W
Wilson
Guest
Folytatás....
Egy decemberben megjelent metaanalízisben több ide vágó tanulmány eredményét összesítették, és ezek igazolták a COVID-19-ben megbetegedetteknél a megváltozott mikrobiomot. Januárban több kínai egyetem kutatói publikáltak egy kutatást, amelyben 178 embertől gyűjtött minták alapján megállapították, hogy a COVID-19-ben szenvedő és a nem fertőzött páciensek bélmikrobiomja jelentősen eltér, függetlenül attól, hogy kezelték-e őket antibiotikummal. A COVID-19-ben megbetegedetteknél nagyobb számban fordultak elő a Ruminococcus gnavus, a Ruminococcus torques és a Bacteroides dorei fajok, és ahogy a Maldonado-Contreras-féle kutatócsoport is megállapította, kevesebb volt a bélrendszerükben azokból a mikrobákból, amelyek befolyásolják az immunreakciót, így pl a Bifidobacterium adolescentis, a Faecalibacterium prausnitzii vagy az Eubacterium rectale fajokból. Mint a kínai kutatók felhívták a figyelmet, az előbbi kettő hiánya különösen összefüggött a tünetek súlyosságával, ha az antibiotikum-használatot és a páciens korát is figyelembe vették. A koronavírusos betegek beléből hiányzó baktériumok normális szintje 30 nappal a gyógyulás után sem állt vissza, és a kutatók szerint a mikrobiom felborult egyensúlya a hosszú távú COVID-19-cel is összefüggésben lehet.
Ugyanakkor egyik korábbi kutatás sem azonosított olyan baktériumfajt, amely előre jelezte volna a koronavírus okozta megbetegedés súlyosságát. Pedig a mikrobiomban kínálkozó markerek a massachusettsi kutatók szerint segíthetnek az orvosoknak annak meghatározásában, hogy ki szorul a legsürgősebben ellátásra, kinek a tünetei válhatnak hirtelen súlyossá. Maldonado-Contreras és kollégái így súlyos és közepesen súlyos tünetekkel küzdő, kórházban kezelt COVID-19 páciensek széklet- és nyálmintáit vizsgálták meg, keresve a bélben és a szájban fellelhető baktériumok és a tünetek súlyossága közti összefüggéseket.
A szakértői értékelésen még át nem esett tanulmányban bebizonyították, hogy a bél mikrobiomjának összetétele a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának, még ha a betegség kezelésénél bevett általános klinikai jellemzőkkel vetik is össze. Különösen az Enterococcus faecalis nevű baktérium bizonyult a súlyos COVID-19-tünetek megbízható előrejelzőjének. Ez a baktérium amúgy a béltraktus flórájának rendes tagja, de jóval nagyobb problémákat is okozhat, mint egy húgyúti fertőzés. A nyolcvanas évek óta létező antibiotikum-rezisztens változatai a kórházi fertőzések egyik főkolomposává tették. Az Enterococcusszal szemben hatástalan antibiotikumok túl gyakori alkalmazása szelekciós nyomást gyakorol a bélflórára, és ezzel elősegíti a mindig jelen lévő baktérium elszaporodását – amint egy 2004-es tanulmányban kifejtették az akkor még létező Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ folyóiratában. Maldonado-Contreras pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az E. faecalist krónikus gyulladásos állapotokkal szokták tudományos munkákban összefüggésbe hozni.
Mivel az E. faecalis a székletből begyűjtve a testen kívül is kitenyészhető, az amerikai kutatók szerint ez költséghatékony és gyors módszer lehetne a nagyobb támogatásra szoruló betegek azonosítására, eredményesebb kezelésükre.
Ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan hogyan járul hozzá a megváltozott mikrobiom a SARS-CoV-2-fertőzésre adott immunválaszhoz. Egy friss amerikai kutatás szerint a vírus éppen az immunválaszt szabályozó T-sejtekben borítja fel az egyensúlyt, és az is tudható, hogy a bélben élő baktériumok felelnek a T-sejtek megfelelő aktiválásáért. Az Imperial College London ugyancsak a koronavírus-fertőzés és a mikrobiom összefüggéseit vizsgáló novemberi kutatása szerint a bélben található baktériumok összetétele a vírusfehérjére fogékony ACE-2-receptor kifejeződését befolyásolja, és ezáltal gyakorol hatást a koronavírus fertőzőképességére, valamint a tünetek súlyosságára.
Maldonado-Contreras szerint a hozzá hasonló kutatóknak hosszabb távon is, újra és újra nyál-, vér- és székletmintákat kellene venniük, hogy megfigyelhessék, hogyan képes a mikrobiom-összetétel módosulása megváltoztatni COVID-19-tünetek súlyosságát – talán a T-limfociták fejlődésének átírásával.
Forrás:Quibit
Egy decemberben megjelent metaanalízisben több ide vágó tanulmány eredményét összesítették, és ezek igazolták a COVID-19-ben megbetegedetteknél a megváltozott mikrobiomot. Januárban több kínai egyetem kutatói publikáltak egy kutatást, amelyben 178 embertől gyűjtött minták alapján megállapították, hogy a COVID-19-ben szenvedő és a nem fertőzött páciensek bélmikrobiomja jelentősen eltér, függetlenül attól, hogy kezelték-e őket antibiotikummal. A COVID-19-ben megbetegedetteknél nagyobb számban fordultak elő a Ruminococcus gnavus, a Ruminococcus torques és a Bacteroides dorei fajok, és ahogy a Maldonado-Contreras-féle kutatócsoport is megállapította, kevesebb volt a bélrendszerükben azokból a mikrobákból, amelyek befolyásolják az immunreakciót, így pl a Bifidobacterium adolescentis, a Faecalibacterium prausnitzii vagy az Eubacterium rectale fajokból. Mint a kínai kutatók felhívták a figyelmet, az előbbi kettő hiánya különösen összefüggött a tünetek súlyosságával, ha az antibiotikum-használatot és a páciens korát is figyelembe vették. A koronavírusos betegek beléből hiányzó baktériumok normális szintje 30 nappal a gyógyulás után sem állt vissza, és a kutatók szerint a mikrobiom felborult egyensúlya a hosszú távú COVID-19-cel is összefüggésben lehet.
Ugyanakkor egyik korábbi kutatás sem azonosított olyan baktériumfajt, amely előre jelezte volna a koronavírus okozta megbetegedés súlyosságát. Pedig a mikrobiomban kínálkozó markerek a massachusettsi kutatók szerint segíthetnek az orvosoknak annak meghatározásában, hogy ki szorul a legsürgősebben ellátásra, kinek a tünetei válhatnak hirtelen súlyossá. Maldonado-Contreras és kollégái így súlyos és közepesen súlyos tünetekkel küzdő, kórházban kezelt COVID-19 páciensek széklet- és nyálmintáit vizsgálták meg, keresve a bélben és a szájban fellelhető baktériumok és a tünetek súlyossága közti összefüggéseket.
A szakértői értékelésen még át nem esett tanulmányban bebizonyították, hogy a bél mikrobiomjának összetétele a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának, még ha a betegség kezelésénél bevett általános klinikai jellemzőkkel vetik is össze. Különösen az Enterococcus faecalis nevű baktérium bizonyult a súlyos COVID-19-tünetek megbízható előrejelzőjének. Ez a baktérium amúgy a béltraktus flórájának rendes tagja, de jóval nagyobb problémákat is okozhat, mint egy húgyúti fertőzés. A nyolcvanas évek óta létező antibiotikum-rezisztens változatai a kórházi fertőzések egyik főkolomposává tették. Az Enterococcusszal szemben hatástalan antibiotikumok túl gyakori alkalmazása szelekciós nyomást gyakorol a bélflórára, és ezzel elősegíti a mindig jelen lévő baktérium elszaporodását – amint egy 2004-es tanulmányban kifejtették az akkor még létező Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ folyóiratában. Maldonado-Contreras pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az E. faecalist krónikus gyulladásos állapotokkal szokták tudományos munkákban összefüggésbe hozni.
Mivel az E. faecalis a székletből begyűjtve a testen kívül is kitenyészhető, az amerikai kutatók szerint ez költséghatékony és gyors módszer lehetne a nagyobb támogatásra szoruló betegek azonosítására, eredményesebb kezelésükre.
Ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan hogyan járul hozzá a megváltozott mikrobiom a SARS-CoV-2-fertőzésre adott immunválaszhoz. Egy friss amerikai kutatás szerint a vírus éppen az immunválaszt szabályozó T-sejtekben borítja fel az egyensúlyt, és az is tudható, hogy a bélben élő baktériumok felelnek a T-sejtek megfelelő aktiválásáért. Az Imperial College London ugyancsak a koronavírus-fertőzés és a mikrobiom összefüggéseit vizsgáló novemberi kutatása szerint a bélben található baktériumok összetétele a vírusfehérjére fogékony ACE-2-receptor kifejeződését befolyásolja, és ezáltal gyakorol hatást a koronavírus fertőzőképességére, valamint a tünetek súlyosságára.
Maldonado-Contreras szerint a hozzá hasonló kutatóknak hosszabb távon is, újra és újra nyál-, vér- és székletmintákat kellene venniük, hogy megfigyelhessék, hogyan képes a mikrobiom-összetétel módosulása megváltoztatni COVID-19-tünetek súlyosságát – talán a T-limfociták fejlődésének átírásával.
Forrás:Quibit
