J-20 (Chengdu, Kína)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Auto Acquire. Tipikusan akkor használják, ha a cél WVR környékén van és már látja a pilóta. Pl. ilyen a boresight, illetve a vertical scan, de van még pár egyéb hasonló a JHMCS-vel összekötve. Ezeknek így fejből a nem tudom a nevét.
Egyébként ilyen távolságból az ECM szerintem értetlmetlen és hatástalan is.
Egyébként ilyen távolságból az ECM szerintem értetlmetlen és hatástalan is.
Hát, nagyon halvány a tudásom ECM téren, de ha jól tudom arról van szó, hogy bizonyos távolságon belül egyszerűen nem tudja eléggé zavarni a megvilágító radart. Persze ez nagyon sokmindentől függ. Először is a zavaró típusától, alapvetően a vadászokon valamilyen SPJ (self protection jammer) a jellemző, ami akkor általában kevés cél zavarására képes egyszerre, és egy "standby" szerű állapotban van, akkor lép működésbe ha valami komoly veszélyt érzékel az elektronika. Ilyen pl. egy CW befogás akár egy másik vadászgéptől vagy földi egységtől. Kereső radarok ellen fingom sincs, hogy egyáltalán jó-e valamire.
Ezek a közelharci radar üzemmódok általában CW befogást használnak, legalábbis a 4. generáció fénykorában ez volt a jellemző, jelenleg nem tudom, hogy mi a helyzet.
Ha jól tudom ezek a típusú zavarók bizonyos távolságon belül - ami függ a megvilágító radartól is - már nem tudják eléggé zavarni a jelet és érzékeled őket radaron, ezt általában a "burnthrough"-nak hívják. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy a jel kevésbé lesz stabil, vagy pontos. Na most ez a távolság általában bőven WVR-en kívül van, innen gondoltam, hogy ilyen távolságon belül valszeg hasznavehetetlen.
A zavaró után a második legfontosabb tényező a megvilágító radar típusa, működési elve, ECCM képessége, stb. Elképzelhető, hogy egy régi vassal egy modern gépet még közelről sem tudsz befogni. Legalábbis én hallottam ilyet pár ismerőstől akik ismernek olyanokat, akik tényleg tudják, hogy miről van szó.
Az SPJ-n kívül vannak egyéb típusú zavarók, ha kirívó példát akarnék mondani akkor az EA-6, EF-111 vagy akár a Growler teljesen más kategória mint egy hagyomános vadász. Ezeknek kb. az a feladata, hogy a kötelék körül zavarjon mindent ezáltal "elrejti" őket az ellenfél elől. Azt látni fogják, hogy van ott valami, de x távon kívülről ennél többet valszeg nem fognak tudni.
Szintén másik kategória az ún. deception jammer, ami hamis célokat generál az ellenfélnek. Na de röviden ennyit, meg sokkal többet amúgy se tudnék mondani.
Ezek a közelharci radar üzemmódok általában CW befogást használnak, legalábbis a 4. generáció fénykorában ez volt a jellemző, jelenleg nem tudom, hogy mi a helyzet.
Ha jól tudom ezek a típusú zavarók bizonyos távolságon belül - ami függ a megvilágító radartól is - már nem tudják eléggé zavarni a jelet és érzékeled őket radaron, ezt általában a "burnthrough"-nak hívják. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy a jel kevésbé lesz stabil, vagy pontos. Na most ez a távolság általában bőven WVR-en kívül van, innen gondoltam, hogy ilyen távolságon belül valszeg hasznavehetetlen.
A zavaró után a második legfontosabb tényező a megvilágító radar típusa, működési elve, ECCM képessége, stb. Elképzelhető, hogy egy régi vassal egy modern gépet még közelről sem tudsz befogni. Legalábbis én hallottam ilyet pár ismerőstől akik ismernek olyanokat, akik tényleg tudják, hogy miről van szó.
Az SPJ-n kívül vannak egyéb típusú zavarók, ha kirívó példát akarnék mondani akkor az EA-6, EF-111 vagy akár a Growler teljesen más kategória mint egy hagyomános vadász. Ezeknek kb. az a feladata, hogy a kötelék körül zavarjon mindent ezáltal "elrejti" őket az ellenfél elől. Azt látni fogják, hogy van ott valami, de x távon kívülről ennél többet valszeg nem fognak tudni.
Szintén másik kategória az ún. deception jammer, ami hamis célokat generál az ellenfélnek. Na de röviden ennyit, meg sokkal többet amúgy se tudnék mondani.
Egy ilyen zavaró berendezés, legyen az bármilyen, a kötelékben levő többi gépet nem zavarja a működésben? Pl a radarjukat, vagy a rádiós és egyéb összeköttetést, célmegjelölést és rávezetést vagy a rakéta aktív radarját vagy más elektrónikáját.
Mint írtam egy SPJ az célzottan a veszélyforrásokat zavarja, nem csak úgy a nagy semmit. A többi az már inkább érdekes lehet.
Ezek jelentős részben szoftveres dolgok, mind ECM illetve ECCM szinten. Néha lehet olvasni, hogy updatelik az adatbázist, meg fejlesztenek, és ezzel nagyságrendekkel javítják a hatékonyságukat. Valószínűnek tartom, hogy kidolgoztak valami módszert, amivel a saját gépeiknek "nem zavar be".
Ezek jelentős részben szoftveres dolgok, mind ECM illetve ECCM szinten. Néha lehet olvasni, hogy updatelik az adatbázist, meg fejlesztenek, és ezzel nagyságrendekkel javítják a hatékonyságukat. Valószínűnek tartom, hogy kidolgoztak valami módszert, amivel a saját gépeiknek "nem zavar be".
Tudtommal minden kéthajtóműves típusnál lehet külön állítgatni a hajtóműveket. Most egyelőre gurulótesztek vannak, aztán jön majd a szűzfelszállás és a gép berepülése, aztán ez is el fog tűnni, mint az előző három.
Akkoris gyanús, hogy össze-vissza megy a két fúvóka. De tolóerővektorálás akkor sincs, még véletlenül sem mozdult semmi olyant ami arra utalna, hogy lenne. Pedig a mechanikai részt nem lehet olyan veszett nehéz megoldani, választhatnák azt a módszert is, amit a japánok az új 5. gen gépüknél
Megtervezik úgy a sárkányt és kész. Berepülik orosz hajtóművekkel. Lehet az előszéria is azzal repül majd, aztán átveszi a helyét a hazai és aztán a hazai tolóerővektoros. Viszont mennyi rizikót zárnak ki azzal, hogy egy unalomig ismert hajtóműver repülik be a gépet?
Kizárják azt, hogy hajtóműhiba miatt verjék oda a gépet. Végülis az oroszok is ezt csinálják, igaz nekik a mostani hajtómű is tolóerővektorált.
Csak az egészet újra kell majd programozzák a J-20-nál, ha belekerül a tolóerővektoros hajtómű, mert annak az irányítási potenciálját is figyelembe kell venni és ki kell használni.
Csak az egészet újra kell majd programozzák a J-20-nál, ha belekerül a tolóerővektoros hajtómű, mert annak az irányítási potenciálját is figyelembe kell venni és ki kell használni.
Nagy általánosságban elmondható, hogy prototípusokba nem szoktak új hajtóművet tenni (talán pont F-15 vagy F-16 kivétel). Új hajtóművet régebbi típusokon repűlnek be, prototípusokat meg régebbi hajtóművekkel. Nincs kőbe vésve, de így szokott történni.
Ha elkészűl az új hajtómű, akkor majd átírják, de ki tudja, hogy a mostanit hányszor írják át jelenleg és még hányszor kell reszelgetni?
Ha elkészűl az új hajtómű, akkor majd átírják, de ki tudja, hogy a mostanit hányszor írják át jelenleg és még hányszor kell reszelgetni?
