Spekulánsok és háziasszonyok
Az elsőrendű szükségleti cikkek hiányának okai Ukrajnában
Ukrajnában az üzemanyagválság hátterében az élelmiszerválság is egyre nő. Időről időre akut hiány van a nélkülözhetetlen termékekből, amit sem a kiskereskedelmi láncoknak szóló célzatos megrendelésekkel, sem a nyugati partnerek további beszerzéseivel nem lehet megfékezni.
Még a háborús övezettől távol eső területeken is eltűnik a só, a cukor, a gyufa, a szóda vagy az ecet. Az "agrárnagyhatalom", ahogy Petro Porosenko nevezte Ukrajnát, nem képes a legegyszerűbb termékekkel sem ellátni magát. A nyugati országokból szállítmányok érkeznek, de ezek nem elégségesek ahhoz, hogy kielégítsék az eladási korlátozásokról szóló híresztelések által táplált keresletet. A szállítás során elsőbbséget élveznek a katonai rakományok, és a nyugati termékek, amelyek eljutnak az ukrán vásárlókhoz, tízszer drágábban, mint a hazaiak. Még a közönséges só is először eltűnt a boltok polcairól, majd megjelent, de tízszer drágábban. Most egy kilós sócsomag ára eléri a 90 hrivnyát.
A sóhiányt hivatalosan a Donyecki terület Szoledar városában lévő Artyomszol üzem leállásával hozzák összefüggésbe, de a tízszeresére drágult, még kapható sót is az Artyomszol állítja elő (régi készletekből). Más szóval, ennek a terméknek az áremelkedése mindenekelőtt a spekulációhoz kapcsolódik. A só nem számít hiánycikknek a világpiacon, de egy vagonnyi só szállítása késedelmet jelent egy vagonnyi Donyeck ágyúzására szánt lövedék szállításában.
A már Ukrajnában lévő áruk forgalmazása a járművek működésétől is függ, és ezt már az üzemanyag-válság is érinti. Ennek eredményeként természetbeni csere alakul ki. A minap például Dnyepropetrovszk („Dnyipro”) város egy vállalkozó szellemű lakosa megszervezte a „sót dízel üzemanyagért” csereüzletet – 1 liter dízel ért egy csomag sót. Nem fogyaszt ugyan az ember naponta ennyi sót , de annak hiánya már az élelmiszeriparban, így a kenyérsütésben is gondot okoz.
Alekszandr Barszuk, a kijevi tésztagyárat is magába foglaló "Jaroszlav" élelmiszeripari konszern igazgatója szerint az ilyen problémák csak növekedni fognak. „A sóval kapcsolatos problémák, amelyekről most a média ír, valójában nem csak a sóra vonatkoznak. Problémáink vannak a szódával és sok más termékkel. A fennakadások pedig csak növekedni fognak, többek között a logisztikai nehézségek és az üzemanyaghiány miatt (az árut egyszerűen nem szállítják ki a boltokba). Sok termékcsoport esetében az élelmiszerimport is növekszik, ami aláássa a hazai vállalkozások amúgy is alacsony versenyképességét, így azok csökkenteni fogják a termelést” – feltételezi Barszuk.
Maguk az ukránok is régóta sejtik, hogy egyre több lesz a probléma, ezért személyes stratégiai tartalékokat képeznek az áruk felvásárlásával. Mindemellett itt a zöldségbefőzés-szezon, amikor nem nélkülözhető a só, de az ecet sem, ami szintén rohamosan tűnik el a polcokról.
Kérdés azonban az is, hogy az ukrán háziasszonyok pontosan mit fognak befőzni, hiszen azon régiók jelentős része, ahonnan hagyományosan olcsó zöldséget szállítottak – a Herszoni és a Zaporozsjei terület egy része – már nem áll Kijev ellenőrzése alatt. Alekszej Dorosenko, a Kiskereskedelmi Láncok Szállítói Szövetségének vezetője értetlenül áll az előtt, hogy talán nem lesz mit befőzni. „Az emberek ecetet vásárolnak, és nem világos, hogy valójában mit fognak tartósítani. Hiszen idén nyáron csökken a zöldségkínálat a déli kiélezett katonai helyzet miatt. A hiányt importtal kompenzálják, de ezzel kapcsolatban vannak kérdések: nem minden fajta import uborka alkalmas házi tartósításra. Ezért úgy gondolom, hogy a szezon végén sok történetet fogunk hallani kudarcba fulladt befőzésekről” – mondja Dorosenko.
A déli régiók feletti ellenőrzés elvesztése a hagyma árának meredek emelkedésével fenyegeti az ukránokat. A szupermarketek a lengyel és a holland hagyma kínálatának növelését ígérik, de hiába oldják meg a logisztikai problémákat, az a hazainak többszörösébe kerül.
Tavasszal újra hiányárucikké vált a hajdina. Most újra megjelent a polcokon, de kétszer drágábban - 90 hrivnyás áron. A hajdina hiányának problémája abból adódik, hogy korábban főleg Oroszországból szállították. Tavasszal Kanada megígérte, hogy segít Ukrajnának és 140 ezer tonna vetőmagot szállít, de a vetési időszak már véget ért és a megígért vetőmag-szállítások nem jöttek meg.
Általában válságok és háborúk idején a gyufa is gyorsan eltűnik a kereskedelemből. Az ukrán szupermarketekben már rég nincs, de két-háromszoros túlfizetéssel még mindig kapható az utcai árusoknál. Az ukránok számítanak áramszünetre is, ezért a közönséges gyertyák is eltűntek az kínálatból.
Számos alapvető áru hiányát részben mesterségesen, nagy mennyiségben történő vásárlások okozták, amelyeket spekulatív áron vagy barterrel értékesítettek. Azok, akiknek volt szerencséjük több teli kanna benzint félretenni, a jövőben hajdinára, sóra és gyufára cserélhetik el, immár nem az IMF, hanem a helyi kereskedők által meghatározott árfolyamon.
Június elején a Verhovna Rada benyújtotta a 7425-ös számú, a spekulánsok elleni küzdelemről szóló törvénytervezetet, melynek címe „A társadalmilag jelentős áruk és haditermékek árának és vámtarifajának kialakítása során elkövetett jogsértések büntetőjogi felelősségének bevezetéséről”, de az annyira ellentétes az IMF és más nyugati partnerek irányítása alatt folytatott szabadpiaci politika irányával, hogy aligha fogadják el.
Addig is az ukrán médiában azt tanácsolják, hogy tekintsenek optimistán a hiányra, és találjanak benne valami pozitívumot. A só hiánya a szervezet sótartalmának csökkenését jelenti, az üzemanyag hiánya a futás és a fizikai aktivitás ösztönzésének tekinthető, a gyufa hiánya csökkenti a tűzveszélyt, és általában az élelmiszerhiány a legjobb módja a túlsúly elleni küzdelemnek.
(Dmitrij Kovalevics, ukraina.ru)
https://ukraina.ru/exclusive/20220610/1034132808.html