Az R-77 radarját azután kezdték el használni miután nem sikerült saját aktív radart készíteniük.Ebből az következik,hogy a PL-11-ben semmiképp nem lehet az R-77 radarja.
 
Olvastam valami olyasmit, hogy R-27 ből, és R-77 ből próbáltak ehhez hegeszteni valamit... Nyilván nem az R-77 é van benne, egy az egyben, mert az a PL-12 ben van :P
 
Ahhoz képest, hogy nem sikerült, mégis elég sok ideig volt rendszerben a PL-11. A Pl-12 elterjedéséig ez volt a J-10A fől BVR rakétája.
Chengdu-J-10A-PL-11+PL-8-2S.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Python
Azért valamennyire hasonlít erre:
IRIST.jpg

Link: http://eaglet.skr.jp/MILITARY/PICTURE/IRIST.jpg

Bár első sorban úgyis a beltartalom számít.
 
Az a kategória és szerintem tudja azt amit az többi hasonló mint az IRIS-T is.
 
Szerintem sincs akkora különbség a mai, modern, látóhatáron belüli célokra indítható, infravörös rávezetésű rakéták között.

Csak érdekes számomra, hogy az orosz-amerikai vonal helyet most az európait tekintik etalonnak, és a saját rakétáiknál az európai termékekből indulnak ki.
 
Pont erről volt a vita, hogy többen kételkedtünk az orosz rakéták képességeiben, olyasmik mint LOAL, megy <i>over-the-shoulder capability</i>
 
Az a kategória és szerintem tudja azt amit az többi hasonló mint az IRIS-T is.

Az infravoros legiharc raketaknal van egy koncepciovaltas. Illetve latni hogy szukseg van ra de meg az uj koncepcio nem lathato. Ennek oka az hogy mukodokepesseget bizonyitotta az aktiv foleg lezerrel dolgozo anti IR rendszer amelyek meretuknel fogva barmely harcigepre telepithetoek. Ezek barmely infra vagy combo ( IR Ultra V ) iranyitasu raketat megtudnak vakitani. Gyakorlatilag nullazzak vagy majdnem nullazak a kategoria kepessegeit.
Az az varhato hogy kozelre is radar iranyitasu eszkozok jonnek majd de hogy nagyobb manoverezo kepessegu kozepes raktat vagy uj generacios kis hatotavolsagut jjelent azt meg nem dontottek el.
 
Mackensen

A LOAL képesség két esetben fontos.
1. Az R-27ET-nél a rakéta elméleti lőtávolsága miatt. LOAL nélkül egyszerűen nincs értelme ennek a fegyvernek.
2. A belső fegyvertérből is indítható infra fejes rakétáknál. Ugyanis itt nincs lehetőség sínről befogni a célt.
(<i>Mondjuk a J-20-nál úgy néz ki áthidalták ezt a problémát :-)</i> )

kalapacs

A lézeres rendszernél a kérdés az, hogy képes e követni a rakétát, ugyanis egy ilyen érzékelő fej olyan átmérőjű, mint a tenyerem.
Egy ekkora felület manőverezve közeledik nem kis sebességgel, úgy hogy közben a lézerrel babráló gép is elmozdul.
Kérdéses a pontosság, az időfaktor és a teljesítmény is. Szerintem a technológia még nagyon nem áll ezen a szinten.

Ráadásul ezen módszer ellen már most lehet valamelyest védekezni, egyszerűen a rakéta elkezd véletlenszerűen "szitálni" a levegőben, ezzel nem kicsit nehezítve az ellen tevékenységet.
 
A szovjetek minden rakétájukat elkészítették infra és radaros fejjel akár volt, akár nem értelme.
Az legtöbb új rakéta, ami over-the-shoulder képességekkel rendelkezik nincs 5 gen géphez integrálva:))
 
Az ausairpowernek jó a képanyaga és eléggé jól van rendszerezve.
 
Jó oldal, én is szeretem, egyet értünk, jó a képanyag, valóban jól rendszerezve, s ami fontos, a keleti tech.ről ilyen jó gyűjteményt pl. a nyugati nagy forrásokból ilyen részletességgel, ennyi képanyaggal én nem találok. S az sem hátrány, hogy számomra érthető nyelven van, szemben az orosszal - kínaival...
 
És ha már itt tartunk a PL-11-nek volt egy aktív radaros változata is. Ezeket hordozták a J-11 gépek mielőtt elterjedt volna a PL-12. Az ausairpoweren meg van egy fénykép a keresőfejjel is.
AMR-1-Active-Radar-Seeker-1S.jpg

http://www.ausairpower.net/APA-PLA-AAM.html#mozTocId280634
Gyanítom, hogy ennek valamilyen továbbfejlesztése van a PL-12-ben.
Nade! A PL-12-nek van egy exportváltozata is az pedig az SD-10. A szaksajtó állandóan összekeveri.
A források egy jó része a PL-12 esetében orosz R-77 keresőfejet adnak meg és történetesen erről is van fénykép:
PL-12_seeker.jpg

Csakhogy véleményem szerint ezt az SD-10 kapta meg.
Magyarán a hazai J-10-esek PL-12-vel vannak felszerelve aminek saját továbbfejlesztett PL-11 keresője van. A paki JF-17-eseknek meg SD-10 (habár a legtöbb helyen tévesen PL-12 van feltüntetve) és ezek kapták a továbbfejlesztett R-77 keresőfejet
 
  • Tetszik
Reactions: Python
A másik nagyon jó oldal:
chinese-military-aviation.blogspot.com
 
És ha már itt tartunk a PL-11-nek volt egy aktív radaros változata is. Ezeket hordozták a J-11 gépek mielőtt elterjedt volna a PL-12. Az ausairpoweren meg van egy fénykép a keresőfejjel is.
AMR-1-Active-Radar-Seeker-1S.jpg

http://www.ausairpower.net/APA-PLA-AAM.html#mozTocId280634
Gyanítom, hogy ennek valamilyen továbbfejlesztése van a PL-12-ben.
Nade! A PL-12-nek van egy exportváltozata is az pedig az SD-10. A szaksajtó állandóan összekeveri.
A források egy jó része a PL-12 esetében orosz R-77 keresőfejet adnak meg és történetesen erről is van fénykép:
PL-12_seeker.jpg

Csakhogy véleményem szerint ezt az SD-10 kapta meg.
Magyarán a hazai J-10-esek PL-12-vel vannak felszerelve aminek saját továbbfejlesztett PL-11 keresője van. A paki JF-17-eseknek meg SD-10 (habár a legtöbb helyen tévesen PL-12 van feltüntetve) és ezek kapták a továbbfejlesztett R-77 keresőfejet
Ezzel már csak annyi a baj, hogy találgatás. Simán lehet az is így van, és lazán Kína megtart magának minden saját fejlesztést, hogy véletlenül se kerüljön ellenlábas kezekbe az a technika amit ők használnak, de ez a ki tudja kategória szerintem.
 
Igen, valóban találgatás. Semmi kézzelfogható bizonyítékom sincs amivel alá tudnám támasztani. Akkor lenne biztos a dolog, ha a kínaiak mutatnának egy PL-12 keresőfejet.
Viszont logikusnak tartom és más rendszereknél könnyen megfigyelhető a tendencia.
PL HQ-9 és FT-2000. Ezt is állandóan összemossák. A törököknek nem HQ-9-et akartak eladni, hanem annak az exportváltozatát, az FT-2000-at. A köztük lévő különbség pedig szabad szemmel látható. Ez utóbbi egy számmal kisebb.
http://www.armyrecognition.com/china_chinese_army_missile_systems_vehicles/fd-2000_long_range_air_defense_missile_system_technical_data_sheet_specifications_pictures_video.html
Jól látszik, hogy ennek hatszögletű csövei vannak. A HQ-9-nek meg nagyobbak és kerekek
http://www.ausairpower.net/APA-HQ-9-FD-FT-2000.html
 
  • Tetszik
Reactions: Python
Ezek tények, logikusnak logikus lenne, én is ezt csinálnám a helyükben egyébként. A sajtó meg képes mindent összemosni, és igen, a kazahoknak ha jól emlékszem ment is már az FT-2000, tartottak is vele lövészetet. Szerintem a törökök biznisz esélyesen ezen bukhatott el, hogy ŐK a HQ-9 et akarhatták, ami valóban kb. SZ-300 szint, és nem az exportverziót. Ez is csak tipp, bizonyítékom nekem sincs :P.
 
A törököknél eléggé elpolitizálódott a dolog. A nyugati rendszereket software szinten butítják ezért gyakorlatilag lehetetlen a teljes techtranszfer. Viszont van néhány állam akik középhatalmi státuszra törekednek és hajlandóak ilyesmiért pénzt adni. Az ő esetükben a nyugati gyártók szinte teljes egészében elzárkóznak viszont a kínaiak simán odaadják mivel hardware szinte is butább.
 
Amit a kínaiak hajlandóak voltak eddig korábban akár tech transzferrel is eladni, azok nem butított verziók, hanem teljesen más fegyverek voltak. Szerintem egy "butítás" hardware szinten az lenne, ha a PL-12-höz kisebb tolóerő impulzusú hajtóanyaggal szerelt rakétamotort, gyengébb vevő részt raknak be. De Kína gyakorlatilag inkább gyártja a J-10 exportja helyett a JF-17 et, amit kb. arra gyárt, hogy azt akár techtranszerrel is eladja. Az én szememben a HQ-9 nek az FT-2000 nem a butítása, hanem szintén egy másik fegyver. Amúgy ezt is jól csinálják, azt gondolom egyértelműen meg van annak az előnye egy jövőbeni konfliktusban, ha pl. a J-10 ellen nem tudnak hányásig gyakorolni a világ többi nagyhatalmai úgy, ahogy mondjuk a Mig-29 ellen tudtak a NATO országok az NSZK-NDK összeolvadása után.
 
  • Tetszik
Reactions: endre