Csak csendben és halkan megkérdezném, hogy ha már budapesti népszavazásról van szó, akkor nem Budapest szempontjából kellene vajon nézni a megtérülést? Ami országosan veszteséges az nem biztos, hogy Budapestnek is az.
Mert lehet, hogy országosan veszteséges lenne. Ennek tetemes az esélye az eddigi olimpiákat elnézve. Bár ezt nagyon nehéz mérni, mert még a költségeket és a közvetlen bevételeket, valamint az azonnal jelentkező kapcsolódó idegenforgalmi bevételeket lehet mérni. Előfordul hogy már a kapcsolódó idegenforgalmi bevételeket is figyelmen kívül hagyják és beruházások gazdasági teljesítmény növelő hatását is. Különösen ha kifejezetten az a cél hogy minél nagyobb veszteségnek/bukásnak mutassák e az eseményt. De még ha az előbbieket figyelembe is veszik, az már egy fokkal nehezebb, hogy a költségekből mennyi az, amit amúgy is elköltöttek volna olimpia nélkül is. Még nehezebb mérni a hosszabb távú idegenforgalmi bevételeket. Azokat, akik nem az olimpiára érkeznek, a látott képek, hallott információk alapján később elmennek az adott országba/városba, de ha az olimpia kapcsán nem ismerik meg, akkor nem mentek volna. Vagy azokat, akik visszamennek, mert az olimpia idején jól érezték magukat, de akkor a sportra figyeltek. Alig lehet mérni és kimutatni a társadalmi hatásokon keresztül később jelentkező többlet gazdasági teljesítményt, vagy költségcsökkenést. Lehet e téren gondolni a tömegsport fellendülésére, a gyerekek és szüleik sporthoz való hozzáállásának javulására, ami hosszabb távon jelentkezik egészségügyi megtakarításként, többlet ledolgozott munkaórák formájában, hosszabb egészségesen és munkával eltöltött élettartamként. Lehet gondolni a társadalom hozzáállásának pozitív változására. Egy viszonylag kis nemzet, ha képes ilyen nagy eseményt elfogadhatóan megrendezni, az tartást ad, hitet ad, optimistább, pozitívabb irányba viszi az emberek gondolkodását, ami a híresen pesszimista magyarokra rá is férne. Az emberek elhiszik, hogy képesek lehetnek olyasmikre, amikről korábban pesszimistán gondolkodtak.
Szóval nem olyan egyértelmű, hogy veszteséges az ami elsőre annak látszik. Főleg ha annak akarják bemutatni, mert a negatív értékeléseknek mindig nagyobb a hírértéke. A sajtó alapvetően fikázásra van beállítva. Nem csak nálunk, máshol is.
De tegyük fel, hogy országos szinten mindent számításba véve is veszteséges lenne. Vajon ki fizeti a költségeket? Budapest? Aligha. A Fővárosnak pár száz milliárd Ft szabad pénzeszköze és meglehetősen korlátos hitelfelvételi potenciálja van. Senkinek eszébe sem jutna, hogy Budapest fizesse a költségek oroszlánrészét. Az olimpia költségei kormányzati forrásból kerülnének kifizetésre. Valószínűleg a messze túlnyomó része, az is lehet hogy szinte az összes költség. Ugyanakkor a fejlesztések, beruházások, közvetlen és közvetett bevételek legnagyobb részben Budapesten jelentkeznének. Itt növelnék leginkább a GDP-t, a beruházásokkal. Itt valósulnának meg az infrastruktúra fejlesztések. Itt bújna ki a földből sok később is használható létesítmény, Itt teremtenék a legtöbb munkahelyet. Itt költenék a legtöbbet a turisták. Budapest látványosságait mutatnák a legtöbbet szerte a világon, stb... Molni imád mindenkit gyök2-nek nevezni (mélységesen lenézve a társadalom azon 99,9 %-át akik szerinte nem olyan okosak, vagy nem azon a véleményen vannak mint ő). De vajon nem gyök2-e az a budapesti, aki nem gondol bele, hogy állami pénzből mekkora nagy ajándékot kapna Budapest? Vajon nem győk2-e az a budapesti, akinek jobb munkahelye, magasabb fizetése lehetne az olimpia miatt, akinek a lakása, háza értékesebbé válna, aki jobb tömegközlekedéssel járhatna, stb...?
Amúgy ha megtartanák a népszavazást, akkor szinte biztosan érvénytelen lenne. Tavaly októberben 8 közvéleménykutató átlagát nézve a Fiideszt és Jobbikot együttesen 42 %-os támogatottságúra mérték országosan. ŐK akkor a részvételre és a nem szavazatra buzdították, míg a többi párt (minimális kivételtől eltekintve) bojkottált. Az eredmény 44,1 %-os részvétel, 41,3 % érvényes szavazat, ezen belül az összes választóra vetítve 40,6 % érvényes "nem" szavazat volt (ami 98,4 % "nem" szavazati arányt jelentett). Kb. annyian mentek el és szavaztak nemmel, mint amennyi aktív támogatója volt országosan a két pártnak. A 336224 érvényes "nem" szavazat több, mint amennyit az országgyűlési választáson 2014-ben közvetlenül a listára kapott a Fidesz és a Jobbik (2264780+1020476=3285256), vagy mint amennyit az egyéni jelöltjeik kaptak (2165342+100637=3165979). 2014-ben a Fidesz és a Jobbik 66,8+11,6=78,4 %-os parlamenti mandátumarányt ért el kevesebb szavazattal, mint amennyit a népszavazáson sikerült összehozni. De ha a 2010-es parlamenti választáshoz hasonlítjuk, akkor a Fidesz és a Jobbik 2706292+855436=3561728 szavazata nem volt sokkal több, mint a népszavazási 3,36 millió és azzal 2010-ben 68,1+12,3=80,3 % mandátum arányt lehetett elérni. Annyi szavazat ami édeskevés volt az érvényességhez az országgyűlési választáson az új szabályok szerint kb. 80 %, a 2011 előtti régi választási rendszer szerint kb. 75 % parlamenti többséghez elég lett volna. Ez tökéletesen bebizonyította, hogy könnyebb 3/4-es, vagy 4/5-ös többséggel nyerni egy parlamenti választást, mint érvényesre kihozni egy népszavazást, ha az ellentétes politikai oldal rá tudja venni a támogatóit a távolmaradásra.
Na most akkor gondoljunk bele, hogy az MSZP, DK, Együtt, PM, Liberális Párt, LMP, Kétfarkú Kutya Párt és Momentum Mozgalom együttes országosan mért támogatottsági aránya az összes választóhoz viszonyítva a 8 kutató cég mérésének átlaga szerint nincs 19 %. Budapesti mérések ritkábban látnak napvilágot, így elsősorban abból lehet kiindulni, hogy 2014-ben a parlamenti választáson, EP választáson és az önkormányzati választáson hogyan aránylott a balliberális pártok és az LMP budapesti népszerűsége az országoshoz. Nagyjából szűk 1,5-szeresen volt. Azaz a 2014-es területi eloszlás alapján ma még a 30 %-ot sem érné el a felsorolt pártok aktív támogatóinak aránya az összes fővárosi választóhoz képest. Nagyjából ekkora részvételre lehetne számítani. Ha időben kicsit közelebbi területi eloszlást szeretnénk, akkor a 2016-os népszavazáson az országos 44,1 % részvétellel szemben a budapesti részvétel 39,4 % volt, míg az országos 40,6 %-kal szemben a fővárosi "nem" szavati arány 34,0 % volt. Ebből meg az következne hogy Budapesten kb. 6 %-kal kevesebb Fidesz és Jobbik szimpatizáns van az összes fővárosi választóhoz képest, mint az országos arányuk. Ha ezeket mind a többi párt aktív szimpatizánsának tekintjük, (pedig lehet köztük érdektelen, inaktív, bizonytalan is) akkor inkább csak 25 % az említett sok párt, és leendő párt fővárosi támogatottsága és a részvétel is inkább 25 % körül lenne várható az olimpiás népszavazáson. De számolhatunk abszolút számokban is. Budapesti lakóhellyel rendelkező választóból 1385262 fő van. Azonban mivel aláírhattak és a népszavazáson részt vehetnek a fővárosi tartózkodási hellyel rendelkezők is, az összes választó kb. 1,5 millió. Az érvényességhez tehát 750 ezer szavazat kell. 2014-ben az országgyűlési választáson a balliberális pártok és az LMP 423380 szavazatot kapott. Az önkormányzati választáson a kerületekben a balliberális és LMP listákra 277153 szavazat esett, míg Tarlós MOMA-s, LMP-s és MLP-s kihívója együtt 259700 szavazatot kapott. Az EP választáson a balliberális és LMP-s listákra 238504-en szavaztak. Ezek a számok messze elmaradnak a népszavazás érvényességi küszöbétől. Ahhoz az említett pártok támogatottsága elég, hogy összegyűjtsék a kiíráshoz szükséges aláírásokat (összehasonlításként a Fidesz/CÖF a rezsivédelmi aláírásgyűjtéskor 1,5 hónap alatt 1,5 milliót szedett össze), de ha a fideszesek otthon maradnak, akkor elképzelhetetlen, hogy érvényes legyen a népszavazás. Azzal sem érdemes érvelni, hogy az olimpiát sok jobboldali szavazó is elutasítja, mert a kvótát is elutasította a mérések szerint a balliberális szavazók kicsit több, mint fele és a Kvóta ellenesség országosan az egyes kutatások szerint 74 és 87 % között szórt. Az átlag 80 % felett volt. És a kvótás véleményeket jó néhány, eredményét tekintve nyilvános kutatás mérte, míg az olimpia ellenesek arányát főleg egy belső használatra készült, esélyesen irányított kutatásra alapozzák. Ezen kívül eddig csak balliberális propaganda ment ebben a kérdésben. A Fidesz még nem kezdte el igazán sulykolni az érveit, tehát most a választókat főleg az egyik oldal sajtója befolyásolja, a másiké még elég kevéssé.