Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

[dudi]

A régészet nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen vallásúak voltak a magyarok. Erre a történészek képesek.
Alapvető hiba azt gondolni, hogy a régészet, a genetika stb tud válaszolni történelmi kérdésekre. Nem tud, erre a történettudomány tud, annak pedig a történész a művelője.
Gondol játok át. Ha ma elpusztulna a civilizációnk minden írásos, digitális stb nyom 99,999%-val együtt (tehát annyit tudnának a mai korról mint amennyit mi tudunk a honfoglalók vallásáról és úgy általában a honfoglalókról) ezután 2000 év múlva egy régész találna egy temetőt Németországban amiben több 100 ember fekszik félholddal a kezében, egy genetikus megvizsgálja a DNS-üket, megállapítja, hogy arabok, akkor a régész és a genetikus eredményei alapján, Németországban sémita népek éltek és muzulmán volt a vallásuk. De ez hülyeség, hiába van igaza a genetikusnak és fekszenek arabok a sírkban. Hiába van igaza a régégésznek aki megtalálta a muzulmán temetőt! Miért? Mert ők nem tudnak történetet "mesélni", ők nem történészek.

 

[blogen]

Azért Szent Gellért püspök áldásos tevékenységét se felejtsük el, meg a német lelkesedést se.

Nem volt semmilyen pogányüldözés. A XI. század során egy lassú, sokgenerációs folyamat volt az áttérés az eree vonatkozó kevés írott forrás és törvény alapján. Feltehetően azért, mert a honfoglalók magánvallása kevés ponton ütközött a nyilvánosan gyakorolt keresztény kultusszal. Egyszerű párhuzamosság lehetett ez az évszázad a mesék és babonák világába feloldódó régi hittel.

 

[Kim Philby]

Nem volt semmilyen pogányüldözés. A XI. század során egy lassú, sokgenerációs folyamat volt az áttérés. Feltehetően azért, mert a honfoglalók magánvallása kevés ponton ütközött a nyilvánosan gyakorolt keresztény kultusszal. Egyszerű párhuzamosság lehetett ez az évszázad a mesék és babonák világába feloldódó régi hittel.

Ez így van, merthogy az ún. Ősvalláson és világképen alapult mindkettő, viszont a római kereszténység dogmatikája teljes mértékben ellenkezett az istentisztelet szabad formájának egyéni megválasztásán alapuló megélésével. A keresztutat, kőhalmok, áldozati oltárok, ligetek megsemmísítésre kerültek. Mindenkit betereltek az épített templomok falai közé-kötelező templomlátogatás. Vagyis megsemmísítették a vallásgyakorlás önálló, önnön indíttatásból fakadó őszinteségét. Magyarán, kiirtották az eredeti, szakrális töltetét és merev fomulával helyettesítették. Mi ez ha nem üldözés, megsemmisítése a közvetlen ember-természetfölötti kapcsolódásnak?

 

[blogen]

Szép elképzelés, de nem tudjuk, hogy ennek a magánvallásnak volt e egyáltalán szakrális mélysége vagy valamiféle babonaság volt e. Kár túlgondolni. Csak az tűnik egyértelműnek, hogy ideológiai konfliktus nem nagyon volt a régi és az új közt. Mivel a kereszténység egy alaposan kidolgozott rendszer, így ez hiányozhatott a régiből.

 

[Törppapa]

Szép elképzelés, de nem tudjuk, hogy ennek a magánvallásnak volt e egyáltalán szakrális mélysége vagy valamiféle babonaság volt e.

Nincs túltolva mivel pont erről van szó! Mivel a hunoknak már a régi Ázsiában is volt vallása, méghozzá a Budhista vallás. Annak is a Théraváda altipusa! Pálosok, szkíták!
- Miről is van szó: A Budhizmus, egy jóval magasabb szintű vallás volt, mint annó a Perzsa birodalomban volt. Ám így is több alfajra osztódott. A linknél olvashatsz róla. Budha az ősanya! Tehát volt a hunoknak saját vallása, bármerre mész, jársz keleten megtalálod a jelképeit.
Kis hazánkban is még mindig találsz oroszlán jelképet, ugye? Hídfők, bejáratok hogy ne menjek messzire. Azaz volt vallási alap az ie 6.sz! Szóval nem most volt.

- Az hogy hogyan művelték, hol s mikor az más kérdés. A pusztában csak magában elmélkedhetett, gyakorolhatta az imákat, fohászkodhatott a mindenhatóhoz hogy tegyen valamit az érdekében. Nem tudott templomba menni, mert nem is volt a puszta közepén! A puszta ég volt, vagy a sátra.

- Ha sátrában a - jurtában - ha felnézet mit is látott? Ami az égen az a földön is!

- Miért is volt kereszt formályú a belső elrendezése a sátornak? Leolvashatsz mindent a képről.
Mivel őseink felvilágosult családcentrikusak voltak, s rendezett körülmények között, szabályokkal éltek! Nem volt szana-szét minden holmi a sátorban.
- Szóval szabályokkal tele világban éltek ahol a sátorból kilépve egy szabad világba lépet át, ahol ő dönthetett merre hová megy. Persze egy X területen.
S a szabálytudat a hadászatban is nagyon fontos volt! Mindenki azt csinálja ami a feladata! Ugye.

Kár túlgondolni. Csak az tűnik egyértelműnek, hogy ideológiai konfliktus nem nagyon volt a régi és az új közt. Mivel a kereszténység egy alaposan kidolgozott rendszer, így ez hiányozhatott a régiből.

Sajnos nem toljuk túl, mert ugye Ázsia, s Budhizmus után már jött a kereszténység, - a mi kereszténységünk - , s nem a Zsidó, illetve római kereszténység. A keresztutat, kőhalmok, áldozati oltárok, ligetek megsemmisítésre kerültek. Mindenkit betereltek az épített templomok falai közé-kötelező templomlátogatás. Ezt kellet elfogadnunk. Fizetni érte a mai napig! Ugye a papi tized!
Az ősi vallás is ki volt dolgozva sőt jobban is mint a mai kereszténység.

 

[Pogány]

Az a baj, hogy az egyetlen érdekelt fél, a saját magunk forrásanyagát két nagy pusztulási réteg, a tatárjárás és az oszmán hódítás elhamvasztotta. Talán a XI. században, szerzetesek, térítőpapok, történelmi feljegyzések és hatósági iratok részeként születtek feljegyzések a pogány magyarok hitéről, de nekünk csak könyvveretek maradtak belőle.

A nyugati barátaink pusztítottak el itt mindent.

 

[blogen]

A nyugati barátaink pusztítottak el itt mindent.

Hogy mi van?

 

[Pogány]

Hogy mi van?

Hát lássuk csak az 1686-os, 1702-es várrombolási rendeleteket, amik közben jelentős számban a Pilis barlangjait is berobbantották, ezért is van sok horpadt hegy. De ugye a királysírjaink sem tatár áldozatul estek.

 

[papajoe]

Nem volt semmilyen pogányüldözés. A XI. század során egy lassú, sokgenerációs folyamat volt az áttérés az eree vonatkozó kevés írott forrás és törvény alapján. Feltehetően azért, mert a honfoglalók magánvallása kevés ponton ütközött a nyilvánosan gyakorolt keresztény kultusszal. Egyszerű párhuzamosság lehetett ez az évszázad a mesék és babonák világába feloldódó régi hittel.

Persze....
Azért a párhuzamosság,meg a kevés ponton ütközés jegyében vajk sebtében az akkori natoval nekiesett a saját hadseregének,civiljeinek,majd megölette akit tudott az akkori tudósok,sámánok,javasok,stb közül,hirtelen egy zsidó nő lett az Istenanyánk,mert az jó.
Hagyjuk már.
Az apja megborult,vagy már őt is megbillentetteték,paktumot kötött az ördöggel,eladta neki a fiát, akinek már a nevét is elvették,teljesen átvették felette,s rajta keresztül a Magyarokon is az uralmat.
A kereszténység nem szakralitás, nincs köze egyik igaz istenhez sem,j még csak nem is isteni minőség,egy földönkívüli lény,akinek a sajátjai sem adtak mf kèszüléket,mert akkora tömeggyilkos, erőszakos, beteg állat,végül nem is akarták magukkal hazavinni,mikor megcipőztük őket, és alig bírtak lelépni,inkább adtak neki egy mf gépet,csak maradjon inkább, mert csak a bajt csinálta a saját fajában is.
Ez kb 3600 éves sztori,bábel tornya,órákon múlt,hogy elkészül, és utánuk megyünk, végleg kitakarítjuk őket a létezésből.
Majd a kis kancsó megbillentette Ábrámot,a többit tudjuk.

 

[Kim Philby]

Ha sátrában a - jurtában - ha felnézet mit is látott? Ami az égen az a földön is!

Nem véletlen az Árpád-kori kör alakú templomok sokasága. Így van a jurta, mongolul ger, a világmindenség földi leképezése, a kör, mint a legtökéletesebb sík időm, ami felett a félgömb, a jurta/ger az ég. A lakóhely mindig a világ közepe...a tündök a fény szimbóluma, a belé illeszkedő tartórudak a napsugarai. Egy teljes kozmológia, ha egyszer lehúznál legalább egy évet (a négy évszakot) rájönnél miről van szó. A hétköznapjaikat áthatotta a szakralitás, a természetfölötti. Áldás- áldozat. A kereszt mint a kör osztása (köroszt) jóval régebbi a kereszténységnél. A Föld szimbóluma.
De a szentség megtapasztalható a paraszti építészetben is, életvitelben is. Mindennek ideje, helye, módja van/volt. Csak a mi kifordult világunkban ez nehezen értelmezhető.

 

[blogen]

Nem véletlen az Árpád-kori kör alakú templomok sokasága.

Nem véletlen, német területről terjedt el. Aacheni mintára kör alakú kápolnával egybeépült fejedelmi, főúri palotáknál, fejedelmi udvarokban jelent meg, majd terjedt el vidéken is ezek mintájára. A német minta direkt német, dalmát és morva közvetítéssel egyszerre jutott el Magyarországra, mert e két utóbbi helyen szintén előttünk honosodott meg a körtemplomok építése. Az első magyarországi körtemplomok fejedelmi udvarokhoz kötődnek.

Az egésznek semmi köze, semmilyen korábbi magyar hagyományhoz, teljességgel idegen hatás.

Ezen kívül a magyarok négyzet alakú veremházakban éltek, mint a legtöbb erdőssztyeppei nép és nem jurtákban. A kisméretű, de teljesen négyzetes alakú falusi templomok elterjedése a gótikához köthető hazánkban, akkora viszont a falusi ház már rég nem a honfoglalók veremháza, amiből bármilyen régi szemléletet örökölhetek volna a XV. századi falusi templomépítők.

 

[Kim Philby]

Nem véletlen, német területről terjedt el. Aacheni mintára kör alakú kápolnával egybeépült fejedelmi, főúri palotáknál, fejedelmi udvarokban jelent meg, majd terjedt el vidéken is ezek mintájára. A német minta direkt német, dalmát és morva közvetítéssel egyszerre jutott el Magyarországra, mert e két utóbbi helyen szintén előttünk honosodott meg a körtemplomok építése. Az első magyarországi körtemplomok fejedelmi udvarokhoz kötődnek.

Az egésznek semmi köze, semmilyen korábbi magyar hagyományhoz, teljességgel idegen hatás.

Ezen kívül a magyarok négyzet alakú veremházakban éltek, mint a legtöbb erdőssztyeppei nép és nem jurtákban. A kisméretű, de teljesen négyzetes alakú falusi templomok elterjedése a gótikához köthető hazánkban, akkora viszont a falusi ház már rég nem a honfoglalók veremháza, amiből bármilyen régi szemléletet örökölhetek volna a XV. századi falusi templomépítők.

Nem érted az egészet. A jurta/ger a mobil szállás volt, az általad említett veremházak a letelepedett életmód következménye, nagyon helyesen, a föld hőjét hasznosítva. Párhuzamosan használhatták a kettőt.

A körtemplomok pedig rosszul tudod, közel-keleti, anatóliai, kaukázusi származásúak, persze egymástól külön is kialakulhatnak, de a magyar vonatkozása az mindenképp keleti eredetű. A Wiki meg marhaságot ír. Vajon a szentély/apszis miért félkör alakú? Ráadásul a kör mindig a legősibb formája a szent helyeknek...

 

[blogen]

Nem érted az egészet. A jurta/ger a mobil szállás volt, az általad említett veremházak a letelepedett életmód következménye, nagyon helyesen, a föld hőjét hasznosítva. Párhuzamosan használhatták a kettőt.

Mi mindig letelepedve éltünk, nincs bizonyíték arra, hogy a magyarok általánosan vagy egyáltalán használtak volna jurtát! Még az se bizonyított, hogy szállásváltás volt e egyáltalán a magyaroknál a Kárpát-medencében! Az egész országban egyetlen régészeti lelőhely van, ahol feltehetően jurtahelyet sikerült feltárni, az pedig a kunokhoz köthető Ferencszálláson.

A körtemplomok pedig rosszul tudod, közel-keleti, anatóliai, kaukázusi származásúak, persze egymástól külön is kialakulhatnak, de a magyar vonatkozása az mindenképp keleti eredetű. A Wiki meg marhaságot ír. Vajon a szentély/apszis miért félkör alakú? Ráadásul a kör mindig a legősibb formája a szent helyeknek...

Nagyon pontosan tudom, hogy a körtemplomok honnan származnak Magyarországon. Nem tegnap lett a kérdéskör feldolgozva a magyar művészettörténetben:

Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái

A magyarországi kezdetekről pedig Buzás Gergely: Középkori udvarház Abasáron

 

[Kim Philby]

Mi mindig letelepedve éltünk, nincs bizonyíték arra, hogy a magyarok általánosan vagy egyáltalán használtak volna jurtát! Még az se bizonyított, hogy szállásváltás volt e egyáltalán a magyaroknál a Kárpát-medencében!

A magyarságnak legkevesebb két rétege van. Az egyik akik letelepedve mindig is a Kárpát-medencében éltek, a másik rétege a folyamatosan visszatelepülő lovasnomád rokonnépek. Az egyik a kőkortól kezdve elterjedt egész Európában. Az is bizonyított, hogy egy homogén népességet/kultúrát alkottak. Másik része kelet felé terjeszkedett.

Nem tegnap lett a kérdéskör feldolgozva a magyar művészettörténetben:

Mondjuk nem tudom, hogy a tisztelt szerzők mennyire tájékozottak a bizánci építészet rejtelmeiben, de ezek szerint kevéssé. Még ugye a kaukázusiakról sincs fogalmuk.

Egyetemes magyar keresztény: A magyar körtemplomok eredete és történelmi társai a világban

Pedig a Bábel-tornyáról biztos hallottak. Az úgyszintén körtemlom...ja, Nimród építtette?

 

[blogen]

A magyarságnak legkevesebb két rétege van. Az egyik akik letelepedve mindig is a Kárpát-medencében éltek, a másik rétege a folyamatosan visszatelepülő lovasnomád rokonnépek. Az egyik a kőkortól kezdve elterjedt egész Európában. Az is bizonyított, hogy egy homogén népességet/kultúrát alkottak. Másik része kelet felé terjeszkedett.

Semmi ilyesmi nem létezett soha.

Mondjuk nem tudom, hogy a tisztelt szerzők mennyire tájékozottak a bizánci építészet rejtelmeiben, de ezek szerint kevéssé. Még ugye a kaukázusiakról sincs fogalmuk.

Minket nem érint, mert a korabeli nagyon is jellegzetes bizánci építészeti hatás nem a körtemplomokban nyilvánul meg. Azok teljes egészükben nyugati stílusúak és eredetűek is, jól eredeztethetően, minden lépésében az elterjedésüknek a honfoglalás előtt a térségben és utána nálunk is.

 

[Kim Philby]

Semmi ilyesmi nem létezett soha.

Minket nem érint, mert a korabeli nagyon is jellegzetes bizánci építészeti hatás nem a körtemplomokban nyilvánul meg. Azok teljes egészükben nyugati stílusúak és eredetűek is, jól eredeztethetően, minden lépésében az elterjedésüknek a honfoglalás előtt a térségben és utána nálunk is.

Tiszteletben tartom az álláspontodat, de az enyém is változatlan...

 

[Törppapa]

Nagyon pontosan tudom, hogy a körtemplomok honnan származnak Magyarországon. Nem tegnap lett a kérdéskör feldolgozva a magyar művészettörténetben:

A Minaretek meg szögletesek, tudjuk, hát persze! Meg a németek építették! Hát hogyne evidens!

- A Kaukázusban ősi körtemplom 12000 éves, igen német régész fedezte fel! Biztos ő építette!
- Mit is akartál mondani a német körtemplommal?

Stonehenge-eredeti-funkcioja Mivel ez is egy körtemplom! Ugye? Olvasd. Kelet -> Nyugat találkozási helye! Na de lehetne még sorolni rengeteg keletit is.

• Stonehenggel csak azt akartam bemutatni, hogy a keletiek vitték a tudásukat Nyugatra! Mikor arra jártunk éppen vadászni. S bizonyítékát hagyták vallásuknak, tudásuknak, gondolkodásra késztetve a nyugatot.
• Még mindig nem tudják miért épült a templom, vagy egyáltalán templom volt-e.

 

[blogen]

A Minaretek meg szögletesek, tudjuk, hát persze! Meg a németek építették! Hát hogyne evidens!

- A Kaukázusban ősi körtemplom 12000 éves, igen német régész fedezte fel! Biztos ő építette!
- Mit is akartál mondani a német körtemplommal?

Stonehenge-eredeti-funkcioja Mivel ez is egy körtemplom! Ugye? Olvasd. Kelet -> Nyugat találkozási helye! Na de lehetne még sorolni rengeteg keletit is.

• Stonehenggel csak azt akartam bemutatni, hogy a keletiek vitték a tudásukat Nyugatra! Mikor arra jártunk éppen vadászni. S bizonyítékát hagyták vallásuknak, tudásuknak, gondolkodásra késztetve a nyugatot.
• Még mindig nem tudják miért épült a templom, vagy egyáltalán templom volt-e.

Hogy jönnek ide őskori kultuszhelyek? Sehogy. Nincs semmilyen történelmi kapcsolat ezek között, hiányos műveltségű elmék hányják halomra az össze nem illő példákat és próbálnak valami posztmodern katyvaszt kikavarni mégzavarosabb ideológiáik megtámogatására.

A Kelet-Közép európai rotundák konkrét fejlődéstörténete egy jól datálható és értelmezhető, minden korabeli társadalmi és szellemfejlődésbe tökéletesen beleillő és legfőképp szoros időrendi sorrendben egymásra következő elemekből felépülő tényszerű eleme a művészettörténetnek.

 

[Törppapa]

Mégis lássuk hogy milyen buták is voltunk mi Szkíták, s hogy nem tudtunk csak legeltetni, s minden nyugatról került hozzánk! Ezért talán bemutatok egy Szkíta kincset ismét!

Ami bemutatja Ázsia népességét is, azon felül hogy az ábrázolás gyönyörű! Ugyanakkor kapcsolódik az általam feltett kereskedelmi útvonal + helyszínéhez is! Vagyis ugyanoda kel elhelyezni ezt a szkíta emléket.

- Talán azzal kezdeném hogy az idejét a Budhizmus korára tenném ie. 6.sz. S hogy mit is ábrázol?

Sok mindent lelehet olvasni az ábrázolásból, ki mire próbálja használni. Van aki ősi horoszkópként látja, van aki csak egy szép plakettnek. Én Ázsia népeinek bemutatására használom, ahogyan ők látták anno a világot. Ne keljen sokat írnom így a képre írtam mindent.

S kellemes karácsonyt mindenkinek!

 

[Törppapa]

A Kelet-Közép európai rotundák konkrét fejlődéstörténete egy jól datálható és értelmezhető, minden korabeli társadalmi és szellemfejlődésbe tökéletesen beleillő és legfőképp szoros időrendi sorrendben egymásra következő elemekből felépülő tényszerű eleme a művészettörténetnek.

Rotunda épület