Igen, az úgy megy, csak abba az irányba kellett volna próbálkozni. A török is választhatott volna, hogy még egy országon és hadseregen keresztűl kell-e verekednie magát mire Bécsbe ér, ráadásul olyanon, amivel régen is meggyűlt a baja ha háborúról volt szó, vagy pedig megy a kisebb ellenállás fele, fizet útdíjat s szabadon átvonulhat egy szakaszon.
Nem kell 150 évet várni, most is láthatod, hogy minden egyesség és a nyugat kérésére tett Magyarország számára káros egyezmény meg lépést jelenleg is azzal hálálják, hogy hátbaszúrnak már másnap. 9 szankciós csomagot szavazott meg Magyarország, közös hitelbe beszállt, fizeti a saját részét, és még most is a pénzinek egy része be van fagyasztva.
Az meg aztán kurvajól működött, hogy Magyarország lakossága és gazdasága csak fogyott olyan háborúk miatt, amik elsősorban nem Magyarország ellen indultak, csak valahogy túl kellett jutni rajta nyugat fele. A fizetség meg a szokásos volt beleértve a mai napig, meglopás, elnyomás, zsarolás, kizsákmányolás, hátbaszúrás. Kb akármilyen random terv jobb lett volna ennél.
Mennyi minden is történt addig? Vagy akkor kezdődött a történelem mert így akkor ennyire szűkítve kényelmes az alátámasztás?
Mondtam már neked, ne szelektálj a történelmi események között. A törökkel Nagy Lajos király óta (XIV. sz.) álltunk hadban. A XVI. sz-ra, a Török birodalommal határos magyar királyság vált a török elsőszámú ellenfelévé, aminek társadalmi és gazdasági rendszerét a mohácsi csatáig már 150 éve szisztematikusan pusztították. A mohácsi csatáig letérdeltették, kivéreztették a gazdaságot, ezért ott, mindent egy lapra kellett feltenni. Az eredmény ismert.... Nem is tudom mi alapján állítod, hogy a török támadás nem ellenünk, hanem a tőlünk nyugatabbra eső országok ellen irányult???
Miért is kellett ezt nekünk?
Arra gondoltam, hogy olvasgatsz a belinkelt PDF-ben és eljutsz arra a következtetésre, hogyha mondjuk a vágyott nyugatod frank magaskultúrája nem lepacsizik a törökökkel, hanem ugyanazzal az elánnal esetleg segít, akkor még lehetne az is, hogy nem rühelljük őket mint a szart, de ugye sajnos nem sikerült nekik, miképp a választottak egyetlen odarohadt törzsének sem, hogy a kis királyságocskáik ne patkányok legyenek.
Nekem nem kell ilyet olcasnon ahhoz, hogy tudjam, csak a franciak pacsiztak le a torokkel....Ok is azert, mert hadat viseltek a Habsburgok ellen....
Természetesen ez egyedi elszigetelt eset, semmilyen hatást nem gyakorolt a hazánkra. Sőt köszönjük meg két térdelő szopás között, hogy elviselhettük a tetteik következményét, hiszen ha ők pacsiznak le a törökkel, az nyugati és nemes, míg ha mi tettük volna, az felháborító.
hagyjuk már ezt, miért kell ennyire lenézni az országot?
Ne orjongj, pld a Nemes Birodalom es a Habsburg Birodalom nem pacsizott le a torokokkel, sot felszabaditottak bennunket a torok iga alol...Természetesen ez egyedi elszigetelt eset, semmilyen hatást nem gyakorolt a hazánkra. Sőt köszönjük meg két térdelő szopás között, hogy elviselhettük a tetteik következményét, hiszen ha ők pacsiznak le a törökkel, az nyugati és nemes, míg ha mi tettük volna, az felháborító.
Ó, csak előtte belelöktek a hódítási kísérleteikkel, a fejünk feletti egyezségekkel, azzal, hogy ahányszor ránk támadtak a korban bármikor, ezek a retkek hátbatámadtak egyből, majd a nagy felszabadítás után felrobbantották a védelmi rendszereinket, több körben kivitelezve, a történelmi emlékehyleink jó részét, kolostorokat, a Pálos rend rejtett helyeit, barlangokat, eltörölve az önazonossághz tartozó emlékek jó részét, a mai főváros Buda várából büszkén lenéző Savoyai főherceg Budát bázisnak használva népírtó hadjáratokat vezetett a pesti oldalra, a teljes magyar nemességnek kellett az osztrákokhoz fordulni, hogy az leállítsa, a megölt magyarok helyére nahát, mint mindig, svábokat telepítettek. Köszönjük. Megint térdre ereszkedne egypár remegő lábú rajongó társunk szopni.
És aztán milyen remekül sikerült nekik nem patkánynak lenni, sokat fejlődtek. Ja nem, maradt minden a régiben.Ha hallottal a paviai csatarol, akkor tudod, hogy I. Ferenc francia kiralyt megalazo modon legyoztek a Habsburgok. A francia kiraly idolegesen fogsagva is esett.... Innen nezve nem meglepo, hogy ezek utan, kilepve a kereszteny kiralysagok kozossegebol, a torokkel cimboralt....Természetesen ez egyedi elszigetelt eset, semmilyen hatást nem gyakorolt a hazánkra. Sőt köszönjük meg két térdelő szopás között, hogy elviselhettük a tetteik következményét, hiszen ha ők pacsiznak le a törökkel, az nyugati és nemes, míg ha mi tettük volna, az felháborító.
 | Bővebben: Váradi béke |
Az isztambuli béke[szerkesztés]
1533. június 22-én megkötötték a várva várt békét Szulejmán és a Habsburg fivérek között. A szultán gyermekeivé fogadta Ferdinándot és Habsburg Máriát, elfogadta Ferdinánd magyarországi területszerzését, de utóbbinak az általa birtokolt magyar területekért évi 30 ezer aranyat kellett fizetnie, s a Porta nyomására el kellett ismernie Szapolyai Jánost Magyarország királyaként.
A békekötést a Habsburg-hű magyarok nagy felháborodással fogadták. Nyilvánvalóvá vált, hogy Ferdinánd a bátyja, V. Károly pénzügyi és fegyveres támogatása nélkül nem képes támadó háborút indítani a török ellen. V. Károly számára a magyar háború ügye sokadlagos volt a francia királlyal való rivalizálás, a protestantizmus terjedése, a Német-római Birodalom belső problémái vagy akár a mediterráneumi hadszíntér mellett.
A váradi béke[szerkesztés]
Ferdinánd és János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így 1538. február 24-én Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész Szapolyaié, a nyugati Ferdinándé. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Szapolyai ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta ezt a szerződést. A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha esetleg Jánosnak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás mindkét fél miatt titkos volt, ugyanis ez sem Szulejmán szultánnak, sem V. Károlynak nem tetszett volna.
Bővebben: Váradi béke
Ferdinánd azonban mindenről tájékoztatta Szulejmánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves Szapolyai János meghiúsította Ferdinánd terveit: feleségül vette Izabellát, a lengyel királylányt, majd fiuk született, de ez a frigy nem sokáig tartott; 1540-ben János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, Jánost juttatja a trónra.[12] György barát nagyon ügyes politikus volt. Állítólag Ferdinánd egyszer úgy nyilatkozott róla, hogy neki mindene megvan, ami Szapolyai Jánosnak, csak „azt a barátot”, azt irigyelte tőle.
Ferdinánd sereggel jött azért, amit szépen nem adtak neki. Az 1541-es budai ostromot szintén Roggendorf vezette, 30 000 német zsoldos vonult a csecsemő király ellen.
Azt nem ertem, miert linkelsz be komplett szocikkeket minden magyarazat nelkul? Nem ertem, mit szeretnel ezzel mondani?Az isztambuli béke[szerkesztés]
1533. június 22-én megkötötték a várva várt békét Szulejmán és a Habsburg fivérek között. A szultán gyermekeivé fogadta Ferdinándot és Habsburg Máriát, elfogadta Ferdinánd magyarországi területszerzését, de utóbbinak az általa birtokolt magyar területekért évi 30 ezer aranyat kellett fizetnie, s a Porta nyomására el kellett ismernie Szapolyai Jánost Magyarország királyaként.
A békekötést a Habsburg-hű magyarok nagy felháborodással fogadták. Nyilvánvalóvá vált, hogy Ferdinánd a bátyja, V. Károly pénzügyi és fegyveres támogatása nélkül nem képes támadó háborút indítani a török ellen. V. Károly számára a magyar háború ügye sokadlagos volt a francia királlyal való rivalizálás, a protestantizmus terjedése, a Német-római Birodalom belső problémái vagy akár a mediterráneumi hadszíntér mellett.
A váradi béke[szerkesztés]
Ferdinánd és János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így 1538. február 24-én Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész Szapolyaié, a nyugati Ferdinándé. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Szapolyai ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta ezt a szerződést. A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha esetleg Jánosnak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás mindkét fél miatt titkos volt, ugyanis ez sem Szulejmán szultánnak, sem V. Károlynak nem tetszett volna.
Bővebben: Váradi béke
Ferdinánd azonban mindenről tájékoztatta Szulejmánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves Szapolyai János meghiúsította Ferdinánd terveit: feleségül vette Izabellát, a lengyel királylányt, majd fiuk született, de ez a frigy nem sokáig tartott; 1540-ben János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, Jánost juttatja a trónra.[12] György barát nagyon ügyes politikus volt. Állítólag Ferdinánd egyszer úgy nyilatkozott róla, hogy neki mindene megvan, ami Szapolyai Jánosnak, csak „azt a barátot”, azt irigyelte tőle.
Ferdinánd sereggel jött azért, amit szépen nem adtak neki. Az 1541-es budai ostromot szintén Roggendorf vezette, 30 000 német zsoldos vonult a csecsemő király ellen.
Végülis csak kiemeltem az érdekes részt, hiszen állítottad, hogy fraternizálás csak frank részről volt, tőlük aztán érthető is, miközben persze szopod a nyugatot rendületlenül és ostorozod azokat, akik itthon az utólagos tudással tán pont ezen nyugatra mentek volna rá.
