Huszarom,ez most egy nagyon pocs hozzaszolas volt.Felesegem meghalt volna,ha a TB rendszerre varok.Masfel milkaba kerult a mutet maszekban
T
Törölt tag
Guest
Cisztat vettek le a gerincerol.Egyebkent nem csak gyorsabb volt a maszek,hanem sokkal modernebb is.
Ahány megszólaló annyi vélemény, van aki szerint tetőzik a negyedik hullám, Kásler szerint jövő héten fog, Rusvai szerint már tetőzött...
Valószínű az adatokból, hogy mosta lehetünk a platón elég magas szinten, beszélgettem mentőssel és NNK-sal itt Vas megyében még nem látnak enyhülést rengeteg az új eset...
Rusvai Miklós az ATV Híradójában arról beszélt, az omikron biztosan eléri Magyarországot, sőt ez okozza majd az ötödik hullámot, melynek kezdetét a jövő év első hónapjaira datálja.
Mint megjegyezte: az omikron által okozott fertőzések nagy többsége az Egyenlítőtől délre terjed, ahol a lakosság sokkal fiatalabb, mint Európában. Szerinte ezért a vírus ottani megbetegítőképességét összehasonlítani azzal, hogy ennek alapján mi várható Európában, ahol eleve sokkal öregebb a társadalom, nem lehet.
Ami a negyedik hullámot illeti, Rusvai szerint túl vagyunk a tetőzésen. A halottak száma tekintetébe a következő napokban várható tetőzés, ami azt jelenti, hogy még a jövő héten is magas lesz az áldozatok száma, de szerinte december első 10 napjában az esetszámok (halálesetek, fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegzettőgépen fekvők) csökkenésnek indulnak, majd a járványgörbe lassan ellaposodik.
Valószínű az adatokból, hogy mosta lehetünk a platón elég magas szinten, beszélgettem mentőssel és NNK-sal itt Vas megyében még nem látnak enyhülést rengeteg az új eset...
Rusvai Miklós az ATV Híradójában arról beszélt, az omikron biztosan eléri Magyarországot, sőt ez okozza majd az ötödik hullámot, melynek kezdetét a jövő év első hónapjaira datálja.
Mint megjegyezte: az omikron által okozott fertőzések nagy többsége az Egyenlítőtől délre terjed, ahol a lakosság sokkal fiatalabb, mint Európában. Szerinte ezért a vírus ottani megbetegítőképességét összehasonlítani azzal, hogy ennek alapján mi várható Európában, ahol eleve sokkal öregebb a társadalom, nem lehet.
Ami a negyedik hullámot illeti, Rusvai szerint túl vagyunk a tetőzésen. A halottak száma tekintetébe a következő napokban várható tetőzés, ami azt jelenti, hogy még a jövő héten is magas lesz az áldozatok száma, de szerinte december első 10 napjában az esetszámok (halálesetek, fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegzettőgépen fekvők) csökkenésnek indulnak, majd a járványgörbe lassan ellaposodik.
Rusvai szerint az omikron februárra hozhatja el az ötödik hullámot
A negyedik hullám viszont most tetőzött.
hang.hu
1.134.869 fertőzött (+10.143)
7.463 kórházban (+13)
566 lélegeztetőgépen (+16)
189.002 aktív eset (+1.207)
910.745 gyógyult (+8.745)
35.122 elhunyt (+191)
6.145.984 kapott oltást (+7.099)
2.665.330 kapott harmadik oltást (+55.945)
8.559.975 mintavétel (+43.276)
60.555 hatósági házi karanténban (+962)
Az elmúlt 4 nap mindegyikén alacsonyabb volt az estszám, mint az előző hét azonos napjain, sőt az utóbbi két nap már a 2 héttel ezelőttinél is kisebb. Emiatt nem csak a 7 napos mozgó átlag csökken, de már a szaporodási ráta is benézett 1 alá. A kórházban ápoltak számának növekedése is megállni látszik. 4 napja volt a legmagasabb. A tesztpozitivitás heti összesített értéke még enyhén emelkedik, de ma például már az is az 1 héttel korábbi alatt volt.
A szennyvíz adatok szerint az elmúlt 2 hétben már több volt a csökkenő város, mint a növekvő, bár legtöbb helyen még magas szinten stagnál a koncentráció.
Egy évvel ezelőtt is ezekben a napokban tetőzött az esetszám és pár nappal később a kórházi terhelés.
Nem csak nálunk tűnik úgy, hogy már elérte a csúcsát a járvány, hanem az osztrákoknál, cseheknél, szlovákoknál, horvátoknál, szlovéneknél is megvoltak a csúcsok november 10 és november 28 közt és csökkenni kezdett az esetszám. A Balkánon meg már hosszabb ideje csökken.
Viszont Nyugat-Európa több országában újra gyorsul a terjedés, ami valószínűleg a korábbi oltások hatékonyság csökkenésének következménye. Ebből a szempontból a mi magas 3. adagos átoltottságunk kedvező. De sajnos ezen a héten már jóval kevesebb oltást vettek fel, mint az előzőn. Gyakorlatilag az akció előtti 2 hét oltakozási kedve állt vissza. Bár arra még mindig reális esély van, hogy a következő 1,5 hónapban 3,5 - 4 millióra feltornázzuk a 3. adagokat.
"El a kezekkel a gyerekemtől..." - olvashattuk sokszor már ebben a topikban.
hvg.hu
„Nem tudok hirtelen 250 családot felhívni, akarnak-e oltást a gyerekeknek”
Nehéz helyzetbe hozott sok házi gyermekorvost a váratlan kérés, mely szerint néhány nap alatt össze kell gyűjteniük, hány kicsit oltanak majd be a rendelőjükben koronavírus ellen. Van olyan, akinek 250 családot kellene felhívnia keddig, mások az adminisztráció okozta pluszterhektől tartanak...
hvg.hu
W
Wilson
Guest
A Pfizer és a Moderna vakcinája is rendkívül hatékony emlékeztető oltásként egy brit tanulmány szerint...
Újabb tanulmány igazolta, hogy az emlékeztető oltások jelentősen megerősítik a szervezet koronavírussal szembeni immunvédelmét – írja a Guardian.
A The Lancet című orvosi szaklapban csütörtökön közzétett tanulmányban a brit Cov-Boost nevű kísérlet kutatói azt írták, hogy a két AstraZeneca-oltás után Pfizert kapók ellenanyagszintje egy hónappal később közel 25-ször magasabb volt, mint a kontrollcsoporté. A háromszor is Pfizer-vakcinával oltottak esetében az ellenanyagszint több mint a nyolcszorosára nőtt a harmadik oltás után.
A vizsgálat szerint a leghatásosabb emlékeztető oltás a Moderna-vakcina teljes adagja volt. Az AstraZenecával oltottaknál 32-szeresére, a Pfizerrel oltottaknál pedig 11-szeresére emelte az ellenanyagszintet. (A Moderna-vakcinából a legtöbb helyen csak fél adagot adnak harmadik oltásként. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.)
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mind a Pfizer, mind a Moderna által fejlesztett mRNS-vakcina rendkívül hatékony emlékeztető oltás. A tanulmány szerzői nem találtak biztonsági aggályokat a mellékhatásokkal kapcsolatban. A kutatásban résztvevők leggyakrabban fáradtságról, fejfájásról és karfájásról számoltak be mellékhatásként.
„Ezek figyelemre méltóan hatékony immunológiai erősítők, messze meghaladják azt a szintet, ami a kórházba kerülés és a halálozás megelőzéséhez szükséges” – mondta Saul Faust professzor, a vizsgálat vezetője, a southamptoni University Hospital klinikai kutatóintézet igazgatója. A tanulmány szerint az AstraZeneca vakcinája is hatékony emlékeztető oltás. Két adag AstraZeneca után háromszorosára, míg két adag Pfizer után ötszörösére emelte az ellenanyagszintet.
Az antitesteken túl a tudósok azt is vizsgálták, hogy a harmadik oltás milyen hatással van a T-sejtekre – az immunrendszer egy másik fontos összetevőjére, amely a súlyos betegségek megelőzésével áll összefüggésben. A legtöbb emlékeztető oltás, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája is növelte a T-sejtek szintjét, függetlenül attól, hogy milyen típusú volt az első két oltás.
Egy októberben publikált izraeli kutatás szintén arra jutott, hogy a harmadik adag oltás jelentősen növeli a súlyos betegség elleni védettséget.
A Pfizer és a Moderna vakcinája is rendkívül hatékony emlékeztető oltásként egy brit tanulmány szerint
A két AstraZeneca-oltás után Pfizert kapók ellenanyagszintje egy hónappal később közel 25-ször volt magasabb, mint a kontrollcsoporté.
K
kamm
Guest
T
Törölt tag
Guest
Igen, lehet. Bármelyiknek lehet.
COVID-19 utáni neurológiai tünetek - Neurológiai Központ
A COVID fertőzés során leginkább a tüdőt és a szív-keringési rendszert támadja meg és okoz ezekre jellemző tüneteket, azonban egyre több esetet feldolgozó statisztikák, kutatások mutatnak rá neurológiai érintettségre is.
www.neurologiaikozpont.hu
Elárulta az orvosi kamara, milyen arányban vannak lélegeztetőgépen az oltottak
kuruc.info
Kuruc.info - Elárulta az orvosi kamara, milyen arányban vannak lélegeztetőgépen az oltottak
Nem közlik, hogy az oltottak milyen vakcinát kaptak.
Gyerekkoromban szörnyen csalán kiütéses voltam. Nyaranta a nagymamánál voltam "nyári táborban". Egyik évben a Nagyi az egy hónap alatt minden reggel belém erőltetett egy szelet szalonnát. Utáltam, de nem volt menekülés. Mire eltelt a hónap és a szüleim jöttek értem, azt látták, hogy két pofára eszem az epret, málnát, lágy tojást, csupa olyan dolgot amitől addig a kiütések csak gyarapodtak és semmi bajom nem lett. Azóta sincsen csalánkiütésem, a szalonnát pedig megszerettem.Nézd, a barátnak június óta van kiütése. Nem folyamatosan, hanem visszatérően és jellemzően eltérő helyeken (ritkán ugyanott) jó nagy foltokban.
Szedi a doki által felírt szteroidot és így elvan. Van amikor hetekig semmi aztán hetekig szívás. Vakaródzna mint a rühes kutya, de nem lehet, mert annál rosszabb. Az orvosa egyébként semmit nem hajlandó leírni azon kívül, hogy ismeretlen eredetű csalánkiütés + a gyógyszer. Hiába mondja, hogy neki a büdös életben soha nem volt ilyen, csak mióta megkapta a Pajszert, a dokit nem lehet elmozdítani semlegesálláspontjáról. A barát egyébként nem Magyarországon, hanem Ausztriába él már 30 éve.
W
Wilson
Guest
De csak is eperrel és málnával eszed meg a szalonnátGyerekkoromban szörnyen csalán kiütéses voltam. Nyaranta a nagymamánál voltam "nyári táborban". Egyik évben a Nagyi az egy hónap alatt minden reggel belém erőltetett egy szelet szalonnát. Utáltam, de nem volt menekülés. Mire eltelt a hónap és a szüleim jöttek értem, azt látták, hogy két pofára eszem az epret, málnát, lágy tojást, csupa olyan dolgot amitől addig a kiütések csak gyarapodtak és semmi bajom nem lett. Azóta sincsen csalánkiütésem, a szalonnát pedig megszerettem.
Nem.Az a rossz lelkiismereted.
W
Wilson
Guest
Kedves @kétkedő hald hát igaz szavait egy halk szavú székelynek a romániai negyedik hullámról....
Egy oltástagadó barátom hívta fel a figyelmemet egy sokkoló grafikonra: Romániában december első napjaira gyakorlatilag lecsengett a koronavírus negyedik hulláma, de úgy, hogy alig negyvenszázalékos a román lakosság átoltottsága a hetvenszázalékos magyar adattal szemben. Miközben nálunk még bőven csúcsra jár a járvány. Lehet, hogy fordított arányosságot mutat az átoltottság százaléka és a védekezés hatékonysága? Exkluzív interjú Vass Leventével, a román egészségügyi minisztérium államtitkárával.
Dr. Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos. A kézdivásárhelyi születésű szakember, akit februárban neveztek ki Romániában az egészségügyi minisztérium államtitkárnak, első kézből származó információkkal szolgált az ottani koronavírus-helyzetről, és az Indexnek adott interjúban megerősítette, hogy lecsengőben van a járvány keleti szomszédunknál.
Igaz, hogy önöknél véget ért a járvány negyedik hulláma? Annak ellenére hogy mindössze 39 százalékos a román lakosság átoltottsága, míg nálunk éppen most érte el a hetven százalékot, de ennek ellenére sem csillapul a járvány hevessége.
Annyiban korrigálnám az ön által elmondottakat, hogy most már 40-42 százalékos az átoltottság, de tény, hogy nem is olyan régen még alig érte el a harminv százalékot. Sziszifuszi munkát kell végeznie a román egészségügyi kormányzatnak, mivel a lakosság hozzávetőleg fele vírus- és oltástagadó. Ehhez képest óriási eredmény, hogy mára már sikerült beoltanunk a népesség több mint negyven százalékát. És igen, valóban gyakorlatilag lecsengett a negyedik hullám. Tizennyolcmilliós lakossággal számolva – mintegy négymillió román tartósan külföldön él, mi úgy mondjuk, diaszpórában – a hatezer kórházi ápolt és az új esetek napi száma, az 1141, továbbá a szerdán a vírus szövődményeiben elhunyt 79 ember azt jelenti, hogy a csúcshoz képest, amikor október 22-én 18 863 új fertőzöttet, továbbá november másodikán 591 halálesetet regisztráltunk, drasztikusan javultak az adatok. Még messze nem tűnt el a koronavírus Romániából, de annak a hullámnak, amely nálunk augusztus elején kezdett emelkedni, most úgy tűnik, a végére értünk.
Az a napi 79 halott, amit ön említett, sokkolóan jó adat a mi napi kétszáz körüli halottunkkal szemben, amit ráadásul a románhoz képest feleakkora magyar lakosság produkál.
Igen, csak ne felejtse el: mi itt, Romániában sokkal hamarabb mentünk bele a negyedik hullámba, mint önök és a többi európai ország. Nálunk pontosan az alacsony átoltottság miatt és azért, mert nyáron a tengerpart benépesült a nyaralókkal, még többen voltak, mint a korábban csúcsévnek számító 2019-ben, ráadásul mindenfajta korlátozás és maszkviselési kényszer nélkül, továbbá óriási volt az ingázás a bolgár tengerpartra, ahol szintén nem voltak rendszabályok, szóval Románia Európában elsőként ment bele a negyedik hullámba, ami korrelációban volt az alacsony átoltottsággal.
Mikor volt a csúcs, és milyen adatokkal?
Október közepén-végén. Ekkor több mint 19 ezer ember feküdt kórházban Covid-fertőzéssel, közülük ezerkilencszázan aneszteziológiás és intenzív terápiás kezelésben, napi 570-es halálozási számmal. Ilyen körülmények között jól jött Romániának, hogy Magyarország, Dánia, Olaszország, Csehország befogadott kórházi kezelésre szoruló betegeket, mivel nálunk már nem bírta mindezt a kórházi rendszer. Ezenfelül még gyógyszert is kaptunk a környező országoktól, az Európai Uniótól, oltóanyagra viszont nem volt szükségünk, mert vakcinával bőven el voltunk látva. Azonban nagyon nagy hiányunk volt gyulladáscsökkentő gyógyszerekből, amit a citokinvihar megállítására alkalmazunk az előrehaladott állapotba jutott betegeknél.
Koronavírus-fertőzöttek fekszenek Románia egyik sürgősségi osztályán 2021. november 4-én
Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea / Reuters
Plazmaterápiát – ami Magyarországon bevált – önöknél is alkalmaztak?
Természetesen, már a harmadik hullám alatt is. Vérplazmából nem volt hiányunk.
Van-e valamiféle magyarázatuk arra, hogy Romániában december elejére miért ért véget lényegében a koronavírus-járvány negyedik hulláma? Miközben nálunk még javában tombol.
Nézze, mire végleg lecseng a negyedik hullám, valószínűleg Romániáé lesz Európában a legtöbb halott és a leghosszabb időtartamú hullám. Ez olyan, mint a szánkózás, ha elindultál a lejtőn, hiába próbálod fékezni, a szánkó végigmegy a saját útján, amíg a lejtő aljára nem ér. Romániában a negyedik hullám berobbanása augusztus közepén lehetetlen helyzetbe hozta a döntéshozókat, mert augusztusban – a turistaszezon közepén – nem lehetett olyan korlátozó intézkedéseket bevezetni, amelyek esetleg lassították volna a járvány felfutását. Októberre, amikor tetőzött a halálozások száma, már sikerült konszenzust teremteni a társadalomban arra vonatkozóan, hogy szükség van a korlátozásokra. Ez és az átoltottság negyvenszázalékosra növelése, továbbá az iskolák bezárása két hétre hozzájárult ahhoz, hogy csillapodjon a járvány hevessége, leszálló ágba kerüljön a görbe.
Ha jól értem, a negyedik hullám kifulladásának egyszerű a magyarázata: amennyivel korábban robbant be a többi európai országhoz képest, annyival korábban is csillapodott le.
Igen, annak ellenére hogy jóval hosszabb volt az időtartama, mint a nagyobb átoltottsággal rendelkező országokban, például Magyarországon. Mivel rengetegen haltak meg és rengetegen szorultak intenzív terápiás kórházi kezelésre, szó sincs arról, hogy a csekély átoltottság miatt fulladt volna ki a negyedik hullám, éppen ellenkezőleg: ha már augusztusra magasabb lett volna Romániában az átoltottsági arány, jóval kevesebb áldozatot szedett volna a járvány.
Tehát az oltástagadók ebben is tévedtek.
Sőt az adataink azt bizonyítják, hogy az elhalálozottak 92-93 százaléka nem volt beoltva. Máshonnan megközelítve: akik annak ellenére, hogy be voltak oltva, mégis kórházi kezelésre szorultak, kilencven százalékban megúszták tüdőérintettség nélkül, tehát a tüdejüknek nem lett semmi baja. Pontosan az oltásnak köszönhetően. Határozottan kijelenthetjük: az átoltottságnak köze van a védekezés hatékonyságához.
Az ünnepek közeledtével milliós számban jönnek haza rokonlátogatásra a Nyugat-Európában dolgozó és már letelepedett románok. Ez a népvándorlás nem jelent újabb kockázati tényezőt?
Amikor 2020 tavaszán első ízben jött haza százezres nagyságrendben a román diaszpóra – jórészt Magyarországon keresztül –, oltatlanul érkeztek, és behurcolták a vírust. Most viszont olyan országokból érkeznek, ahol már magas az átoltottság, jóval magasabb, mint Romániában. Tehát nem képviselnek kockázati tényezőt. Ami veszélyt jelent továbbra is, az a viszonylag alacsony, negyven százalék körüli átoltottság. Összegezve: a negyedik hullám nálunk, Romániában lejárt, azonban van egy rossz hírem: hamarosan kopogtat az ajtón az ötödik.
Te jó isten, biztos, hogy lesz ötödik hullám?
Egyértelmű. Ezt bátran idézheti tőlem. Persze eljön az az idő, amikor nemcsak a nyájimmunitás jön létre, hanem a szervezetünk legyőzi ezt a betegséget, a koronavírust. Magyarul hozzászokunk. A fontos az, hogy minél többször találkozzunk a vírussal. Ez kétféleképpen lehetséges: vagy oltás által, amikor legyengítve kapjuk, és hozzászoktatjuk a szervezetünket a vírushoz, vagy úgy, hogy életünket kockára téve megbetegszünk. Az első verzió mindenképpen veszélytelenebb, ezért is létfontosságú, hogy beoltassuk magunkat. Az oltásellenesek a második utat választják. Szívük joga. Mi, székelyek azt szoktuk mondani, hogy értékelendő azoknak az embereknek az attitűdje is, akik a nehezebb utat járják, de az nem igazán célravezető. Főleg akkor nem, ha bele is halnak...
(Borítókép: Vass Levente 2021. július 28-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)
index.hu
Megfejtettük, Romániában miért csengett le a negyedik hullám
Egy oltástagadó barátom hívta fel a figyelmemet egy sokkoló grafikonra: Romániában december első napjaira gyakorlatilag lecsengett a koronavírus negyedik hulláma, de úgy, hogy alig negyvenszázalékos a román lakosság átoltottsága a hetvenszázalékos magyar adattal szemben. Miközben nálunk még bőven csúcsra jár a járvány. Lehet, hogy fordított arányosságot mutat az átoltottság százaléka és a védekezés hatékonysága? Exkluzív interjú Vass Leventével, a román egészségügyi minisztérium államtitkárával.
Dr. Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos. A kézdivásárhelyi születésű szakember, akit februárban neveztek ki Romániában az egészségügyi minisztérium államtitkárnak, első kézből származó információkkal szolgált az ottani koronavírus-helyzetről, és az Indexnek adott interjúban megerősítette, hogy lecsengőben van a járvány keleti szomszédunknál.
Igaz, hogy önöknél véget ért a járvány negyedik hulláma? Annak ellenére hogy mindössze 39 százalékos a román lakosság átoltottsága, míg nálunk éppen most érte el a hetven százalékot, de ennek ellenére sem csillapul a járvány hevessége.
Annyiban korrigálnám az ön által elmondottakat, hogy most már 40-42 százalékos az átoltottság, de tény, hogy nem is olyan régen még alig érte el a harminv százalékot. Sziszifuszi munkát kell végeznie a román egészségügyi kormányzatnak, mivel a lakosság hozzávetőleg fele vírus- és oltástagadó. Ehhez képest óriási eredmény, hogy mára már sikerült beoltanunk a népesség több mint negyven százalékát. És igen, valóban gyakorlatilag lecsengett a negyedik hullám. Tizennyolcmilliós lakossággal számolva – mintegy négymillió román tartósan külföldön él, mi úgy mondjuk, diaszpórában – a hatezer kórházi ápolt és az új esetek napi száma, az 1141, továbbá a szerdán a vírus szövődményeiben elhunyt 79 ember azt jelenti, hogy a csúcshoz képest, amikor október 22-én 18 863 új fertőzöttet, továbbá november másodikán 591 halálesetet regisztráltunk, drasztikusan javultak az adatok. Még messze nem tűnt el a koronavírus Romániából, de annak a hullámnak, amely nálunk augusztus elején kezdett emelkedni, most úgy tűnik, a végére értünk.
Az a napi 79 halott, amit ön említett, sokkolóan jó adat a mi napi kétszáz körüli halottunkkal szemben, amit ráadásul a románhoz képest feleakkora magyar lakosság produkál.
Igen, csak ne felejtse el: mi itt, Romániában sokkal hamarabb mentünk bele a negyedik hullámba, mint önök és a többi európai ország. Nálunk pontosan az alacsony átoltottság miatt és azért, mert nyáron a tengerpart benépesült a nyaralókkal, még többen voltak, mint a korábban csúcsévnek számító 2019-ben, ráadásul mindenfajta korlátozás és maszkviselési kényszer nélkül, továbbá óriási volt az ingázás a bolgár tengerpartra, ahol szintén nem voltak rendszabályok, szóval Románia Európában elsőként ment bele a negyedik hullámba, ami korrelációban volt az alacsony átoltottsággal.
Mikor volt a csúcs, és milyen adatokkal?
Október közepén-végén. Ekkor több mint 19 ezer ember feküdt kórházban Covid-fertőzéssel, közülük ezerkilencszázan aneszteziológiás és intenzív terápiás kezelésben, napi 570-es halálozási számmal. Ilyen körülmények között jól jött Romániának, hogy Magyarország, Dánia, Olaszország, Csehország befogadott kórházi kezelésre szoruló betegeket, mivel nálunk már nem bírta mindezt a kórházi rendszer. Ezenfelül még gyógyszert is kaptunk a környező országoktól, az Európai Uniótól, oltóanyagra viszont nem volt szükségünk, mert vakcinával bőven el voltunk látva. Azonban nagyon nagy hiányunk volt gyulladáscsökkentő gyógyszerekből, amit a citokinvihar megállítására alkalmazunk az előrehaladott állapotba jutott betegeknél.
Koronavírus-fertőzöttek fekszenek Románia egyik sürgősségi osztályán 2021. november 4-én
Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea / Reuters
Plazmaterápiát – ami Magyarországon bevált – önöknél is alkalmaztak?
Természetesen, már a harmadik hullám alatt is. Vérplazmából nem volt hiányunk.
Van-e valamiféle magyarázatuk arra, hogy Romániában december elejére miért ért véget lényegében a koronavírus-járvány negyedik hulláma? Miközben nálunk még javában tombol.
Nézze, mire végleg lecseng a negyedik hullám, valószínűleg Romániáé lesz Európában a legtöbb halott és a leghosszabb időtartamú hullám. Ez olyan, mint a szánkózás, ha elindultál a lejtőn, hiába próbálod fékezni, a szánkó végigmegy a saját útján, amíg a lejtő aljára nem ér. Romániában a negyedik hullám berobbanása augusztus közepén lehetetlen helyzetbe hozta a döntéshozókat, mert augusztusban – a turistaszezon közepén – nem lehetett olyan korlátozó intézkedéseket bevezetni, amelyek esetleg lassították volna a járvány felfutását. Októberre, amikor tetőzött a halálozások száma, már sikerült konszenzust teremteni a társadalomban arra vonatkozóan, hogy szükség van a korlátozásokra. Ez és az átoltottság negyvenszázalékosra növelése, továbbá az iskolák bezárása két hétre hozzájárult ahhoz, hogy csillapodjon a járvány hevessége, leszálló ágba kerüljön a görbe.
Ha jól értem, a negyedik hullám kifulladásának egyszerű a magyarázata: amennyivel korábban robbant be a többi európai országhoz képest, annyival korábban is csillapodott le.
Igen, annak ellenére hogy jóval hosszabb volt az időtartama, mint a nagyobb átoltottsággal rendelkező országokban, például Magyarországon. Mivel rengetegen haltak meg és rengetegen szorultak intenzív terápiás kórházi kezelésre, szó sincs arról, hogy a csekély átoltottság miatt fulladt volna ki a negyedik hullám, éppen ellenkezőleg: ha már augusztusra magasabb lett volna Romániában az átoltottsági arány, jóval kevesebb áldozatot szedett volna a járvány.
Tehát az oltástagadók ebben is tévedtek.
Sőt az adataink azt bizonyítják, hogy az elhalálozottak 92-93 százaléka nem volt beoltva. Máshonnan megközelítve: akik annak ellenére, hogy be voltak oltva, mégis kórházi kezelésre szorultak, kilencven százalékban megúszták tüdőérintettség nélkül, tehát a tüdejüknek nem lett semmi baja. Pontosan az oltásnak köszönhetően. Határozottan kijelenthetjük: az átoltottságnak köze van a védekezés hatékonyságához.
Az ünnepek közeledtével milliós számban jönnek haza rokonlátogatásra a Nyugat-Európában dolgozó és már letelepedett románok. Ez a népvándorlás nem jelent újabb kockázati tényezőt?
Amikor 2020 tavaszán első ízben jött haza százezres nagyságrendben a román diaszpóra – jórészt Magyarországon keresztül –, oltatlanul érkeztek, és behurcolták a vírust. Most viszont olyan országokból érkeznek, ahol már magas az átoltottság, jóval magasabb, mint Romániában. Tehát nem képviselnek kockázati tényezőt. Ami veszélyt jelent továbbra is, az a viszonylag alacsony, negyven százalék körüli átoltottság. Összegezve: a negyedik hullám nálunk, Romániában lejárt, azonban van egy rossz hírem: hamarosan kopogtat az ajtón az ötödik.
Te jó isten, biztos, hogy lesz ötödik hullám?
Egyértelmű. Ezt bátran idézheti tőlem. Persze eljön az az idő, amikor nemcsak a nyájimmunitás jön létre, hanem a szervezetünk legyőzi ezt a betegséget, a koronavírust. Magyarul hozzászokunk. A fontos az, hogy minél többször találkozzunk a vírussal. Ez kétféleképpen lehetséges: vagy oltás által, amikor legyengítve kapjuk, és hozzászoktatjuk a szervezetünket a vírushoz, vagy úgy, hogy életünket kockára téve megbetegszünk. Az első verzió mindenképpen veszélytelenebb, ezért is létfontosságú, hogy beoltassuk magunkat. Az oltásellenesek a második utat választják. Szívük joga. Mi, székelyek azt szoktuk mondani, hogy értékelendő azoknak az embereknek az attitűdje is, akik a nehezebb utat járják, de az nem igazán célravezető. Főleg akkor nem, ha bele is halnak...
(Borítókép: Vass Levente 2021. július 28-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)
Megfejtettük, Romániában miért csengett le a negyedik hullám
Interjú Vass Leventével, a román egészségügyi minisztérium államtitkárával.
index.hu
Ugye, szalonna, disznózsír, pálinka, szigszalag. Kb mindent megold.Gyerekkoromban szörnyen csalán kiütéses voltam. Nyaranta a nagymamánál voltam "nyári táborban". Egyik évben a Nagyi az egy hónap alatt minden reggel belém erőltetett egy szelet szalonnát. Utáltam, de nem volt menekülés. Mire eltelt a hónap és a szüleim jöttek értem, azt látták, hogy két pofára eszem az epret, málnát, lágy tojást, csupa olyan dolgot amitől addig a kiütések csak gyarapodtak és semmi bajom nem lett. Azóta sincsen csalánkiütésem, a szalonnát pedig megszerettem.
Szigorúan!De csak is eperrel és málnával eszed meg a szalonnát
W
Wilson
Guest
Az első hármat értem, de a szigszalagot nem nagyon. Eljön majd az a kor amikor csak úgy leszek kemény, erős az asszonynak, hogy szigszalagot használok? Mesélj mester!Ugye, szalonna, disznózsír, pálinka, szigszalag. Kb mindent megold.
K
kamm
Guest
Az elso Covidos kanyarom utan rovid tavu fokuszproblemaim voltak, es sokaig, csaknem egy evig tartott, mig eltunt.
Most nincs ilyesmi, viszont ebben a korben elment a szaglas-izleles, ami eleg lassan jon vissza, de kozben meg hetek ota osszevissza alszom. Este 9 korul erzem, hogy be fogok ajulni; ha lefekszem, 2-3 korul felebredek es nincs tovabb. Ha nem, akkor meg utana hajnal 2-3 elott nem fogok elaludni. (Jo, melatoninnal tudom befolyasolni, de azert az sem az igazi, raadasul az tenyleg sokaig hat.)