Ez az elmélet ami jórészt igaz is volt. De azért ha egy másfél kilós vasrúddal (kb ennyi volt egy kard) fejbe nyomnak azt megérzed. Anno Szigligeten néztem egy ilyen középkori bemutatózást, egymásnak mentek a “lovagok”, persze jól beöltözve és nagyjából lekoreografálva, de az egyiknek így sikerült úgy fejbe találnia a másikat hogy le kellett állítani a dolgot, mert rosszul érezte magát. Ez kb. olyan mint most hogy a kkevlár sisak megfogja a cuccot csak közben betörik a fejed meg kitörik a nyakad, mert nem erre van méretezve.
Alapvetően a kardokon sem érdemes rugózni nagyon, annyi szerepük volt mint ma egy oldalfegyvernek, hiszem az is volt, az igazi “harci” fegyver mindenkinél valamilyen szál fegyver volt, lovagoknál ekkoriban tipikusan valami poleaxe (Ennek mi a magyar neve?) gyalogosan, ha azt elhagyta akkor vész esetére ott volt a kard..
Amúgy a japán tűzfegyverek igazán imádni valóak, nincs valódi tusa, archoz kell venni és arccal veszed le a visszarúgását. Biztos imádták.