Légvédelemi radarok működéséről általában

Ez a passzív radar nem egy besugárzásjelző ami képes pontosan bemérni a sugárzó forrást? Mert, ha igen, akkor lekapcsolnak mindent kész.
 
100%-osan nem lehet mindent lekapcsolni, a fedélzeti elektronikai rendszerek között csak az "időlegesen-részlegesen" nem használt berendezéseket tudják lekapcsolni, különben egyszerűen nem tudnának repülni, pl. a FADEC hajtómű vezérlést, az irányításért felelős fly-by-wire rendszereket nem tudják kikapcsolni és még van néhány elektronikai rendszer, ami nélkülözhetetlen.
 
Éjszakai repülésnél alacsonyan repülve is biztosan van valami, ami a tereped a gép előtt és alatt feltérképezi, és nem hiszem, hogy csak az infra, hanem inkább radar. Annak is van kisugárzása.
 
Ghostrider, úgy gondoltam, hogy ezek a rendszerek árnyékolva vannak. Arra értettem a lekacsolást, hogy a radart, rádióforgalmat kapcsolják ki.
 
100%-osan nem lehet mindent lekapcsolni, a fedélzeti elektronikai rendszerek között csak az "időlegesen-részlegesen" nem használt berendezéseket tudják lekapcsolni, különben egyszerűen nem tudnának repülni, pl. a FADEC hajtómű vezérlést, az irányításért felelős fly-by-wire rendszereket nem tudják kikapcsolni és még van néhány elektronikai rendszer, ami nélkülözhetetlen.

Ezeknek a kisugárzása (ha egyáltalán van) szerintem kívülről túlságosan is kicsi ahhoz, hogy bármit csinálj vele.

Éjszakai repülésnél alacsonyan repülve is biztosan van valami, ami a tereped a gép előtt és alatt feltérképezi, és nem hiszem, hogy csak az infra, hanem inkább radar. Annak is van kisugárzása.

A radaros magasságmérőt nem tudom ki lehet-e kapcsolni pl, de ezek nagyon kis energiát sugároznak és elég kis területen, illetve vannak módszerek arra, hogy még ez a kevés kisugárzás is kevésbé legyen "feltűnő" az ellenség számára.

Amennyire tudom SAR képes gépeken elvileg lehetséges olyan robotpilóta üzemmód, amivel 3D-sen követi a terepet. Ez már nagyságrendekkel több kisugárzással járna.
 
GR: nem is kell mindent lekapcsolni, aminek nem kell kifele sugározni azt szépen lehet árnyékolni. Ennél aprobb dolgokra is próbáltak figyelni.

Az APG-77 fejlesztésének legnagyobb része arra irányult, hogy passzívan vagy LPIben tudjon MCGt biztosítani.
HA ez nem jön össze akkor egy/két F-22 előre megy és adja a MCGt a többinek. Ha kiszurnák ugye elöl megy, mindegy hogy nyugodtan kifordulhat és lefutja ami rá indítottak, miközben egy másik F-22 biztosítja az akár levegőben lévő több tucatnyi amraamnak az MCGt.
De ezen felűl is rendkívül sok új harceljárás keletkezik, változik meg. Az aesa(+lpi+....), alacsony észlelhetőség, supercruise + fejlett adatkapcsolat külön külön is ütős dolog tud lenni összegyúrva azonban igazi game changer.
 
Fade

Olyan kis távolságból észlelik a Raptort,hogy ha rakétát indítanak rá nincs az az Isten,hogy legyen esélye az F-22-nek lefutni a rá indított rakétát.
 
Azért az a leárnyékolás nem teljesen olyan egyszerű, az odafigyelés kevés. Tökéletes árnyékolás jelenleg egy féle létezik, amivel a szovjetek/oroszok kísérleteztek, a plazma felhő létrehozása, amely használatakor se ki, se be, úgyhogy nem igazán járható egyenlőre.
Azt, hogy jelenleg milyen szintre tudják a kisugárzást árnyékolással lecsökkenteni és azt érzékelni adott távolságon, szerintem nagyon kevesen tudhatják! Minden esetre nem véletlenül az F-22 és F-35 repülőgépeknél az EM-Con" rendszer került beépítésre, amely különlegesen alacsony észlelhetőséget igénylő lopakodó feladatok során a fedélzeti elektronika nem kritikus fontosságú részeit lekapcsolja, illetve teljesítményét csökkenti.
A TESLA gépsorát nem véletlenül szerelték le az amik és a TAMARA kifejlesztése óta nagyon sok idő telt el, hogy tovább lépjenek a fejlesztésben.
 
az LPI maszlagot látom sokan bekajálták.
Ma még az orosz radarok is változó PRF-el és változó impulzusidőtartamokkal dolgoznak és ők is hallgatóznak idegen radarjelek után két kisugárzás között.
Az LPI akkor volt ténylegesen értelmes amikor a szovjet technika olyan szinten volt, hogy a radarjaik PRF-je és impulzusidőtartama mechanikusan rögzített vagy nagyon kevés érték (kb 4..5 érték) között kézzel váltogatható volt mert elektromechanikus mechanizmus vezérelte ezeket a paramétereket. Akkoriban a magyar MIG-29esek besugárzásjelző képernyője 100 db izzóból volt kirakva és 5 db nyugati radart volt képes felismerni hardveres módon (tehát nem változtatható módon)
 
"Olyan kis távolságból észlelik a Raptort"

Láttam én is... csak annyira pofánverős dolog ez..... akkor majd ha eljutnak erre a szintre lesz erre a feladatra komoly opció.

gr: Egy sima pogári koax egyrétegű szigetelés kifele elnyeli az EM sugárzás 99%át. Egy árnyékolt utp vszeg mégjobban.
 
Fade:
amikor a katonák szaglásznak elektromágneses sugárzások után biztos hogy kevés lesz még a 99,99%-os elnyelés is. Miért is? 10 wattnak az ezredrésze 0,01 watt, ez simán észlelhető még a kb a Hold-Föld távolságban elhelyezett vevővel is...
 
joker:
a terepkövető navigáció már teljesen passzívan megoldott. Megvan a terep baromi részletes 3D térképe és a GPS megmondja hol a gép a kérdéses terep fölött.
 
Egy sima pogári koax egyrétegű szigetelés kifele elnyeli az EM sugárzás 99%át. Egy árnyékolt utp vszeg mégjobban.

Csak olyant tudsz leárnyékolni, aminek nem szerepe valamilyen jel kibocsátása vagy fogadása. Márpedig egy magasságmérő vagy adatkommunikációra használt rendszer erre épül.
 
az LPI maszlagot látom sokan bekajálták.
Ma még az orosz radarok is változó PRF-el és változó impulzusidőtartamokkal dolgoznak és ők is hallgatóznak idegen radarjelek után két kisugárzás között.
Az LPI akkor volt ténylegesen értelmes amikor a szovjet technika olyan szinten volt, hogy a radarjaik PRF-je és impulzusidőtartama mechanikusan rögzített vagy nagyon kevés érték (kb 4..5 érték) között kézzel váltogatható volt mert elektromechanikus mechanizmus vezérelte ezeket a paramétereket. Akkoriban a magyar MIG-29esek besugárzásjelző képernyője 100 db izzóból volt kirakva és 5 db nyugati radart volt képes felismerni hardveres módon (tehát nem változtatható módon)

Az LPI sokkal több mint amit leírtál.

Fade

Olyan kis távolságból észlelik a Raptort,hogy ha rakétát indítanak rá nincs az az Isten,hogy legyen esélye az F-22-nek lefutni a rá indított rakétát.

Indokolatlanul nem fog veszélyesen közel menni egy géphez semelyik pilóta. Ha lehet hinni a különbőző gyakorlatokról ismert történeteknek akkor bőven NEZ-en belül lehet a Raptor mielőtt észlelik. De nyilván a pilóták ezt sokkal jobban tudják, elvégre ők ismerük a gépüket. Ha van egy kis infó az orosz radarokról akkor azt is simán ki lehet sakkozni, hogy nagyjából mi az a távolság ahol valószínűleg észlelni fogják őket.
 
Fade:
amikor a katonák szaglásznak elektromágneses sugárzások után biztos hogy kevés lesz még a 99,99%-os elnyelés is. Miért is? 10 wattnak az ezredrésze 0,01 watt, ez simán észlelhető még a kb a Hold-Föld távolságban elhelyezett vevővel is...

Annak mi az esélye, hogy ilyen minimális sugárzást észlelsz minden egyéb környezeti zaj közepette? Szerinte nem sok.
 
Az alacsony észlelhetőség már olyan szinten "kinőtte" magát, hogy teljes rendszerről beszélünk, amelynek sok alrendszere van és akár egy repülőgép (jármű) esetén is a repülés (bevetés) alatt is több szintű alkalmazása fordulhat elő, a feladattól és körülményektől függően.
Úgy gondolom, hogy a földi berendezéseknek és a föld körül keringő műholdaknak hálózatban történő együttes alkalmazásával lehetséges ezen kategóriájú eszközök felderítése, követése és a védelmi rendszerek, - földi légvédelmi rakéta rendszerek, légi eszközök, főleg repülőgépek - adatokkal való ellátása.
 
blaze: ez a teljesítmény nem minimális. A GPS műholdjának jele lent a GPS vevődön sokkal minimálisabb... és kommersz készülékek simán fogják.
 
az LPI maszlagot látom sokan bekajálták.
Ma még az orosz radarok is változó PRF-el és változó impulzusidőtartamokkal dolgoznak és ők is hallgatóznak idegen radarjelek után két kisugárzás között.

Ja. És itt lép be a számítási kapacitás, meg a fejlett mikroelektronika a TRM-eknél és azok vezérlésénél, amik másodpercenként ezres-milliós, vagy a jó ég tudja, milyen nagyságrendbeni moduláciváltást és "ugráltatást" tesznek lehetővé a frekvenciák között és ezekben az USA jelentősen vezet, mármint a nem csak laborban létező, hanem valós használatban lévő eszközei tekintetében.