1. Meglátásom szerint a mi T-72 harckocsijaink sorsa már eldőlt, nem fognak velük foglalkozni. Kohó.
2. Amennyiben mégsem dőlt el, két dolog történhet velük, ha hadrendben maradnak. Teljes felújítás és korszerűsítés, hogy komoly harcértékkel rendelkező további harckocsikat kapjunk. ( Természetesen komoly anyagi ráfordítással, további alkatrész és lőszerellátás, normális üzemeltetés, stb. )
Illetve, további hasznosítás, szintén komoly felújítással, átépítéssel. Műszaki mentő, vagy csöves és rakétás légvédelmi fegyverzettel felszerelt változat kialakítása.
A második esetben felvázolt lehetőségek esetén, egy felújítás, átépítés után, a fő feladat a folyamatos alkatrészellátás lenne leginkább. Megoldható persze, de nem biztos hogy az illetékesek akarják. Mivel ezek a harckocsik echte SZU gyártmányok. Sok alkatrészük nem azonos a Lengyel, vagy Cseh gyártású harckocsikéval. Oroszoktól kell beszerezni hozzájuk sok mindent.
Valamint, aki itt folyamatosan gyalogság támogató harckocsikról értekezik, engedje már el ezt. Normál esetben, a harckocsi a gyalogsággal együttműködve, hajtja végre a harcfeladatát. Nincs egyik a másik nélkül, ha jól csinálják. Egy Leo 2A7HU is a lövészekkel fog együtt harcolni, akik lehet épp Pumán haladnak majd a tankokkal együtt a harcrendben. Így tudnak a harckocsik jelentős támogatást és erőfölényt biztosítani a gyalogságnak, illetve így tud a gyalogság komoly kézifegyveres tűzet zúdítani az ellenséges ATGM kezelőkre is többek közt, mert vélhetően hamar felfedezik azokat. Stb.