[Kantin] Magyarország

[karpatalja]

Nézd. Tartom amit írtam.

Szerintem a legtöbbnél simán van ennyi tartalék, csak azt jelenleg vagy feketén fizeti, vagy feketén rakja zsebre. Aki ténylegnem viselné el az emelést, az menjen csak tönkre, ne nyújtsuk el a szenvedését.

Minél jobban emeled a fizetéseket, annál kevesebb profitot tudnak kivinni. Ráadásul a hazai vállalkozók is bőven offshoreoznak,.

De nem szabad olyan gazdaságppolitikát folytatni, ami a leggyengébben teljesítőkhöz igazítja a tempót. Elfogy az ország, lassan alig lesz fiatal emiatt.

Az az igazság, h én mint kkv s, ha közvetlenül nem fizetnék be semmit a költségvetésbe, csak a járulékot, közvetve még így is sokkal jobban jár velem az állam mint egy multival. Én a teljes bevételemet Mo költőm el, szintén kkv szektornak adom és ők is. És így tovább. Magyarán 1 forint nálam egy év alatt 10-20 szor megfordul, mig a multi azonnal kiviszi az országból. És minket ugyan olyan adókkal sújtanak, mint őket. De a törvények miatt senkit sem lehet pozitívan diszkriminálni.
És nincs tartalék, legalább is nálam nincs. Éves forgalom kb 70 milla, év végére marad 7-8 milla. Ezt meg visszaforgatom, eszköz kopás és ha marad fejlesztésre.

 

[joker]

Konkrétan mekkorát?

Negyede körűlit az összköltségnek, egy igen kompetitív piacon ahol 10-15% jó profitnak számít abban az esetben ha nem gyártasz szemetet. Legalábbis erre a szegmensre ez a profit (volt?) a jellemző. A minőséget sem tudod túlárazni, mert nem veszik meg, de mocskot sem gyárthatsz elvi- meg egyéb okok miatt. A profitabilitáson nem igaz, hogy nem lehetett volna javítani, de nem mindig értenek egyet vagy értik meg még ha jó is az ötlet, de ez már a cég jellegzetessége és nem az iparágé. Ha a munkabéreket 30-40%-kal növeled és 25% az arányuk, akkor az ideális 10-15% profitofból -2%-7,5% lesz, tehát legideálisabb esetben megfeleződik, rosszabb esetben átméssz veszteségbe.

 

[misinator]

Nem arról volt szó, hogy sok esetben nem a termelés hatékonyságával van baj, hanem egyszerűen a gazdasági környezet teszi lehetővé a magasabb béreket anélkül, hogy tönkre menne a vállalkozás?

Mennyivel cserél le több téli/nyári gumit szezonjában adott munkaidő alatt egy három főt foglalkoztató osztrák gumis műhely, mint egy magyar?
Annyival, amennyivel több bért ad nekik!?

 

[karpatalja]

Negyede körűlit az összköltségnek, egy igen kompetitív piacon ahol 10-15% jó profitnak számít abban az esetben ha nem gyártasz szemetet. Legalábbis erre a szegmensre ez a profit (volt?) a jellemző. A minőséget sem tudod túlárazni, mert nem veszik meg, de mocskot sem gyárthatsz elvi- meg egyéb okok miatt. A profitabilitáson nem igaz, hogy nem lehetett volna javítani, de nem mindig értenek egyet vagy értik meg még ha jó is az ötlet, de ez már a cég jellegzetessége és nem az iparágé. Ha a munkabéreket 30-40%-kal növeled és 25% az arányuk, akkor az ideális 10-15% profitofból -2%-7,5% lesz, tehát legideálisabb esetben megfeleződik, rosszabb esetben átméssz veszteségbe.

Szerintem tarzan 30-40 % nettóra gondolt, úgy hogy rögtön szamophatsz a duplájával.
A turisztikában meg min. 40% ot a bérköltség teszi ki.

 

[joker]

Szerintem tarzan 30-40 % nettóra gondolt, úgy hogy rögtön szamophatsz a duplájával.
A turisztikában meg min. 40% ot a bérköltség teszi ki.

A 40%-kal sincs semmi baj, ha magas a hozzaadott érték, mert ha nyersz rajta 50%-ot akkor egy 30%-os béremelés még mindig hagy egy közel 40%-os profitot. Persze ez a forgalomhoz mért profit, amit igazán mérned kell az a befektetett tőkéhez viszonyított profit. Pl egy banknak vagy brókercégnek a forgalmához viszonyítva 1% alatti a profitja, de a szolgáltatás volumenje miatt így is megéri a működése.

 

[haubagoi]

Számítottam valami ilyesmi felbukkanására egy ideje, de lehet, hogy inkább írni kellene nekik. Ha van ilyen az országban előbb vagy utóbb felbukkan.

Lehet, hogy csak nyomásgyakorlás orosz részről? (pszichológiailag)
Vagy tényleg lenne telepítve?
Akármi is a helyzet, azért annyi külön bánásmódot egyelőre kaptunk az oroszoktól, hogy csak Lengyelo. és Románia esetében részletezték, hogy milyen csapást tudnának mérni ezen országokra, Magyarország esetében még nem... de az is lehet, azért, mert kihívást jelentünk nekik, hö-hö
bár amúgy egyáltalán nem vicces

 

[tarzaan]

Negyede körűlit az összköltségnek, egy igen kompetitív piacon ahol 10-15% jó profitnak számít abban az esetben ha nem gyártasz szemetet. Legalábbis erre a szegmensre ez a profit (volt?) a jellemző. A minőséget sem tudod túlárazni, mert nem veszik meg, de mocskot sem gyárthatsz elvi- meg egyéb okok miatt. A profitabilitáson nem igaz, hogy nem lehetett volna javítani, de nem mindig értenek egyet vagy értik meg még ha jó is az ötlet, de ez már a cég jellegzetessége és nem az iparágé. Ha a munkabéreket 30-40%-kal növeled és 25% az arányuk, akkor az ideális 10-15% profitofból -2%-7,5% lesz, tehát legideálisabb esetben megfeleződik, rosszabb esetben átméssz veszteségbe.

25% az azért annyira nem nagy. Ha megdupláznák mindenki bérét, változatlan profit mellett akkor is csak 25%-al nőne az ár, de mondjuk egy általános 50%-os emelésnél csak 12,5%-al.

Amennyiben általános a bérnövekedés, akkor a megnövekedett árakkal sem lenne probléma, hiszen a fogyasztói oldalon ennél nagyobb többletjövedelem lenne. A külföldi konkurenciát pedig árfolyamgyengítéssel lehetne részben ellensúlyozni.

15%-os éves profit a jelenlegi kamatkörnyezetben igencsak szép pénz, szóval ebből még akár engedni is lehet, és a 7,5% sem tragédia, de ez persze függ a tőkeköltségtől.

Azok a cégek, akiket ilyen bérszínvonal mellett veszteség fenyeget, azok meg is érdemlik. Ott vagy az egész koncepció kuka, vagy a menedzsment alkalmatlan a feladatára.

 

[tarzaan]

A turizmus is ilyen, ott sincs mit automatizálni.

Azért a költségek jelentős részét ott is a bérleti díj, rezsi, alapanyagok, amortizáció, stb. viszik el.

Az az igazság, h én mint kkv s, ha közvetlenül nem fizetnék be semmit a költségvetésbe, csak a járulékot, közvetve még így is sokkal jobban jár velem az állam mint egy multival. Én a teljes bevételemet Mo költőm el, szintén kkv szektornak adom és ők is. És így tovább. Magyarán 1 forint nálam egy év alatt 10-20 szor megfordul, mig a multi azonnal kiviszi az országból. És minket ugyan olyan adókkal sújtanak, mint őket. De a törvények miatt senkit sem lehet pozitívan diszkriminálni.
És nincs tartalék, legalább is nálam nincs. Éves forgalom kb 70 milla, év végére marad 7-8 milla. Ezt meg visszaforgatom, eszköz kopás és ha marad fejlesztésre.

Ezt simán aláírom, pofátlanul nagy adókedvezményeket kapnak a multik, gondolom szépen osztanak is vissza belőle.
Amennyiben csak te emelnél bért, lehet, hogy gondban lennél. De ha általános lenne a béremelkedés, akkor az kihatna a keresletre is.

Amiket leírsz, azokat mind elmondták a 2000-es minimálbér emelésnél is, aztán amikor 2 év alatt több, mitn a duplájára nőtt a minimálbér, és emiatt a nagyobb fizetések is emelkedtek, mégsem lett semmi gond, pedig ott volt az orosz válság, a dotcom lufi kipukkadása majd szeptember 11.

A lényeg, hogy a munkáltatóknak mindig van egy sor kifogása, miért nem tudnak/akarnak bért emelni

Persze az irreális, hogy mondjuk 500%-al emeljék a béreket, mert az tényleg hazavágna mindent, de a cseh/szlovák szintig egy lépcsőben mennie kéne a dolognak.

Aztán meg össze kéne dolgozni a V4-ekel/horvátokkal/baltiakkal, és amolyan OPEC módra egyeztetve lehetne a GDP növekedés +5% emelést csinálni pár 3-4 évig.

 

[tarzaan]

Szerintem tarzan 30-40 % nettóra gondolt, úgy hogy rögtön szamophatsz a duplájával.
A turisztikában meg min. 40% ot a bérköltség teszi ki.

A 40% nettó béremeléshez egy kulcsos adónál kb. 40% bruttó emelés kell.

Ezt némileg ellensúlyozhatja egy járulékcsökkentés, de az adótömeg nem csökkenhet.

Azt sem hiszem, hogy turisztikában 40% bérköltség lenne, mert akkor a magyarok nemigen tudnának megfizetni egy osztrák szállodát/éttermet. Márpedig az ottani bérek többszörösei a magyarénak, a járulékszint kb. egyforma és mégsincs nagy különbség az árakban.

 

[fip7]

Jó hír:
http://www.origo.hu/gazdasag/201611...ekos-minimalberemelest-javasol-a-kormany.html

 

[tarzaan]

Jó hír:
http://www.origo.hu/gazdasag/201611...ekos-minimalberemelest-javasol-a-kormany.html

Tűzoltásra talán elég. A nagyságrendje durván elmarad a szükségestől. Az elvándorlást nem állítja meg, vélhetően ne mis csökkenti. Nem szól másról, csak szavazatvásárlási kísérletről. El lehet mondani a nyugdíjas szavazóknak, hogy milyen sokkal emelték a béreket.

 

[fip7]

tarzan

Azért azt is vedd figyelembe, hogy a vállalkozók és a gyáriparosok szövetsége minden létező fórumon úgy sírnak, mint a fürdős k@rva....
És ezeknek a szervezeteknek a lobbi ereje sokkal nagyobb, mint a civil szakszervezeteké.
A 0 emeléshez képest a 15% is jó lesz, ha megvalósul. Szerintem.

 

[tarzaan]

Kb. minden szava igaz,
Védhetetlen helyzetben az EU a CETA elfogadásával
http://www.origo.hu/gazdasag/20161110-vedhetetlen-helyzetben-az-eu-a-ceta-elfogadasaval.html


"A látszat, hogy a világot százvalahány kormány irányítja, valójában százvalahány óriáscég befolyása alatt áll. A kormányok, nemzetek feletti szervezetek és a globális üzleti hálózatok szorosan összefonódtak és ehhez a spontán létrejött koalícióhoz a világ médiumainak nagy része is hozzátartozik. Nincs semmi összeesküvés, mindez a rendszer működésének logikájából következik. Marx Károly sok mindenben tévedett, de igaza volt a tőkekoncentráció törvényében, vagyis abban, hogy a piaci versenygazdaságban a sikeres szereplők megállíthatatlanul növekednek, felfalják egymást, végül gazdasági birodalmakat alkotnak, amelyekre már nem vonatkoznak a piac törvényei, hiszen ahol tehetik, ott ők diktálják a játékszabályokat, és céljaikat inkább piacon-kívüli, elsősorban politikai eszközökkel érik el."


"Központjaik többnyire Észak-Amerikában és Európában találhatók, és bár továbbra is a világgazdaság meghatározó tényezői, a feltörekvő országok piacain újabban osztozkodniuk kell egyre erősödő új versenytársakkal. Az észak-amerikai és európai multik szemében ez felértékelte a hazai piacokat, mert már csak itt tudnak terjeszkedni. Értelemszerűen az itteni kis- és közepes méretű vállalkozások rovására. Ezt szolgálja az észak-atlanti piacok teljes egybenyitása, és az üzleti nyereség útjában álló utolsó akadályok elhárítása, az úgynevezett „jogharmonizáció". Az új egyezmények nem a nemzetgazdaságok, hanem az európai és amerikai multik érdekeit szolgálják kisebb versenytársaik rovására, és mint mindjárt látni fogjuk, a társadalom alapvető érdekeinek sérelme árán is."

"Az új megállapodás lényege az úgynevezett „jogharmonizáció". Remekül hangzik: jog és harmónia, mi kell ennél több? Valójában a szerződést kötő országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha egy terméket vagy technológiai eljárást az egyik országban elfogadtak, azt a többi államban már nem kell engedélyeztetni. Az egyes országok környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, munka- és munkásvédelmi rendelkezései, egészségügyi előírásai között jelenleg számottevő különbségek vannak. Akadnak köztük szigorúbbak és engedékenyebbek. Ezentúl tehát azoknak a cégeknek, amelyek ezt megengedhetik maguknak, megéri majd, hogy termékeiket mindig abban az országban vezessék be először, ahol a határértékek a legmagasabbak, az előírások a legrugalmasabbak és a kormányzati tisztviselők a leginkább „megértőek" az üzleti érdekekkel szemben (mert van az a pénz). És ettől kezdve a többi aláíró ország elveszti a jogát, hogy saját, szigorúbb előírásait érvényesítse. Ez a jogharmonizáció: hogy lefelé nivellálunk, azaz a legfelelőtlenebb szabja mindenben a mértéket."

"Európán példátlan, több millió fős tiltakozási hullám söpört végig, amit a döntéshozók kénytelenek voltak figyelembe venni, ezért az USA-EU egyezményt gyorsan levették napirendről, és a jóval előrehaladottabb fázisban lévő kanadai szerződést hozták hamarjában tető alá. Minden látszat ellenére ez a teljes, vagyis a TTIP-t is magába foglaló szerződéscsomag megvalósulása felé vezet. Szinte védhetetlen helyzetbe került az EU, miféle diszkrimináció volna az Egyesült Államokat kizárni olyan kereskedelmi előnyökből, amelyeket Kanadának megadtunk?"

"Ha akadnak olyan amerikai nagyvállalatok, amelyek nem tudják kivárni a TTIP-t, akkor gyorsan alapíthatnak egy leányvállalatot Kanadában, és máris élhetnek a CETA adta előnyökkel. Hiába ünnepelték néhány hónappal ezelőtt a környezetvédők, hogy sikerült megakadályozni a szerződést. Nem sikerült, csak kerülőútra terelték a folyamatot.Olyan egyezményt írt alá az EU, amely biztosítja, hogy mindig a nagyvállalatoknak legyen igaza a nemzeti kormányok ellenében, amelyek így elveszítik a jogot, hogy hagyományos eszközökkel, vagyis törvényekkel védjék a helyi társadalmat. Mi értelme ezek után államokat fenntartani? Az alapvető politikai feladatok ellátása (szociális, egészség- és környezetvédelem, stb.) rendszerint üzleti érdekekbe ütközik, és ha nincsenek védelmi mechanizmusok, akkor az utóbbi korlátlanul érvényesülhet. Ez keveseknek áll érdekében. De hát e keveseknek, mondjuk, a világ leggazdagabb 100 emberének a vagyona meghaladja a legszegényebb 50 ország együttes nemzeti jövedelmét."

"Most az aláíró országok, köztük Magyarország, ha a parlament jóváhagyja a szerződést, az esélyét is elveszítik annak, hogy megvédelmezhessék érdekeiket a multinacionális vállalatokkal szemben."


"A GMO ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan veszélyforrás, kizárólag a génmódosított termékeket előállító cégeknek hoz hasznot. Az USA-ban a hatóságok nem tartották veszélyesnek a génmódosított élelmiszert, míg Európában továbbra is kétségek és fenntartások vannak a GMO-val kapcsolatban, és több állam tiltja a forgalmazását. Ennek azonban most vége.
Ha a génmódosított termékeket előállító Monsanto veszi a fáradtságot, és Kanadában bejegyez egy leányvállalatot, azon keresztül holnaptól simán exportálja a genetikailag módosított növényeit az EU-ba, mert többé nincs jogunk azt mondani, hogy mi ezt a kérdést másképpen szabályoztuk. Az új vitarendezési mechanizmus keretében a cég a jogharmonizáció elvére hivatkozva pert fog nyerni a magyar állam ellen a választott kereskedelmi bíróság előtt, és ha sokat ugrálunk, még kártérítést is fizethetünk. A GMO mentesség ígérete a kanadai szerződés aláírása után akkor is a közvélemény hitegetése, ha időleges haladékot tudunk is magunknak kialkudni. A nemzetközi jog többé nem a mi oldalunkon áll."

"Ha a magyar költségvetés egy részét hajlandóak vagyunk minden évben perekre költeni, egyéb szankciókat elviselni a jogait követelő Kanadától és az USA-tól, akkor persze, kitarthatunk alkotmányos jogaink mellett. De megnézem azt a magyar kormányt, amely ilyen kockázatot vállalna. Nem ismertük fel, hogy elemi gazdasági érdekeinket sérti a CETA, és a szabadkereskedelminek csúfolt szerződésekkel szuverenitásunk nélkülözhetetlen elemeiről mondunk le."

Ez a hazaárulás.

 

[tarzaan]

tarzan

Azért azt is vedd figyelembe, hogy a vállalkozók és a gyáriparosok szövetsége minden létező fórumon úgy sírnak, mint a fürdős k@rva....


És ezeknek a szervezeteknek a lobbi ereje sokkal nagyobb, mint a civil szakszervezeteké.
A 0 emeléshez képest a 15% is jó lesz, ha megvalósul. Szerintem.

És akkor mi van?
Más esetben nem zavarja a kormányt, ha az ellenzők sírnak?

És ezeknek a szervezeteknek a lobbi ereje sokkal nagyobb, mint a civil szakszervezeteké.

Szépen megfogalmaztad, hogy megvették a Fideszt kilóra.

 

[antigonosz]

A kanadai disznóknak tehát nem kell csörgőlabda de az eu-snak igen. De ettől még a kanadai ugyanolyan jó mint az eu-s disznó. Akkor minek az a csörgőlabda?
A szabványokat se kell betartaniuk? Egyéb előírásokat, pl hccp? Semmit? Akkor elvileg holnaptól Ukrajna vagy Burma éppúgy kereskedhetne az eu-val nem?

 

[wolfram]

Kb. minden szava igaz,
Védhetetlen helyzetben az EU a CETA elfogadásával
http://www.origo.hu/gazdasag/20161110-vedhetetlen-helyzetben-az-eu-a-ceta-elfogadasaval.html


"A látszat, hogy a világot százvalahány kormány irányítja, valójában százvalahány óriáscég befolyása alatt áll. A kormányok, nemzetek feletti szervezetek és a globális üzleti hálózatok szorosan összefonódtak és ehhez a spontán létrejött koalícióhoz a világ médiumainak nagy része is hozzátartozik. Nincs semmi összeesküvés, mindez a rendszer működésének logikájából következik. Marx Károly sok mindenben tévedett, de igaza volt a tőkekoncentráció törvényében, vagyis abban, hogy a piaci versenygazdaságban a sikeres szereplők megállíthatatlanul növekednek, felfalják egymást, végül gazdasági birodalmakat alkotnak, amelyekre már nem vonatkoznak a piac törvényei, hiszen ahol tehetik, ott ők diktálják a játékszabályokat, és céljaikat inkább piacon-kívüli, elsősorban politikai eszközökkel érik el."


"Központjaik többnyire Észak-Amerikában és Európában találhatók, és bár továbbra is a világgazdaság meghatározó tényezői, a feltörekvő országok piacain újabban osztozkodniuk kell egyre erősödő új versenytársakkal. Az észak-amerikai és európai multik szemében ez felértékelte a hazai piacokat, mert már csak itt tudnak terjeszkedni. Értelemszerűen az itteni kis- és közepes méretű vállalkozások rovására. Ezt szolgálja az észak-atlanti piacok teljes egybenyitása, és az üzleti nyereség útjában álló utolsó akadályok elhárítása, az úgynevezett „jogharmonizáció". Az új egyezmények nem a nemzetgazdaságok, hanem az európai és amerikai multik érdekeit szolgálják kisebb versenytársaik rovására, és mint mindjárt látni fogjuk, a társadalom alapvető érdekeinek sérelme árán is."

"Az új megállapodás lényege az úgynevezett „jogharmonizáció". Remekül hangzik: jog és harmónia, mi kell ennél több? Valójában a szerződést kötő országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha egy terméket vagy technológiai eljárást az egyik országban elfogadtak, azt a többi államban már nem kell engedélyeztetni. Az egyes országok környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, munka- és munkásvédelmi rendelkezései, egészségügyi előírásai között jelenleg számottevő különbségek vannak. Akadnak köztük szigorúbbak és engedékenyebbek. Ezentúl tehát azoknak a cégeknek, amelyek ezt megengedhetik maguknak, megéri majd, hogy termékeiket mindig abban az országban vezessék be először, ahol a határértékek a legmagasabbak, az előírások a legrugalmasabbak és a kormányzati tisztviselők a leginkább „megértőek" az üzleti érdekekkel szemben (mert van az a pénz). És ettől kezdve a többi aláíró ország elveszti a jogát, hogy saját, szigorúbb előírásait érvényesítse. Ez a jogharmonizáció: hogy lefelé nivellálunk, azaz a legfelelőtlenebb szabja mindenben a mértéket."

"Európán példátlan, több millió fős tiltakozási hullám söpört végig, amit a döntéshozók kénytelenek voltak figyelembe venni, ezért az USA-EU egyezményt gyorsan levették napirendről, és a jóval előrehaladottabb fázisban lévő kanadai szerződést hozták hamarjában tető alá. Minden látszat ellenére ez a teljes, vagyis a TTIP-t is magába foglaló szerződéscsomag megvalósulása felé vezet. Szinte védhetetlen helyzetbe került az EU, miféle diszkrimináció volna az Egyesült Államokat kizárni olyan kereskedelmi előnyökből, amelyeket Kanadának megadtunk?"

"Ha akadnak olyan amerikai nagyvállalatok, amelyek nem tudják kivárni a TTIP-t, akkor gyorsan alapíthatnak egy leányvállalatot Kanadában, és máris élhetnek a CETA adta előnyökkel. Hiába ünnepelték néhány hónappal ezelőtt a környezetvédők, hogy sikerült megakadályozni a szerződést. Nem sikerült, csak kerülőútra terelték a folyamatot.Olyan egyezményt írt alá az EU, amely biztosítja, hogy mindig a nagyvállalatoknak legyen igaza a nemzeti kormányok ellenében, amelyek így elveszítik a jogot, hogy hagyományos eszközökkel, vagyis törvényekkel védjék a helyi társadalmat. Mi értelme ezek után államokat fenntartani? Az alapvető politikai feladatok ellátása (szociális, egészség- és környezetvédelem, stb.) rendszerint üzleti érdekekbe ütközik, és ha nincsenek védelmi mechanizmusok, akkor az utóbbi korlátlanul érvényesülhet. Ez keveseknek áll érdekében. De hát e keveseknek, mondjuk, a világ leggazdagabb 100 emberének a vagyona meghaladja a legszegényebb 50 ország együttes nemzeti jövedelmét."

"Most az aláíró országok, köztük Magyarország, ha a parlament jóváhagyja a szerződést, az esélyét is elveszítik annak, hogy megvédelmezhessék érdekeiket a multinacionális vállalatokkal szemben."


"A GMO ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan veszélyforrás, kizárólag a génmódosított termékeket előállító cégeknek hoz hasznot. Az USA-ban a hatóságok nem tartották veszélyesnek a génmódosított élelmiszert, míg Európában továbbra is kétségek és fenntartások vannak a GMO-val kapcsolatban, és több állam tiltja a forgalmazását. Ennek azonban most vége.
Ha a génmódosított termékeket előállító Monsanto veszi a fáradtságot, és Kanadában bejegyez egy leányvállalatot, azon keresztül holnaptól simán exportálja a genetikailag módosított növényeit az EU-ba, mert többé nincs jogunk azt mondani, hogy mi ezt a kérdést másképpen szabályoztuk. Az új vitarendezési mechanizmus keretében a cég a jogharmonizáció elvére hivatkozva pert fog nyerni a magyar állam ellen a választott kereskedelmi bíróság előtt, és ha sokat ugrálunk, még kártérítést is fizethetünk. A GMO mentesség ígérete a kanadai szerződés aláírása után akkor is a közvélemény hitegetése, ha időleges haladékot tudunk is magunknak kialkudni. A nemzetközi jog többé nem a mi oldalunkon áll."

"Ha a magyar költségvetés egy részét hajlandóak vagyunk minden évben perekre költeni, egyéb szankciókat elviselni a jogait követelő Kanadától és az USA-tól, akkor persze, kitarthatunk alkotmányos jogaink mellett. De megnézem azt a magyar kormányt, amely ilyen kockázatot vállalna. Nem ismertük fel, hogy elemi gazdasági érdekeinket sérti a CETA, és a szabadkereskedelminek csúfolt szerződésekkel szuverenitásunk nélkülözhetetlen elemeiről mondunk le."

Ez a hazaárulás.

GMO-témában nem túlzottan vagyok képben. De én, annak alapján, amit tudok erről, az emberi egészségre nem tartom túl veszélyesnek (de ha jól tudom, van itt ennek a témának valódi hozzáértője is ijasz személyében), viszont gazdaságilag annál inkább. A többivel meg egyetértek.

 

[tarzaan]

GMO-témában nem túlzottan vagyok képben. De én, annak alapján, amit tudok erről, az emberi egészségre nem tartom túl veszélyesnek (de ha jól tudom, van itt ennek a témának valódi hozzáértője is ijasz személyében), viszont gazdaságilag annál inkább. A többivel meg egyetértek.

Az egészségügyi hatások még nem tisztázottak, de ahogy írod is, a gazdaságiak egyértelműek (és a természetvédelmiek is).

Pl. azon GMO növények, amik saját maguk termelik a szervezetükben a rovarirtót, nos azoknál gyakorlatilag a termésen kívül minden rész veszélyes hulladék, vagyis elvileg nem tudsz vele takarmányozni, mert rövid idő alatt elpusztul tőle a haszonállat. Az is könnyen belátható, hogy komposztnak sem használható, vagyis vagy elégeted vagy biztonságosan meg kell semmisítened ami ugye pénz. Vagy van azaz eset, hogy vágás előtt azzal eteted az állatot, és a méreg bekerül annak húsába tejébe, stb.

Aztán ugye az sem mellékes, hogy ezen a nagy GMO táblák esetén ez a fajta monokulturáis termesztés elég szépen hazavágja a helyi bioszférát, pl. a talajban élő organizmusokat, a rovarokat és így tovább. Az amerikai méhpusztulás

Gazdaságilag szempontból ugye ha elterjed a GMO, akkor nagy konszern tartaná kézben a bolygó jelentős részének vetőmagpiacát (a növényvédőkkel rendszerint együtt) ami teljes nemzeteket taszítana kiszolgáltatottságba. Elég csak arra gondolni, hogy élnek vissza gyógyszergyárak bizonyos szabadalmakkal. Az új GMO-k már úgy vannak tervezve, hogy a gazda ha akarná se tudná magának szaporítani.

Ráadásul az is tévhit, hogy jelentősen megnövelnék a termésátlagokat. Hasonló körülmények közt is csak 5-10 %-ot vernek a nem GMO-s riválisokra. A GMO-kból haszna szinte csak a vetőmagot előállító konszerneknek van.

 

[tarzaan]

A kanadai disznóknak tehát nem kell csörgőlabda de az eu-snak igen. De ettől még a kanadai ugyanolyan jó mint az eu-s disznó. Akkor minek az a csörgőlabda?
A szabványokat se kell betartaniuk? Egyéb előírásokat, pl hccp? Semmit? Akkor elvileg holnaptól Ukrajna vagy Burma éppúgy kereskedhetne az eu-val nem?

Ha kötne ilyen egyezményt, igen.

 

[karpatalja]

Azért a költségek jelentős részét ott is a bérleti díj, rezsi, alapanyagok, amortizáció, stb. viszik el.




Ezt simán aláírom, pofátlanul nagy adókedvezményeket kapnak a multik, gondolom szépen osztanak is vissza belőle.
Amennyiben csak te emelnél bért, lehet, hogy gondban lennél. De ha általános lenne a béremelkedés, akkor az kihatna a keresletre is.

Amiket leírsz, azokat mind elmondták a 2000-es minimálbér emelésnél is, aztán amikor 2 év alatt több, mitn a duplájára nőtt a minimálbér, és emiatt a nagyobb fizetések is emelkedtek, mégsem lett semmi gond, pedig ott volt az orosz válság, a dotcom lufi kipukkadása majd szeptember 11.

A lényeg, hogy a munkáltatóknak mindig van egy sor kifogása, miért nem tudnak/akarnak bért emelni

Persze az irreális, hogy mondjuk 500%-al emeljék a béreket, mert az tényleg hazavágna mindent, de a cseh/szlovák szintig egy lépcsőben mennie kéne a dolognak.

Aztán meg össze kéne dolgozni a V4-ekel/horvátokkal/baltiakkal, és amolyan OPEC módra egyeztetve lehetne a GDP növekedés +5% emelést csinálni pár 3-4 évig.

Nekünk a bevételük, illetve a külföldi vendégek valutában látják az árakat. nézd meg mennyi volt a forint a dollárhoz képest akkor és most. És ehhez jön még az infláció. Mi ebből tudtuk kigazdálkodni a béremelést. Nem tudom más ágazatok hogyan oldották meg, úgy gondolom akkor volt egy tartalék a bér és a profit között, plusz az infláció. Most nincs ilyen tartalék. Ha bért emelsz azonnal követi az infláció. Egyébként lehet bért emelni, de előtte szabályozni kell. Azokat akik feketén működnek. így nőhet a piaci részesedés is. De akkor is 40% os bér emelést (infláció felett)csak 15 év alatt lehetne megoldani.

 

[blogen]

Pl. azon GMO növények, amik saját maguk termelik a szervezetükben a rovarirtót, nos azoknál gyakorlatilag a termésen kívül minden rész veszélyes hulladék, vagyis elvileg nem tudsz vele takarmányozni, mert rövid idő alatt elpusztul tőle a haszonállat. Az is könnyen belátható, hogy komposztnak sem használható, vagyis vagy elégeted vagy biztonságosan meg kell semmisítened ami ugye pénz. Vagy van azaz eset, hogy vágás előtt azzal eteted az állatot, és a méreg bekerül annak húsába tejébe, stb.

Ez természetesen színtiszta hazugság. Már korábban volt szó róla, hogy a legtöbb GMO növény termelte hatóanyag csak és kizárólag arra a rovafajra hat, ami ellen előállították és mégcsak nem is méreg, hanem valami olyan teljesen ártalmatlan vegyület, ami specifikusan az adott rovarfajnak jelent csak valamilyen szinten problémát az életciklusa során. Általában a szaporodásuk valamely fázisát zavarják meg.

Aztán ugye az sem mellékes, hogy ezen a nagy GMO táblák esetén ez a fajta monokulturáis termesztés elég szépen hazavágja a helyi bioszférát, pl. a talajban élő organizmusokat, a rovarokat és így tovább. Az amerikai méhpusztulás

Újabb ordenáré hazugság, hiszen ma már tudjuk, hogy a GMO-nak, vagy más mezőgazdasági nagyüzemi termelési formának, terménynek, vegyszernek semmi köze a kaptárelhagyáshoz, mivel azt egy atka viharos terjedése okozza. Specifikusan a GMO kapcsán végzett kutatások mutatták ki világosan, hogy a GMO mentes területeken azonos a kaptárelhagyás intenzitása, szal zéró összefüggés van.

Gazdaságilag szempontból ugye ha elterjed a GMO, akkor nagy konszern tartaná kézben a bolygó jelentős részének vetőmagpiacát (a növényvédőkkel rendszerint együtt) ami teljes nemzeteket taszítana kiszolgáltatottságba.

Ez pedig ostoba hazugság, hiszen a vetőmagok tulajdonjoga gazdasági és politikai szabályozás kérdése. A GMO tiltása vezet oda, hogy a honi cégek kiszorulnak a piacról.

Elég csak arra gondolni, hogy élnek vissza gyógyszergyárak bizonyos szabadalmakkal. Az új GMO-k már úgy vannak tervezve, hogy a gazda ha akarná se tudná magának szaporítani.

Elképesztő hazugság. Pont hogy a legnagyobb cég, a Monsanto nem él ezzel a lehetőséggel.

GMO ellenesség = szánalmas hazudozás.