Akkor ha jól látom már közelednek az álláspontjaink. Abban te is egyetértesz, hogy:
- A teljes elölt vírusos technológia viszonylag gyorsan le tudja követni a mutációkat, ha nem kell adjuvánst váltani, aminek véleményem szerint meglehetősen kicsi az esélye ugyanazon vírus mutációi esetén. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debrecei Egyetem rektora szerint "a későbbiekben egy hónapos átfutással tudják majd lekövetni a vírus mutálódását".
- A teljes elölt vírusos technológia ismert, sok évtizede bevált és kevés benne a technológiai kockázat. Nem rossz technológia. Szerinted is "hoz egy derék 80%-ot, és igazaból semmi különös."
- A teljes elölt vírusos technológia jó eséllyel hatékonyabb marad a mutációkkal szemben: "Szóval igen, lehet a teljes vírus kevésbé érzékeny a mutációkra, de messze nem sörétes puska/távcsöves puska a szitu"
Azt pedig én vagyok kész általánosságban elismerni, hogy: "Lényegében már vagy 30-40 éve a jelenleg is ismert gyógyszer molekulákat reszelgetjük.
A jövő pont a biotechnológia/molekuláris biológia irányba mutat, amire viszont itthon nincs se kiépített infrastruktúra, se szándék a megvalósításra."
Csak konkrétan az oltások terén nem látom az mRNS, vagy vektor technológia egyértelmű felsőbbrendűségét.
Amiben továbbra sem értünk egyet:
Miután ismerjük a vírus törzset, láttuk, hogy melyik része az ami a legkevésbé változik, de van fogalmunk. És miután az egyik PCR marker pont a tüskefehérje, és az minden mutáns esetén kimutatja a vírus jelenlétét, így akár tetszik akár nem, még mindig meglehetősen hasonló, mint az eredeti Cov19-ben volt.
Hasonlónak persze, hogy hasonló. De ha ez így lenne, akkor nem lenne probléma, a sejtekkel a tüskefehérje egy meghatározott változatát gyártató oltások (mRNS, vektor) hatékonyságának csökkenése a dél-afrikai, brazil, stb... mutánsokkal szemben. De mégis azt látjuk, hogy probléma. Azt látjuk, hogy a tüskefehérjét érintő mutációk legalább a hatékonyságot már tudják csökkenteni. Azt pedig nem tudjuk, hogy lesz-e olyan kiterjedt, tüskefehérjét érintő mutáció, ami nagyrészt, vagy közel teljes mértékben képes lesz áttörni az ilyen típusú oltásokkal szerzett immunitást.
Nem véletlenül próbálják mindenhol kivezetni ezt a vakcinatípust.
Egyelőre szó sincs az elölt, vagy legyengített teljes kórokozót tartalmazó oltások kivezetéséről. A jelenleg használatban lévő oltások alapvetően ilyenek és jól működnek. Nem igazolják a félelmeidet. Még COVID ellen is több teljes elölt vírusos oltást fejlesztenek, mint mondjuk mRNS típusút.
Nem, mert az immunrendszer nem így működik. Az egy szörnyen leszabályzott rendszer, ami nagyon kevés dologból csinál új antitestet. Lehet, hogy a covidra pont csinálna még valamit, de tekintve, hogy amúgy a náthát okozó vírusok közé tartozik, és sokezer éve köztünk él, mégsincs rá általános ag, így feltételezem, hogy az alapján is lett a tüskefehérje kiválasztva, mert azt prezentálják az APC-k a klónszelekcióhoz. Azért ezeket a dolgokat ne úgy képzeljük el, hogy megjelenik egy baci/vírus, azt hajrá had szóljon, hiszen bármit felismerünk rajta az szuper. Vegyük észre, az egész szervezetedet 20 aminosav, 5 nukleinsav és pártucat lipid építi fel. Ha valami olyanra klónszelektál az immunrendszered, ami benned is létezik, akkor megszoptad. Nem szoktuk szeretni.
Szerintem rosszul látod. A többféle antigén ellen igenis többféle antitestet termel az immunrendszer és sokrétűbb T-sejtes immunitást alakít ki a szervezet:
"Rusvai Miklós víruskutató szerint a kínai vakcina azért előnyösebb, mert az a vírus valamennyi fehérjéjét tartalmazza, így valószínűbb, hogy véd a különböző mutánsok ellen" Müller Cecilia: "Ugyanakkor ez a nagyon széles antigénpaletta sokkal jobban megmozdítja az immunrendszert, és abban bizakodnak, hogy egyébként tartósabb védelmet adhat, esetleg magasabb fokút, sőt egyesek szerint még hosszabb idejűt is" Tóth Sándor virológus: "Az összes alegységvakcina, tehát minden Magyarországon eddig elérhető vakcina gyakorlatilag egyetlen vírusfehérjével szemben termel ellenanyagot. Míg a kínai vakcina az összes mutáció ellen hatásos. Éppen ezért valószínű, hogy a kínai vakcina után nem kell majd újra oltakozni a mutánsok ellen."
A vírus burkán 20-40 olyan antigén található, amely ellen az immunrendszer megpróbál antitesteket létrehozni, illetve amelyeket az immunrendszer emlékezősejtjei felismernek és amelyek alapján azonosítják a vírust és azonnal megkezdik a már tárolt módszer szerinti védekezést.
Aminosavból ugyan valóban csak 20 van, de egy vírus felszíni fehérje elég sok aminosavból áll és egy 20 elemű halmazból választott néhány tucat aminosav hosszúságú sorozat esetén is a variációs lehetőségeinek száma csillagászatian magas. A szóban forgó fehérjék pedig ennél is összetettebbek. A teljes COVID RNS kb. 30 ezer bázisból áll és ezen belül sejtfelszíni fehérjéket egyenként is több száz, vagy akár ezer bázis is kódolja. Elég kicsi a valószínűsége, hogy egy vírus fehérje teljesen megegyezzen egy testi fehérjével, vagy legalább annyira hasonlók legyenek, hogy az immunrendszer ne tudja azokat megkülönböztetni. Főleg mivel a vírus fehérjéi olyan speciális célokat szolgálnak, amit a testi sejtek nem kívánnak megvalósítani. A szerkezetük ennek megfelelően alakult ki.
Nem, mert a szervezet pont hogy nem akar semmire se több agt létrehozni. Mivel az immunfolyamatnak csak az indítása jól szabályozott, ha már egyszer valamire válaszol, akkor végigfut a teljes folyamat, elpusztítva mindent megállíthatatlanul. Ha véletlenül saját sejt a célpont azt is. Minél kevesebb az ag annál kevesebb az esélye a téves indításnak.
Szerencsére az immunrendszer ennél azért okosabb. Amikor a vírus szétszerelése megtörténik és az antigéneket a sejtfelszínhez szállítják bemutatásra, akkor mind a B-sejtek mind a T-sejtek képesek megkülönböztetni a testi sejtek fehérjéit és az azoktól különböző, idegenként azonosítot antigéneket. Bár annak elég kicsi a valószínűsége, hogy egy vírus antigén pontosan megegyezzen egy testi sejten található fehérjével, de ha ilyen történik, akkor arra természetesen nem alakul ki immunválasz (normális esetben). Ha úgy tetszik, van barát-ellenség azonosítójuk. Nem mindenre indítanak kapásból rakétát. Viszont amit idegenként azonosítanak, azokra az antigénekre az immunrendszer megpróbál antitestet kotyvasztani, illetve a T-sejtek is megjegyzik maguknak, hogy mit kell citokinekkel lemészárolni. És bizony egyszerre többféle antigénre is, amit találnak. Egyikre jobban sikerül az immunválasz, a másikra kevésbé, de az immunrendszer a sörétes puska elvén próbálkozik, ha megkapja a teljes antigén palettát.
A tüskefehérjét valószínűleg azért választották a fejlesztők, mert a legmarkánsabb, legjobban felismerhető antigén, amire a legjobb antitestes immunválaszt várták. De ezt nem azt jelenti, hogy a többi antigénre ne alakulna ki valamilyen. Lehet, hogy nem olyan hatásos, de még több, kevésbé hatásos immunválasz egyvelege is sokkal jobb mint a semmi, ha az az egy antigén, amit a szervezetnek mutogattak túlságosan megváltozik.
Félreértés ne essék: azt elismerem, hogy a tüskefehérjét nagy számban legyártató oltások a tüskefehérje adott változatával szemben erőteljesennbb immunitást tudnak kiváltani. Csak az a gond, hogy ezzel mindent egy lapra tesznek fel. A legjobb esélyt valószínűleg az fogja adni, ha az oltóanyagokat kombinálják. Mondjuk Pfizer, vagy Szputnyik alap immunizálást Sinopharm emékeztetővel.