"Elit alakulat", a karosi temetők elemzése
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
Nem tudod véletlenül a karosi koponyákon ( ha nem is mindegyiken)van jelképes, szakrális trepanáció (tehát nem orvosi)?"Elit alakulat", a karosi temetők elemzése
Mivel a honfoglaló koponyák metrikus és morfológiai elemzésével a magyarság keleti kapcsolatait Nyugat-Kazakisztánnál keletebbre nem látjuk, fontos mindazon kulturális szokások tanulmányozása is, amelyek a magyarságra specifikusan jellemzőek. A jelképes trepanáció egyértelműen ilyen szokás, a honfoglaló csontmaradványok 13%-nál figyelhető meg (Bernert és mtsai 2006, Bereczki és mtsai 2015). A Volga bal partján a Káma torkolattól délre 40 km-re Tankejevka lelőhely 9–11. századi koponyái hasonló arányban hordoznak jelképes trepanációt. A temető tárgyi anyaga szerint bolgár-török vagy ugor lehetett (Éry 1987/88). A honfoglaló magyarokkal biztosan kapcsolatba került népeknél is előfordul a trepanáció kisebb mértékben; előfordul például a késő avaroknál. Különösen értékes lelet a Tata Tóváros Homokbánya területéről másodlagos helyzetből előkerült égetett agyag síp, mérete kb 10 cm, a készítési technika szerint 8–12. századi eredetű. A táltos síp mongoloid arcú emberfej ábrázolása egyértelmű jelképes trepanációt hordoz a bregmapont mellett. A lelet egyetlen párhuzama Ulanbator mellől egy 7–8. századi türk fejedelmi sírból került elő (Kralovánszky 1966). A lelet azért fontos, mert rámutat a magyarság legkeletibb párhuzamaira. Továbbá arra, hogy a jelképes trepanáció a magyarság türk ágához köthető. Végül érthetővé válik, hogy miért a gazdagabb, turanid koponyákkal jól reprezentált honfoglaló temetőkből találunk nagyobb arányban jelképes trepanációt.
A három szomszédos karosi temető vizsgálatából az derült ki, hogy a három temető alapvetően – a kelet-ázsiai haplocsoportok tekintetében legalábbis – három különböző eredetű népességet, és így vélhetően három különböző etnikumot takar. „Meglepő módon a három szomszédos karosi temetőben a vezérek kivételével nem találtunk átfedő haplocsoportokat, vagyis a három temető népessége egymástól markánsan elkülönül. Az egyes karosi temetőkön belül vannak rokonok, de temetők között csak a vezérek lehettek testvérek.” (Nerapáczky 2017; valójában szórványos haplocsoport átfedések vannak a temetők között, de ez a lényegen nem változtat). Modellünk segítségével megmutatjuk, hogy a három karosi temető közül egyedül a legnépesebb, a Karos II temető esetén merül fel, hogy ugor elemeket tartalmazott. Ebbe a tendenciába illik az Urál vidéki, feltételezhetően magyarokhoz köthető (ún. „magyargyanús”) temetők vizsgálata is, ugyanis a 20 Uráltól nyugatra és a 14 Uráltól keletre fekvő temetőből származó minták vizsgálata azt mutatta, hogy a két csoport jelentősen eltér egymástól. Maradva az első honfoglaló archeogenetikai tanulmány kérdésfelvetésénél: az Urál keleti feléről származó minták között szignifikánsan nagyobb (35,0%) a kelet-eurázsiai eredetű haplocsoportok aránya (Csáky és mtsai 2017), mint akár a kárpát-medencei honfoglaló (11,8%) vagy az Urál nyugati oldaláról származó minták esetében (21,0%).
(PDF) Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán
PDF | On Jan 1, 2017, Endre Németh and others published Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán | Find, read and cite all the research you need on ResearchGate
www.researchgate.net
Bakker! Nagy köszönet a munkáért amit belefektettél! Simán szakdolgozat szintű. Üdv.Mivel a honfoglaló koponyák metrikus és morfológiai elemzésével a magyarság keleti kapcsolatait Nyugat-Kazakisztánnál keletebbre nem látjuk, fontos mindazon kulturális szokások tanulmányozása is, amelyek a magyarságra specifikusan jellemzőek. A jelképes trepanáció egyértelműen ilyen szokás, a honfoglaló csontmaradványok 13%-nál figyelhető meg (Bernert és mtsai 2006, Bereczki és mtsai 2015). A Volga bal partján a Káma torkolattól délre 40 km-re Tankejevka lelőhely 9–11. századi koponyái hasonló arányban hordoznak jelképes trepanációt. A temető tárgyi anyaga szerint bolgár-török vagy ugor lehetett (Éry 1987/88). A honfoglaló magyarokkal biztosan kapcsolatba került népeknél is előfordul a trepanáció kisebb mértékben; előfordul például a késő avaroknál. Különösen értékes lelet a Tata Tóváros Homokbánya területéről másodlagos helyzetből előkerült égetett agyag síp, mérete kb 10 cm, a készítési technika szerint 8–12. századi eredetű. A táltos síp mongoloid arcú emberfej ábrázolása egyértelmű jelképes trepanációt hordoz a bregmapont mellett. A lelet egyetlen párhuzama Ulanbator mellől egy 7–8. századi türk fejedelmi sírból került elő (Kralovánszky 1966). A lelet azért fontos, mert rámutat a magyarság legkeletibb párhuzamaira. Továbbá arra, hogy a jelképes trepanáció a magyarság türk ágához köthető. Végül érthetővé válik, hogy miért a gazdagabb, turanid koponyákkal jól reprezentált honfoglaló temetőkből találunk nagyobb arányban jelképes trepanációt.
A három szomszédos karosi temető vizsgálatából az derült ki, hogy a három temető alapvetően – a kelet-ázsiai haplocsoportok tekintetében legalábbis – három különböző eredetű népességet, és így vélhetően három különböző etnikumot takar. „Meglepő módon a három szomszédos karosi temetőben a vezérek kivételével nem találtunk átfedő haplocsoportokat, vagyis a három temető népessége egymástól markánsan elkülönül. Az egyes karosi temetőkön belül vannak rokonok, de temetők között csak a vezérek lehettek testvérek.” (Nerapáczky 2017; valójában szórványos haplocsoport átfedések vannak a temetők között, de ez a lényegen nem változtat). Modellünk segítségével megmutatjuk, hogy a három karosi temető közül egyedül a legnépesebb, a Karos II temető esetén merül fel, hogy ugor elemeket tartalmazott. Ebbe a tendenciába illik az Urál vidéki, feltételezhetően magyarokhoz köthető (ún. „magyargyanús”) temetők vizsgálata is, ugyanis a 20 Uráltól nyugatra és a 14 Uráltól keletre fekvő temetőből származó minták vizsgálata azt mutatta, hogy a két csoport jelentősen eltér egymástól. Maradva az első honfoglaló archeogenetikai tanulmány kérdésfelvetésénél: az Urál keleti feléről származó minták között szignifikánsan nagyobb (35,0%) a kelet-eurázsiai eredetű haplocsoportok aránya (Csáky és mtsai 2017), mint akár a kárpát-medencei honfoglaló (11,8%) vagy az Urál nyugati oldaláról származó minták esetében (21,0%).
(PDF) Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán
PDF | On Jan 1, 2017, Endre Németh and others published Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán | Find, read and cite all the research you need on ResearchGate
És milyen sokáig megmarad a trepanálás szokása. Utolsó trepanált koponya amit ismerünk az III. Béla királyunk koponyája. Még akkor ismerték és csinálták. Pedig bőven keresztényi idők.Mivel a honfoglaló koponyák metrikus és morfológiai elemzésével a magyarság keleti kapcsolatait Nyugat-Kazakisztánnál keletebbre nem látjuk, fontos mindazon kulturális szokások tanulmányozása is, amelyek a magyarságra specifikusan jellemzőek. A jelképes trepanáció egyértelműen ilyen szokás, a honfoglaló csontmaradványok 13%-nál figyelhető meg (Bernert és mtsai 2006, Bereczki és mtsai 2015). A Volga bal partján a Káma torkolattól délre 40 km-re Tankejevka lelőhely 9–11. századi koponyái hasonló arányban hordoznak jelképes trepanációt. A temető tárgyi anyaga szerint bolgár-török vagy ugor lehetett (Éry 1987/88). A honfoglaló magyarokkal biztosan kapcsolatba került népeknél is előfordul a trepanáció kisebb mértékben; előfordul például a késő avaroknál. Különösen értékes lelet a Tata Tóváros Homokbánya területéről másodlagos helyzetből előkerült égetett agyag síp, mérete kb 10 cm, a készítési technika szerint 8–12. századi eredetű. A táltos síp mongoloid arcú emberfej ábrázolása egyértelmű jelképes trepanációt hordoz a bregmapont mellett. A lelet egyetlen párhuzama Ulanbator mellől egy 7–8. századi türk fejedelmi sírból került elő (Kralovánszky 1966). A lelet azért fontos, mert rámutat a magyarság legkeletibb párhuzamaira. Továbbá arra, hogy a jelképes trepanáció a magyarság türk ágához köthető. Végül érthetővé válik, hogy miért a gazdagabb, turanid koponyákkal jól reprezentált honfoglaló temetőkből találunk nagyobb arányban jelképes trepanációt.
A három szomszédos karosi temető vizsgálatából az derült ki, hogy a három temető alapvetően – a kelet-ázsiai haplocsoportok tekintetében legalábbis – három különböző eredetű népességet, és így vélhetően három különböző etnikumot takar. „Meglepő módon a három szomszédos karosi temetőben a vezérek kivételével nem találtunk átfedő haplocsoportokat, vagyis a három temető népessége egymástól markánsan elkülönül. Az egyes karosi temetőkön belül vannak rokonok, de temetők között csak a vezérek lehettek testvérek.” (Nerapáczky 2017; valójában szórványos haplocsoport átfedések vannak a temetők között, de ez a lényegen nem változtat). Modellünk segítségével megmutatjuk, hogy a három karosi temető közül egyedül a legnépesebb, a Karos II temető esetén merül fel, hogy ugor elemeket tartalmazott. Ebbe a tendenciába illik az Urál vidéki, feltételezhetően magyarokhoz köthető (ún. „magyargyanús”) temetők vizsgálata is, ugyanis a 20 Uráltól nyugatra és a 14 Uráltól keletre fekvő temetőből származó minták vizsgálata azt mutatta, hogy a két csoport jelentősen eltér egymástól. Maradva az első honfoglaló archeogenetikai tanulmány kérdésfelvetésénél: az Urál keleti feléről származó minták között szignifikánsan nagyobb (35,0%) a kelet-eurázsiai eredetű haplocsoportok aránya (Csáky és mtsai 2017), mint akár a kárpát-medencei honfoglaló (11,8%) vagy az Urál nyugati oldaláról származó minták esetében (21,0%).
(PDF) Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán
PDF | On Jan 1, 2017, Endre Németh and others published Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk – Új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán | Find, read and cite all the research you need on ResearchGate
46 új anyai vonal vizsgálata az 1500 évvel ezelőtti Erdélyből a gepida korszakból a rangos Genes szakfolyóiratban! A Magyarságkutató Intézet kutatói nemzetközi együttműködésben tárják fel lépésről lépésre a népvándorláskori népességek genetikai hátterét. A kutatásnak köszönhetően immár össze lehet hasonlítani a 5-6 században itt temetkező népességek keletről vagy nyugatról származtak esetleg a megelőző korok Kárpát-medencében élő helybeli népesség leszármazottjai.
www.mdpi.com
Maternal Lineages of Gepids from Transylvania
According to the written historical sources, the Gepids were a Germanic tribe that settled in the Carpathian Basin during the Migration Period. They were allies of the Huns, and an independent Gepid Kingdom arose after the collapse of the Hun Empire. In this period, the Carpathian Basin was...
www.mdpi.com
Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére - ORIGO
Friss hÃrek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hÃrekkel szolgál olvasói számára.
www.origo.hu
Itt lehet elolvasni a szóban forgó cikket: https://www.cell.com/action/showPdf?pii=S0092-8674(22)00267-7Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére - ORIGO
Friss hÃrek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hÃrekkel szolgál olvasói számára.
Nem akar a HTK podcast leülni Neparáczkyval is esetleg ? rálehetne kérdezni arra fránya Hunyadi gén vizsgálat eredményre meg sok minden másra..
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is - jelentette be szerdán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.
Forrás: https://kuruc.info/r/2/242303/
Forrás: https://kuruc.info/r/2/242303/
Na, ezekre kíváncsi vagyok. Főleg a Hunyadiakra...
Talán nem üt el a sztyeppei civilizációtól, habár nem feltétlen történelem.
Egy könnyen elkészíthető italt szeretnék ajánlani, ez pedig a boza.
Magyarországon jelenleg kevésbé ismert ital, de nagyon egyszerű az elkészítése, nem jár sok munkával. Biztos nem fog mindenkinek tetszeni az íze, de végül is iható. Én tegnap-ma készítettem el.
Mi is a boza?
"A magyar boza szót nyelvészeink a kunoktól származtatják. Maga az ilyesféle sörkészítés a magyaroknál a kunok betelepülése előtt is elképzelhető. A boza szó legkorábbi emléke a nagyszentmiklósi kincs feliratain olvasható Kárpát-medencei rovásírással "wosad" alakban, amely az ősmagyar kori -d kicsinyítóképzőt hordozza. Megjegyzendő, hogy az ősmagyar korban nem volt a magyar nyelvben /v/ hang, a w betűvel történő átírás a zöngés bilabiális spiránst /β/ jelöli, ami leegyszerűsítve a /b/ és a /v/ közötti hang.
A bozát a közép-ázsiai törökök készítették elsőként a X. században, majd innen terjed tovább a Kaukázusra és a Balkánra. Fénykorát az Oszmán Birodalomban élte, amikor a boza készítése minden városban az alapvető tevékenységek közé tartozott. A XVI. századig mindenhol szabadon ihatták, de az ópium felhasználásával készített tatár boza miatt II. Szelim oszmán szultán betiltotta fogyasztását. Ő írta le először a bozának egy az albánok által készített, alkoholmentes, édes változatát." -Írja a wikipédia
"Neve a században bozaser formában is felbukkan. Fogyasztását Oláh Miklós (1536) a „Kunság” vidékéhez köti, ahol a boza nevű italt „a kunok kölesből és vízből saját eljárásuk szerint” készítik. Ugyanitt a 19. sz.-ban még ittak kukoricából erjesztett bozát. A boza keményítőtartalmú magvakból erjesztett italként Mo.-on ma már ismeretlen. A magyar boza szót nyelvészeink a kunból származtatják. Maga az ilyesféle sörkészítés a magyaroknál a kunok betelepülése előtt is elképzelhető. A boza, bozaser megjelöléseknek a borsodi, hevesi nyelvjárásokban máig élő ’megcsapolt csertölgy iható leve’ jelentése (viricselés) névátvitelen alapul." -Néprajzi lexikon
Illetve egy harmadik leírás:
"A kenyérsert kuruzslók, javasasszonyok, gyógyítók orvosságának is tekintették. Hittek benne, hogy rendszeres fogyasztása a hosszú élet titka. Mivel szénsavas, savanykás, valószínű, hogy mérsékletes fogyasztása jót tesz az emésztésnek. Tejsav tartalma szinte megegyezik a joghurtéval, így valószínűleg tényleg egészséges."
Talán többet írnak róla magyarul, mint ahányan főzik. Esetleg itt szokott főzni valaki bozát?
Én elsőnek egy egyszerű youtube-os receptet készítettem el, a legegyszerűbben beszerezhető, kukoricából. Természetesen lehet számos más gabonából készíteni, eredetileg értelemszerűen nem kukoricából, hanem pl. kölesből készítették; de nagyon sok változata van. Érdekes, hogy én először nem lisztet használtama recepthez, hanem darát -mert az volt itthon- de azzal nem sikerült. Ízre szénsavas, savanykás. Kezdetleges szűretlen sör. Alkoholtartalma alacsony, érzésre 2% körül lehet.
Én ezt a receptet készítettem el:
Egy könnyen elkészíthető italt szeretnék ajánlani, ez pedig a boza.
Magyarországon jelenleg kevésbé ismert ital, de nagyon egyszerű az elkészítése, nem jár sok munkával. Biztos nem fog mindenkinek tetszeni az íze, de végül is iható. Én tegnap-ma készítettem el.
Mi is a boza?
"A magyar boza szót nyelvészeink a kunoktól származtatják. Maga az ilyesféle sörkészítés a magyaroknál a kunok betelepülése előtt is elképzelhető. A boza szó legkorábbi emléke a nagyszentmiklósi kincs feliratain olvasható Kárpát-medencei rovásírással "wosad" alakban, amely az ősmagyar kori -d kicsinyítóképzőt hordozza. Megjegyzendő, hogy az ősmagyar korban nem volt a magyar nyelvben /v/ hang, a w betűvel történő átírás a zöngés bilabiális spiránst /β/ jelöli, ami leegyszerűsítve a /b/ és a /v/ közötti hang.
A bozát a közép-ázsiai törökök készítették elsőként a X. században, majd innen terjed tovább a Kaukázusra és a Balkánra. Fénykorát az Oszmán Birodalomban élte, amikor a boza készítése minden városban az alapvető tevékenységek közé tartozott. A XVI. századig mindenhol szabadon ihatták, de az ópium felhasználásával készített tatár boza miatt II. Szelim oszmán szultán betiltotta fogyasztását. Ő írta le először a bozának egy az albánok által készített, alkoholmentes, édes változatát." -Írja a wikipédia
"Neve a században bozaser formában is felbukkan. Fogyasztását Oláh Miklós (1536) a „Kunság” vidékéhez köti, ahol a boza nevű italt „a kunok kölesből és vízből saját eljárásuk szerint” készítik. Ugyanitt a 19. sz.-ban még ittak kukoricából erjesztett bozát. A boza keményítőtartalmú magvakból erjesztett italként Mo.-on ma már ismeretlen. A magyar boza szót nyelvészeink a kunból származtatják. Maga az ilyesféle sörkészítés a magyaroknál a kunok betelepülése előtt is elképzelhető. A boza, bozaser megjelöléseknek a borsodi, hevesi nyelvjárásokban máig élő ’megcsapolt csertölgy iható leve’ jelentése (viricselés) névátvitelen alapul." -Néprajzi lexikon
Illetve egy harmadik leírás:
"A kenyérsert kuruzslók, javasasszonyok, gyógyítók orvosságának is tekintették. Hittek benne, hogy rendszeres fogyasztása a hosszú élet titka. Mivel szénsavas, savanykás, valószínű, hogy mérsékletes fogyasztása jót tesz az emésztésnek. Tejsav tartalma szinte megegyezik a joghurtéval, így valószínűleg tényleg egészséges."
Talán többet írnak róla magyarul, mint ahányan főzik. Esetleg itt szokott főzni valaki bozát?
Én elsőnek egy egyszerű youtube-os receptet készítettem el, a legegyszerűbben beszerezhető, kukoricából. Természetesen lehet számos más gabonából készíteni, eredetileg értelemszerűen nem kukoricából, hanem pl. kölesből készítették; de nagyon sok változata van. Érdekes, hogy én először nem lisztet használtama recepthez, hanem darát -mert az volt itthon- de azzal nem sikerült. Ízre szénsavas, savanykás. Kezdetleges szűretlen sör. Alkoholtartalma alacsony, érzésre 2% körül lehet.
Én ezt a receptet készítettem el:
Május 14én 9 órától nyílt nap és kézműves találkozó Újszkítiában.