Mi történik Herszonnál? - Hidegkuti Konstantin
Arcvonal, a #moszkvater heti jelentése az ukrajnai frontokról. Mi történt az elmúlt időszakban Ukrajnában? Milyen mozgások jellemezték az adott szektorokat? Milyen kihívásokkal néznek szembe harcoló felek? Tényleg az első világháborúhoz hasonló állóháború zajlik?
Az ukrajnai háború elmúlt hetének eseményeit nézve nagyobb léptékű változások vagy hadmozdulatok továbbra sem jellemezték a harcteret. Persze a jelenlegi időjárási körülmények közt ez amúgy is csak korlátozottan lehetséges, mivel a harcjárművek terepen való mozgását jelentősen megnehezítő raszputyica mellett az első – ám egyelőre nem tartós – fagyok is beköszöntöttek.
„Míg Moszkva műveleteit a kupjanszki és avgyejevkai szektorokra helyezi, addig Kijev erőforrásait egyre inkább a herszoni irányba csoportosítja át Zaporozsjéból”
Kupjanszk térségét alapvetően továbbra is inkább kisebb jellegű pozícióharcok jellemzik. Az Oszkol folyótól keletre fekvő ukrán állások ellátása az ideiglenesen emelt pontonhidak elleni orosz rakéta és precíziós siklóbomba – UMPK – támadások következtében viszonylag nehézkes. Ez igaz mind a csapatok és haditechnika rotációjára, valamint a lőszerszállításra. Az ellátás biztosításához az ukrán csapatoknak egészen a kupjanszki agglomerációtól 32 kilométerre délre található Borovaja településig kell kerülniük folyami átkelők hiányában.
A kupjanszki front állása 2023. november 17-én:
Továbbra is megválaszolatlan kérdés, hogy az orosz parancsnokság miért várt ilyen hosszú ideig az Oszkol átkelők felszámolásával, ha az azok elleni csapások már jóval korábban eredményhez vezettek volna. Ugyanis azok hiányában az ukrán védelem kedvezőtlen elhelyezkedése folytán egyfajta természetes katlanba szorulna minimális utánpótlás mellett.
„Ráadásul mindezen felül
egyre nagyobb létszámú embererőt is kell Kijevnek a térségbe vonnia”
Utóbbi az igazán fontos Kupjanszk esetében, mivel a támadás veszélyét fenntartva Moszkva képes jelentős ukrán csapatokat lekötni a térségben, amelyekre Kijevnek más szektorokban kritikus szüksége lenne. Bár a front összeomlása jelen helyzetben nem valószínű, ám a helyzet mindenképp kritikus. Az említett logisztikai problémák következtében az utánpótlás sokszor személyautókkal érkezik, míg a meglévő ukrán védvonalak közvetlen az orosz tüzérség hatótávolságán belül fekszenek.
„Avgyejevka esetében az orosz ostromgyűrű kialakítása folyamatban van, ám az ukrán utánpótlási vonalak elvágása mindeddig még nem sikerült”
A műveleteket nehezítik az időjárási körülmények, mivel a folyamatos esőzések és a felázott talaj mellett a reggeli-délelőtti órákban erős köd drasztikusan lecsökkenti a látótávolságot. Utóbbi egyben a repülőtechnika – merev- és forgószárnyas egyaránt – alkalmazását is korlátozza.
Az avgyejevkai harcok állása 2023. november 15-én:
Az Avgyejevkától északra fekvő Petrovszkoje település esetében az orosz csapatoknak sikerült átkelniük a vasútvonalon és annak nyugati oldalán hídfőállást kialakítaniuk. Utóbbi azon szempontból fontos, hogy akárcsak a bahmuti Klescsejevka esetében, úgy itt is a védelem egyik kulcs eleméről beszélhetünk, csak épp ukrán oldalról.
Magának a kokszüzemnek az ostroma továbbra sem kezdődött meg, egyelőre a harcok az említett Petrovszkoje mellett a szomszédos meddőhányó körüli szivattyútelep környezetében folynak, illetve Avgyejevka déli ipartelepénél. Utóbbi nem egyezik meg a már említett kokszüzemmel, attól független.
Az ipartelep ostromának nehézségei, avagy magaslati elhelyezkedése folytán akárcsak Liszicsanszk esetében az ostromló van itt is rosszabb taktikai helyzetben:
Zaporozsjében gyakorlatilag a helyzet változatlan
Ám mindez nem jelenti azt, hogy az ukrán csapatok felfüggesztették volna támadásaikat, helyette inkább a fókuszt Avgyejevka és Kupjanszk védelmére, valamint Krinkinél a herszoni hídfő kiszélesítésére helyezik. Egyúttal a parancsnokság nem tett le a Rabotyino-Verbovoje vonal elleni támadásokról, ahol a fókuszt a gyalogsági támadások mellett a folyamatos tüzérségi támadások kapják.
Az ukrán haderő célja a közvetlen első vonalban fekvő
orosz védelmi infrastruktúra tüzérséggel történő felszámolása, avagy ha nincsen mit védeni, akkor az orosz csapatok visszavonulnak. Utóbbi mindeddig sikertelennek bizonyult, éppen a Szurovikin-vonal többszörös redundanciája következtében, amely révén az első vonalat igazából számos további biztosítja orosz oldalról.
„Herszon esetében viszont az ukrán erőknek sikerült tartós hídfőállást létesíteniük a Dnyeper bal partján, Krinki település térségében”
Utóbbi jelentős részben az orosz Dnyeper harccsoport rossz helyzetfelismerésének és működési problémáinak tudható be, amely végső soron Oleg Makarevics parancsnoki tisztségéből való leváltásához vezetett. Ami a közvetlen fronthelyzetet érinti, annak esetében a sikeres hídfőállás ellenére az ukrán tengerészgyalogosok nem voltak képesek érdemben kiszélesíteni ellenőrzési zónájukat.
A herszoni front állása 2023. november 15-én:
Ugyanígy egyelőre sikertelennek bizonyultak a további ukrán partraszállási kísérletek a Herszont Aljoska településsel összekötő felrobbantott Antonov-híd, valamint a további kisebb vasúti átkelők térségében. Az elsődleges ukrán cél vélhetően az Aljoskát Novaja Kahovkával összekötő logisztikailag kiemelt autóút elvágása lehet akár fizikailag, akár a folyamatos belövések révén. Utóbbira ismét csak nem került sor. Ráadásul Ukrajna azokat a kiképzett tengerészgyalogosokat vezényelte át a herszoni műveletekre, akikre a többi, általunk vizsgált frontszakasz esetében is égetően szüksége lenne.
„Krinki esetében az ukrán előrenyomulást alapvetően a terület lápos-mocsaras jellege, valamint a környező erdősávok hátráltatják. Utóbbit az orosz védelem egyértelműen kihasználja”
Ám az orosz védelemnél – pontosabban annak hiányosságainál – maradva a herszoni, lassan egy hónapos ukrán hídfő kialakítása megelőzhető lett volna. Főképp miután nem ez volt az első ukrán partraszállási kísérlet a Dnyeper torkolata mentén az elmúlt hónapokban, ahol ráadásul a környező szigetekért folyamatos harc folyik. Viszont az említett Oleg Makarevics vezette Dnyeper harccsoport parancsnoksága a valós helyzethez képest alábecsülte az ukrán csapatok jelentőségét, elvesztve nem csupán a Dnyeper szigeteket, de lehetővé téve a tartós hídfőállás létesítését.
A herszoni Antonov híd térsége:
„Miért volt lehetséges ukrán oldalról ez a művelet?”
Egyik oldalról a legnagyobb faktornak a helyi orosz parancsnoki lánc merev, bürokratikus hozzáállása bizonyult, amely megakadályozta az eseményekre történő gyors és eredményes válaszlépések meghozatalát.
Másik oldalról az ukrán félnek sikerült részlegesen az elektronikai zavarás, valamint a tüzérségi ellentevékenység terén előnybe kerülnie, az ehhez szükséges eszközök/állomások frontvonalba – sőt a Dnyeper szigeteire – való telepítéssel. Utóbbi jelentősen lecsökkentette az orosz öngyilkos drónok alkalmazásának eredményességét. Emellett az orosz légvédelmi ernyő réseit kihasználva a megmaradt ukrán légvédelem is sikeresen támogatja a szárazföldi műveleteket.
Orosz légitámadás a jobb parti ukrán állások ellen:
Vélhetően Makarevics leváltásával a légideszant-erők parancsnokára, a több esetben már bizonyított Mihail Tyeplinszkijre az operatív problémák jelentős része is megoldódhat, ám ehhez továbbra is idő kell.
Arcvonal, a #moszkvater heti jelentése az ukrajnai frontokról. Mi történt az elmúlt időszakban Ukrajnában? Milyen mozgások jellemezték az adott szektorokat? Milyen kihívásokkal néznek szembe harcoló felek? Tényleg az első világháborúhoz hasonló állóháború zajlik?
moszkvater.com
