Itt egy elég jó cikk a működésről. Ebben találtam az állatfelismerős videót.
Alapvetően az algoritmus bemeneten kap egy csomó képet a lehetséges célpontokról. Esetleg bonyolultabb esetben 3D modellt, amit több nézetben is képes felismerni. De egyértelműen egy 2D-ben "látó" algoritmusnak csak a forma és a kontraszt lehet a felismerés alapja.
Nincs értelme. Ha ismered a refrakcióból származó színkeverés lényegét, akkor tudhatod, hogy max. színtartományokat lehet megadni ugyanis nagyon sokat befolyásol a visszavert fény színén egy csomó faktor. Kezdve a megvilágító fény színével, a beesés szögén át, egészen a festék öregedéséig. Ez viszont olyan mértékű bizonytalanságot, és számítási igény növelést jelent, hogy sokkal egyszerűbb a sziluett/alak alapján való azonosítás.
A sárga élénkségének rejtő mivoltára pont az A4-esekkel egy példa:
Nézd meg a legtávolabbi harckocsi sárgáit, meg a háttérben lővő őszi/téli mező kiszáradt füvét.
És, hogy mennyire nincs sárga a magyar tájban:
Hja és nézd meg az egykori boci egyenruhában lévő sárga színét. Az sem véletlenül lett olyan, amilyen