Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Illegalitásba vonult mint anno a kommunista elvtársak, csak egy kicsivel több lét vitt magával tartalékba nehogy leromoljon a saját létminimuma.Surànyi még èl? Hol bujkàlt eddig?
Es ki volt az aki lecsokkentette? Illetve az mennyire valt be?És mielőtt még valaki nekiáll itt okoskodni, hogy mi köze ehhez a fidesznek, nos minimum annyi, hogy ők emelték meg a lopás bűncselekményi értékhatárát 50 ezer forintra.
Nemzetközi ös
Jó nevetèst kivànok, làtom, szakemberek közé keveredtem
Országok termelèkenységènek összehasonlitàsàra az OECD a gdp/teljesitett munkaóra mutatót hasznàlja évtizedek óta. Tehât a Magyarorszâgon egy év alatt megtermelt gdp elosztva az egész orszàgban egy ev alatt ledolgozott munkaóràk szàmâval az amerikai ugyanigy kiszàmított mutató 44 %-a.
Ennek semmi köze ahhoz, hogy te mennyit termeltèl.( Vagy gondolod, hogy termeltél..)
Megjegyzem: Minden magyar, melóstól orvosig, azt àllitja, hogy keményen dolgozik. Ez lehet, csak ez a munka nem elég hatékony, ahogy a szàmok ezt mutatjàk. Ezen nem igen lehet vitatkozni.Illetve lehet, de nincsen semmi èrtelme.
Sok magyar ceget ismerek, akik simân versenyképesek nemzetközileg. De az orszàg összességèben még nem az.
Akkor engedd meg, hogy én mint szakember (már amennyiben elfogadod, hogy egy közgazdász, akinek pénzügyi elemzés a munkája szakember e téren) elmagyarázzam neked, amit a többiek is próbáltak.
A magyar GDP 65 %-át a szolgáltató szektor adja. Ausztriában ez az arány 69 %, a németeknél 71 %, a briteknél 78 %, az USA-ban és a franciáknál 80 %. Míg a boltban megvehető árukra többé-kevésbé igaz, hogy a szállíthatóságuk miatt óriási különbség nincs az árakban a Lajtán innen és túl. Szárazelemet, mosóport és sajtot hasonló áron kapsz. Addig a szolgáltatások árszínvonala nagyban eltér. Menj át a Lajtán és próbáld ki, hogy mennyivel drágábban kapsz ugyanolyan ebédet, vágják le hajad, dolgozik neked óránként egy ügyvéd, vagy mennyi a lakbér! Többszörös különbséget tapasztalhatsz, lévén ezeket a szolgáltatásokat csak helyben lehet nyújtani, nem lehet azokat szállítani, kiszervezni, távolról biztosítani, így nincs árkiegyenlítődés. Az árak a helyi keresleti és kereseti viszonyokhoz igazodnak. Persze van olyan szolgáltatás, amit lehet határon átnyúlóan is nyújtani, így van kiegyenlítő hatás is, mint az Indiába kiszervezett ügyfélszolgálatok, és back office tevékenységek, vagy a Nyugat-Európából Magyarországra irányuló fogászati turizmus, de a szolgáltatások legnagyobb része mégis csak a helyi lakosság jövedelmi helyzetéhez van árazva. Nagyrészt azért is így van, mert a szolgáltatások költségszerkezetében meghatározó elem a bérköltség. Magas bérű országokban drága a szolgáltatás.
Lévén, hogy a szolgáltatások anyaghányada jellemzően igen alacsony, az adott szolgáltatásért elkért ár legnagyobb része statisztikai szempontból hozzáadott értéknek minősül és megjelenik a GDP-ben. A fodrász, ha 4-5-ször drágábban csinálja ugyanazt a hajvágást Németországban, mint Magyarországon és ugyanannyi idő alatt végez vele, akkor a statisztikában kimutatva 4-5-ször akkora GDP-t termel munkaóránként, mint a magyar fodrász. Szó sincs arról, hogy a német fodrász jobban dolgozik, többet dolgozik, vagy a szó hétköznapi értelmében hatékonyabban dolgozik. Mindössze annyiról van szó, hogy ott a bérek és a szolgáltatások ára ennyivel magasabb.
Márpedig a szolgáltatások adják a fejlett országok GDP-jének messze legnagyobb részét. Azaz a fenti hatás meghatározó a GDP szempontjából.
Ha egy kicsit makroökonómiásabb megfogalmazást szeretnél, akkor a kifizetett bérek definíciószerűen részét képezik a hozzáadott érték statisztikának, azaz az ország GDP-jének. Ha egy munkaórára többszörös bért fizetnek valahol, akkor az egy munkaórára jutó GDP is magasabb lesz.
Az a termelékenységi mutató, amit az OECD használ és amire te is hivatkozol, a GDP/munkaóra a fentieknek miatt valós közgazdasági értelemmel csak eléggé korlátozottan bír. Akik a közgazdaságtan tankönyvet kritika nélkül forgatták, nem néznek a mutató mögé, hogy hogyan számítják azt, mi kerül bele a számlálóba, nevezőbe és mi annak a valós közgazdasági tartalma, hanem csak a mutató nevéből indulnak ki, hajlamosak azt hinni, hogy a bérkülönbségek oka a termelékenység különbsége. Ez a helyzet veled is. De a valóság inkább az, hogy a termelékenységi mutatóban látható eltérés a bérkülönbségek következménye. Jobbára azért magasabb a kimutatott termelékenység, mert magasabb az egy munkaórára jutó bér és ezt érvényesítik az árakban is. Gyakorlatilag az erre hivatkozók a magasabb béreket magukkal a magasabb bérekkel próbálják megmagyarázni, csak ezt becsomagolják egy ilyen termelékenységi mutatóba.
Ha már OECD statisztikára hivatkoztál, akkor engedd meg hogy idézzem az OECD ténylegesen ledolgozott, e munkavállalóra jutó évi munkaórák számára vonatkozó statisztikáját: 2015-ben Magyarország 1749, Ausztria 1625, USA 1790, Anglia 1674, Franciaország 1482, Németország 1371, OECD átlag 1766. Jól látható, hogy a németek, vagy a franciák úgy élnek messze jobban, hogy ezért kevesebbet dolgoznak. Azt a kevesebbet pedig nem jobban, keményebben, hatékonyabban, hanem egyszerűen csak sokkal magasabb bérért dolgozzák. Egyébként a ledolgozott munkaórák számában most az amerikaiak által lenézett Mexikó vezet évi 2246 órával.
Mielőtt magadat szakembernek és mindenki mást, aki szól neked, hogy rossz nyomon jársz, amatőrnek minősítesz, nem ártana egy kicsit a Szent Grálként kezelt mutató mögé is nézni.
Köszönet, hogy a témàt hosszabban kifejtetted. Egyrészt igazad van, màsrészt nem, szerintem. Senkit nem neveztem amatörnek.Feltünhetett volna a smiley a mondat vegén.
Aki azt àllitja, hogy hazànk( makró szinten) a termelékenység terén nincs jelentősen lemaradva , az âmitja magàt. De az is, aki kiment nyugatra és azt állitja, hogy itthon is ugyanolyan keményen dolgozott, mint kint. ( Pincèr, benzinkutas, vizvezetékszerelő, markolókezelő, nővèr, de orvos is...)
Évtizedekig dolgoztam nyugaton és Magyarorszàgon is és nem mint markolókezelő... Van elèg pontos tapasztalatom arról, hogy milyen a "munkaerkölcs" ès a hatékonysàg mindkét helyen (persze àltalanositva). Mellesleg én ezen a tèren jelentős fejlődèst làtok itthon ( megint àlltalànositva) az utolsó években.( ès nem a multikról beszélek).
1. Nem mondtam, hogy a bèrkülönbség oka KIZÀRóLAG a termelékenységben lévő különbseg. De EGYIKE az okoknak orszàgos szinten, amit nem lehet figyelmen kivül hagyni. Ilyen szempontból mindegy, milyen módszerrel szàmolok.
2.Az OECD adatait ( amelyek olyanok, amilyenek, jobb nem igen van. Lehet nézni a ppp-t figyelembe vévő adatokat is.) azert hoztam fel, hogy kicsit ràiranyitsam a figyelmet arra, hogy túlzàsnak tartom a " halàlra dolgozzuk magunkat, mégsem fizetnek meg...). Ezt én a legkàrtekonyabb mitosznak tartom, mert sajnos sajàt tapasztalatom alapjàn többnyire nem felel meg a valósàgnak ( kissebb részben igen). A sajàt hianyossàgainkat ugy allitják be, mintha azok valamilyen külsó okra lennenek visszavezethetőek, nem pedig sajàt magunkra. Sehol ( Ausztria, Németorszàg, Hollandia, Belgium, UK...) nem tapasztaltam ezt a " keményen dolgozok" mentalitàst. Ezekben az orszàgokban az emberek, tapasztalatom szerint, csak egyszerűen " dolgoznak". Nyolctól ötig. Mellekesen, elhagytad, hogy a közismerten " lusta" görögök 2026 óràt dolgoznak évente, tehàt jóval többet, mint mi " szorgalmas" magyarok. A ledolgozott óràk szàma mégsem lehet az az àtütő èrv....
Nem akarok meggyőzni senkit, mindenki üdvözöljön a sajàt kedve szerint.De a kulcs a boldogabb, eredményesebb jövő felé szerintem csak a sajât kezünkben van, nem màséban.És oda az út keserves.
Köszönet, hogy a témàt hosszabban kifejtetted. Egyrészt igazad van, màsrészt nem, szerintem. Senkit nem neveztem amatörnek.Feltünhetett volna a smiley a mondat vegén.
Aki azt àllitja, hogy hazànk( makró szinten) a termelékenység terén nincs jelentősen lemaradva , az âmitja magàt. De az is, aki kiment nyugatra és azt állitja, hogy itthon is ugyanolyan keményen dolgozott, mint kint. ( Pincèr, benzinkutas, vizvezetékszerelő, markolókezelő, nővèr, de orvos is...)
Évtizedekig dolgoztam nyugaton és Magyarorszàgon is és nem mint markolókezelő... Van elèg pontos tapasztalatom arról, hogy milyen a "munkaerkölcs" ès a hatékonysàg mindkét helyen (persze àltalanositva). Mellesleg én ezen a tèren jelentős fejlődèst làtok itthon ( megint àlltalànositva) az utolsó években.( ès nem a multikról beszélek).
1. Nem mondtam, hogy a bèrkülönbség oka KIZÀRóLAG a termelékenységben lévő különbseg. De EGYIKE az okoknak orszàgos szinten, amit nem lehet figyelmen kivül hagyni. Ilyen szempontból mindegy, milyen módszerrel szàmolok.
2.Az OECD adatait ( amelyek olyanok, amilyenek, jobb nem igen van. Lehet nézni a ppp-t figyelembe vévő adatokat is.) azert hoztam fel, hogy kicsit ràiranyitsam a figyelmet arra, hogy túlzàsnak tartom a " halàlra dolgozzuk magunkat, mégsem fizetnek meg...). Ezt én a legkàrtekonyabb mitosznak tartom, mert sajnos sajàt tapasztalatom alapjàn többnyire nem felel meg a valósàgnak ( kissebb részben igen). A sajàt hianyossàgainkat ugy allitják be, mintha azok valamilyen külsó okra lennenek visszavezethetőek, nem pedig sajàt magunkra. Sehol ( Ausztria, Németorszàg, Hollandia, Belgium, UK...) nem tapasztaltam ezt a " keményen dolgozok" mentalitàst. Ezekben az orszàgokban az emberek, tapasztalatom szerint, csak egyszerűen " dolgoznak". Nyolctól ötig. Mellekesen, elhagytad, hogy a közismerten " lusta" görögök 2026 óràt dolgoznak évente, tehàt jóval többet, mint mi " szorgalmas" magyarok. A ledolgozott óràk szàma mégsem lehet az az àtütő èrv....
Nem akarok meggyőzni senkit, mindenki üdvözöljön a sajàt kedve szerint.De a kulcs a boldogabb, eredményesebb jövő felé szerintem csak a sajât kezünkben van, nem màséban.És oda az út keserves.
Mondjuk olyan névvel, hogy Dávid Ferenc tényleg meg is érti az ember, hogy a nagypéntek számára nem annyira jelentős esemény.Egyem a szívüket,mennyire aggódnak:
http://444.hu/2016/10/22/a-munkaadok-nagyon-nem-orulnek-a-nagypenteki-szabadnapnak
A volt munkahelyemen nagyszámú dolgozó volt egy katólikus többségű telepűlésről. Egyfolytában ilyen ünnep, olyan búcsú, ennek a napja, annak a nemtudommije, csak kapkodtam a fejem és nem tudtam lépést tartani vele. Mondtam is, hogy át kell keresztelkedjek és fel kell vegyek még legalább 1-2 vallást, egyik mindenképp a muzulmán lenne a ramadan miatt. Ha jól beosztom egész évben szabadságon leszek, csak épp legyen munkaadó aki tolerálja.
Igen. Egyetértünk.
Persze erre a forint azonnal gyengülne ( remelem csak) egy kicsit....
Egyem a szívüket,mennyire aggódnak:
http://444.hu/2016/10/22/a-munkaadok-nagyon-nem-orulnek-a-nagypenteki-szabadnapnak