Környezetvédelem

Az öntöződobot már el kéne felejteni a "linear"-t ha így használják, mint a videóban csak egy vízpazarló rendszer, szerintem.
A" linear"-nál ha belelógatnák a csövet a sorok közé még csak csak, de így . . . a rádióba panaszkodott az egyik felhasználó, hogy mire visszaér a "linear" már felszáradt a föld, még is mit várt ha beleporlasztja a levegőbe a vizet a nyári kánikulában?

Az olaszok legalább a árasztásos technikával csinálták, amíg volt a folyóban víz persze.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


De manapság már a föld alá húzzák be a csepegtető csöveket,
bár bonyibb, de a felhasznált vízmenyiség az a töredéke a régi elavult rendszereknek.

Pl: itt egy rendszer amit már hazánkban is alkalmaznak párhelyen

Netafim Hungary​


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.



" a meglévő talajvizet is eldrénezi a folyó"
Ez ellen is lehet tenni és lehet elég ha drén csövek végére egy egyszerű zsilipet raknak
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

ha ez nem megoldás, mert máshol elszivárog akkor az adott szakaszon lehet valami tartós fóliával vízzáró réteget csinálni
az már kicsit macerásabb.
Felénk pl anno volt egy bánya ami rengeteg vizet nyomott ki a helyi patakba, még gyerek voltam így a miértjét csak tippelem, de a patakból a visszaszivárgó víz gond lehetett a környező földeknél, így a patakot szó szerint kibélelték fóliával.
Azt nem értem, hogy miért kell beásni? Eltömődhet, megrágják a jószágok. Hogy szedik ki, ha elhasználódik?
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Azt nem értem, hogy miért kell beásni? Eltömődhet, megrágják a jószágok. Hogy szedik ki, ha elhasználódik?
Az oldalukon biztos találsz magyarázatot,
Szerintem a föld alatti csepegtetés, a vízmennyiségét nézve a leggazdaságosabb, kicsi a párolgási veszteség és jól hasznosul, a felső esőztető öntözés vagy az árasztásosnál, nagy a vízveszteség és a tápanyag kimosási veszteség is.
A gyártó azt írja 20 évet is kibírhat.
Nem tömődik el, mert van szűrő rendszer és ha jól láttam, akkor kiegészíthető tápanyag visszajuttatási rendszerrel is, a felszínre szórt műtrágya csapadék híján nem hasznosul, így azt is a csepegtető rendszerrel juttatják ki.
A föld alá azért kell telepíteni, mert akkor felette elvégezhető a talajművelés, betakarítás..ect.
Felszedni tippre egy hasonló eszközzel, mint amivel lefektetik ha meg van a cm pontos koordináta a gép végigmegy a cső felet és feltekeri .. pasz.
Lehet le van írva az is valahol.

HANDBOOK DRIP IRRIGATION - Netafim PDF

 
Az öntöződobot már el kéne felejteni a "linear"-t ha így használják, mint a videóban csak egy vízpazarló rendszer, szerintem.
A" linear"-nál ha belelógatnák a csövet a sorok közé még csak csak, de így . . . a rádióba panaszkodott az egyik felhasználó, hogy mire visszaér a "linear" már felszáradt a föld, még is mit várt ha beleporlasztja a levegőbe a vizet a nyári kánikulában?

Az olaszok legalább a árasztásos technikával csinálták, amíg volt a folyóban víz persze.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


De manapság már a föld alá húzzák be a csepegtető csöveket,
bár bonyibb, de a felhasznált vízmenyiség az a töredéke a régi elavult rendszereknek.

Pl: itt egy rendszer amit már hazánkban is alkalmaznak párhelyen

Netafim Hungary​


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.



" a meglévő talajvizet is eldrénezi a folyó"
Ez ellen is lehet tenni és lehet elég ha drén csövek végére egy egyszerű zsilipet raknak
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

ha ez nem megoldás, mert máshol elszivárog akkor az adott szakaszon lehet valami tartós fóliával vízzáró réteget csinálni
az már kicsit macerásabb.
Felénk pl anno volt egy bánya ami rengeteg vizet nyomott ki a helyi patakba, még gyerek voltam így a miértjét csak tippelem, de a patakból a visszaszivárgó víz gond lehetett a környező földeknél, így a patakot szó szerint kibélelték fóliával.
Az ilyen pöfékelős öntözőket sohasem értettem. Gépészként full nyilvánvaló volt az iszonyatos párolgási veszteség...
A spriccelés köznen aztán meg a lassú nedvesítés miatt.

Otthon faternak mondtam, hogy szedje le azt a szart végéről. fúrjon kis lyukakat a slagba és tegye csak le.
Pillanatok alatt elárasztotta a gyepet, lehetett áttenni. És a szivattyú sem ment naponta órákat.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az oldalukon biztos találsz magyarázatot,
Szerintem a föld alatti csepegtetés, a vízmennyiségét nézve a leggazdaságosabb, kicsi a párolgási veszteség és jól hasznosul, a felső esőztető öntözés vagy az árasztásosnál, nagy a vízveszteség és a tápanyag kimosási veszteség is.
A gyártó azt írja 20 évet is kibírhat.
Nem tömődik el, mert van szűrő rendszer és ha jól láttam, akkor kiegészíthető tápanyag visszajuttatási rendszerrel is, a felszínre szórt műtrágya csapadék híján nem hasznosul, így azt is a csepegtető rendszerrel juttatják ki.
A föld alá azért kell telepíteni, mert akkor felette elvégezhető a talajművelés, betakarítás..ect.
Felszedni tippre egy hasonló eszközzel, mint amivel lefektetik ha meg van a cm pontos koordináta a gép végigmegy a cső felet és feltekeri .. pasz.
Lehet le van írva az is valahol.

HANDBOOK DRIP IRRIGATION - Netafim PDF

Namost a csep szalag leginkább a műtrágyától tud tömődni, de hosszabb idő alatt a vízkő sem a barátja. Amennyire néztem, ugyan olyan, mint a felszíni.
A kis rágcsáló dögök és minden jószág elsődlegesen a nyirkos, nedves talajok felé húz, ezt jól lehet látni, mikor a csepszallag mellett végig dúrja a kultúrát.
A felszedést hát nem tudom. De a no tillesek szerintem ilyenkor végeznek tömeges öngyilkosságot.

Mivel pár évig öntöztem csepegtető szalaggal és elég sokan rajtam kívül, ezért megsúgom; nem olyan ismeretlen technológia itthon. Csakhogy elsősorban zöldség és gyümölcs öntözésére használják.
Van, hogy csak a a csepszalag van lerakva, van, hogy kap egy takarófóliát fölé, amibe a palánták vannak ültetve.
A szalagok jellemzően nagyüzemileg egyszer használatosak, bár lehet toldozgatni, akkor talán két-három évet kibír. Egyszerűen eltömődik (ugyanis nem sima kivágás van rajta) és megrágják mondjuk az egerek.
Lerakása egyszerű, akár takarófóliával egy menetben is mehet. Felszedése sem bonyolult.

Egyébként valóban hasznos és víztakarékos megoldás és a tápanyag kijuttatás is megoldható vele. Teljesen bevált technológia, csak ezt a föld alatti sztorit tartom feleslegesnek. Egyébként sokszor mikro öntözővel ki szokták egészíteni, mert a légköri aszály ellen csak mérsékelten használható.
 
Hallucinogén mézzel ütötte ki magát egy medvebocs Törökországban...

2022. 08. 16. 07:59


Egy zavarodott, kába medvebocsra találtak egy erdőben, csütörtökön Törökországban. Az állat valószínűleg túl sok hallucinogén mézet evett.
hirdetés

Valószínűleg túl sok kábítóhatású rododendronméztől lett rosszul egy fiatal medve augusztus 11-én Törökországban – írja a Sky News.

Az állatról készült videón látszik, ahogy a bocs szédeleg és a távolba réved. A medvét állatorvoshoz szállították, ahol megkapta a megfelelő kezelést, majd visszaengedték a természetbe.

Miután a medvéről készült videó elterjedt a közösség portálokon, a török mezőgazdasági minisztérium arra kérte az embereket, adjanak nevet a betépett bocsnak.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


 
  • Imádom
Reactions: SirHiggins
De emberek, a magyar természetes növénytakaró, és a záró társulás az erdős sztyeppe. Akkor most arról van szó, hogy a természetes állapot alakul ki?
(Am pont ez a baj, hogy az alföldi erdőírtások, és a kiszáradás miatt, lassan inkább füves puszta a záró társulás, esetleg ligetes, nem pedig erdős)
 
De emberek, a magyar természetes növénytakaró, és a záró társulás az erdős sztyeppe. Akkor most arról van szó, hogy a természetes állapot alakul ki?
(Am pont ez a baj, hogy az alföldi erdőírtások, és a kiszáradás miatt, lassan inkább füves puszta a záró társulás, esetleg ligetes, nem pedig erdős)
Lehet ezt szépíteni. Semmi személyes, de én azért a szerző szakembereknek jobban hiszek.
+120 éve a legszárazabb időszak a mostani, ez azért elég beszédes
 
  • Hűha
Reactions: Miskolci Ogre
Lehet ezt szépíteni. Semmi személyes, de én azért a szerző szakembereknek jobban hiszek.
+120 éve a legszárazabb időszak a mostani, ez azért elég beszédes
Pedig erősen belekavarodott a dologba, hiába phd. Vagyis inkább azt mondanám, hogy kattintásvadászkodik.
Amúgy 10+ éve már arról ment a diskurzus, hogy nem azzal van a legnagyobb baj idehaza, hogy melegszik az idő, hanem, hogy eleve az erdős puszta/füves puszta határon van a klímánk, és ha ez így megy tovább átlökődünk a füves pusztába.
(Az erdőboritottság glaciális reliktum volt, az Alföld erdőtelepítés nélkül egyébként se lenne képes honfoglalás kori erdőborítottságot elérni)
Ami azért gáz, mert füves pusztát nem igazán tudsz fásítani, még mesterségesen se.
 
De emberek, a magyar természetes növénytakaró, és a záró társulás az erdős sztyeppe. Akkor most arról van szó, hogy a természetes állapot alakul ki?
(Am pont ez a baj, hogy az alföldi erdőírtások, és a kiszáradás miatt, lassan inkább füves puszta a záró társulás, esetleg ligetes, nem pedig erdős)
Azt hiszem nem ez a lenyege a kersesnek, hanem inkabb az, hogyan tovann magyar mezogazdasag? Hogyan tovabb magyar allattartas? Hogyan tovabb magyar varosepiteszet? Hogyan tovabb magyar vizgazdalkodas? Es igy tovabb....
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and Blitz97
Pedig erősen belekavarodott a dologba, hiába phd. Vagyis inkább azt mondanám, hogy kattintásvadászkodik.
Amúgy 10+ éve már arról ment a diskurzus, hogy nem azzal van a legnagyobb baj idehaza, hogy melegszik az idő, hanem, hogy eleve az erdős puszta/füves puszta határon van a klímánk, és ha ez így megy tovább átlökődünk a füves pusztába.
(Az erdőboritottság glaciális reliktum volt, az Alföld erdőtelepítés nélkül egyébként se lenne képes honfoglalás kori erdőborítottságot elérni)
Ami azért gáz, mert füves pusztát nem igazán tudsz fásítani, még mesterségesen se.
Ezért gáz, hogy kvára elkéstünk. Amiket meg azóta próbálgatnak (illetve a próbálkozások hiánya) csak fölgyorsítja.
 
A korábbi kormányrendelet után kedden érkezett egy újabb, amely kimondja az állam tulajdonában álló erdőkben történő fakivágásokra vonatkozólag, hogy

„természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben”
nem végezhető tarvágás. A korábbi kormányrendelet nem tiltotta az állam természetvédelmi vagy Natura 2000-es területein való tarvágást, hanem könnyítette a természetvédelmi területen a tarvágás végzését, akár nagyobb területre kiterjesztve. Az augusztus eleji rendelettel a magyar és az EU-s szintű védettség (mint a Natura 2000) alatti részeken is könnyítették a fakivágást, így a mostani módosítás enyhítésnek tűnik a kormány részéről.

Nagy István, az Agrárminisztérium elnöke erre azonban Facebookon és a kormány.hu-n azt reagálta,

„fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása. (…) Természetvédelmi vagy Natura 2000 terület esetében, az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos.”
Az új kormányrendelet kitér arra is, hogy
  • a megnövekedett tűzifa-keresleti igényt elsősorban akác főfajú átmeneti erdővel vagy kultúrerdővel kell teljesíteni;
  • a kormányrendeletben a vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
 
A korábbi kormányrendelet után kedden érkezett egy újabb, amely kimondja az állam tulajdonában álló erdőkben történő fakivágásokra vonatkozólag, hogy


nem végezhető tarvágás. A korábbi kormányrendelet nem tiltotta az állam természetvédelmi vagy Natura 2000-es területein való tarvágást, hanem könnyítette a természetvédelmi területen a tarvágás végzését, akár nagyobb területre kiterjesztve. Az augusztus eleji rendelettel a magyar és az EU-s szintű védettség (mint a Natura 2000) alatti részeken is könnyítették a fakivágást, így a mostani módosítás enyhítésnek tűnik a kormány részéről.

Nagy István, az Agrárminisztérium elnöke erre azonban Facebookon és a kormány.hu-n azt reagálta,


Az új kormányrendelet kitér arra is, hogy
  • a megnövekedett tűzifa-keresleti igényt elsősorban akác főfajú átmeneti erdővel vagy kultúrerdővel kell teljesíteni;
  • a kormányrendeletben a vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
Szerintem ez egyertelmuen viszakozas az atgondolatlan szabalyok meghozatala utan... A tarsadalom gondolkodott a politikusok es a miniszteriumi csinovnyikok helyett....
 
Csak a szokásos , hoztak egy átgondolatlan rendeletet aztán érzékelve a közfelháborodás mértékét viszakoztak....
Oke, de ezek az intezkedesek, illetve az esszerutlenseg elleni tiltakozas meg kell hogy mutassa, szukseg van a civil tarsadalomra, hogy ne lehessen erobol minden hulyeseget keresztul vinni... Kivancsi lennek, hogy a forum jobberei ebbol a tortenetbol milyen tanulsagot vonnak majd le..
 
A utasítás szerint tilos a természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák kivágása.

Ugyanakkor:

Több tucat fát vágnak ki éppen Ferencvárosban

A baloldal és Baranyi a hétvégén közben egy civilnek álcázott tüntetésen aggódott az erdőkért.
 
A legnagyobb baj ezzel a klíma problémával , hogy túl sok az okos és még több az okoskodó ! Lehet felőlem PhD vagy bármi ! Pont neki kellene tudnia , hogy egy földtörténeti léptékkel értékelhetetlen 50-100 évből extrapolál ! Csak az a baj , hogy a föld éghajlatát sokkal inkább a Nap/Föld viszony határozza meg mint bármi más . Az idő tényező emberi léptékkel soknak is tűnhet , valójában nem releváns ! Nem ismerjük szinte még felületesen se a Nap Földre gyakorolt hatásait csak kapirgájuk a felszínt ! A föld meg birkózott sokkal de nagyságrendekkel sokkal több mérges gázzal és egyéb szennyezőkkel . Nekünk nem a gázkibocsájtásokra kellene koncentrálnunk hanem a szemétre , a mindent ellepő szintetikus szemétre és a nem lebomló kemikáliákra amik szennyezik , mérgezik a létünkhöz elengedhetetlen élelmet és vizet ! A föld lakosságának jelentős részének ezt minél gyorsabban meg kellene értenie !
 
A legnagyobb baj ezzel a klíma problémával , hogy túl sok az okos és még több az okoskodó ! Lehet felőlem PhD vagy bármi ! Pont neki kellene tudnia , hogy egy földtörténeti léptékkel értékelhetetlen 50-100 évből extrapolál ! Csak az a baj , hogy a föld éghajlatát sokkal inkább a Nap/Föld viszony határozza meg mint bármi más . Az idő tényező emberi léptékkel soknak is tűnhet , valójában nem releváns ! Nem ismerjük szinte még felületesen se a Nap Földre gyakorolt hatásait csak kapirgájuk a felszínt ! A föld meg birkózott sokkal de nagyságrendekkel sokkal több mérges gázzal és egyéb szennyezőkkel . Nekünk nem a gázkibocsájtásokra kellene koncentrálnunk hanem a szemétre , a mindent ellepő szintetikus szemétre és a nem lebomló kemikáliákra amik szennyezik , mérgezik a létünkhöz elengedhetetlen élelmet és vizet ! A föld lakosságának jelentős részének ezt minél gyorsabban meg kellene értenie !
Ahhoz a föld lakosságának jelentös részének minél gyorsabban el kellene tünnie.
(Ez csak elvi nyilatkozat, praktikus javaslatom erre nincs.)
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Pedig erősen belekavarodott a dologba, hiába phd. Vagyis inkább azt mondanám, hogy kattintásvadászkodik.
Amúgy 10+ éve már arról ment a diskurzus, hogy nem azzal van a legnagyobb baj idehaza, hogy melegszik az idő, hanem, hogy eleve az erdős puszta/füves puszta határon van a klímánk, és ha ez így megy tovább átlökődünk a füves pusztába.
(Az erdőboritottság glaciális reliktum volt, az Alföld erdőtelepítés nélkül egyébként se lenne képes honfoglalás kori erdőborítottságot elérni)
Ami azért gáz, mert füves pusztát nem igazán tudsz fásítani, még mesterségesen se.
Nem létezik lehetetlen!