Katonák egyéb felszerelése, eszközei, élelmezés

Tudtommal antilopra úgy vadásznak (még napjainkban is), hogy kifárasszák. Leválasztanak egy antilopot a csordáról és meghajtják. Az antilop elszalad a társaság meg utána. Persze az antilop gyorsabb. Mikor a társaság beéri, megint meghajtja. Az antilop elfut, a társaság utána. stb. stb.
Ezt egész nap csinálják, míg az antilop teljesen kimerül és összeroskad. Utána lebunkózzák.
Őszintén se antilopra, se mamutra nem vadásztam, de még éles bevetésen sem voltam.
Szóval legyen neked igazad.

Azért az ősember már inkább csapdákat használt nem pedig kergetőzöt.Okos állat a mi fajtánk nem pedig erős.
 
Visszatérve a növények szénhidráttartalmára. Itt egy klassz kis cikk.
A mai szuperédes gyümölcsök hosszú évszázados nemesítés következtében lettek ilyenek. Azelőtt messze nem ilyenek voltak.
Giovanni-Stanchi-festmeny-.jpg

http://ecolounge.hu/nagyvilag/6-termes-ami-regen-egeszen-maskepp-nezett-ki
 
Ok és mi történik, ha megfordítod a zsír vs cukor arányt?

Fáradtabbak lesznek a katonáid és kezdenek leépülni fizikailag. Úgy értem, hogy a munkához, amit végeznek a saját izomzatukat fogják "elégetni". A ketózis nem olyan hatékony, mintha szénhidrátszeleteket majszolnál és rengeteg fehérjét kellene bevinniük mellé! Tehát drasztikusan, sokszorosára megnövelni azt a két csirkemellnyi mennyiséget, hogy valahogy tartsák a szintet!

A legolcsóbb a szervezeted szempontjából, ha a kívülről viszed be a szénhidrátot.

Ok, rendben, de mikor állt rendelkezésünkre az őskorban akkora mennyiségű és koncentrációjú szénhidrát, mint a mezőgazdaság megjelenése után? Nyers növényekből valamennyi. Max ha oltári nagy mákod volt, a törzs talált egy méhkast, elkergette valahogy a méheket és nyaltál pár falat mézet. Ennyi. Hány embernek adatott meg, hogy élete folytan párszor is hozzájusson ilyesmihet?
Gyümölcsökban alig volt cukor. Kóstolj meg egy vadalmát. Lényegében ehetettlen. Mekkora mázli kellett, hogy találj egyet, amit mer előtted valami más állat nem evett meg.
Manapság nagyon modern dolog, hogy együnk ötször napona.
Jó ha ötször ettünk egy hét alatt.
Az amber mint élőlény gyakorlatilag végig ketózisban vol.

Érési időszakokban, amikor maci is bemegy a málnásba! Az őskorban az emberek testsúlya ingadozott egy százhetven centis férfi az ősz végére száz kilósra is hízhatott, ha mindent jól csinált, de a tél végére hatvan kilósra is fogyhatott, ha nem jól alakultak a dolgok. Ezért hízékonyak a paleolitikus alrasszok, mint a cromagnoid, vagy az északi mongoloid típusok. Abban a rövid időszakban, amikor teremnek magvas növények, a gyümölcsök és a bogyósok, rekord sebességgel kellett felhalmozni tartalékokat, hogy a folyamatos vadászat mellett túlélhetőek legyenek a telek itt Eurázsiában (pláne, hogy jégkorszak is volt!). Ilyen most nincs, a civileknek és a katonáknak is relatíve fix a testsúlyuk az év egésze folyamán, hála a neolitikus forradalomnak, ami lehetővé tette jelentős készletek felhalmozását és tárolását, ezáltal kiegyensúlyozott étrend kialakítását. Bár még így is volt ingadozás a fehérjebevitelben a húsfogyasztás ciklikussága miatt, amíg fel nem találtuk a hűtőházat!

Az ősember étrendje gyakorlatilag megfelelt itt Eurázsiában annak, ami most a medvék étrendje. Döntően hús, tíz százalék körül növényi eredetű gyűjtögetés eredménye. Nem mindenhol volt így, a szárazabb vidékeken a gyűjtögető életmód abszolút dominánsá is válhatott, míg tenger és folyópartokon a halászat lényegében neolitikus életszínvonalat tett lehetővé neolitikum nélkül. De a gyűjtögetés sose volt jelentéktelen, még Eurázsiában se, ez az evolúciós oka annak, hogy a növényi eredetű táplálok emésztésére is be vagyunk rendezkedve, mi több, a nyálunk alapvetően amilázt tartalmaz, ami a keményítők cukorrá bontásáért felel, szóval a szénhidrátok fogyasztása mindig is evolúciós tényező volt számunkra, olyannnyira, hogy ezek emésztését kezdjük meg legelőször ha a szervezetünkbe kerülnek. Létszükséglet és a külső forrásból beszerzés a legolcsóbb, ezért erre érdemes berendezkedni. Legalábbis ezt tette az evolúció a szervezetünkkel (lásd: a nyál fentebb említett összetételét!).

Néhány szélsőséges élőhelyet leszámítva (eszkimók a történelmi időkben), a katózis inkább gyakori volt, mintsem általános.
 
A harc nem ultramaraton hanem inkább mintha olyan mintha Spartan Race-eket csinálnák kisebb nagyobb szünetekkel.Igazából a rugbi játékosok és a focisták keveréke az ami legideálisab erő és állóképesseg szempontjából egy katonának.
Én csak annyit mondok, hogy komoly viták vannak a témában.
https://www.wsj.com/articles/nfl-li...o-carb-diet-but-science-is-unclear-1440117028
https://www.businessinsider.com/navy-seals-keto-diet-to-be-even-more-effective-2019-6
 
Azért az ősember már inkább csapdákat használt nem pedig kergetőzöt.Okos állat a mi fajtánk nem pedig erős.
Ez így van, de nem teljesen.

Egyrészt, mert az ősembernek is volt esze. Ugyanakkor az ember legfontosabb evolúciós előnye a hosszútávfutás. Gyakorlatilag nincs más állat, ami erre képes lenne, így az egyik legalapvetőbb vadászstratégiánk a hajtás, ami során mi jó tempóban futva fárasztjuk a vadat, amely vad meg gyorsan próbál lerázni minket. Ezért nagyon fontos nekünk a nyomolvasás, hogy követni tudjuk a hirtelen fordulatokkal a bozótosok, magas füvesek irányába eltűnni akaró állatot, ami nem fogja tudni hosszan (mondjuk egy óra) tartani azt a tempót, amit az ember röhögve!

Ez valószínűleg az evolúciós oka annak, hogy nincsenek nagyon hosszútávfutó szárazföldi ragadozók, mert a nyomolvasás olyan elmebéli képességeket követlene, amit nem lehet szaglással, látással, hallással kiváltani, így előbb ki kellett fejlődnie a komplex előemberi agynak, utánna következhetett be a szőrzet elvesztése, az izzadás képessége és ezáltal a hosszútávfutás lehetősége.

Másrészt igen, nem vagyunk erősek, viszont okosak vagyunk és kitartóak! De ez nem ilyen egyszerű, mert az erő is emberi stratégia, pont a mi őseinknél. Azok az emberelődök, akik a kitartásra építettek, lakták alapvetően és szükségszerűen a szárazabb részeit a bolygónak és testesültek meg olyan vékonyabb, szikárabb embertípusokban, mind ami a mediterránok vagy arabok között gyakori, míg azok, akik inkább ésszel éltek, lakták be mérsékelt és hideg égövi tájakat és építették stratégiáikat a csapdákra vagy mint a mammutvadászat esetében a nyers erőre (lándzsával mészároltak csapatban). Ezek az alrasszok nagyon robosztusak lettek, mint a cromagnoidok, tungidok. Mindkét fél spórolt az energiával, ha csak lehetett, de más okból. A száraz vidékeken kevés volt, így márcsak ezért is a gyűjtögetés is nagyon fontosssá vált, míg a mérsékelt övön és északon sok volt az elérhető fehérje, de a vadászat is költséges volt ilyen szempontból, ezért jól kellett gazdálkodni az energiával!

Ezért nem változott meg az alapképlet, amit Afrikából hoztunk magunkkal, hogy alapvetően ragadozó-gyűjtögetők vagyunk, mert mindenhol jutott bőven szerep, mindkét opciónak.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1586
Ez így van, de nem teljesen.

Egyrészt, mert az ősembernek is volt esze. Ugyanakkor az ember legfontosabb evolúciós előnye a hosszútávfutás. Gyakorlatilag nincs más állat, ami erre képes lenne, így az egyik legalapvetőbb vadászstratégiánk a hajtás, ami során mi jó tempóban futva fárasztjuk a vadat, amely vad meg gyorsan próbál lerázni minket. Ezért nagyon fontos nekünk a nyomolvasás, hogy követni tudjuk a hirtelen fordulatokkal a bozótosok, magas füvesek irányába eltűnni akaró állatot, ami nem fogja tudni hosszan (mondjuk egy óra) tartani azt a tempót, amit az ember röhögve!

Ez valószínűleg az evolúciós oka annak, hogy nincsenek nagyon hosszútávfutó szárazföldi ragadozók, mert a nyomolvasás olyan elmebéli képességeket követlene, amit nem lehet szaglással, látással, hallással kiváltani, így előbb ki kellett fejlődnie a komplex előemberi agynak, utánna következhetett be a szőrzet elvesztése, az izzadás képessége és ezáltal a hosszútávfutás lehetősége.

Másrészt igen, nem vagyunk erősek, viszont okosak vagyunk és kitartóak! De ez nem ilyen egyszerű, mert az erő is emberi stratégia, pont a mi őseinknél. Azok az emberelődök, akik a kitartásra építettek, lakták alapvetően és szükségszerűen a szárazabb részeit a bolygónak és testesültek meg olyan vékonyabb, szikárabb embertípusokban, mind ami a mediterránok vagy arabok között gyakori, míg azok, akik inkább ésszel éltek, lakták be mérsékelt és hideg égövi tájakat és építették stratégiáikat a csapdákra vagy mint a mammutvadászat esetében a nyers erőre (lándzsával mészároltak csapatban). Ezek az alrasszok nagyon robosztusak lettek, mint a cromagnoidok, tungidok. Mindkét fél spórolt az energiával, ha csak lehetett, de más okból. A száraz vidékeken kevés volt, így márcsak ezért is a gyűjtögetés is nagyon fontosssá vált, míg a mérsékelt övön és északon sok volt az elérhető fehérje, de a vadászat is költséges volt ilyen szempontból, ezért jól kellett gazdálkodni az energiával!

Ezért nem változott meg az alapképlet, amit Afrikából hoztunk magunkkal, hogy alapvetően ragadozó-gyűjtögetők vagyunk, mert mindenhol jutott bőven szerep, mindkét opciónak.

A kutyaféléknek egész jól megy a szaladgálás.
 
  • Tetszik
Reactions: Masztiff
A kutyaféléknek egész jól megy a szaladgálás.
Kirándulások alkalmával simán kifárasztottuk a kutyákat, akik velünk jöttek. Többször álltunk meg miattuk pihenni, mint a gyengébbek miatt.
Szerintem hosszútávon a lovakat is legyőzzük főleg átszeldelt terepen.
Nekünk embereknek lényegében ez a "szuperképességünk". Nem vagyun se gyorsak, se olyan erősek, mint a velünk egy kaliberű állatok. Nem is ugrunk olyan magasra.
De hatalmas távolságokat tudunk viszonylag gyorsan megtenni.
 
Kirándulások alkalmával simán kifárasztottuk a kutyákat, akik velünk jöttek. Többször álltunk meg miattuk pihenni, mint a gyengébbek miatt.
Szerintem hosszútávon a lovakat is legyőzzük főleg átszeldelt terepen.
Nekünk embereknek lényegében ez a "szuperképességünk". Nem vagyun se gyorsak, se olyan erősek, mint a velünk egy kaliberű állatok. Nem is ugrunk olyan magasra.
De hatalmas távolságokat tudunk viszonylag gyorsan megtenni.

Ő futott ti meg gyalogoltatok.
 
A kutyaféléknek egész jól megy a szaladgálás.
Igen, a számos lehetőség közül ez volt az egyik oka annak, hogy végül nem macskafélék vagy rókák lettek az ember legjobb barátai. Hasonló a helyzet a lovakkal. De ezek kivételek alapvetően.
 
Kirándulások alkalmával simán kifárasztottuk a kutyákat, akik velünk jöttek. Többször álltunk meg miattuk pihenni, mint a gyengébbek miatt.
Szerintem hosszútávon a lovakat is legyőzzük főleg átszeldelt terepen.
Nekünk embereknek lényegében ez a "szuperképességünk". Nem vagyun se gyorsak, se olyan erősek, mint a velünk egy kaliberű állatok. Nem is ugrunk olyan magasra.
De hatalmas távolságokat tudunk viszonylag gyorsan megtenni.
A lovakat legyőzzük, igen. A kutyák közül viszont egyes fajták (nem az agarakra gondolok, hanem inkább a szánhúzókra) simán vernek minket! Egy becslés szerint a lovak 2,5 óra, az ember mint tudjuk 2 óra és egyes kutyafajták 1,5 óra alatt tudnák a maratont mint távot teljesíteni. Ez igazából csak az arányok miatt érdekes! A lóban nem az volt a jó, hogy hosszú távon sokkal gyorsabb volt nálunk, hanem az, hogy mi azon a távon lovagoltunk és nem futottunk!
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1586
A lovakat legyőzzük, igen. A kutyák közül viszont egyes fajták (nem az agarakra gondolok, hanem inkább a szánhúzókra) simán vernek minket! Egy becslés szerint a lovak 2,5 óra, az ember mint tudjuk 2 óra és egyes kutyafajták 1,5 óra alatt tudnák a maratont mint távot teljesíteni. Ez igazából csak az arányok miatt érdekes! A lóban nem az volt a jó, hogy hosszú távon sokkal gyorsabb volt nálunk, hanem az, hogy mi azon a távon lovagoltunk és nem futottunk!

Nana!Egy maratonra kihegyezett ember 2 óra.Ez azért messze áll egy embertől(sokkal jobb anál).

Azért megnéznék egy maratonra kihegyezett farkast,hogy mennyi idő alatt végezne.
 
A lovakat legyőzzük, igen. A kutyák közül viszont egyes fajták (nem az agarakra gondolok, hanem inkább a szánhúzókra) simán vernek minket! Egy becslés szerint a lovak 2,5 óra, az ember mint tudjuk 2 óra és egyes kutyafajták 1,5 óra alatt tudnák a maratont mint távot teljesíteni. Ez igazából csak az arányok miatt érdekes! A lóban nem az volt a jó, hogy hosszú távon sokkal gyorsabb volt nálunk, hanem az, hogy mi azon a távon lovagoltunk és nem futottunk!
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: blogen
Nana!Egy maratonra kihegyezett ember 2 óra.Ez azért messze áll egy embertől(sokkal jobb anál).
Azért megnéznék egy maratonra kihegyezett farkast,hogy mennyi idő alatt végezne.

Oké, két és fél óra ma egy átlagosan jó eredmény és három óra, amit az amatőrök tudnak, ha jók. De ezek nem a kajájukért futnak, a családjuk életéért.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi
Ő futott ti meg gyalogoltatok.
Hááát az elején még boldogan ugrándoznak meg szaladgálnak, aztán fokozatosan csökkent a lelkesedésük :D
Ez több alkalommal előfordult különféle kutyákkal. Szóval a német juhász, doberman és német juhász nagyságú keverék kutya, negyven kilométeren szinte teljesen kikészül. Majdhogynem ölben kell lehozni őket a hegyről.
A lovakat legyőzzük, igen. A kutyák közül viszont egyes fajták (nem az agarakra gondolok, hanem inkább a szánhúzókra) simán vernek minket!
De mondjuk 100 kilométeren is? Mert ugyebár a Kinizsi 100-on mondhatni átlagemberek legyalogolnak 100 km 24 órán belül. Nem azt mondom, hogy gyorsabbak legyenek, hanem hogy mondjuk egyhuzamban legyalogoljanak 100 km.
????
 
Hááát az elején még boldogan ugrándoznak meg szaladgálnak, aztán fokozatosan csökkent a lelkesedésük :D
Ez több alkalommal előfordult különféle kutyákkal. Szóval a német juhász, doberman és német juhász nagyságú keverék kutya, negyven kilométeren szinte teljesen kikészül. Majdhogynem ölben kell lehozni őket a hegyről.

De mondjuk 100 kilométeren is? Mert ugyebár a Kinizsi 100-on mondhatni átlagemberek legyalogolnak 100 km 24 órán belül. Nem azt mondom, hogy gyorsabbak legyenek, hanem hogy mondjuk egyhuzamban legyalogoljanak 100 km.
????

Az átlag ember képtelwn 24 óra alatt egyalogolni 100 km-et.Őt!Az átlag ember képtelen legyalogolni 100km-et egyben(mármint több órás pihenő nélkül).