle elvei amelyek mentén politizál, vagy csak megy a szavazók véleménye - tehát a médiatulajdonosok elvárásai - után...
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
8 860
48 681
113

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 598
18 589
113