Mert a gondolkodás nem kerül pénzbe. A realitás minden esetben plusz költséget jelent, és nem biztos, hogy megéri. Lehet, hogy a 14-ik századi számszeríjra is lehet lézerirányzékot tenni, de minek?
Nem a T-72-es rossz, mint típus, hanem a változat, alváltozat, elengedtem a magyar T-72-eseket.
A T-72A/M1 modernizációjának van értelme, de azokat leélték, vagy lepasszolták Iraknak, 15 darabbal semmire nem megyünk, és a T-72M-nek meg legyártásától kezdve nincs értelme, mert a nevében benne van, Model' Mobilizacii, nem pedig Monkey, ahogy Zaloga írta, de akkor is a butított változat.
A toronyhátulosság harckocsifüggetlenül az egyetlen értelmes járható út, nem csak a Fail-Safe miatt, hanem taktikailag is, meglátásom szerint.
Elsőnél, a sofőr melletti lőszerekeszes harckocsiknál a töltőkezelő egymaga bedobálja a kevéske lőszert a toronyhátulból, és jön a notórius sofőr melletti rekesz. Annak az eléréséhez a sofőrnek is be kell segíteni a pakolászásába, olyankor meg a harckocsi mozgásképtelen, nem lehet egyszerre vezetni, meg segíteni a feladásban.
A toronyhátulosságra törekvő harckocsiknál, ami kézi töltős, ott meg 22+ lőszert egymaga elér a töltőkezelő, és a parancsnok fog segíteni a másik 22+ bepakolásába, ugyanarról a helyről, miközben a sofőr önálló életet él, össze-vissza manőverezik, és a lövegirányzó próbálja Second-in-Command-ként mutatni az utat, és lehet kihasználni pl. az üss és fuss harcmodort, és sok mást.
De mindegy, ez a döntés, Leóink lesznek, és egyéni vélemény, hogy mi lett volna helyettük, amin értelmetlen rugózni.