[HUN] Rheinmetall Hungary Zrt
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Na ezeket kellene beleírnod a wiki szócikkbe, mert ez az amire nem szoktunk emlékezni.
A 200 millió EUR benne van, az alapkő letételt most írtam bele...
Várpalotai lőszergyár – Wikipédia
Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program – Wikipédia
A HM-es videóból szerintem most már egyértelmű, hogy pontosan hol lesz a gyár és hogy hol tart a területrendezés...
Óóóóó, bakker. Pedig már mindenre is gondoltam, csak a leglogikusabbra nem.
Csak az USA a nyilvános adatok alapján december elejéig (ugye júniustól, mert akkor küldték az első 155-s tarackokat) 868 000 db 155 mm-es gránátot adott az ukriknak. Az utolsó csomagban már csak 60 ezret küldtek, érezhetően csökkenő mennyiséget a korábbi 180 ezer db-os csomagokkal szemben. Már jönnek olyan vélemények, hogy inkább 105 mm-es tarackokat kellene küldeni az ukriknak, mert ahhoz még van lőszer. Ha még eltart pár hónapig a háború (márpedig úgy néz ki eltart) akkor az ukrik kitakarítják az európai Nato tagállamok raktárait. A németeknél állítólag annyira kevés 155-s gránát maradt, hogy fel kellett függeszteni az éleslövészetet. És ugyanez áll a 120 mm-es AV gránátra is, csak ez nem kapott ilyen figyelmet a sajtóban. Ha valamire akkor nagykaliberű lőszerre most van igény. Értékesítési problémák biztos nem lesznek a következő évtizedben.
Hero kóválygó lőszer? RM Hungary Promóban? HMmm...
Végső előterjesztői indokolás a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 438/2022. (XI. 2.) Korm. rendelethez
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) Im rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre az Indokolások tárában.
A Kormány a hazai védelmi ipari stratégiájával összhangban döntött a hazai védelmi ipari gyártási képességek és kapacitásainak megteremtéséről, a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum létrehozásáról. e célok elérése eredményeként a kialakuló beszállítói és az azok működéséhez kapcsolódó vállalkozásokat figyelmen kívül hagyva, csak a felépülő gyártóüzemek tekintetében 800 új munkahely jön létre.
A Beruházás nemzetgazdasági, valamint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú képességeket valósít meg, ezért indokolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi lIII. törvény 1. § (1) bekezdés e) pontja szerint annak létrejöttét elősegíteni, valamint a speciális szakhatóságok közreműködését biztosítani.
A beruházásra már biztosított forrás meghaladja a 200 milliárd forintot, és közvetlenül is több száz új munkahelyet hoz létre.
A beruházással megvalósítandó képesség jellege, a megvalósítandó üzemekben tárolt, több száz tonna alapanyag és késztermék típusú, kifejezetten katonai célú és rendeltetésű anyag szükségessé teszi eljáró építési hatóságként a Honvédelmi minisztérium Hatósági Főosztály kijelölését a feladatok komplex ellátására. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása e célból szükséges.
A területre vonatkozó beépítési szabályok az észszerűség, műszaki kompatibilitás és gazdaságosság mentén kerültek meghatározásra, figyelemmel arra, hogy a területen többféle kialakítású, robbanóanyagok feldolgozásával és gyártásával is foglalkozó üzem kerül majd elhelyezésre.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) Im rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre az Indokolások tárában.
A Kormány a hazai védelmi ipari stratégiájával összhangban döntött a hazai védelmi ipari gyártási képességek és kapacitásainak megteremtéséről, a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum létrehozásáról. e célok elérése eredményeként a kialakuló beszállítói és az azok működéséhez kapcsolódó vállalkozásokat figyelmen kívül hagyva, csak a felépülő gyártóüzemek tekintetében 800 új munkahely jön létre.
A Beruházás nemzetgazdasági, valamint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú képességeket valósít meg, ezért indokolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi lIII. törvény 1. § (1) bekezdés e) pontja szerint annak létrejöttét elősegíteni, valamint a speciális szakhatóságok közreműködését biztosítani.
A beruházásra már biztosított forrás meghaladja a 200 milliárd forintot, és közvetlenül is több száz új munkahelyet hoz létre.
A beruházással megvalósítandó képesség jellege, a megvalósítandó üzemekben tárolt, több száz tonna alapanyag és késztermék típusú, kifejezetten katonai célú és rendeltetésű anyag szükségessé teszi eljáró építési hatóságként a Honvédelmi minisztérium Hatósági Főosztály kijelölését a feladatok komplex ellátására. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása e célból szükséges.
A területre vonatkozó beépítési szabályok az észszerűség, műszaki kompatibilitás és gazdaságosság mentén kerültek meghatározásra, figyelemmel arra, hogy a területen többféle kialakítású, robbanóanyagok feldolgozásával és gyártásával is foglalkozó üzem kerül majd elhelyezésre.
A Kormány 438/2022. (XI. 2.) Korm. rendelete a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeknemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont
16.2. alpontjában és 17. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés
c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
12.1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1)
A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti
Várpalota külterület 0171, 0172, 0173/2, 0174, 0175, 0176, 0177, 0178 és 0179/2 helyrajzi számú, valamint Csór
külterület 0337, 0338, 0339/1, 0340, 0341 és 0342/1 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen földrészletekből
telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított földrészleteken megvalósításra
kerülő Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum kialakítását célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő,
1. mellékletben foglalt táblázat „A” oszlopában meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetéséhez szükségesek;
b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, a Beruházással érintett ingatlanok megközelítését, az ott létesülő
építmények működését segítő – közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és
-fejlesztési, közműkiváltási, valamint azokkal közvetlenül összefüggő – munkákkal kapcsolatosak.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben – a (4) bekezdés figyelembevételével – az (1) bekezdés
szerinti ingatlanokat rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azoknak az irányadó helyi építési szabályzat
szerinti kialakítása még nem történt meg.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélyezési eljárás
megindításának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a telekalakítás végrehajtása, valamint
annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
2. §
A Kormány az 1. mellékletben foglalt táblázat „A” oszlopában meghatározott közigazgatási hatósági ügyek
intézésére az 1. mellékletben foglalt táblázat „B” oszlopában felsorolt hatóságokat jelöli ki.
3. §
A Beruházással összefüggésben
a) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
4. §
(1)
A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben az ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás,
a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg – húsz nap.
(2)
A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési
határidő – a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg – tizenkettő nap.
5. §
(1)
A Beruházással érintett ingatlanokon az építési övezeti és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés
állapítja meg, azzal, hogy
a) az irányadó hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről
szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni, és
b) ha az irányadó hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a (2) bekezdéssel ellentétes vagy azzal össze
nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK előírásait nem lehet
alkalmazni.
(2)
A Beruházással érintett telkeken
a) a Beruházás keretében megvalósuló építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű
használatához az elhelyezendő személygépkocsi számának megállapításakor az OTÉK 4. számú melléklete
szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 75%-át kell biztosítani,
b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 35%,
c) a legnagyobb építménymagasság 20 m, legfeljebb 4 szint, kivéve technológiai épületek esetében, ahol
a technológiához igazított teljes szükséges építménymagasság engedélyezett legfeljebb 30 m magasságig,
d) a telek maximális beépíthetősége 45%,
e) a szintterületi mutató maximum 1 m2/m2,
f ) a telek beépítési módja szabadonálló,
g) előkert, hátsókert, oldalkert kialakítása nem szükséges,
h) védelmi ipari funkciójú épületek, építmények, azok kiszolgáló épületei és építményei, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra elemek elhelyezhetők,
i) a kialakítható telek legkisebb mérete 2000 m2,
j) az érintett ingatlanok teljes területét különleges, beépítésre szánt honvédelmi és katonai célú terület övezeteként kell a településrendezési eszközökben megjeleníteni és szabályozni.
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont
16.2. alpontjában és 17. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés
c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
12.1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1)
A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti
Várpalota külterület 0171, 0172, 0173/2, 0174, 0175, 0176, 0177, 0178 és 0179/2 helyrajzi számú, valamint Csór
külterület 0337, 0338, 0339/1, 0340, 0341 és 0342/1 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen földrészletekből
telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított földrészleteken megvalósításra
kerülő Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum kialakítását célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő,
1. mellékletben foglalt táblázat „A” oszlopában meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetéséhez szükségesek;
b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, a Beruházással érintett ingatlanok megközelítését, az ott létesülő
építmények működését segítő – közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és
-fejlesztési, közműkiváltási, valamint azokkal közvetlenül összefüggő – munkákkal kapcsolatosak.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben – a (4) bekezdés figyelembevételével – az (1) bekezdés
szerinti ingatlanokat rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azoknak az irányadó helyi építési szabályzat
szerinti kialakítása még nem történt meg.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélyezési eljárás
megindításának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a telekalakítás végrehajtása, valamint
annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
2. §
A Kormány az 1. mellékletben foglalt táblázat „A” oszlopában meghatározott közigazgatási hatósági ügyek
intézésére az 1. mellékletben foglalt táblázat „B” oszlopában felsorolt hatóságokat jelöli ki.
3. §
A Beruházással összefüggésben
a) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
4. §
(1)
A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben az ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás,
a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg – húsz nap.
(2)
A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési
határidő – a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg – tizenkettő nap.
5. §
(1)
A Beruházással érintett ingatlanokon az építési övezeti és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés
állapítja meg, azzal, hogy
a) az irányadó hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről
szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni, és
b) ha az irányadó hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a (2) bekezdéssel ellentétes vagy azzal össze
nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK előírásait nem lehet
alkalmazni.
(2)
A Beruházással érintett telkeken
a) a Beruházás keretében megvalósuló építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű
használatához az elhelyezendő személygépkocsi számának megállapításakor az OTÉK 4. számú melléklete
szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 75%-át kell biztosítani,
b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 35%,
c) a legnagyobb építménymagasság 20 m, legfeljebb 4 szint, kivéve technológiai épületek esetében, ahol
a technológiához igazított teljes szükséges építménymagasság engedélyezett legfeljebb 30 m magasságig,
d) a telek maximális beépíthetősége 45%,
e) a szintterületi mutató maximum 1 m2/m2,
f ) a telek beépítési módja szabadonálló,
g) előkert, hátsókert, oldalkert kialakítása nem szükséges,
h) védelmi ipari funkciójú épületek, építmények, azok kiszolgáló épületei és építményei, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra elemek elhelyezhetők,
i) a kialakítható telek legkisebb mérete 2000 m2,
j) az érintett ingatlanok teljes területét különleges, beépítésre szánt honvédelmi és katonai célú terület övezeteként kell a településrendezési eszközökben megjeleníteni és szabályozni.
6. §
A Beruházással kapcsolatban az 1. melléklet 7. pontja szerinti eljárásokban a veszélyes katonai objektumokkal
kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni,
azzal, hogy a Beruházást veszélyes katonai objektumnak, az ott végzett tevékenységet honvédségi veszélyes
tevékenységnek, az üzemeltetőt honvédségi üzemeltetőnek kell tekinteni.
7. §
(1)
Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)
A 11. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
8. §
E rendeletet a hatálybalépésekor a Beruházással összefüggő, folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is
alkalmazni kell.
9. §
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttes]
„g) a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum építményei (Várpalota, Csór).”
10. §
(1)
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] az egyes építésügyi
tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 1/C. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„1/D. § A Kormány a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területét érintő, az 1. mellékletben meghatározott
közigazgatási hatósági eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, – az 1. § (4) bekezdésében
meghatározottak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeinek kivételével – tűzvédelmi
szakkérdésben eljáró szakhatóságként a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelöli ki.”
(2)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 1/E. §-sal egészül ki:
„1/E. § A Kormány a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kapcsolódó
kormányrendeletek módosításáról szóló 438/2022. (XI. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése
szerinti beruházás esetében az R2. 1. melléklet 9–19. sorában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásban
a honvédelmi, építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi és járványügyi, valamint sugárvédelmi
szakkérdések vizsgálatára szakhatóságként a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.”
(3)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bekezdésében az „1/A–1/C. §-ban foglaltak kivételével”
szövegrész helyébe az „1/A–1/E. §-ban foglaltak kivételével” szöveg lép.
(4)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1/A. § (1) bekezdésében az „1/C.” szövegrész helyébe az „1/D.” szöveg lép.
11. § Az 1. mellékletben foglalt táblázat B:16 és B:17 mezőjében a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei” szövegrész helyébe
a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei” szöveg lép.
A Beruházással kapcsolatban az 1. melléklet 7. pontja szerinti eljárásokban a veszélyes katonai objektumokkal
kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni,
azzal, hogy a Beruházást veszélyes katonai objektumnak, az ott végzett tevékenységet honvédségi veszélyes
tevékenységnek, az üzemeltetőt honvédségi üzemeltetőnek kell tekinteni.
7. §
(1)
Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)
A 11. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
8. §
E rendeletet a hatálybalépésekor a Beruházással összefüggő, folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is
alkalmazni kell.
9. §
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttes]
„g) a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum építményei (Várpalota, Csór).”
10. §
(1)
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] az egyes építésügyi
tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 1/C. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„1/D. § A Kormány a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területét érintő, az 1. mellékletben meghatározott
közigazgatási hatósági eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, – az 1. § (4) bekezdésében
meghatározottak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeinek kivételével – tűzvédelmi
szakkérdésben eljáró szakhatóságként a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelöli ki.”
(2)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 1/E. §-sal egészül ki:
„1/E. § A Kormány a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kapcsolódó
kormányrendeletek módosításáról szóló 438/2022. (XI. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése
szerinti beruházás esetében az R2. 1. melléklet 9–19. sorában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásban
a honvédelmi, építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi és járványügyi, valamint sugárvédelmi
szakkérdések vizsgálatára szakhatóságként a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.”
(3)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bekezdésében az „1/A–1/C. §-ban foglaltak kivételével”
szövegrész helyébe az „1/A–1/E. §-ban foglaltak kivételével” szöveg lép.
(4)
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1/A. § (1) bekezdésében az „1/C.” szövegrész helyébe az „1/D.” szöveg lép.
11. § Az 1. mellékletben foglalt táblázat B:16 és B:17 mezőjében a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei” szövegrész helyébe
a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei” szöveg lép.
A beruházásra már biztosított forrás meghaladja a 200 milliárd forintot, és közvetlenül is több száz új munkahelyet hoz létre.
Ez a 200+ mrd minden korábbi elvárást messze felülmúl!
Az RM 250-300 millió eurós beruhazasról beszél, az barátok közt is csak 100-120 mrd HUF. A maradék lesz a Hirtenberger hazatelepítése és esetleg még vmi.....
(ennyit a beruházási stopról meg a nincs pénzről, amire nagyon akarnak még most, a gazdasági válság alatt is van)
Ami nekem még nem teljesen világos ki koordinálja az építkezést és az ilyen beruházásokat. Ugye az Ipari minisztérium, aki korábban végezte, Palkovics lemondásával megszűnt. De a szerződéseket Palkovics köti az N7 hadiipari holding nevében ahová desszamtolt. A kormányhatározat alapján a különböző vizsgálatokat, jóváhagyásokat a beruházás kapcsán a HM és a kormányhivatalok intézik.
Ha jól emlékszem az N7, felügyelete is a HM alá tartozik. Ebből úgy gondolom ma már a védelmi ipari beruházások is a HM felügyelete alá tartoznak.Tehát Szalay-Bobrovniczky a korábbi befolyásához mérten szépen mindent maga alá szervezett 1 kézbe.
Csakhogy egy gyár termelő tőkét jelent, pláne olyan, aminek nemzetközi kapcsolatai vannak. Egy út még az autópálya matricával sem termeli vissza egyhamar a bekerülési költségét. Egy nagy termelő üzemnél viszont erre van esély. Pláne a hadiipar globális felfutása miatt. A kormánynak a termelés és az ipari bővülés a vesszőparipája, így akarják megúszni a recessziót.
Nyilvánvaló, hogy a termelő szalagról leeső cuccoknak csak egy része fog honvédségi lőszerdepóba menni, de azt azért remélem, hogy a hazai igények kielégítése elsőbbséget érdemel majd.
A terméknek van egy ára. Ugyan annyit fizetünk érte, mint bárki más. Amennyiben időben rendeltünk, vagy rendelünk, annak sorrendjében fog menni a gyártás.
" a kialakuló beszállítói és az azok működéséhez kapcsolódó vállalkozásokat figyelmen kívül hagyva, csak a felépülő gyártóüzemek tekintetében 800 új munkahely jön létre."
Vagy erősen túloznak ezekkel a számokkal (ez csak egy indoklás, semmi jelentősége hogy mi van benne, csak valamivel meg kell magyarázni hogy miért lett kiemelt projekt), vagy valami nagyon komoly beruházásra számítanak még, mert eddig az RM lőszergyárat gondoltuk a legnagyobb beruházásnak Várpalotán de az csak összesen 200-250 munkahelyet fog teremteni, ha majd egyszer minden elkészül. Az RM a Hirtenberger és valamilyen DND gyártással együtt is csak kb. 400-450 főt jelentene.
