Magyar történelem

[krisss]

Ők nem kiugrottak, hanem megfordultak.

Mármint amit mi is akartunk?
Mivel a kiugrás oldalváltással is járt volna.

 

[zsolti]

Mármint amit mi is akartunk?
Mivel a kiugrás oldalváltással is járt volna.

Onnan kezdődnek a bajok, hogy nálunk még mindig az a narratíva megy hogy röhögünk a románokon hogy mekkora árulók mert nekünk más vigasz nem maradt csak ez - nekünk is azt kellett volna, meg is próbáltuk csak szarul ezért felsültünk - mi beszoptuk, ők meg hatalmasat nyertek a saját sikeres pálfordulásukkal!


Nincs miért nevessünk, észnél kell lenni, nekik soha hátat fordítani, és legközelebb mikor történelmi helyzet van, ügyesebbnek, gyorsabbnak lenni mint bárki más a környéken.

 

[migfun]

az ugye megvan, hogy a briteknél nem volt abszolutizmus, mint az oroszoknál...

Igen.
De akárhogy hajlítod, az adott ország uralkodóházai nem a család eredete alapján hozták meg politikai döntéseiket, hanem saját jól felfogott érdekükben - hogy hatalmon is maradjanak - a z uralmuk alatt álló állam szempontjait helyezték előtérbe.
1848/49-ben Oroszország uralkodója, mint a Kongresszusi Lengyelország ura, a forradalmi eszmék elfojtása okán (is) szállt be a magyar szabadságharc leverésébe, hogy a lengyelek a szabadság kivívását ne nagyon érezzék valid lehetőségnek.

 

[hunter85]

A másik, hogy akkor nem volt érdeke a nagyoknak a status quo t bolygatni.
Pl Anglia

 

[tarzaan]

Igen.
De akárhogy hajlítod, az adott ország uralkodóházai nem a család eredete alapján hozták meg politikai döntéseiket, hanem saját jól felfogott érdekükben - hogy hatalmon is maradjanak - a z uralmuk alatt álló állam szempontjait helyezték előtérbe.
1848/49-ben Oroszország uralkodója, mint a Kongresszusi Lengyelország ura, a forradalmi eszmék elfojtása okán (is) szállt be a magyar szabadságharc leverésébe, hogy a lengyelek a szabadság kivívását ne nagyon érezzék valid lehetőségnek.

Nem a forradalmi eszmék leverése miatt szálltak be, hanem a Függetlenségi nyilatkozat miatt segítette ka segítséget kérő I. Ferenc Józsefnek.

 

[migfun]

Nem a forradalmi eszmék leverése miatt szálltak be, hanem a Függetlenségi nyilatkozat miatt segítette ka segítséget kérő I. Ferenc Józsefnek.

Ott van az "is" a hsz-ben; az oroszok 1815 óta a francia forradalom és a napóleoni átalakítások előtti európai rend visszaállítására törekedtek, ebbe nem fért bele a Habsburg birodalom szétesése sem.

 

[Ocses]

1849 - az osztrák császár hívta segítségül az orosz cárt mert nem bírtak a Magyarokkal.

Most találtam rá bizonyítèkot, hogy ez sem így volt!

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[borisz]

Szóval ezt "bezzeg mi kitartottunk a románok meg nem" szöveggel csak "savanyú szőlőt játszunk": mind románok, mind a finnek, meg kb. mindenki jobban járt aki kiugrott és átállt.

Gerinc kérdése.

 

[svajcibeka]

Gerinc kérdése.

Ebbül szerzet pénz (ország/rész/), ebbül fog elveszni.

 

[Aladeen]

Gerinc kérdése.

A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?
Ha ennyire "gerincesek" voltunk miért is támadtuk meg Jugoszláviát az örök barátsági szerződés megkötés után hónapokkal?

Telekinek volt "gerince": öngyilkos is lett emiatt, a magyar elit meg vígan bevonultatta Honvédséget Jugoszláviába, ahogy Don-kanyarba is. Totális önsorsrontás volt a részvételünk a második világháborúban - különösen a Szovjetunió megtámadása.

Savanyú a szőlő: mi is kiakartunk ugrani (már emiatt sem lehetünk "gerincesek" - bár az egész koncepció faszság), csak nekünk még ez sem ment. Erre ez a "büszke duma" csak fügefa-levél - mint amikor az agresszív kismalac pofára esik a biciklivel majd közli hogy ő "így szokott leszállni"...

 

[zsolti]

A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?
Ha ennyire "gerincesek" voltunk miért is támadtuk meg Jugoszláviát az örök barátsági szerződés megkötés után hónapokkal?

Telekinek volt "gerince": öngyilkos is lett emiatt, a magyar elit meg vígan bevonultatta Honvédséget Jugoszláviába, ahogy Don-kanyarba is. Totális önsorsrontás volt a részvételünk a második világháborúban - különösen a Szovjetunió megtámadása.

Savanyú a szőlő: mi is kiakartunk ugrani (már emiatt sem lehetünk "gerincesek" - bár az egész koncepció faszság), csak nekünk még ez sem ment. Erre ez a "büszke duma" csak fügefa-levél - mint amikor az agresszív kismalac pofára esik a biciklivel majd közli hogy ő "így szokott leszállni"...

Sajnos 100%-ban egyetértek. Nem jó, de szükséges ezt tisztázni, nézzünk már szembe a múltunkkal végre, és tanuljunk már belőle!!!

Most sem értem a kurva nagy szabadságharcot, minden lehetőséget megragadtunk évekig hogy az egész nyugati világgal sokszor tök egyedül szembemenve pár dolognak - amik ténylegesen jellemzően baromságok voltak - betartsunk, minden szar csőstül hullott is ránk cserében, majd most mikor tényleg lehet hogy eldurvulnak a dolgok pár hónapon belül, lehet hogy nálunk lesz a legtöbb amcsi katona, ha jönnek a németektől hozzánk, fixre veszem hogy az első körös célpontjaivá válunk az oroszoknak, érthető okokból!


Egyszerűen minden hátrányt amit eddig elszenvedtünk a különutas külpolitikai irányunk miatt megkaptunk, de így totál értelmetlenül, mert profitálni nem fogunk tudni belőle semmit ha kitör itt egy szarvihar, legalább úgy meg fognak szórni minket is mint a lengyeleket, románokat.

Érthetetlen számomra az egész stratégia, vagy leginkább annak hiánya!

 

[kelepisti]

A Magyarországot megszálló, erőforrásai lerabló náci Németország mellett gerincesnek lenni?!?
Ha ennyire "gerincesek" voltunk miért is támadtuk meg Jugoszláviát az örök barátsági szerződés megkötés után hónapokkal?

Telekinek volt "gerince": öngyilkos is lett emiatt, a magyar elit meg vígan bevonultatta Honvédséget Jugoszláviába, ahogy Don-kanyarba is. Totális önsorsrontás volt a részvételünk a második világháborúban - különösen a Szovjetunió megtámadása.

Savanyú a szőlő: mi is kiakartunk ugrani (már emiatt sem lehetünk "gerincesek" - bár az egész koncepció faszság), csak nekünk még ez sem ment. Erre ez a "büszke duma" csak fügefa-levél - mint amikor az agresszív kismalac pofára esik a biciklivel majd közli hogy ő "így szokott leszállni"...

Tegyem hozzá, ha ennyire gerincesek voltak Őseink, akkor a Kormányzó fegyverszüneti proklamációját miért nem fogadták el, mint a Nemzet első embere, hanem a katonatisztek jó része simán továbbharcolt a németek oldalán. Igazából tudni kell, hogy a Magyar izraelitákat magyar vagonokban, magyar csendőrök és rendőrök felügyeletével vitték el a koncentrációs táborokba, vagy lőtték a Dunába a nyilas testvérek.. Mi a több évszázados magyar/osztrák/német barátságra építve nem álltunk át. Pedig az osztrákok ezt durvábban tették. Ők virágesővel fogadták Hitlert, majd 1945-ben hirtelen elfoglalt államá váltak, elfoglalt nemzetté. Pedig hány osztrák hadosztály harcolt a II.vh-ban német "mezbe bujva". Az osztrák hadosztályok kvázi megmaradtak csak hadrendi számuk változott szinte, és némi birodalmi német tiszikart is adtak hozzá...

 

[hendrick]

Chatgpt 4o :

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc során a polgárháborús helyzet kialakulásának fő oka a nemzetiségek és a magyar kormány közötti ellentétek voltak, amelyek részben az eltérő politikai célokból, részben a történelmi sérelmekből fakadtak. Az alábbiakban nemzetiségenként és időrendben összeszedve bemutatom a konfliktusok kialakulását.

1. Szerbek (Délvidék)

• 1848. május 13-15.: Karlócán a szerbek népgyűlést tartottak, ahol kikiáltották a Szerb Vajdaságot, követelve a magyaroktól az autonómiát és egy önálló szerb tartomány létrehozását. A magyar kormány ezt nem ismerte el.
• 1848. június: A szerb felkelők Jellasics horvát bán támogatásával fegyveresen szembefordultak a magyar hatóságokkal. Véres összecsapásokra került sor a Bácskában és a Bánátban, különösen Temesvár és Újvidék környékén.
• 1848. augusztus-szeptember: A szerbek a császári hadsereggel is együttműködtek, és egyre több magyar falut támadtak meg. A magyar kormány honvédalakulatokat küldött a térségbe.
• 1849. január: Az osztrák csapatok segítségével a szerbek jelentős részt elfoglaltak a Délvidéken, de később a magyar hadsereg visszafoglalta a területet.

Ok: A szerbek önállóságot akartak, míg a magyar vezetés az ország egységét védte. A történelmi sérelmek (pl. a szerbek korábbi betelepítése és kiváltságaik megszüntetése) is szerepet játszottak.

2. Horvátok

• 1848. március-április: A horvát politikai elit (pl. Jellasics) már a kezdetektől szemben állt a magyar forradalommal, mert nem akarta elismerni a magyar törvényeket.
• 1848. szeptember 11.: Jellasics csapataival betört Magyarországra, hogy leverje a magyar forradalmat. A magyar honvédség Pákozdnál megállította, de a horvátok továbbra is ellenségesek maradtak.
• 1848–1849 tele: A horvátok osztrák támogatással folytatták a harcot a magyarok ellen.

Ok: A horvátok autonómiát és függetlenséget akartak, míg a magyar kormány az egész ország egységét védte.

3. Románok (Erdély)

• 1848. május 15.: Balázsfalván az erdélyi románok nagygyűlést tartottak, ahol önálló román tartományt és politikai jogokat követeltek.
• 1848. június-július: A magyar kormány ezt nem támogatta, ezért a román vezetők az osztrák kormányzattól kértek támogatást.
• 1848. ősz: A román parasztfelkelések egyre gyakoribbak lettek, különösen az erdélyi szászok és a magyar földbirtokosok ellen.
• 1849 tavasza: A Bem József vezette magyar hadsereg nagy csatákat vívott a román felkelőkkel és az osztrák hadsereggel Erdélyben.

Ok: A románok az erdélyi magyar nemesség befolyásának csökkentését és saját önállóságukat akarták, míg a magyarok Erdélyt a magyar korona részének tekintették.

4. Szlovákok (Felvidék)

• 1848. június: A szlovák politikai elit Prágában találkozott, és a magyarokkal szembeni autonómiaigényüket fogalmazták meg.
• 1848. szeptember: Liptószentmiklóson és más szlovák városokban lázadások törtek ki, amelyeket a magyar honvédek levertek.
• 1848. október: A szlovák felkelők csatlakoztak az osztrák hadsereghez, és támadásokat indítottak a magyar kormány ellen.
• 1849 tavasza: A magyar hadsereg sikeresen visszaszorította a szlovák felkelőket.

Ok: A szlovákok önálló politikai képviseletet akartak, míg a magyarok az ország egységét védték.

Összegzés

A magyar kormány nemzetiségi politikája nem volt eléggé rugalmas ahhoz, hogy kielégítse a kisebbségi népek igényeit. A nemzetiségek (szerbek, horvátok, románok, szlovákok) viszont az osztrák birodalom támogatásával igyekeztek saját autonómiájukat vagy függetlenségüket kivívni. A háború végül nemzetiségi polgárháborúvá vált, ahol az egyes nemzetiségek fegyveresen szembeszálltak a magyarokkal, gyakran az osztrákok oldalán.

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc során a magyarok és az országban élő nemzetiségek céljai több ponton eltértek egymástól, ami végül fegyveres konfliktusokhoz vezetett. Az alábbi táblázatban összehasonlítom a magyar és a nemzetiségi törekvéseket különböző szempontok alapján.

Magyar és nemzetiségi törekvések összehasonlítása (1848)

Szempont	Magyar törekvések	Nemzetiségi törekvések
Politikai célok	Független magyar kormány és nemzeti önrendelkezés a Habsburgoktól.	Saját nemzeti önkormányzatok létrehozása, esetleg különállás Magyarországtól.
Államforma	Alkotmányos monarchia (áprilisi törvények).	Autonóm vagy független nemzeti tartományok létrehozása.
Nyelvhasználat	A magyar nyelv államnyelvvé tétele.	Saját nyelv hivatalossá tétele és az anyanyelvi oktatás biztosítása.
Kormányzás	Egységes, magyar irányítású állam.	Helyi nemzeti önkormányzatok, esetleg teljes önállóság.
Területi egység	Az egész történelmi Magyarország egységének megőrzése.	Nemzetiségi alapon szerveződő régiók létrehozása.
Katonai kérdés	Egységes magyar hadsereg.	Nemzetiségi fegyveres alakulatok létrehozása, különösen a szerbek, románok és horvátok esetében.
Földkérdés	Jobbágyfelszabadítás, de a földosztás kérdéses maradt.	Földosztás és a nemesi birtokok újraosztása a nemzetiségi parasztok számára.
Habsburgokhoz való viszony	Elutasították a bécsi irányítást.	A legtöbb nemzetiség Bécs támogatásával igyekezett szembeszállni a magyar kormánnyal.
Forradalmi mozgalmak kapcsolata	A pesti forradalom mintája nyugati liberális eszméket követett.	A nemzetiségek többsége saját nemzeti mozgalmukhoz kötődött, pl. a szerbek és románok saját gyűléseket tartottak.

Nemzetiségenkénti követelések és eltérések a magyar céloktól

Nemzetiség	Fő követelések (1848)	Magyar álláspont	Fegyveres konfliktus?
Szerbek	Szerb Vajdaság létrehozása, autonómia a magyar államon belül vagy azon kívül.	Nem fogadták el az autonómiát.	Igen, 1848 nyarától.
Horvátok	Függetlenség Magyarországtól, saját országgyűlés és kormány.	Nem fogadták el a horvát önállóságot.	Igen, 1848 szeptemberében Jellasics támadása miatt.
Románok	Erdély különválása Magyarországtól, román autonómia és földosztás.	Nem fogadták el az autonómiát, Erdélyt Magyarországhoz csatolták.	Igen, 1848 őszétől.
Szlovákok	Szlovák nemzeti önrendelkezés és anyanyelvi jogok.	Nem adtak autonómiát, de engedményeket ígértek.	Kisebb felkelések 1848 őszén.
Ruszinok (Rutének)	Anyanyelvi jogok és oktatási reformok.	Részben támogatták, de autonómiát nem kaptak.	Nem alakult ki nagy fegyveres konfliktus.
Németek (Szászok, svábok)	Szélesebb önkormányzat Erdélyben és a Duna-menti svábok számára.	A szászok helyzete bonyolult volt, egy részük a magyarokkal tartott, mások a románokat támogatták.	Erdélyben voltak kisebb összecsapások.

Összegzés

• A magyar forradalom célja egy független, egységes Magyarország volt, ahol a magyar nyelv államnyelvvé válik, és minden nemzetiség egyazon államszervezet alá tartozik.
• Az ország nemzetiségei ezzel szemben saját önrendelkezést vagy autonómiát követeltek, sokszor Bécs támogatását kérve.
• A magyar vezetés nem tudott megfelelő kompromisszumokat találni, és fegyveres összecsapásokhoz vezetett a szerbekkel, horvátokkal, románokkal és részben a szlovákokkal is.

Ez az ellentét végül a nemzetiségi polgárháborúhoz és a magyar szabadságharc bukásához is hozzájárult, mivel az osztrákok és az oroszok kihasználták a belső megosztottságot.

 

[SirHiggins]

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én

Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket...

pestbuda.hu

 

[SirHiggins]

Szaklály egyre kevésbé vitaképes, de azért nézhető

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[fip7]

Katonaszökevény (Miskolci Reggeli Hirlap, 1902. május 3.)

 

[Pogány]

Katonaszökevény (Miskolci Reggeli Hirlap, 1902. május 3.)

Volt önérzete! Respekt!

 

[fip7]

Volt önérzete! Respekt!

Amikor a németek a nagy barátaink, meg osztrák sógorok mantra előjön, mindig ezek jutnak az eszembe.

 

[Pogány]

Amikor a németek a nagy barátaink, meg osztrák sógorok mantra előjön, mindig ezek jutnak az eszembe.

Nekem meg a megerőszakolt gyereklányok meg a töröknek rabszolgának eladott családok, hős katonaságuk által akik nagyon megvédtek minket. Meg sok hasonló szar.

 

[fip7]

Nekem meg a megerőszakolt gyereklányok meg a töröknek rabszolgának eladott családok, hős katonaságuk által akik nagyon megvédtek minket. Meg sok hasonló szar.

Meg ugye kétszer egymás után megpróbáltak kiírtani minket. Miért is hívják a vértes hegységet annak ami?
A közelmúltból meg a kedvencem a "Budapest erőd", mert minden áron meg kell védeni.... Érdekes módon amint Bécs alá ért az ellenség, abból nem kellet erőd várost csinálni és szétlövetni hót feleslegesen....
Nah mindegy, a volt elmúlt. Csak jusson eszünkbe amikor éppen akarnak tőlünk valamit. 1000 éve ugyan olyanok, nem változtak meg.