Magyar történelem

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
  • Tetszik
Reactions: Nber and Kim Philby
40-50% hozam
Talicskán toltuk ki a pénzt.
Nem tudtuk hova elrejteni a könyvekben.

Időzítve, de az egész kötelező:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Ramzana
Arad emlékére
A díszmenet

Megállt a hóhér " szalutált,
letelt a szörnyű óra"
Némán merednek a szemek
a hosszú sor bitóra.
Arad felett holló repül
és döbbent iszonyat,
borzongva áll az ezredes
s a hű császári had"

Nincsen egy hang, egy rezdülés,
csak dermedt rémület,
Aulich lábánál sír a pap,
mint megvert kisgyerek"

Sarkonfordul az ezredes,
recseg parancsszava:
"A batalion bevonul,
irány: a laktanya!
Okuljon tiszt és közlegény;
íme kilenc bitó,
emígy bűnhődik " értitek? "
mindegyik lázadó!"

Kengyelbe lép, lovára száll,
elvágtat, mint a szél
s nyomában vezényszó üvölt
s dobok pergése kél.
Négy század morva gyalogos
némán továbbvonul,
a "lázadók" oly csendesek,
csak függnek szótlanul"

Két század áll még csendesen,
az indulásra várva
és nézi, hogyan leng, libeg
hős Damjanich szakálla.
De szó riad és kard süvít
s a két század is dobban
s két század lengyel regruta
megindul hosszú sorban.

Se kürt, se dob, se szó, se hang,
a fejek földre szegve,
sohse volt még ily gyászos had
a császári seregbe!
De lám, hogy íme odaér
a bitósor elébe,
kifeszül minden puskaszíj
a lengyelek kezébe,
kifeszül minden szál derék
s mintha parancs lett volna:
úgy lendül jobbra minden arc
s néz a bitófa-sorra.
És döngve megdobban a föld,
mintha pöröllyel vágnák,
négyszáz bakancs dübörgeti
az őszi tarló hátát!

Hőkölnek mind a tiszt urak,
de egy se szól egy szót se
be jó is, hogy az ezredes
már elment, mily szerencse!

S a tiszt urak, őrmesterek,
dobosok, trombitások
épp úgy verik a talpukat,
akár a köz-subások.

Döngő léptekkel úgy megyen
a néma díszmenet,
hogy aki látja, felzokog
s az arcán könny pereg.
Se kürt, se dob, se szó, se hang
a dérütött juhszélen,
csak mintha" a holt Damjanich
bókolgatna a szélben"

Se kürt" se dob" se szó" se hang"
S a kétszáz regruta
úgy veri ott a defilét,
hogy nézni is csuda.
Szájuk remeg, szemükbe könny,
arcuk halotti sápadt,
de ilyen díszes parádét
még császárnak se vágtak!
Somogyváry Gyula
 
Ide rakom, mert több minden is van benne, nem lehet egy országra ráhúzni. Nem tudom a beszélgetés tartalmából mennyi az igaz, vagy nem igaz. Több érdekesség is van benne, amiért beraktam. Hazánkat illetően is. Pld., egy román atomfegyver léte, amit a kínaiaktól vettek és Paksra volt irányítva. Illetve szó esik egy hazánk elleni VSZ koalíciós támadás lehetőségéről is 1989-ben, amit a románok szerettek volna nyélbe ütni. Meg sok egyéb, érdemes megnézni, de tényleg nem tudnám eldönteni mi is igaz belőle.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
"....
Az, hogy a SZER (illetve más nyugati adók) soha nem ígértek fegyveres segítséget a felkelőknek, ténykérdés. Kérdés azonban az, hogy az üzenetei lehettek-e annyira kétértelműek, hogy a hallgatók egy része félreérthette ilyen értelemben az adásokat?
....
Az ügyben a forradalom után több egymástól független vizsgálat is indult. Az egyiket maga a SZER szerkesztősége vezette, egy másikat pedig Konrad Adenauer német kancellár megbízásából a német külügyminisztérium. Utóbbi az adások pontos kielemzése érdekében 1956 végén bekérte a 24 órában rögzített adásszalagokat. Azt, amit fontosnak ítéltek, németre is lefordítottak, majd a szalagokat visszaküldték a SZER-nek. A vizsgálat a rádiót felmentette a vádak alól.

Ugyanerre jutott a SZER belső vizsgálata is. A több százból összesen három adást találtak, amelyben katonai tanácsok hangzottak el, és egyet, amely nyugati segítségnyújtást sugallt. A SZER belső vizsgálata számos hibát tárt fel, amikor a müncheni szerkesztőség eltért a szervezet New York-i irányelveitől, azonban a felkelők hitegetése fegyveres beavatkozással nem tartozott ezek közé. Ugyanerre jutott a CIA belső vizsgálata is. Allen Dulles, a CIA igazgatója így foglalta össze a vizsgálat tanulságait: „Három magyarul beszélő alkalmazottunk hallgatta végig az 1956. október 23. és november 4. között elhangzott adások felvételeit. Véleményük szerint a Szabad Európa Rádió nem biztatta a magyarságot a forradalom kirobbantására, és nem ígértek nyugati katonai beavatkozást sem.”
....
Maga a SZER egyébként már 1951-ben egyértelmű utasítást kapott arra, hogy mit és hogyan közölhet hallgatóival. Ez így hangzott: „A műsorkészítőket figyelmeztetni kell arra, hogy természetes indulataiknak ellenállva ne keltsenek honfitársaikban hiú reményt azáltal, hogy nyugati katonai beavatkozást helyeznek kilátásba. Ilyenfajta remények felélesztése nemcsak, hogy nagyon rossz szolgálatot tenne hallgatóságuknak, de tökéletesen félreértelmezné a nyugati hatalmak jelenlegi politikáját. Ilyen megnyilatkozások nem hangozhatnak el a Szabad Európa Rádióban.”

Az igaz, hogy a SZER sok szakmai hibát elkövetett a forradalom napjai alatt és a november 4-i szovjet invázió után. Adásaiban például nem szögezte egyértelműen le azt, hogy a nyugati világ semmilyen támogatást sem fog tudni nyújtani a forradalmároknak – igaz, ennek ellenkezőjét sem állította. Az adások hangulatát elvileg Szakmáry Károly politikai kommentátor 1956. november 4-i nyilatkozata volt hivatott tükrözni. Ez pedig úgy szólt, hogy „Nem illenék, hogy tanácsokat adjunk ezekben a súlyos történelmi órákban. Csak azt mondhatjuk: Ti vívtátok ki a szabadságharc világraszóló győzelmét, Ti őrködtetek a nemzeti forradalom tisztaságán, Ti szerveztétek a nemzeti és munkástanácsokat, a nemzetőrséget, Ti tudjátok most legjobban, mit kell tenni és hová kell állni. Ti tudjátok, hol a helyetek!”

A SZER több száz órás műsorfolyamából egyetlen olyan megnyilatkozás ismert, amit egy esetleges nyugati katonai segítség lehetőségeként lehetett értelmezni. 1956. november 4-én az aznap megjelenő londoni Observer egy cikkének sajtószemléjében Thury Zoltán szerkesztő felolvasta azt a mondatot, amely szerint „elkerülhetetlenül nyomás nehezedik az Egyesült Államok kormányzatára, hogy katonai segítséget küldjön a szabadságharcosoknak”, majd ezt így kommentálta: „Londoni, párizsi, amerikai és egyéb nyugati beszámolók szerint a világ reakciója a magyar eseményekre minden elképzelhetőt felülmúl.” Ezért a kommentárért a későbbiekben Thuryt elbocsátották – figyelembe kell azonban venni, hogy ez az egyetlen olyan mondat, amit egyáltalán úgy lehetett értelmezni, mint egy esetleges nyugati katonai segítségnyújtást.
.... "
 
Tisztelet a hősöknek.
Az a gond, hogy Kossuth nem hozott létre az illegalitásba vonult, szökevény katonatisztekből, meg civil értelmiségiekből egy ellenálló magyar kormányt londonban, vagy párizsban, hogy amint lehetőség nyílik, léphessenek. A magyaroknak óriási respektjük volt 1848 után, és a nyugati támogatás is meg lett volna, hacsak nem történik kiegyezés.. Amúgy a kiegyezés után történt a legnagyobb mulasztás. Nem volt nyugaton önálló magyar érdekképviselet, sem Kossuth féle illegális kormány, ami tarthatta volna a frontot, és nem vették volna le rolunk a kezüket nyugaton... Ugyanis ez történt, kollektíve lemondtak rólunk. És persze ebbe a vákumba érkeztek meg a környező népek képviselői, akik területrabló céljaiknak megfelelően hazudoztak össze-vissza mindent rólunk a magyarokról.. Csakhogy ellenérv, vagy más magyar hang nem volt, hiszen nem voltunk ott.. Ez is az egyik oka trianonnak, azon kívül, hogy vesztes oldalon voltunk egy széteső birodalom gyengébbik és gyűlölt részei..
 
Tisztelet a hősöknek.
Az a gond, hogy Kossuth nem hozott létre az illegalitásba vonult, szökevény katonatisztekből, meg civil értelmiségiekből egy ellenálló magyar kormányt londonban, vagy párizsban, hogy amint lehetőség nyílik, léphessenek. A magyaroknak óriási respektjük volt 1848 után, és a nyugati támogatás is meg lett volna, hacsak nem történik kiegyezés.. Amúgy a kiegyezés után történt a legnagyobb mulasztás. Nem volt nyugaton önálló magyar érdekképviselet, sem Kossuth féle illegális kormány, ami tarthatta volna a frontot, és nem vették volna le rolunk a kezüket nyugaton... Ugyanis ez történt, kollektíve lemondtak rólunk. És persze ebbe a vákumba érkeztek meg a környező népek képviselői, akik területrabló céljaiknak megfelelően hazudoztak össze-vissza mindent rólunk a magyarokról.. Csakhogy ellenérv, vagy más magyar hang nem volt, hiszen nem voltunk ott.. Ez is az egyik oka trianonnak, azon kívül, hogy vesztes oldalon voltunk egy széteső birodalom gyengébbik és gyűlölt részei..
Mivel a forradalmi kormányban is hatalmas nézeteltérések voltak, így nehéz lett volna. Pedig végighaknizta nyugatot, hogy önérdekből, vagy a magyar ügy érdekében, hát az sokaknál kérdés.
Amúgy voltak próbálkozások, pl.: az olasz egyesítési harcok idején. De nem sok sikerrel.
A nyugatot akkor sem nagyon érdekelte a magyarok sorsa, lehet, hogy akkor nagyobb érdek volt még a Habsburg birodalom megtartása érdekében és aztán a nemzetiségi képviselőket is csakis saját célból karolták fel.
 
Nem magyar történelem de itt találták nálunk. 3000 éves

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Folytatás.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: migfun
 
  • Tetszik
Reactions: sixtus and Venom85
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
GZdJTmiWMAAyKUu

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Szomorú
Reactions: antigonosz
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.