Hagyjuk már ezt, nem szabadságharc volt az csak felkelés. A Habsburg abszolutizmus egy előrelépés volt a korábbi rendi monarchiához képest. Sajnos a rendeknek még így is maradt ereje blokkolni a jobbágyfelszabadítást.
Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
Hagyjuk már ezt, nem szabadságharc volt az csak felkelés. A Habsburg abszolutizmus egy előrelépés volt a korábbi rendi monarchiához képest. Sajnos a rendeknek még így is maradt ereje blokkolni a jobbágyfelszabadítást.
Hát ez mondjuk elég érdekes dolog. Óriási pusztítást az okozott a török megszállásnál, hogy csak félig foglaltak el minket és az állandó frontvonal miatt állandó csatatér lett a magyar terület. Van olyan vélemény, hogy akkor is jobban jártunk volna, ha teljesen elfoglal minket a török. Vagyis vagy egyáltalán ne foglaltak volna el területet, vagy a teljeset. És hogy a félig elfoglalás volt a legrosszabb.
Erdély példája mutatja hogy nem jártunk volna jobban. akkor jártunk volna jobban ha anno nem egy Jagello, hanem egy Habsburg királyt választanak "nemeseink". Neki lett volna pénze a déli végvári rendszer megtartására, és jó eséllyel Buda lett volna a birodalmi központ.
Erdély példáján mire gondolsz?
Egyébként az is eszembe jutott még, hogy a török megszállás okozta állandó hadszíntér miatt ürült ki Mo egy része, ahová utána más nemzetiségeket telepítettek, ami elősegítette Trianont.
P
Pogány
Guest
Az ugye megvan, hogy a legnagyobb pusztítás, a legtöbb elnéptelenedett falu a török kiűzésekor valósult meg? A magyarság, ha nem is épségben, de egészen addig mindig meg tudott maradni és legtöbb esetben újjá építeni a falvakat és belakni a tájat.
A főuraktól meg azért kellett megszabadulni, hogy a saját embereiket jutalmazzák ezzel kettős-hármas célt szolgálva.
Úgyhogy elég nagy kérdés, hogy ebben maguk a H-ok mennyire játszottak szerepet.
Nem. Addigra minden elpusztult. Gyakorlatilag minimális magyar civil veszteséggel járt a török kiűzése, mert nem voltak már magyarok.
Szulejmán népirtó hadjárata és a tizenöt éves háború volt a két legnagyobb pusztítás.
Valóban hosszabb és több összetevős folyamat volt, ahol a törökök mellett a keresztyén hadak és a betegségek, éhínségek is szedték az áldozatot.
Az akkori hadviselés népirtó volt, nem csak a török, hanem a miénk is. Amikor Szapolyani vagy bármelyik erdélyi vajda, horvát bán, temesi ispán betört a török területekre ugyanúgy nem kímélték a lakosságot ahogy a törökök sem, csak nyilvánvaló okokból, nem volt annyi lehetőségük a civil lakosság gyilkolászására mint a töröknek a Magyar királyság területén.
Ez is ékes példájaannak amit mondani szoktam. A Néphadsereg nem harcra készült, hanem a harcképesség látszatának fenntartására. Kádárék hazárdíroztak,hogy úgy sem kell háborúzni szóval minek is költsenek rá és bejött nekik.
Kádár az 1957-es hatalomrajutásától kezdve jóformán halálosan rettegett egy újabb 56-tól, vagy, hogy a szovjetek bizalmát elveszítve leviszik őt a pályáról.
E két dologtól egyszerre.
Ezért - elkerülendő az újabb 56-ot - igyekezett jólétet kreálni egy totál forráshiányos és permmanensen kölcsönökből élő gazdasággal, miközben a szovjetek folyamatosan presszurálták, hogy a VSz integritás érdekében vegyen meg mindent, építsen föl mindent.
A Magyar Néphadsereg össz-létszáma egy évvel a forradalom után, 1957-ben csupán 50 ezer fő volt.
Egy olyan forradalom után, amit egy olyan általános elégedetlenség robbantott ki, amit a Rákosi-féle eröltetett haderőfejlesztés nyomán létrejött élelmiszerhiány okozott.
1956 november elsején a szovjetek elrabolják Kádárt, 4-én leverik a forradalmat, 7-én bejelentik Kádárt.
Akire rábízzák a tisztogatást, de úgy, hogy végig tudatják vele, neki is a vádlottak padján a helye a Nagy Imre-kormányban betöltött szerepe miatt.
Ez az ember tehát ideális fogott karakter volt ahhoz, hogy a szovjetek nagy álmát, a magyar mezőgazdaság kolhozosítását a TSz-ek révén végrehajtassák.
És Kádár nem mert ellenkezni.
Ennek nyomán 62-63-ra akkora lett az elvándorlás az agráriumból, hogy újra gabonahiány alakult ki Magyarországon.
Egy mezőgazdasági országban!
Gabonát kellett szerezni, mert a parasztok elmentek a városokba, bányásznak, kohásznak, az első lakótelepek építkezéseire.
Az 1957-ben kapott szocialista pénzügyi kölcsönt vissza kellett fizetni.
Pénzünk nem volt.
A szovjetektől kértünk gabonát, de nekik se volt.
Az amerikaiaktól kértünk, de ők csak dollárért adtak, nekünk az se volt.
Rövid lejáratú kölcsönökért adtak csak.
Erre a szovjetek 1964-ben jöttek azzal, hogy a 62-es kubai rakétaválság nyomán minden VSz-tagállamban erőteljes fegyverkezésbe kellett kezdeni.
Miközben idehaza súlyos emberhiány alakult ki a mezőgazdaságban, a szovjet elvárta, hogy a Magyar Néphadsereg az 1965-70 közötti Ötéves Terv keretében érje el a 122 ezer fős létszámot.
Ezzel együtt a nevezett időszakra a magyar fél invesztáljon 57 milliárd forintot a haderő fejlesztésére.
Tehát 1965 és 70 között kellett volna elkölteni 57 milliárdot úgy, hogy az 1964-es nettó hazai össztermék 152 milliárd forint volt. Ennek a teljes éves népgazdasági bevételnek mintegy bő egyharmadát kellett volna az azt követő öt évben csak a haderőre eltapsolni.
Mintha ma azt mondanánk, hogy a Magyar Honvédségre az elkövetkező öt évben az idei GDP 35%-át költjük el!
Ezért akarta Kádár 1968-tól kezdve bevezetni az Új Gazdasági Mechanizmust.
Aztán a hetvenes évektől kezdve, pont a szovjetek által elkaszált ÚGM helyére jöttek a nyugati hitelek, melyek kamatai a nyolcvanas évekre a felvett tőke ből két és félszerese lett, majd 1986-tól kezdve a sanszosan szándékos olajár esés (ejtés) nyomán bezuhant a magyar-szovjet árucsere kereskedelem és keletkezett egy 1.9 milliárd dolláros, végül 1990-ben 1.6 milliárdon fixált szovjet államadósság.
Nekünk meg egy sokkal-sokkal nagyobb magyar a nyugatiak felé.
Egyszerűen a Magyar Néphadsereg ezek alapján leginkább egy "minimalista projekt" volt.
Bocsánat, nem tudok szàmolni, nem a két és félszerese, hanem 15-szöröse!
Ezektől függetlenül azért lehetett volna úgy is csinálni, hogy a ráköltött oénzből ne csak mutatóban jusson harcérték.
Itt valami nagyon nem stimmel, ugyanis:
Egyrészt a termelés volumene nem zuhant be, hanem csak eltolódás volt a búzáról a kukorica irányába (párhuzamosan a sertéstartás intenzív növekedésével), másrészt pont a hatvanas években kezdődött a termésátlagok drasztikus növekedése, ami mutatta, hogy nem okozott törést munkaerőhiány a megzőgazdaságban, míg élelmiszerimportra az ötvenes évek legelejétől szorult rá az ország, még a Rákosi-korszakban kezdődött a nagyvolumenű behozatal, ami alapvetően elhibázott exportpolitika következménye volt!
Őszirózsák télen...
telex.hu
Amikor zsidó katonák védték a rendet Magyarországon
Az 1918-as őszirózsás forradalom idején felbomlott a rend, az országon erőszakhullám söpört végig, amelynek leginkább a zsidók voltak az elszenvedői. Mivel a kormány nem volt képes úrrá lenni a helyzeten, a cionisták önvédelmi karhatalmi alakulatot hoztak létre, amely mindaddig példa nélkül állt...