[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

Úgy tűnik a NASAMS kimegy a keleti határra...

"A honvédelmi miniszter ennek következtében rendelte el a légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az északkeleti országrészbe történő telepítését."

Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni? Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.
 
Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni?
Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...
Ezt látva Marika néni meg Józsi bácsi meg hú, de megnyugodott, mert fingjuk nincs mennyire gyenge MH - sajnos...


Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.
Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.
 
Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...



Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.
És milyen látványos videó készült a 4 h145-ről 10 db Gidránról meg 20 db leszottyadt BTR-ről! :rolleyes:
 
nem! 4 kilövő 1 rakéta! Tartalékolni kell a következő 40 évre...
:D
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:

  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:


  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
A TAMIR tutira nem tud 40 km-et, és nincs benne aktívradar csak "infrás" - ettől "olcsó". A Stunner ami dual seekeres, de az nagyobb kategória (David's Sling)
Kb. 12-15 km lehet a TAMIR hatótávja. A legtöbb publikus forrás az mondja, hogy 4-70 km-ről kilőtt célok ellen hatásos. Mivel ezeket a leszálló ágban semmisíti meg vagy is a cél pályájának végén, így a valós hatótávja töredéke ennek a max 70 km-nek.

Méretét és sebességét tekintve kb. egy IRIS-T-hez áll közel, aminek a földi indítás esetén (SLS) 12 km-es hatótávot mondanak. Fizikai okokból ennél sokkal többet a TAMIR sem tudhat: a méretéből és max. sebességéből adódóan nem lehet nagyobb mozgási energiája, mint más hasonló rakétáké. Pláne nem annyi ("40km") amit még a jóval nagyobb és gyorsabb AMRAAM sem tud!

TAMIRIRIS-T (SLS)AMRAAM C7
Hossz3 méter2,94 méter3,6 méter
Átmérő160 mm127mm178 mm
Tömeg90 kg87,4 kg161kg
Max speed2,2 Mach2 Mach4 Mach
Hatótáv (földről)pontosan nem ismert12 km (gyári adat)25-30km (becslés)

Szóval a TAMIR semmiképp nem tudja kiváltani az AMRAAM-ot a NASAMS-ben.
Ezt a rakétát kiszámítható pályán közeledő nem manőverező célokra találták ki. Nincs elég mozgási energiája hogy egy hangsebesség fölött manőverező vadászgépet lekövessen: nagyon gyorsan elkopna a sebessége.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger and dudi
Tamir egy olcso szar, direkt a szintén olcsó sub-tactical Hamas etc szarjai ellen lett tervezve, max akkor lenne értelme, ha a szomszédaink hasonlóan fejletlen cuccokat rendszeresitenenek, de sajnos nem ez a helyzet.
 
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:


  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
SPyderbe a Rafael igeny eseten integralja a Tamir,Stunner,SW es az AMRAAM raketakat... Bar egyenlore meg senki nem igenyelte.
Persze a Stunner,de a Tamir kepessegeinek kihasznalasahoz kell a 2084 radar is.Mondjuk a Spyder LR valtozathoz azt is adjak.Boostetes Derbyhez is kell.(bar az uj AIO valtozat redarja a Tamirt mar tudja kezelni,Stunnerhez azomban annak is kellene a 2084).
NASAMSnek meg mar vegre elkeszulhetne a csapatlegvedelmi valtozata ( bar a HIMRAAM eredetileg annak keszult)
 
Naja, nem kapkodtak el... tegyuk hozza, ez sem eleg semmire, mert a NASAMS nem ABM. Praktikusan orosz CM, dron stb ellen remek (orosz repulore nem szamitok a magyar hataron), de masra nemigen jo.
Persze nem sok eselye van, hogy pont a magyarokra lonenek az oroszok...
Múltkor megnéztem, az orosz területről indított Iszkanderek nem is érnének el Kárpátaljáig - így hozzánk sem -, a fehéroroszoktól meg egy jóideje nem durrogatnak
 
Naja, nem kapkodtak el... tegyuk hozza, ez sem eleg semmire, mert a NASAMS nem ABM. Praktikusan orosz CM, dron stb ellen remek (orosz repulore nem szamitok a magyar hataron), de masra nemigen jo.
Persze nem sok eselye van, hogy pont a magyarokra lonenek az oroszok...
Arra viszont igen, hogy az ukránok lőnek ránk.
 
Múltkor megnéztem, az orosz területről indított Iszkanderek nem is érnének el Kárpátaljáig - így hozzánk sem -, a fehéroroszoktól meg egy jóideje nem durrogatnak
Viszont a Kalibr vidaman elkocog hozzatok, akar a tengerrol, akar a Krimbol. Elvileg a NASAMS azt leszedi, de ketlem, hogy 1-2 utegnel tobbet tettek volna oda, azaz pillanatok alatt kitarznak es a kovetkezo par akarmit televag...
 
  • Tetszik
Reactions: J.G.
Viszont a Kalibr vidaman elkocog hozzatok, akar a tengerrol, akar a Krimbol. Elvileg a NASAMS azt leszedi, de ketlem, hogy 1-2 utegnel tobbet tettek volna oda, azaz pillanatok alatt kitarznak es a kovetkezo par akarmit televag...
Marmint ki rakott oda 1-2uteget? Az ukranok vagy mi?
 
A TAMIR tutira nem tud 40 km-et, és nincs benne aktívradar csak "infrás" - ettől "olcsó". A Stunner ami dual seekeres, de az nagyobb kategória (David's Sling)
Kb. 12-15 km lehet a TAMIR hatótávja. A legtöbb publikus forrás az mondja, hogy 4-70 km-ről kilőtt célok ellen hatásos. Mivel ezeket a leszálló ágban semmisíti meg vagy is a cél pályájának végén, így a valós hatótávja töredéke ennek a max 70 km-nek.

Méretét és sebességét tekintve kb. egy IRIS-T-hez áll közel, aminek a földi indítás esetén (SLS) 12 km-es hatótávot mondanak. Fizikai okokból ennél sokkal többet a TAMIR sem tudhat: a méretéből és max. sebességéből adódóan nem lehet nagyobb mozgási energiája, mint más hasonló rakétáké. Pláne nem annyi ("40km") amit még a jóval nagyobb és gyorsabb AMRAAM sem tud!

TAMIRIRIS-T (SLS)AMRAAM C7
Hossz3 méter2,94 méter3,6 méter
Átmérő160 mm127mm178 mm
Tömeg90 kg87,4 kg161kg
Max speed2,2 Mach2 Mach4 Mach
Hatótáv (földről)pontosan nem ismert12 km (gyári adat)25-30km (becslés)

Szóval a TAMIR semmiképp nem tudja kiváltani az AMRAAM-ot a NASAMS-ben.
Ezt a rakétát kiszámítható pályán közeledő nem manőverező célokra találták ki. Nincs elég mozgási energiája hogy egy hangsebesség fölött manőverező vadászgépet lekövessen: nagyon gyorsan elkopna a sebessége.
A Tamir adatait nem én találtam ki. Ez a cikk itt volt posztolva.

https://jetplanes.blog.hu/2021/06/27/vaskupola
„Az Iron Dome rendszer számára kifejlesztett rakéta a Tamir nevet kapta, kétféle önirányító rendszerrel. Az indítást követően pályakorrekciós jeleket kap, majd a cél közelében kapcsol be a saját önirányító rendszer, amely passzív infravörös szenzorral, vagy miniatűr aktív radarral működik. Az egyik a Python, a másik a Derby légiharc rakétáéhoz hasonló, természetesen a speciális igények szerint módosítva. Külsőre mindkét rakéta változat azonos, az infrafejes optikájának áramvonalazó burkolata a cél közelében válik le.”


De igazából a lényegre nem figyeltél. Nem azt írtam, hogy az AMRAAM rakétákat lehet vagy kell kiváltani vele.

Ezt írtam:

„Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna.

Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak.”


A jelenlegi ukrán háborúban a rakétás légvédelemnek milyen arányban kell harcolnia a hangsebesség feletti képességű vadászgépekkel és milyen arányban a földközelben útvonalat repülő támadó drónokkal vagy klasszikus CM-ekkel? A rakétaindítások 5%-a sem mehetett vadászgép ellen. Tehát hasonló arányban lenne csak szükség drága légiharcrakétára, a többi célra mehetne az olcsó(bb) Tamir.
Szerintem ezeket nem érdemes tovább magyarázni.

Persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jelenleginél nagyobb teljesítményű rendszerre a ballisztikus rakéták ellen, de nem is arról a kategóriáról beszélünk.

Egyébként, ezek a földközeli célok miatt nem is érdemes vitatkozni, hogy mennyi lehet a TAMIR hatótávja. Az alföldi tájban álljál fel egy teherautó platójára és nézzél körbe, hogy milyen messziről láthatod meg azt, ami 30-40 méter magasan van. Pl. egy falusi templomtorony. Kb. ilyen távolságból fogják felderíteni a radarok is a fűnyíróban közlekedő célokat. Ilyen nagyságrendű rakéta hatótávolságot lehet kihasználni a földi radarok alapján erre a célkategóriára. Aztán a szakemberek majd biztos jól megcáfolnak.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
A Tamir adatait nem én találtam ki. Ez a cikk itt volt posztolva.

https://jetplanes.blog.hu/2021/06/27/vaskupola
„Az Iron Dome rendszer számára kifejlesztett rakéta a Tamir nevet kapta, kétféle önirányító rendszerrel. Az indítást követően pályakorrekciós jeleket kap, majd a cél közelében kapcsol be a saját önirányító rendszer, amely passzív infravörös szenzorral, vagy miniatűr aktív radarral működik. Az egyik a Python, a másik a Derby légiharc rakétáéhoz hasonló, természetesen a speciális igények szerint módosítva. Külsőre mindkét rakéta változat azonos, az infrafejes optikájának áramvonalazó burkolata a cél közelében válik le.”


De igazából a lényegre nem figyeltél. Nem azt írtam, hogy az AMRAAM rakétákat lehet vagy kell kiváltani vele.

Ezt írtam:

„Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna.

Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak.”


A jelenlegi ukrán háborúban a rakétás légvédelemnek milyen arányban kell harcolnia a hangsebesség feletti képességű vadászgépekkel és milyen arányban a földközelben útvonalat repülő támadó drónokkal vagy klasszikus CM-ekkel? A rakétaindítások 5%-a sem mehetett vadászgép ellen. Tehát hasonló arányban lenne csak szükség drága légiharcrakétára, a többi célra mehetne az olcsó(bb) Tamir.
Szerintem ezeket nem érdemes tovább magyarázni.

Persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jelenleginél nagyobb teljesítményű rendszerre a ballisztikus rakéták ellen, de nem is arról a kategóriáról beszélünk.

Egyébként, ezek a földközeli célok miatt nem is érdemes vitatkozni, hogy mennyi lehet a TAMIR hatótávja. Az alföldi tájban álljál fel egy teherautó platójára és nézzél körbe, hogy milyen messziről láthatod meg azt, ami 30-40 méter magasan van. Pl. egy falusi templomtorony. Kb. ilyen távolságból fogják felderíteni a radarok is a fűnyíróban közlekedő célokat. Ilyen nagyságrendű rakéta hatótávolságot lehet kihasználni a földi radarok alapján erre a célkategóriára. Aztán a szakemberek majd biztos jól megcáfolnak.
Ezzel a koncpcióval meg az a baj, hogy lehet hogy reltíve olcsó a Tamir rakéta, viszont az is hamar elfogyna, mert a drónok még olcsóbbak és ezért sok van belőlük.

Lézeres illetve gépágyús rendszerek gazdaságosabb és ami még fontosabb: szinte vételen mennyiségben van hozzájuk lőszer. A Skyranger 30 mm lőszerét (ami ugyanaz minta Lynx ABM lőszere) Várpalotán magunk gyártjuk. Ebből elég nehezen tudnánk kifogyni.
Hátránya a kb. 3000 méteres hatásos lőtávolsága.

Ami régi "vesszőparipám", hogy a Skyrangerből kellene olcsó(bb) konténeres-teherautós változat legalább a fontos infrasturktúra védelmére. Konkrétan a légvédelmünk radarjai és indítói közelébe is lehetne tenni ezekből egyet.
Simán lenne igény 50-60 ilyen telepített gépágyúra...

Emellett irányított energiájú EMP/lézer rendszerek jelentik a megoldást drónokra: ezekből sem fogyna ki soha lőszer.

Szóval drónok ellen fizikailag elég lehet a TAMIR, de túl drága ahhoz is, meg ez is elfogyna néhány hét után...
 
Szerintem is kellenek a modern csöves rendszerek.

A hátrányukként azt nem említetted, hogy a kis lótáv miatt könnyen túlterhelhetőek.

A TAMIR-ban azért látok fantáziát, mert a vadászgépek, CM-ek, cirkáló lőszerek, nagyobb drónok sem lehetnek biztonságban tőle és ha kell nagy sorozatban is indítható. Tudom, készülnek már az új generációs objektumvédelmi kisrakéták is.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0