[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Sztanyiszlav Jegorovics esetében pl az AI megnyomta volna a gombot !! Az a legnagyobb probléma az AI-al,hogy mindig bizonyos szabályok szerint fog eljárni , kizárva a diszkrecionális döntés lehetőségét. (lásd az említett Petrov példáját)

Ez így erős.

1. Ehhez nem kell AI, pl. a Perimetr nem AI-alapu dead hand rendszer. Viszont az emberi felugyeletet okosan meghagytak.

2. Ha automata rendszer lenne, az logikailag "ÉS" kapcsolatokkal leírható lenne.
Pl. perimetr esetében (nem pontos, de a lényeg kb. így fest):

Ha van szeizmikus tevékenység (becsapódás/robbanás) ÉS volt műholdas rakétaindítás adat ÉS nincs kapcsolat a panacsnoksággal ÉS van radioaktivitás, akkor kínáld fel az indítást (vagy indíts, ha full automata lenne).

Ez sima automatizmus, nem Ai.

Ha már AI-alapú lenne (jóisten mentsen meg mindenki tőle), akkor játszana az is, hogy behallucinál valamit, aztán random indít, nem indít.

Nem véletlen sima "ÉS" kapcsolatok vannak.

A műszaki életben (FEM, Genetatív tervezés, render, stb.) továbbra is egy vicc az AI. Másutt is kétlem a minőségét ha egy jól definiált (vázlat/DS+leírás) látványtervet sem hoz össze hibátlanul. Hadi alkalmazásnál meg egy jármű alakmásítását, h kezeli majd? Vagy egy kucorgó katona hőképét?

Különböző szemléletet igényel a mérnöki tervezés mint az LLM működés. Mérnök, programozó: determinisztikus output, LLM: statisztikus f,szkodás (nem is csoda, hogy sz.r).

Bitcoin érzezem van: iszonyú "hájp" meg lufi és egyszer csak paff.

Túl van hájpolva, lesz paff is, aztán jönnek az igazi megoldások.

Igazad van. 7 nm. De nem Kínában, hanem a TMSC-nél gyártották. Viszont Kína tervezte. Egyébként nem DUV, hanem EUV.
SMIC gyártotta Kínában. Jelenleg 5 nm-t karcolgatják. 2023 óta nincs TSMC gyártás Kínának ebben a kategóriában.

------------

Amire jelenleg MÁR használható az AI:
  • 3D battlefield rajzolás (műholdkép, árnyékok)
  • változások, követés (akár keréknyomok, stb.) alapján, paraméterek mentén (gyalogos táv, APC táv. stb.)
  • minták tanulása és felismerése (pl. álcázás, szokások, stb.)
  • harcjárművek beazonosítása
  • fotók/videók alapján 3D modellezés, azokból lehetséges variációk (szín, álca, napszak, stb.) felismerhető minták generálása más adathalmazokkal egyeztetve; még nem azonosított lehetséges dolgok (pl. új jármű, lehetséges új álcázás) felismerése
  • összes bejövő adatban mintakeresés, minták feltárása, összehasonlítása, lehetséges következtetések, anomáliák

Ezeket össze lehet fogatni vele (szigorúan felügyelet mellett) és tud hasznos áttekintést adni (csak kell a felügyelet). Minél több korrekciót/szabályt kap, annál kevesebb hibát produkálhat.
 
Azt mondjuk nem értem, miért keletről nyugatra gyomlálnak.
Mert az ukrán lakosságnak így van még ideje nyugatra menekülnie a várható hosszú idejű áramkimaradás előtt. A mai modern városlakó nem sokáig birná az árammentességet.. Vagy választhatja azt hogy áram nélkül kihúzza míg a front odaér..

Ahogy régebben erről irogattunk, a konfliktus első heteiben néhány tucat, jó helyre irányított rakétával már akkor teljes ukrajnai áramszünetet lehetett volna előidézni, amit csak időnkénti drónrajokkal kellett volna szinten (0 V) tartani. Eredménye egy humanitárius katasztrófa lett volna - az EU nak is, hiszen Ukrajna mozgóképes lakossága itt ülne azóta is az ölünkben..

Mondjuk mi ellen tudnák egyébként bevetni? Mert tankok/páncélosok már nemigen láthatóak. Ha bármelyik oldal tesztel egyet, szinte mindig sírás a vége a drónok miatt.

Gondolom azért maradt még annyi cél, amelyre el lehetne puffogtatni őket, a gyárnak visszaküldeni a kitöltött, ukrán vérrel írt teszt jegyzőkönyveket.. A többi beigért, de eddig még le nem szállított fegyverekről nem is beszélve..
 
konfliktus első heteiben néhány tucat, jó helyre irányított rakétával már akkor teljes ukrajnai áramszünetet lehetett volna előidézni, amit csak időnkénti drónrajokkal kellett volna szinten (0 V) tartani
Nemigen állt az oroszok rendelkezésére olyan drón akkoriban, amelyekkel a “fenntartó kezelést” elvégezhették volna. Nem készültek ilyesmire, ez teljesen világos.
 
Szabó József FB part2A

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


d. Összeomlás – irreverzibilis demográfiai szakadék

A negyedik lépcsőfok az a pont, ahol a népességvesztés már nem visszafordítható, és a háború utáni regeneráció társadalmi alapja megszűnik.
Határérték:
• népességszám < 70% a háború előttihez képest.
Ukrajna lakossága - az általa ellenőrzés alatt tartott területeken számolva - jelenleg becslések szerint már 30 millió alá csökkenhetett, ami a háború előtti állapothoz viszonyítva a 70–80%-os sávban helyezkedik el. Amennyiben a migrációs és veszteségi trendek fennmaradnak, a népesség 2027-re a 65%-os küszöb alá süllyedhet, ami már irreverzibilis demográfiai szakadékot jelent.



(...)

part 2B

Következtetés

A fenti indikátorok alapján Ukrajna egyértelműen túllépett a korai válság szintjén, és jelenleg a demográfiai dimenzióban a mélyülő válság fázisában helyezkedik el (2. lépcsőfok). A tömeges migráció, a rendkívül alacsony (0,9-es) termékenységi ráta, valamint a hadköteles bázis strukturális szűkülése olyan mértékű eróziót jelent, amely közvetlenül aláássa a hosszú távú fenntarthatóságot.

A korfa elöregedése, a férfi/nő arány torzulása, a de facto népességbázis 30 millió alá csökkenése, valamint a mobilizálható korosztály adminisztratív beszűkülése együtt olyan strukturális demográfiai korlátot képez, amely Ukrajnát a mélyülő válság szintjén tartja, és gyorsítja az átmenetet a részleges demográfiai összeomlás irányába.

Az állapot még nem tekinthető teljes irreverzibilis összeomlásnak, azonban a felőrlő háború logikája éppen azt jelenti, hogy a frontintenzitás fennmaradása gyorsíthatja az átmenetet a 3. lépcsőfok, vagyis a részleges demográfiai összeomlás irányába.

A felőrlő háború logikájában a döntő kérdés nem az, hogy Ukrajna statisztikai értelemben hány milliós ország, hanem az, hogy mekkora az a de facto emberanyag-bázis, amely ténylegesen mobilizálható, adóztatható és a munkaerőpiacon tartható.

2. Gazdasági válság és összeomlás

A gazdasági dimenzió az állami fenntarthatóság egyik legfontosabb pillére, hiszen a háborús erőfeszítés végső soron a termelési, fiskális és logisztikai kapacitásokon nyugszik. Rotberg (2003) állam-összeomlási modelljében a gazdasági teljesítőképesség hanyatlása a válság egyik központi indikátora, míg a RAND Corporation Breaking the Failed-State Cycle (2008) elemzése hangsúlyozza, hogy az államok összeomlása gyakran nem egyetlen sokk következménye, hanem a gazdasági küszöbök fokozatos átlépésének eredménye.
A felőrlő háború szvecsini logikájában a gazdaság különösen kritikus: nem a gyors döntő győzelem, hanem az erőforrások hosszú távú fenntarthatósága válik meghatározóvá. Amennyiben a háborús terhelés meghaladja a nemzeti kapacitások határát, az állam gazdasági rendszere fokozatosan elveszíti önfenntartó jellegét, és a válság összeomlásba fordulhat.

Figyelembe vett indikátorok

A gazdasági válságot az alábbi mérőpontok mentén vizsgálom:
• GDP-pálya és szerkezeti visszaesés;
• ipari termelési kapacitás beszűkülése;
• munkaerőpiac működőképessége;
• hadiipari kapacitások adaptációja (beleértve a külföldre telepítést);
• energia- és infrastruktúra-rombolás ipari hatásai;
• külső támogatás és importfüggőség aránya.

Válság és összeomlás elkülönítése

A gazdasági dimenzióban a következő állapotok különíthetők el:
• Válság: a gazdaság romló pályán van, de külső támogatással és részleges alkalmazkodással még működtethető.
• Összeomlás: az állam gazdasági rendszere elveszíti önfenntartó képességét, és működése külső transzferek nélkül már nem biztosítható.
Kritikus lépcsőfokok és mérőpontok Ukrajna esetében
a. Korai válság – szerkezeti visszaesés és gazdasági sokk

A gazdasági válság első lépcsőfoka a termelési kapacitások hirtelen visszaesése és a munkaerőpiac destabilizációja.

Határértékek:
• GDP-zuhanás ≥ 10–15%;
• ipari termelés tartós visszaesése;
• munkaerőpiaci részvétel jelentős csökkenése.
Ukrajna esetében a háború első évében a gazdasági sokk azonnal jelentkezett. A GDP 2022 végére mintegy 30%-kal esett vissza, amelyet az IMF és Ukrajna között 2022 szeptemberében kötött megállapodás is rögzített. Ugyanakkor az ukrán miniszterelnök-helyettes 2022 decemberében már 50%-os GDP-csökkenésről beszélt, ami jól mutatja a válság értékelésének bizonytalanságát és a gazdasági rombolás mértékét.
Noha 2023–2025 között a GDP növekedési rátái ismét pozitív tartományba kerültek, ezek az értékek rendkívül alacsony bázisról történő korrekciót jelentenek, és nem a háború előtti gazdasági szerkezet helyreállását.

b. Mélyülő válság – munkaerőpiaci törés és hadiipari adaptáció

A második lépcsőfokban a gazdaság már nemcsak visszaesik, hanem strukturálisan átalakul, részben kényszerből, részben stratégiai alkalmazkodásként.

Határértékek:
• munkaerőpiaci regresszió és tartós munkaerőhiány;
• hadiipari kapacitások részleges külföldre telepítése;
• segélyfüggő állami működés kialakulása.
Ukrajna esetében a munkaerőpiac már 2022-ben összeomlott, és mintegy 40%-os zuhanást mutatott. Ez nem pusztán recesszió, hanem strukturális munkaerő-degradáció, amely közvetlenül érinti a termelőszektorokat és a katonai utánpótlás gazdasági alapját is.
Ezzel párhuzamosan Ukrajna hadiipari kapacitásainak egy részét határain kívülre helyezte át, szövetséges országok ipari bázisába integrálva bizonyos termelési folyamatokat. Ez rövid távon növeli a túlélőképességet, ugyanakkor a gazdaság szerkezetét is átalakítja: a hadiipar egy része már nem a belső gazdasági teljesítményből táplálkozik, hanem nemzetközi ellátási láncokba tagozódik be.

c. Részleges összeomlás – ipari termelés és energiaellátás beszűkülése

A harmadik lépcsőfok akkor következik be, amikor a gazdaság termelő és logisztikai rendszere már nem képes a háborús szükségletek kielégítésére.

Határértékek:
• ipari termelés tartós beszűkülése;
• energiaellátási kapacitás kritikus hiánya;
• infrastruktúra degradációja;

A háború energetikai frontja nem csupán lakossági problémát jelent: az energiatermelő és továbbító struktúrák ipari méretű rombolása közvetlenül korlátozza az ipari termelés működését is. 2024 nyarára az ukrán energiarendszer nagyságrendileg 2,3 GW-os hiányt mutatott a csúcsigényhez képest, ami súlyos kapacitásdeficitet jelent.

Az energetikai rombolás következménye stragégiai szinten egyértelmű: nincs energia, nincs ipari termelés, és így nincs fenntartható gazdasági bázis a háborús erőfeszítés mögött.

A gazdasági válság ipari leképeződése nem pusztán elméleti következtetés, hanem mérhető kapacitásvesztés. Ukrajna ipari termelése 2022-ben több ágazatban 30–40% közötti visszaesést szenvedett el, különösen a nehéziparban és a feldolgozóipari exportágazatokban. A legnagyobb veszteségek a keleti ipari régiók oroszok általi megszállásával, valamint az energetikai infrastruktúra rombolásával függtek össze.
A termelési szerkezet beszűkülését jól jelzi Ukrajna egyik legfontosabb hadigazdasági indikátora, az acéltermelés alakulása. Ukrajna 2021-ben még mintegy 21 millió tonna nyersacélt állított elő, amely 2022-re körülbelül 6 millió tonnára zuhant vissza, vagyis megközelítőleg 70%-os visszaesést jelentett. Ez a zuhanás közvetlenül összefügg a háború előtti ipari központok - különösen Mariupol (Azovstal, Iljics) - kiesésével, valamint az energia- és logisztikai infrastruktúra tartós degradációjával.

Ez a mérőpont stratégiai értelemben kulcsfontosságú: az ipari termelés ilyen mértékű visszaesése nemcsak a civil gazdaságot érinti, hanem közvetlenül korlátozza a háborúhoz szükséges anyagi és logisztikai kapacitások belső újratermelését is. Az ipari alap beszűkülése így a felőrlő háború logikájában nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai fenntarthatósági korlátot jelent.
 
Ohh csak végre valaki mutatna nekem egy működőképes AI alapú alkalmazást, lehet akár egy demo is. Állandóan azt hallom, hogy ilyen AI alapú megoldások, meg olyanok ... " jobb és gyorsabb minta az ember ". Számtalan AI megoldásokkal foglalkozó ( kereskedő ) cég volt már nálunk, bemutatni a nagy tudományt. Csodálatos prezentációk, nagyívű beszédek, de mikor rátértünk egy gyakorlati probléma, feladat megoldására, vizsgálva annak AI alapú megoldását, valamint elmerültünk kicsit a részletekbe, jellemzően hamar kiderült, ilyen adatmennyiség és ilyen adatminőség ( értsd : pontatlanság ) mellett nem elvárható a jó döntés meghozatala ... az MI-tól. Az embernek, adat pozícióban, viszont ez a dolga, hogy döntsön és jól. A kevés és pontatlan adatból ... Ne gyertek nekem itt a különféle AI platformokkal, amik egy része nem egyéb mint, adatbányászat ás mintázatfelismerés, mint ahogy egy olvtárs írta is már. A másik része meg kép - videószerkesztő alkalmazás ...
... és nem, nem vagyok ősember, mindig is érdekeltek és ha módom volt rá , alkalmaztam is a legújabb fejlesztéseket a munkám során, de ez a hype , ami kialakult az AI körül, engem egyelőre inkább taszít vagy legalábbis bizonyos távolságtartásra ösztönöz.
Ha erre szűkíted le az AI-t, hogy képfelismerés, akkor valóban nincsenek még ilyen rendszerek, de írtam, hogy pl a katonai döntéshozatalban az óriási adatelemző képessége jobb helyeken már ma is nélkülözhetetlen, de írtak mások is lehetőségeket. Összességében az AI katonai felhasználása ma még taktikai szinten nagyon korlátozott, ellenben stratégiai szinten már jelen van, hogy a cyber térről már ne is beszéljek.
 
part 2B

Következtetés

A fenti indikátorok alapján Ukrajna egyértelműen túllépett a korai válság szintjén, és jelenleg a demográfiai dimenzióban a mélyülő válság fázisában helyezkedik el (2. lépcsőfok). A tömeges migráció, a rendkívül alacsony (0,9-es) termékenységi ráta, valamint a hadköteles bázis strukturális szűkülése olyan mértékű eróziót jelent, amely közvetlenül aláássa a hosszú távú fenntarthatóságot.

A korfa elöregedése, a férfi/nő arány torzulása, a de facto népességbázis 30 millió alá csökkenése, valamint a mobilizálható korosztály adminisztratív beszűkülése együtt olyan strukturális demográfiai korlátot képez, amely Ukrajnát a mélyülő válság szintjén tartja, és gyorsítja az átmenetet a részleges demográfiai összeomlás irányába.

Az állapot még nem tekinthető teljes irreverzibilis összeomlásnak, azonban a felőrlő háború logikája éppen azt jelenti, hogy a frontintenzitás fennmaradása gyorsíthatja az átmenetet a 3. lépcsőfok, vagyis a részleges demográfiai összeomlás irányába.

A felőrlő háború logikájában a döntő kérdés nem az, hogy Ukrajna statisztikai értelemben hány milliós ország, hanem az, hogy mekkora az a de facto emberanyag-bázis, amely ténylegesen mobilizálható, adóztatható és a munkaerőpiacon tartható.

2. Gazdasági válság és összeomlás

A gazdasági dimenzió az állami fenntarthatóság egyik legfontosabb pillére, hiszen a háborús erőfeszítés végső soron a termelési, fiskális és logisztikai kapacitásokon nyugszik. Rotberg (2003) állam-összeomlási modelljében a gazdasági teljesítőképesség hanyatlása a válság egyik központi indikátora, míg a RAND Corporation Breaking the Failed-State Cycle (2008) elemzése hangsúlyozza, hogy az államok összeomlása gyakran nem egyetlen sokk következménye, hanem a gazdasági küszöbök fokozatos átlépésének eredménye.
A felőrlő háború szvecsini logikájában a gazdaság különösen kritikus: nem a gyors döntő győzelem, hanem az erőforrások hosszú távú fenntarthatósága válik meghatározóvá. Amennyiben a háborús terhelés meghaladja a nemzeti kapacitások határát, az állam gazdasági rendszere fokozatosan elveszíti önfenntartó jellegét, és a válság összeomlásba fordulhat.


Figyelembe vett indikátorok

A gazdasági válságot az alábbi mérőpontok mentén vizsgálom:
• GDP-pálya és szerkezeti visszaesés;
• ipari termelési kapacitás beszűkülése;
• munkaerőpiac működőképessége;
• hadiipari kapacitások adaptációja (beleértve a külföldre telepítést);
• energia- és infrastruktúra-rombolás ipari hatásai;
• külső támogatás és importfüggőség aránya.

Válság és összeomlás elkülönítése

A gazdasági dimenzióban a következő állapotok különíthetők el:
• Válság: a gazdaság romló pályán van, de külső támogatással és részleges alkalmazkodással még működtethető.
• Összeomlás: az állam gazdasági rendszere elveszíti önfenntartó képességét, és működése külső transzferek nélkül már nem biztosítható.
Kritikus lépcsőfokok és mérőpontok Ukrajna esetében
a. Korai válság – szerkezeti visszaesés és gazdasági sokk

A gazdasági válság első lépcsőfoka a termelési kapacitások hirtelen visszaesése és a munkaerőpiac destabilizációja.

Határértékek:
• GDP-zuhanás ≥ 10–15%;
• ipari termelés tartós visszaesése;
• munkaerőpiaci részvétel jelentős csökkenése.
Ukrajna esetében a háború első évében a gazdasági sokk azonnal jelentkezett. A GDP 2022 végére mintegy 30%-kal esett vissza, amelyet az IMF és Ukrajna között 2022 szeptemberében kötött megállapodás is rögzített. Ugyanakkor az ukrán miniszterelnök-helyettes 2022 decemberében már 50%-os GDP-csökkenésről beszélt, ami jól mutatja a válság értékelésének bizonytalanságát és a gazdasági rombolás mértékét.
Noha 2023–2025 között a GDP növekedési rátái ismét pozitív tartományba kerültek, ezek az értékek rendkívül alacsony bázisról történő korrekciót jelentenek, és nem a háború előtti gazdasági szerkezet helyreállását.

b. Mélyülő válság – munkaerőpiaci törés és hadiipari adaptáció

A második lépcsőfokban a gazdaság már nemcsak visszaesik, hanem strukturálisan átalakul, részben kényszerből, részben stratégiai alkalmazkodásként.

Határértékek:
• munkaerőpiaci regresszió és tartós munkaerőhiány;
• hadiipari kapacitások részleges külföldre telepítése;
• segélyfüggő állami működés kialakulása.
Ukrajna esetében a munkaerőpiac már 2022-ben összeomlott, és mintegy 40%-os zuhanást mutatott. Ez nem pusztán recesszió, hanem strukturális munkaerő-degradáció, amely közvetlenül érinti a termelőszektorokat és a katonai utánpótlás gazdasági alapját is.
Ezzel párhuzamosan Ukrajna hadiipari kapacitásainak egy részét határain kívülre helyezte át, szövetséges országok ipari bázisába integrálva bizonyos termelési folyamatokat. Ez rövid távon növeli a túlélőképességet, ugyanakkor a gazdaság szerkezetét is átalakítja: a hadiipar egy része már nem a belső gazdasági teljesítményből táplálkozik, hanem nemzetközi ellátási láncokba tagozódik be.

c. Részleges összeomlás – ipari termelés és energiaellátás beszűkülése

A harmadik lépcsőfok akkor következik be, amikor a gazdaság termelő és logisztikai rendszere már nem képes a háborús szükségletek kielégítésére.

Határértékek:
• ipari termelés tartós beszűkülése;
• energiaellátási kapacitás kritikus hiánya;
• infrastruktúra degradációja;

A háború energetikai frontja nem csupán lakossági problémát jelent: az energiatermelő és továbbító struktúrák ipari méretű rombolása közvetlenül korlátozza az ipari termelés működését is. 2024 nyarára az ukrán energiarendszer nagyságrendileg 2,3 GW-os hiányt mutatott a csúcsigényhez képest, ami súlyos kapacitásdeficitet jelent.

Az energetikai rombolás következménye stragégiai szinten egyértelmű: nincs energia, nincs ipari termelés, és így nincs fenntartható gazdasági bázis a háborús erőfeszítés mögött.

A gazdasági válság ipari leképeződése nem pusztán elméleti következtetés, hanem mérhető kapacitásvesztés. Ukrajna ipari termelése 2022-ben több ágazatban 30–40% közötti visszaesést szenvedett el, különösen a nehéziparban és a feldolgozóipari exportágazatokban. A legnagyobb veszteségek a keleti ipari régiók oroszok általi megszállásával, valamint az energetikai infrastruktúra rombolásával függtek össze.
A termelési szerkezet beszűkülését jól jelzi Ukrajna egyik legfontosabb hadigazdasági indikátora, az acéltermelés alakulása. Ukrajna 2021-ben még mintegy 21 millió tonna nyersacélt állított elő, amely 2022-re körülbelül 6 millió tonnára zuhant vissza, vagyis megközelítőleg 70%-os visszaesést jelentett. Ez a zuhanás közvetlenül összefügg a háború előtti ipari központok - különösen Mariupol (Azovstal, Iljics) - kiesésével, valamint az energia- és logisztikai infrastruktúra tartós degradációjával.

Ez a mérőpont stratégiai értelemben kulcsfontosságú: az ipari termelés ilyen mértékű visszaesése nemcsak a civil gazdaságot érinti, hanem közvetlenül korlátozza a háborúhoz szükséges anyagi és logisztikai kapacitások belső újratermelését is. Az ipari alap beszűkülése így a felőrlő háború logikájában nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai fenntarthatósági korlátot jelent.

Mivel nem FB-zek, ezért nagyon köszönöm, hogy megosztod Szabó József posztjait. Laikusként nagyon igényes és igen magas minőségű elemzéseknek látom ezeket.
Ráadásul rendre rezonálnak a környezetem felé mondott pl. veszteségtippjeimmel:eek:

...csak én gondolom, hogy esetleg valakiknek kellhet (még a jobb híján csak maradék) ukrán terület, mint pl. termőföldben gazdag élettér, s igazából nem bánnák, ha - már így alakult - kiürülnének a nyugat-ukrajnai területek, s nem érdekük az emberveszteség minimalizálás?:confused:
 
- NAFO érzelmű topictársak állították az orosz szar mert csak drónozik-CM-ezik-rakétázik, de nem bombáz pedig az a tuti.
Erre jött emlékeztető az UMPK-zásról.
- Na de nem lehetett annyiba hagyni, az orosz akkor is szar mert nyugat-ukrajnába nem megy be UMPK-zni, mert szar, nem tudja kiütni a légvédelmet.
No akkor tételesen,mert egy kicsit most van időm-bár kétlem,hogy megérted,mert egyszerűen nem akarod megérteni.....
Ez nem érzelmi kérdés,ez simán harcászati kérdés.
Teljesen lényegtelen,hogy NyU-ba belátnak a NATO radarok,nem az akadályozza meg az orosz bombázást,hanem az ukrán légvédelem.El se jutnak NyU-ba,hogy meglássák őket azok a NATO radarok.KU-ba meg be se látnak a NATO radarok,az orosz mégse tud ott se mélyebben berepülni.Döntő többségben saját terület mélységéről ereszti el a siklóbomáit,mert a frontvonalon már nincsennek biztonságban a gépei az ukrán légvédelemtől.
Egy dron 20-50kg harci résszel rendelkezik.Egy CM 200-450kg.Egy Iszkander is 450kg.Egy FAB500/1000/1500/3000 meg lásd a jelzését......
És egy vb több tonnányi harci terhet tud célbajuttatni,és ezt naponta 5x megismételni-ha van légi uralom......
Az R-37 esetében annyit írtam hogy ebben pl. az USA van lemaradva. Igazad van abban hogy majd utolérik, meg lehet előzik is, meg előbb-utóbb darabszám is lesz hozzá.
Nincs lemaradva.Sokkal elöbb volt ilyen kategóriájú rakétája,mint az orosznak-csak már mint feleslegest,kivonták.AIM54 volt ez a rakéta.
De jelenleg is van a Navynak ilyen kategóriájú rakétája,az AIM174.Amit a 4G f18 használ.F22/35nek nincs szüksége ilyen kategóriájú rakétára,mert 5G gép.Egyébként az AIM260at sem az oroszok miatt csinálják,hanem a kinaiak miatt.Mert ellenük már nem elég az AMRAAM,ami az orosz ellen még bőven jó.
Ami az F-35-tel nem akar leesni, hogy idáig senki sem használta úgy ahogy azt az orosztól elvártad: bombázzon időérzékeny, mozgó célokat a hátországban.
De,éppenséggel csinálták,a zsidók Sziriában-többek között az ott lévő orosz légvédelem ellenében
És lehet hogy egy CM vagy rakéta drágább mint a bombák, csak az USA vagy Izrael ehhez egy komplex műveletet hajt végre n számú géppel az utántöltőktől az F-35-ig, állítólag ezek üzeme sem filléres tétel.
Egyébként az F35ről marha drága fegyvereket is bevetnek.Ez egy sokkal összetettebb kérdés,amit nem lehet röviden kifejteni-meg amig fan hozzáállással vagy,addig úgy is felesleges.
A személyeskedést köszi, ez tőled mindig dicséret
Ez meg egy személyeskedő ruszkifanbrigád tagtol kifejezetten pofátlan megjegyzés volt.Mást se csináltok,mint személyeskedtek,trollkodtok,tönkretéve a fórumot.
Vannak a fórumon olyan oroszpártiak,akik nem személyeskednek,és nem büdös bunkók.És vitaképessek.
Pl @nyugger is oroszpárti.De még nem olvastam tőle semmilyen személyeskedő bunkó megszólalást.És vitaképes.És én egyáltalán nem tekintem ellenségnek azért,mert oroszpárti.Bizonyos dolgokban eltér a véleményünk,de ezt kölcsönösen tiszteletben tartjuk.(egyébként haditechnikai kérdésekben is vannak eltérő véleményeink,meglátásaink,de ez sem okoz problémát.Mert az eltérést nem érzelmi,hanem érvekkel indokolt-majd az idő eldönti,hogy kinek van igaza)
 
Mert az ukrán lakosságnak így van még ideje nyugatra menekülnie a várható hosszú idejű áramkimaradás előtt. A mai modern városlakó nem sokáig birná az árammentességet.. Vagy választhatja azt hogy áram nélkül kihúzza míg a front odaér..

Nekem ez nem adja ki. Alapvetően az ország nyugati része tekinthető nacionalistának; ők eleve nem az oroszok felé menekülnének, hanem az EUba (vagy maradnak a hidegben).
Aki az oroszokat választaná így meg marad a hidegben keleten.

Azért nem akkora távok vannak, amit ne lehetne megoldani, így meg kb. ment a beköltözés pl. Kárpátaljára.

Ahogy régebben erről irogattunk, a konfliktus első heteiben néhány tucat, jó helyre irányított rakétával már akkor teljes ukrajnai áramszünetet lehetett volna előidézni, amit csak időnkénti drónrajokkal kellett volna szinten (0 V) tartani. Eredménye egy humanitárius katasztrófa lett volna - az EU nak is, hiszen Ukrajna mozgóképes lakossága itt ülne azóta is az ölünkben..

Igen, megtehették volna, de az elb.sztt intel miatt sikerült tökölődniük. Usanka mindig szétcsap mindent ilyen háború esetén. Ruszki részről pont az kellett volna, hogy kb. minden ukrán a nyugati országokon lógjon, aki ellenséges velük.

Nemigen állt az oroszok rendelkezésére olyan drón akkoriban, amelyekkel a “fenntartó kezelést” elvégezhették volna. Nem készültek ilyesmire, ez teljesen világos.

Rakétájuk volt elég. Nyilván hellyel-közzel bután kezdtek hozzá (azért hellyel közzel, mert BoJo érkezéséig volt remény civilkímélő megoldásra) arra számítva, hogy ha lecserélik a vezetőket majd örülni fog nekik az ukrán. De azért ez hamar elszállt. Nem kapkodták el az erőművek támadását, mondjuk azokat nem is drónokkal teszik már gallyra, hanem olyasmivel, ami 2022-ben is megvolt. Csak picit bonyolultabb lett a leosztás mostanra.
 
Az atombomba az a TMSC. Ha nincs TMSC, nincs bérgyártás, marad az Intel meg a Samsung, akiknek csak magukra van kapacitásuk, a többi tech igény töredékét sem tudják legyártani. Azonnali világgazdasági sokk. 3 hónap és nagyon drága lenne a fizikai arany. (javaslom mindenkinek, ha Kína nekiesik Taivannak)
Pár év alatt a Samsung, az Intel kitöltené a piaci rést és menne minden tovább. (mondjuk ez nem atombombás)

Annyival azért kiegészítenélek, hogy egy esetleges kína vs. tajvan esetén könnyen előállhat egy párhuzamos É vs. Dél-Korea meccs is kínai segédlettel. És akkor bizony a Samsung is oda lesz.
Nem véletlenül kapálóznak a Japánok is az új mikrochip gyáruk felhúzásával, meg a tajvani cégek sem poénból ruháznak be 10+ milliárd dollárokat chipgyártásba az USA területén.
 
Nemigen állt az oroszok rendelkezésére olyan drón akkoriban, amelyekkel a “fenntartó kezelést” elvégezhették volna. Nem készültek ilyesmire, ez teljesen világos.
Megoldás: Az energia hálózatot érő , első jelentősebb csapást a jóval nehezebben helyreállítható eszközökre kell irányítani mint például egy alállomási kapcsolóberendezés gyűjtősin. Ekkor elsőrendű célpontok sorban 750, 400 és 330 kV-os feszültségszintű alállomási nagyberendezések, transzformátorok, ezenkívül a nem nukleáris erőművek generátor turbina és kazán, géptranszformátor egységei. Ezeknek a javítása cseréje tömeges méretekben akár évekre is elhúzódhat hiszen az EU ban , a világon sincs felesleges gyártókapacitás és tartalék sem, főleg a régi orosz rendszer kompatibilitásából - csak a bili van meg rendszerszinten a nyugati eszközökhöz képest.

Ilyen értékes, energia stratégiai csomópont viszonylag kevés van, az évente egy két rakéta icsapás is kordában tudja tartani az üzembehelyezési próbálkozásokat.. (pofátlanul ki kell várni az üzembe helyezés pillanatát ...).

Ezt a támadási metódust ha nem muszáj - az orosz nem választja , hiszen a későbbiekben ezeket neki kell majd helyreállítani, szintén egy valag pénzbe fog kerülni és hosszú időbe.

Természetesen az atomerőművek ilyen jellegű támadása továbbra sem lehet megoldás - a nem kellően felkészített és tartalék betáplálás, energiaforrás nélküli atomerőműnél magolvadás reális veszélye áll fent - ami az egész létesítmény kukázásához akár több száz éves lezárásához vezethet. A magolvadás lokális szennyezéssel járhat, esetlegesen mintegy 1000 km2 terület hosszútávú lezárásával.
 
Ukrajna területén végrehajtott csapások krónikája 2026. február 3. és 4. között.

Tegnap, nappal-éjjel a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsje, Dnyipropetrovszk és Herszon megyében (teljes fegyverkészlettel), Odesszában és az Odesszai megyében, valamint Ocsakivban, a Mikolajvi megyében (Geranium/BM-35).

2026. február 3.:

• 09:10 Krivij Rih - robbanások. Geranium/Gerbera.
• 10:30 Zaporizzsje - robbanás. Geranium/BM-35.
• 10:50 Donbász - robbanások. UMPK.
• 11:01 Nalivajkovka, Kijevi megye - robbanás. Kh-22/Kh-32.
• 11:30 Zaporizzsje megye - robbanások. UMPK. Verkhnyaya Tersa közelében.
• 11:35 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Vovchansky kerületben.
• 11:45 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Zolochiv.
• 12:15 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 12:25 Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK.
• 13:27 Martovo, Harkov megye – robbanás. Muskátli-3/5
• 13:40 Korjukovka közelében, Csernyihiv megyében – robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 13:45 Csuguev közelében, Harkiv megyében – robbanás. Muskátli/gerbera.
• 14:50 Zaporizzsja – robbanás. Muskátli/BM-35.
• 15:45 Harkov – robbanás. BM-35.
• 16:10 Harkiv és Poltava megye - robbanások. Gerani/Gerbera.
• 16:20-16:50 Donbász - az UMPK robbanásai.
• 16:50-16:55 Zaporizzsja megye - robbanások. 2 UMPK csapás. Tavrijszkoje külvárosa.
• 17:25 Zaporizzsja, Szumi megye és Donbász - robbanások. UMPK.
• 18:10 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Kupjanszki járás.
• 18:45-19:00 Zaporizzsja, robbanássorozat. Gerani/BM-35
• 18:55 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Kupjanszki járás.
• 20:20 Pavlohrad, Dnyipropetrovszk megye - robbanások. Muskátlik/gerberák
• 21:15-21:18 Zaporizzsja - robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 21:55-22:00 Zaporizzsja - robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 22:20 Donbas – robbanások. UMPK.
• 22:45 Zaporizzsja – robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 22:50 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 23:45 Kharkiv és Zaporizhzhia régiók – robbanások. UMPK.
• 23:50 Sumy - robbanás. Muskátlik/BM-35.
• 23:55 Kramatorszk – robbanások. UAV.

2026. február 4.:

• 00:35 Zaporizzsja – robbanás. Muskátlik/BM-35.
• 00:45 Robbanások Szlovjanszk közelében. UMPK.
• 00:55 Zaporizzsja. Robbanás. Muskátli/BM-35.
• 01:00 Harkov. Robbanás. Muskátli/gerbera.
• 01:10 Kamenszkoje, Dnyipropetrovszki régió. Robbanás. Muskátli/BM-35.
• 01:20-01:30 Harkiv. Robbanások. Nehéz MLRS.
• 01:35 Ochakiv, Mikolajiv régió és Odessza régió. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 01:40-01:50 Konotop, Sumy régió. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 02:35-03:15 Odessza. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 04:20 Donbas. Robbanások. UMPK.
• 04:40 Kherson Oblast – robbanások. UMPK.
• 04:50 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 05:00 Dnyipropetrovszki terület – robbanások. UMPK.
• 05:20 Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK.
• 05:23 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Vovchansky kerületben.
• 06:15 Zaporizzsya Oblast – robbanások. UMPK.
• 06:15-06:20 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Kupjanszkij kerület.

A videón látható, ahogy Gerani egy odesszai célpontra támad, és az azt követő események.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Fontos frissítés/helyesbítés a tegnapi orosz rakétatámadás adataival kapcsolatban: Az általam és mások által említett rakétatípusok helytelenek voltak. - A 6 db Kh-101-es cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy 2 db Tu-95MS stratégiai bombázóról indítottak a Vologda megyében, valójában 8 db Iszkander-K cirkálórakéta volt, amelyeket a Kurszki megyei OTRK létesítményeiből indítottak. Ezek a kijevi megyei Tripillja Hőerőművet vették célba. - A 15 db Kh-101-es cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy a Kaszpi-tengeren Tu-95MS-ről indítottak, valójában 12 db Iszkander-K cirkálórakéta volt, amelyeket a Kurszki megyei OTRK létesítményeiből indítottak. Ezek a Vinnytsia megyei energetikai infrastruktúrát vették célba. - A 12 db Kalibr cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy a Kaszpi-tengeren lévő felszíni hordozókról indítottak, valójában 18 db Kh-101-es cirkálórakéta volt, amelyeket 3 db Tu-95MS-ről indítottak. - 4 db Zircon hiperszonikus cirkálórakétát vetettek be, nem kettőt. A rakétákat kétszer, párosával indították el a krími Chauda-fokról, de mindkétszer csak egyetlen egységként észlelték őket. Mind a 4 rakéta eltalálta a "Kijev" 750 kV-os elektromos alállomást. Ez azt jelenti: Nem vetettek be Kalibrokat, és a 7 Tu-95-ösből csak 3 hajtott végre indítási manővert tegnap este. Azóta legalább 6 bombázó landolt vissza az Olenja légibázison. 4 Tu-95MS valószínűleg még mindig Kh-101 cirkálórakétákkal van felszerelve, amelyeket a következő napokban egy újabb támadásra használhatnak fel. Ezenkívül, miután közzétettem az összefoglalómat, további 3 Kh-32 cirkálórakétát indítottak egy Tu-22m3 stratégiai bombázóról Unecsától északkeletre, Brjanszki területen, a Tripillja Hőerőművet célozva meg. Az alábbiakban egy frissített összefoglalót teszek közzé ezen információk alapján.
 
Ukrajna területén végrehajtott csapások krónikája 2026. február 3. és 4. között.

Tegnap, nappal-éjjel a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsje, Dnyipropetrovszk és Herszon megyében (teljes fegyverkészlettel), Odesszában és az Odesszai megyében, valamint Ocsakivban, a Mikolajvi megyében (Geranium/BM-35).

2026. február 3.:

• 09:10 Krivij Rih - robbanások. Geranium/Gerbera.
• 10:30 Zaporizzsje - robbanás. Geranium/BM-35.
• 10:50 Donbász - robbanások. UMPK.
• 11:01 Nalivajkovka, Kijevi megye - robbanás. Kh-22/Kh-32.
• 11:30 Zaporizzsje megye - robbanások. UMPK. Verkhnyaya Tersa közelében.
• 11:35 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Vovchansky kerületben.
• 11:45 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Zolochiv.
• 12:15 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 12:25 Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK.
• 13:27 Martovo, Harkov megye – robbanás. Muskátli-3/5
• 13:40 Korjukovka közelében, Csernyihiv megyében – robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 13:45 Csuguev közelében, Harkiv megyében – robbanás. Muskátli/gerbera.
• 14:50 Zaporizzsja – robbanás. Muskátli/BM-35.
• 15:45 Harkov – robbanás. BM-35.
• 16:10 Harkiv és Poltava megye - robbanások. Gerani/Gerbera.
• 16:20-16:50 Donbász - az UMPK robbanásai.
• 16:50-16:55 Zaporizzsja megye - robbanások. 2 UMPK csapás. Tavrijszkoje külvárosa.
• 17:25 Zaporizzsja, Szumi megye és Donbász - robbanások. UMPK.
• 18:10 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Kupjanszki járás.
• 18:45-19:00 Zaporizzsja, robbanássorozat. Gerani/BM-35
• 18:55 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Kupjanszki járás.
• 20:20 Pavlohrad, Dnyipropetrovszk megye - robbanások. Muskátlik/gerberák
• 21:15-21:18 Zaporizzsja - robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 21:55-22:00 Zaporizzsja - robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 22:20 Donbas – robbanások. UMPK.
• 22:45 Zaporizzsja – robbanások. Muskátlik/BM-35.
• 22:50 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 23:45 Kharkiv és Zaporizhzhia régiók – robbanások. UMPK.
• 23:50 Sumy - robbanás. Muskátlik/BM-35.
• 23:55 Kramatorszk – robbanások. UAV.

2026. február 4.:

• 00:35 Zaporizzsja – robbanás. Muskátlik/BM-35.
• 00:45 Robbanások Szlovjanszk közelében. UMPK.
• 00:55 Zaporizzsja. Robbanás. Muskátli/BM-35.
• 01:00 Harkov. Robbanás. Muskátli/gerbera.
• 01:10 Kamenszkoje, Dnyipropetrovszki régió. Robbanás. Muskátli/BM-35.
• 01:20-01:30 Harkiv. Robbanások. Nehéz MLRS.
• 01:35 Ochakiv, Mikolajiv régió és Odessza régió. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 01:40-01:50 Konotop, Sumy régió. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 02:35-03:15 Odessza. Robbanások. Muskátli/gerbera.
• 04:20 Donbas. Robbanások. UMPK.
• 04:40 Kherson Oblast – robbanások. UMPK.
• 04:50 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
• 05:00 Dnyipropetrovszki terület – robbanások. UMPK.
• 05:20 Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK.
• 05:23 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Vovchansky kerületben.
• 06:15 Zaporizzsya Oblast – robbanások. UMPK.
• 06:15-06:20 Kharkiv Oblast – robbanások. UMPK. Kupjanszkij kerület.

A videón látható, ahogy Gerani egy odesszai célpontra támad, és az azt követő események.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Fontos frissítés/helyesbítés a tegnapi orosz rakétatámadás adataival kapcsolatban: Az általam és mások által említett rakétatípusok helytelenek voltak. - A 6 db Kh-101-es cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy 2 db Tu-95MS stratégiai bombázóról indítottak a Vologda megyében, valójában 8 db Iszkander-K cirkálórakéta volt, amelyeket a Kurszki megyei OTRK létesítményeiből indítottak. Ezek a kijevi megyei Tripillja Hőerőművet vették célba. - A 15 db Kh-101-es cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy a Kaszpi-tengeren Tu-95MS-ről indítottak, valójában 12 db Iszkander-K cirkálórakéta volt, amelyeket a Kurszki megyei OTRK létesítményeiből indítottak. Ezek a Vinnytsia megyei energetikai infrastruktúrát vették célba. - A 12 db Kalibr cirkálórakéta, amelyekről azt állítottam, hogy a Kaszpi-tengeren lévő felszíni hordozókról indítottak, valójában 18 db Kh-101-es cirkálórakéta volt, amelyeket 3 db Tu-95MS-ről indítottak. - 4 db Zircon hiperszonikus cirkálórakétát vetettek be, nem kettőt. A rakétákat kétszer, párosával indították el a krími Chauda-fokról, de mindkétszer csak egyetlen egységként észlelték őket. Mind a 4 rakéta eltalálta a "Kijev" 750 kV-os elektromos alállomást. Ez azt jelenti: Nem vetettek be Kalibrokat, és a 7 Tu-95-ösből csak 3 hajtott végre indítási manővert tegnap este. Azóta legalább 6 bombázó landolt vissza az Olenja légibázison. 4 Tu-95MS valószínűleg még mindig Kh-101 cirkálórakétákkal van felszerelve, amelyeket a következő napokban egy újabb támadásra használhatnak fel. Ezenkívül, miután közzétettem az összefoglalómat, további 3 Kh-32 cirkálórakétát indítottak egy Tu-22m3 stratégiai bombázóról Unecsától északkeletre, Brjanszki területen, a Tripillja Hőerőművet célozva meg. Az alábbiakban egy frissített összefoglalót teszek közzé ezen információk alapján.
Közzétesznek még a hősharcosok adatokat a lelövésekről?
 
Közzétesznek még a hősharcosok adatokat a lelövésekről?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az ukrán légierő egy hatalmas éjszakai támadásról számolt be. Lelőttek: 412/450 Shahed és más típusú drónokat, 3/7 Kh-22/32 cirkálórakéták, 4/4 Zircon/Oniks rakéták, 11/32 Iskander-M/S-300 ballisztikus rakéták, 20/28 Kh-101/Iskander-K cirkálórakéták.
https://x.com/NOELreports/status/2018675519189905409/photo/1
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az ukrán légierő egy hatalmas éjszakai támadásról számolt be. Lelőttek: 412/450 Shahed és más típusú drónokat, 3/7 Kh-22/32 cirkálórakéták, 4/4 Zircon/Oniks rakéták, 11/32 Iskander-M/S-300 ballisztikus rakéták, 20/28 Kh-101/Iskander-K cirkálórakéták.
https://x.com/NOELreports/status/2018675519189905409/photo/1
Egy a 11 lelőtt Iszkander-M-ek közül; PAC-3 elfogás állítólag:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mivel nem FB-zek, ezért nagyon köszönöm, hogy megosztod Szabó József posztjait. Laikusként nagyon igényes és igen magas minőségű elemzéseknek látom ezeket.
Ráadásul rendre rezonálnak a környezetem felé mondott pl. veszteségtippjeimmel:eek:

...csak én gondolom, hogy esetleg valakiknek kellhet (még a jobb híján csak maradék) ukrán terület, mint pl. termőföldben gazdag élettér, s igazából nem bánnák, ha - már így alakult - kiürülnének a nyugat-ukrajnai területek, s nem érdekük az emberveszteség minimalizálás?:confused:
Már az elejétől dünnyögöm, hogy a sokhazájú nép akar vissza/beköltözni oda...
 
Már az elejétől dünnyögöm, hogy a sokhazájú nép akar vissza/beköltözni oda...
Ezért szükséges a "nem kompatibilis" népcsoportok kiszorítása akár háborúk (de)generálásával, mit más országok esetében is láttuk.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az ukrán légierő egy hatalmas éjszakai támadásról számolt be. Lelőttek: 412/450 Shahed és más típusú drónokat, 3/7 Kh-22/32 cirkálórakéták, 4/4 Zircon/Oniks rakéták, 11/32 Iskander-M/S-300 ballisztikus rakéták, 20/28 Kh-101/Iskander-K cirkálórakéták.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Azért az kemény, mert ezeket az ellenrakétákat fizette valaki - már ha nem feltételezem, hogy a szovjet készleteket lövöldözik most is.
Tegyük fel hiszek az ukránoknak, ekkor ilyen éjszaka elmegy minimum 4-500 raksi (egy célra mehet több, viszont van gépágyúzás is). Amihez még hozzá kell tenni az F-16/Mirage repórákat + légiharc fegyverzetet... most akkor legdurvább becsléssel is fél milliárd dollár elmegy egy éjszaka.
Nem csoda kínjukban már a Starlinket próbálják korlátozni, ami részlegesen és egy ideg lesz csak valamennyire visszatartó, 70 évvel ezelőtti navigációs rendszerekkel is ugyanígy eltrafál egy ilyen drón akármilyen erőművet.
 
Nem csoda kínjukban már a Starlinket próbálják korlátozni, ami részlegesen és egy ideg lesz csak valamennyire visszatartó, 70 évvel ezelőtti navigációs rendszerekkel is ugyanígy eltrafál egy ilyen drón akármilyen erőművet
A Starlink azért fáj nekik, mert az orosz drónok egy része EO fejjel megy, és élő videofeedet használva csinálnak egyrészt instant BDA-t, hogy a “vak” drónok munkáját ellenőrizzék, másrészt meg rávezetik manuálisan valami zsíros célpontra, ami épp adódik.
 
Azért az kemény, mert ezeket az ellenrakétákat fizette valaki - már ha nem feltételezem, hogy a szovjet készleteket lövöldözik most is.

Hát az ukrán jelentéseknek szerintem ne higgy; szerintem esélytelen ennyit lelőniük. Egy része magától lepotyog, a nagyobbik része meg betalál. Nincs annyi légvédelmi rendszerük, sem rakétájuk, hogy elhiggyem a számaikat.

Szovjet készlet szerintem már évek óta nincs, max pár tíz tartalék, ha berepülnének orosz gépek mégis.

Tegyük fel hiszek az ukránoknak, ekkor ilyen éjszaka elmegy minimum 4-500 raksi (egy célra mehet több, viszont van gépágyúzás is).

A Geranok ellen a gépágyús megoldás arathat és nem költséges. Komolyabb rakéták ellen szerintem már szűkében vannak a rakétáknak rég és nem látom (legalábbis publikus adatok alapján), hogy miből és ki tudná pótolni.

Amihez még hozzá kell tenni az F-16/Mirage repórákat + légiharc fegyverzetet... most akkor legdurvább becsléssel is fél milliárd dollár elmegy egy éjszaka.

Ezekben sem hiszek, max . rakéták, még inkább lassabb robotrepülők ellen. Kevés a pilóta, kevés a gép és napi szinten nyúzzák/fogyasztják a készletet. Lassan a végnapok jönnek a légihadviselés oldalról (persze valamennyit tartalékolnak, ha van eszük).

0 évvel ezelőtti navigációs rendszerekkel is ugyanígy eltrafál egy ilyen drón akármilyen erőművet.

Hát erőművekben a Geranok sok dolgot nem tudnak tönkretenni (trafókat igen), de nem is precíziós fegyverek. Valószínűleg sima kínai polgári navigációs rendszerek vannak eleve bennük (bár érdekes cuccokat találtak állítólag az Iszkanderekben, Cirkonokban is); sokkal inkább szerepük mostanra a készletek kimerítése mint a precíziós csapások.

Brutál teher a Nyugatnak, brutál teher Ukrajnának. Mivel eljutottak az erőművek nullázásáig szándékként a ruszkik, szerintem rövidesen eszkalációs választást dob fel a gép. Megadás/tárgyalás vagy 3. VH kockáztatása.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and gergo55