Beleolvastam a reggeli német lapokba (írom mindezt úgy, hogy nagyon nem bírom a NER-t, sem Orbánt, sem a bandáját, de az igazságtalanságot még jobban utálom...a hazai viszonyokat nem fogom ecsetelni, azok ismertek)
- a CDU-s kommentárok akár az SPD-tōl is jöhettek volna
- a zōdek meg az SPD felszólítja a Néppártot, hogy, egyértelműen mutassa meg, hogy nem az Orbán pártján van
- a liberális párt szerint Orbán Európa rémálma, amiért a Néppárt a felelōs
- torkig vagyok ettōl a tojástánctól, amit itt levágnak napi szinten az újságokban.
Valami ilyesmi.
- Macron-t a szakszervezet ki fogja csinálni. Ahhoz ugye nem lehet nyúlni, belpolitikában sem alkot semmit, szerintem is menni fog a levesbe
- németek: gyönyörűen bebizonyosodott, hogy kik az urak. Szocik meg a szoci lakájmédia. Nem zavar már senkit, hogy mit gondolnak a szavazóim, az a lényeg, hogy majd mit ír rólam a Spiegel, meg mit hantázik az ARD-n a török csaj este. Elgondolkodtató volt hallgatni a guy-fiúkát, amit a kereszténységrōl rittyentett, majd vetítette ki OV-ra. Ott lōtt nagyon mellé, hogy a tisztelt védelmezett afgánjai pontosan, hogy nem ilyenek, no semmi baj, mert az ott "kultúrális sajátosság".
Itt van egy balos-zöld-marxista erōtér. Az, hogy ezek hogyan működnek, a "menekült" - válság bemutatta. Szűrt hírek és irányított vélemények az egyik oldalról, gyerekes vitastílus a másikról. Tipikus, hogy a BAMF-os botrány (amikor "német" hivatalnokok hamisították a menekült papírokat, majd hagytak országszerte szétszéledni legalább 5000, bizonyíthatóan dzsihádista balfaszt más személyazonossággal, stb..) az tartott 1 hétig, majd szerecsenmosdatás és kuss, addig a chmenitz-i tüntetés elítélése meg a riogatás a náczikokal megy hetek óta.
Unalmas