Az a baj, hogy amit írtál, az úgy igaz is részben, de közben pedig csúsztatásokkal van tele.
Sehol nem csúsztattam.
A NASAMS és társai komplexumoknak is kellenek a pontos felderítési és célkövetési adatok, teljesen mindegy, hogy honnan kapja. Ők mitől lennének másabbak.
Attól, hogy a tűvezetés alatt
ad.1. Nincs működő radar.
ad.2. A többi rendszer hiába kap adatot mástól horizont alá vagy tereptárgy mögé nem képesek indítani. A NASAMS még ezt is tudja, hiszen aktív radaros a rakéta.
ad.3 Sem a Buk M1-2 sem az Sz-300P széria (mást nem exportálnak) nem képeserre tudtommal.
A Patriot és társai (még az Sz akárhányas) is a teljes harckészültség időszakában (konkrét háborús helyzet) a folyamatos, rejtett áttelepítéseket követően mély álomban szenderegnek a saját lokátoraikkal addig, amíg el nem kezdődik egy aktív tevékenység a körzetükben.
A Patriot igen, az Sz-300P és Sz-300V család viszont nagyon nem.
Csak a komolytalan "légvédelmisek" kapcsolnak be minden sz@rt már az elején, Irakban meg is volt az eredménye.
Irakot felejtsük el a most tárgyalt gondolatkísérletek egészen más összeshasonlításban zajlanak.
A Patriot koncepciójával csak az a baj, hogy csak olyan környezetben használható, amiben teljesen kiszolgálják, teljes komplett rendszerek vannak mögötte.
Ez sem igaz. Saját magának is képes célt keresni a radar, csak ez esetben, ha SEAD tevékenység van, akkor pont olyna sérülékemy, mint az Sz-300. Igen, lelövöldözheti az ARM-okat, de ennek is korlázotott a tűzíve sőt, az indítók cska 270 fokot fednek le.
Azt hiszem érthetően írtam, hogy már a 70 évek elejétől nem csak a saját felderítő-célkövető lokátoroktól kaptak real time adatokat a légvédelmi komplexumok, ha adott célra kellett tevékenykedni és most ne keverjük a több perces késéssel jövő tervtáblás adatokkal.
Van forrásod arra, hogy az Sz-300P széria ugyanúgy mindenféle "vacaktól" kaphat adatot, mint a Patriot? Van egy remek ptt arról, hogy 2003-ban az akkor Irakban levő Patok mitől kaptak infót. Olyan, mint egy karácsonyfa. Talán megvan még valahol.
Ki mondta, hogy a közeljövőben tervezik. Ez igazából nem jelent semmit. A finnek ki ellen szerezték be NASAMS rendszert? Mert ha az ellen, akire gondolok (gondolunk), akkor bizony ez édes kevés lesz ellene még másik komolyabb komplexumok nélkül, amivel egy rendszert alkotnának.
Az oroszok ellen önmagában egy 10 milliós ország képtelen védekezni. Azonban olyan szintű fenyegtést jelent, amit még az orosz sem vehet félvállról. Sőt, még a jenki sem...
Egy típusú légvédelmi komplexumokból nem igazán lehet komoly, hatékony, légvédelmi rendszert felépíteni!
Nem értek egyet. Semmiféle indoklás nincs mögötte. Ez kb. akkora bullshit, mintha azt mondanád, hogy egyfajta BVR légiharc rakétával nem lehet eredményesen harcolni. Ehhez képest az adott korszakban mindig egy típus volt az élvonal. A jenkiknél az AIM-7 aktuális csúcsváltozata, az oroszoknál minden új gép új rakétát kapott, stb.
Nem hittem volna, hogy ezt pont neked kellene elmagyaráznom.
Akár egy 12 gépes (mondjuk a mi Gripen "flottánk") komoly támadó potenciállal rendelkező (sajnos már ez nem áll rá) kötelék is igen csak szét tud zilálni egy típusú légvédelmi komplexummal (lásd akár Bekaa völgy) felszerelt rendszert (és a mostaniak sem kivételek ez alól) megfelelő felderítés, kiképzés, felszerelés és harcászati eljárások alkalmazásával.
Ez a rész meg azért nem igaz, mert az arab szemlélet szerint tökmindegy, hogy mit üzemeltettek volna ott. Ha Kub helyett ott Nyeva és más lett volna, azokat is ugyanúgy szétkapták volna. Az alkalmazás módja miatt hasaltak el 1982-ben, nem a Kub képességei miatt...
Eleve egy légvédelmi rendszer akkor hatékony, ha több rétegű, mélységű, kölcsönösen oltalmazott.
Ezt már elmagyaráztam. A rétegelt légvédelmi rendszer részben költséghatékonyság részben eltérő célok miatt van. A MANPAD + AAA ezred szinten első sorban helik ellen volt jó, hadoszály szinten és fentebb meg repcsik ellen. Ezek "off designban" voltak rétegeltek. Ezen felül az nem rétegelt, hogy széttelepítve egymást átfedik a HMZ-k? Miért csak az rétegelt, hogy egyre gyengébb és korlátozottabb HMZ-jű dolgok vannak átlapolva kb. azonos középpont körül? Met mondjuk egy gl. zl. mögött ott ment a 2x Osza és a zl. mögött szintént a 2x Sztrlea-1/10 és 2x ZsSzU-23-4.
Ehhez képest, ha mondjuk 8 km-es eltolással két NASAMS a réteg az mitől is rosszabb minőségileg...? Az előbbi példáan egyes rétegek HMZ-je annyia kicsi, hogy egyes támadó fegyverrel felszerelt gépek esetén már a '80-es években is igen ritkán és rövid időre lett volna csapásmérő a HMZ-ben.
Csak azt kellene belátni, hogy a komplexumok kiegészítik egymást, nem helyettesítik.
Persze a NASAMS mellé is mehet MANPAD heli ellen, de más közepes légvédemi rendszer mégis minek...? Miféle kiegészítés kéne neki...?
Rgr.
. Jól van urak, komolytalankodni én is tudok, meg vízionálni mindenfélét, hogy mi mit és hogyan fog megenni reggelire. Azt értse meg mindenki, hogy komplex rendszerekben, eltérő méretű és képességű rendszerek egymás előnyeit - hátrányait kiegészítve lehet csak életképes légvédelmet elképzelni, kialakítani. Ez a NASAMS sem csodafegyver, ahogy az SZ-sokszáz sem, a Tunguska, Patriot, Tor, Panzir, Iron-dome, semmi sem az. Ha összeáll egy ilyen rendszer, akkor azt viszont igazán érdemben csak szárazföldről lehet eredményesen támadni. Ezen csámcsoghatunk tovább, de nem hinném hogy érdemes.