Magyar történelem

Azért írtam hogy általánosságban írok, mert nem ismerem az ágazatok történetét. Persze az is elkerülhetetlen ilyen dolgokban, hogy használható gyárat elkótyavetyélnek. Szóval nincs meglepetés, ha a konzervipar így járt. Amúgy aszem a Videoton is úgy járt, hogy már rendszerváltás előtt elkezdett gyártani korszerűbb dolgokat és a rendszerváltáskori sokk túlélése után gyártott nyugati cégeknek. Így túlélte. De általában véve nem volt reális hogy mindenben ezt meg lehessen lépni. Ezért nem téves az érvelésem :) Csodák nincsenek, sokakban mintha élne illúzió, hogy itt mennyivel jobb lett volna rögtön, ha jobban csinálták volna. Jobb csak később lehetett volna, és ahhoz előbb komoly áldozatokat kellett volna hoznia a társdalomnak, de arra nem volt hajlandó.
Plusz még ott van az is, hogy a rendszerváltáskor úgy rémlik a csőd szélén állt az állam és az utolsó pillanatban lehetett megegyezni a németekkel a támogatásról. Lehet hogy része volt ennek egy erőteljesebb privatizáció vállalása is. Amikor 1994-ben az MSZP került hatalomra, akkor aszem a piac is megijedt, hogy nem folytatják a privatizációt például és emiatt negatívan reagáltak, ami rossz volt a gazdaságnak, és ami az egyik oka volt a későbbi Bokros csomagnak is.
A Matávról tudom úgy, hogy a teljes hálózatot fel kellett újítani, de a németek csak úgy vállalták, ha egy ideig monopolhelyzetet kapnak, és emiatt magasabb árakat tudnak kínálni. Sokáig ezért drága is volt a telefon, aztán amikor később nyitott a piac, rögtön esett.
Szóval biztos, hogy voltak hibák és voltak bűnök is. De a csodának nem volt realitása. Ezért is gondolom, hogy még ilyen privatizáció mellett is lehetett volna jobban csinálni. De csak hatalmi harc lett és egyre nagyobb elk*rás.

OK, értem, én meg azért írtam azt, hogy ami a privatizáció során az akkori magyar kormány kótyavetyéjeként történt az ország érdekeivel ellentétesen, az szerintem nettó hazaárulás volt.
Csak utána mentünk bele abba, hogy most mi volt fejlett, mi nem, minek volt értelme, stb.
Nyilván voltak menthetetlen ágazatok is.

Mivel én nem hiszek a jóságos Nyugat megmentési akcióiban egyáltalán, így nyilván üzleti érdekből csináltak mindent. Nekem meg a magyar érdek számít; sajnálatos módon a hazai elit egy része mindig külföldi s..geket nyal, a másik meg képtelen külföldi szintű bármit is csinálni, mert nincs számonkérve sosem (a kettő együtt is megy).

A varázslat meg ott van, hogy pl. a Nyugat a kínai gyártatáskor nem mérte fel azt, hogy nem egy kis semmi kelet-európai országkupacba invesztál bele, hanem egy tanulni, dolgozni és fejlődni, sőt saját elitjük által versenyképessé tenni kívánt hatalmas országba: az eredmény, hogy ott fordítva sült el a dolog és Kína felzabálta a Nyugatot azzal, hogy létrehozatta a nyugati gyártatást a saját területén. EHhez nyilván kellett az emberanyag és a politikai szándék Kína részéről, valamint ugyanaz a sötét mohóság, amit a magyar árulók elkövettek , csak épp a nyugati cégek részéről (akik a nyugati munkásokat és polgárokat árulták el fél cent extra profitért).
Szerintem.
 

Mindenben igaza van, de ettől még nem fejette ki az igazság minden részletét.
A lengyeleknél nem pusztított akkorát a privatizáció, mint nálunk.
Továbbá a lengyeleknék az elmúlt 50 évben a 38 milliós lakosság létszáma stagnált, nálunk eltűnt egymillió fő, ami a korábbi számadathoz képest közel 10 százalákos veszteség. Ez azért nem kevés.
Ráadásul a jelenlegi összlétszámhoz képest a gazdasági és társadalmi szempontból is igazán problémás cigányság már közel 9 százalékot tesz ki (9.6 millió lakosra jut becslések szerint 876 ezer magát cigánynak valló), míg a lengyeleknél a 38 millióra jut összesen 50 ezer fő.
Nálunk csak Borsodban van 58 ezer cigány!
 
Hogy Te mennyire nem vagy képben.

Vicces, hogy ebben az országban volt olyan régen, hogy aki ellenzékben van, attól még nincs ellehetetlenítve, elkussoltatva?

Az ország második leggazdagabb embere Veres Tibor (Wallis csoport). Ő nem éppen NER-lovag, a Wallis csoport kb. a ballib kormányok egyik "házi oligarchája" volt.
Csányi sem az, ő minden kormánnyal ki tudta alakítani a jó viszonyt, bár Lázár rendszeresen nevezi mindenfélének.
 
Az ország második leggazdagabb embere Veres Tibor (Wallis csoport). Ő nem éppen NER-lovag, a Wallis csoport kb. a ballib kormányok egyik "házi oligarchája" volt.
Csányi sem az, ő minden kormánnyal ki tudta alakítani a jó viszonyt, bár Lázár rendszeresen nevezi mindenfélének.
Előbbi csak egy példa.
Utóbbi meg repcsizgetni, hajókázni viszi a felkapaszkodottakat. Meg gondolom elég sokat tud is.
 
Elösször is,nem attol APC valami,hogy kerekes.És nem attol IFV,hogy láncos.
Másrészt ne a ruszki BTR gumit vedd alapnak.Bár ami azt illeti,anno a ballonkerekes KRAZ vagy KAMAZ messze nem ette úgy a gumikat,mint a BTR.Pedig azért azok is jóval többet mentek betonon,mint terepen-miközben nagyon jó terepesek voltak.Bár azt igy most meg nem mondom,hogy ruszki gumi volt e rajtuk,vagy magyar,esetleg valami más gyártás (és a Taurus gumik se voltak éppen a világ csodái....)
De az (mármint lehet valami keréken IFV és láncon APC, csak hülyeség, mert a futómű gátja lesz a felhasználásnak). Csak nem akarod felfogni.
 
A múlt nagyon is számít! A Tisza háborúba vitt minket 1914-ben és újra megtenné! :hadonaszos:

:D
mondjuk pont Tisza volt aki tiltakozott a háborúba lépés ellen. Akik meg beléptették Magyarországot azok még területet is kaptak (Ausztria).

 
mondjuk pont Tisza volt aki tiltakozott a háborúba lépés ellen. Akik meg beléptették Magyarországot azok még területet is kaptak (Ausztria).

Eleinte tiltakozott, de belépés után nagyon is támogatta...
 
A társadalom egy combos része (akik osztályellenségi családból szàrmaznak leginkàbb) egyenlőségjelet tesz az oroszok a szovjet megszàllás és a kommunizmus közt.

Nem olyan bonyi ez.

És a megszállás okairól miért felejtkeznek el elegánsan ?

Jó ötlet volt hadat üzenni nekik, és menni a Don-kanyarba ?
 
Szia,

Hat ugye az okok kozott szerepel az 1848-as forradalom es szabadsagharc, meg az 1956-os forradalom.

Jajj.

Here we go again.

1848-ban a Habsburgok ellen lázadtunk, de az utólagos történelemírás szerint azok valójában Romanovok voltak. XD

Meg ki az, aki személyesen megélte 1848 / 49-et, vagy addig vissza tudja vezetni a családfáját, nemhogy a legendáriumot ?
 
Jajj.

Here we go again.

1848-ban a Habsburgok ellen lázadtunk, de az utólagos történelemírás szerint azok valójában Romanovok voltak. XD

Meg ki az, aki személyesen megélte 1848 / 49-et, vagy addig vissza tudja vezetni a családfáját, nemhogy a legendáriumot ?
Szia,

Te most tagadod, hogy az oroszok vertek le 1849-ben a magyar forradalmat es a szabadsagharcot?

Nyilvan akit erdekel, vagy a szuleit erdekelte, annak boven megvan a csaladfaja 1848-ig. De hogy jon ez ide?
 
  • Tetszik
Reactions: Aladeen
Szia,

Te most tagadod, hogy az oroszok vertek le 1849-ben a magyar forradalmat es a szabadsagharcot?

Nyilvan akit erdekel, vagy a szuleit erdekelte, annak boven megvan a csaladfaja 1848-ig. De hogy jon ez ide?

Ezt a témát a Magyar történelem topikban megpróbáltuk kivesézni, hányadszorra kezdjük újra ?

Az oroszok olyan minőségben vettek részt 1849-ben, mint a horvátok. A forradalom és szabadságharc bukása után az egymás árulózása, illetve az osztrákokra való haragvás ment, az oroszokkal nem foglalkoztunk, mármint Széchenyi, Arany János, és még egynéhányan.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Tumpek

Mindenben igaza van, de ettől még nem fejette ki az igazság minden részletét.
A lengyeleknél nem pusztított akkorát a privatizáció, mint nálunk.
Továbbá a lengyeleknék az elmúlt 50 évben a 38 milliós lakosság létszáma stagnált, nálunk eltűnt egymillió fő, ami a korábbi számadathoz képest közel 10 százalákos veszteség. Ez azért nem kevés.
Ráadásul a jelenlegi összlétszámhoz képest a gazdasági és társadalmi szempontból is igazán problémás cigányság már közel 9 százalékot tesz ki (9.6 millió lakosra jut becslések szerint 876 ezer magát cigánynak valló), míg a lengyeleknél a 38 millióra jut összesen 50 ezer fő.
Nálunk csak Borsodban van 58 ezer cigány!
Továbbá a lengyelek a kommunizmus alatt nem éltek kényelmesen. Mielőtt valaki azzal vádolna, h Kádárt dicsérem, nem. De Kádár fosott egy következő '56tól, ezért igyekezett befogni mindenkinek a pofáját.
A lengyeleknél meg konkrétan azért voltak balhék, mert éheztek. Májusban volt a nyígás, h de bezzeg a 60as években nem végezték ki a szarvasmarhákat a járvány idején. Persze, mert a lengyeleknek akármilyen hús is jó volt. Konkrétan koncepciós perben kivégeztek valakit, akire rá tudták kenni, h miatta van húshiány.
Szóval nálunk a viszonylagos kényelmességre jött a rendszerváltáskor egy életszínvonal-esés plusz az irreális elvárások (itt 1-2 éven belül Ausztria lesz).
 
Továbbá a lengyelek a kommunizmus alatt nem éltek kényelmesen. Mielőtt valaki azzal vádolna, h Kádárt dicsérem, nem. De Kádár fosott egy következő '56tól, ezért igyekezett befogni mindenkinek a pofáját.
A lengyeleknél meg konkrétan azért voltak balhék, mert éheztek. Májusban volt a nyígás, h de bezzeg a 60as években nem végezték ki a szarvasmarhákat a járvány idején. Persze, mert a lengyeleknek akármilyen hús is jó volt. Konkrétan koncepciós perben kivégeztek valakit, akire rá tudták kenni, h miatta van húshiány.
Szóval nálunk a viszonylagos kényelmességre jött a rendszerváltáskor egy életszínvonal-esés plusz az irreális elvárások (itt 1-2 éven belül Ausztria lesz).
Ennél összetettebb a helyzet.
Ugyanis Kádár úgynevezett jóléti "gulyáskommunizmusa" már 63-tól kezdve permanens államcsődközeli és kölcsönökért könyörgős háttérrel ment.
(Igazából már 1957-től "baráti szocialista testvéri segítség" keretében kapott kölcsönnel indította a hatalmát)
Erre lett volna valamiféle megoldás az Új Gazdasági Mechanizmus, amit Brezsnyevék letiltottak.
Ahogy az 1967-es első IMF csatlakozási tervünket is.
Ezért a hetvenes évek elejétől csak görgettük az államadósságot, ahogy a többi KGST állam is.
Ugyanis Magyarország csak 1973-ban vett folyamodott először hitelért, addig csak rövid lejáratú kölcsönöket tudott szerezni, viszont 78-tól indult az eladósodás, ugyanis attól az évtől kezdve már a korábbról görgetett tartozásaink törlesztésére is hiteleket kellett felvegyünk.
A Szovjetúnió egy ideig fizetett helyettünk, de 81 nyarától ez befejeződött.
Hajlok rá, hogy a lengyel szükségállapot részben egy önfelmentési projektje volt a lengyeleknek, mégpedig hihetőre hangszerelve.
Mert córesz volt, szovjet megszállási fenyegetettség volt, III világháborús eszkaláció rémképe megvolt, a lengyel nép rokonszenve a lengyel egyenruha iránt mindig is megvolt.
Így jöhetett Jaruzelski tábornok, egy emblematikus lengyel megoldás arra, hogy egyrészt mutatták a szovjetek felé, hogy erős kézben tartják a dolgokat, másrészt a kvázi katonai junta így felmentést kapott a Nyugattól is, hogy fizetnie kelljen a hiteleket.

Az egyre betegesebb Kádár ezt a műsort zsigeri félelemből kerülte. Nálunk hétpecsétes titok volt az 1981-es államcsőd.
(Ennek volt egy olyan súlyos előzménye is, hogy az arabok egyszercsak elvitték a nálunk lekötött pénzeiket)
Volt helyette Farkas Berci 1980-as útja, volt helyette Ronald Reagan, moszkvai olimpia, minden, ami csak a tévében ment, miközben a színfalak mögött az utolsó szalmaszál IMF hitel megszerzéséhez a Kínai Kommunista Párt fizette be a 100 millió dolláros belépti díjat nekünk, hogy megkaphassuk az 550 millió dolláros hitelt.


A lényegre ráterve: Kádár nem akart ujjat húzni az oroszokkal sem 67-ben (Fock Jenőt ekkor teremtették le Moszkvában az IMF-csatlakozási kísérlet, mint barátságtalannak tartott lépés okán), sem 72-ben (mikor Brezsnyev direkt nem Ferihegyre, hanem Tökölre jött és rendelte oda magához Kádárt, hogy állítsa le az UGM-et), pont egy évvel a 73-as olajválság előtt.
Pedig ha lengyel mintára ő is bevállal egy számára egzisztenciálisan is erősen rizikós nyílt államcsődöt, akkor lehet, hogy az emberek is jobban rá lettek volna utalva az öngondoskodásra, önazonosságra, identitásra és életrevalóbb lett volna a magyar társadalom a rendszerváltás idejére, mint amilyen vegül lett.
 
Ennél összetettebb a helyzet.
Ugyanis Kádár úgynevezett jóléti "gulyáskommunizmusa" már 63-tól kezdve permanens államcsődközeli és kölcsönökért könyörgős háttérrel ment.
(Igazából már 1957-től "baráti szocialista testvéri segítség" keretében kapott kölcsönnel indította a hatalmát)
Erre lett volna valamiféle megoldás az Új Gazdasági Mechanizmus, amit Brezsnyevék letiltottak.
Ahogy az 1967-es első IMF csatlakozási tervünket is.
Ezért a hetvenes évek elejétől csak görgettük az államadósságot, ahogy a többi KGST állam is.
Ugyanis Magyarország csak 1973-ban vett folyamodott először hitelért, addig csak rövid lejáratú kölcsönöket tudott szerezni, viszont 78-tól indult az eladósodás, ugyanis attól az évtől kezdve már a korábbról görgetett tartozásaink törlesztésére is hiteleket kellett felvegyünk.
A Szovjetúnió egy ideig fizetett helyettünk, de 81 nyarától ez befejeződött.
Hajlok rá, hogy a lengyel szükségállapot részben egy önfelmentési projektje volt a lengyeleknek, mégpedig hihetőre hangszerelve.
Mert córesz volt, szovjet megszállási fenyegetettség volt, III világháborús eszkaláció rémképe megvolt, a lengyel nép rokonszenve a lengyel egyenruha iránt mindig is megvolt.
Így jöhetett Jaruzelski tábornok, egy emblematikus lengyel megoldás arra, hogy egyrészt mutatták a szovjetek felé, hogy erős kézben tartják a dolgokat, másrészt a kvázi katonai junta így felmentést kapott a Nyugattól is, hogy fizetnie kelljen a hiteleket.

Az egyre betegesebb Kádár ezt a műsort zsigeri félelemből kerülte. Nálunk hétpecsétes titok volt az 1981-es államcsőd.
(Ennek volt egy olyan súlyos előzménye is, hogy az arabok egyszercsak elvitték a nálunk lekötött pénzeiket)
Volt helyette Farkas Berci 1980-as útja, volt helyette Ronald Reagan, moszkvai olimpia, minden, ami csak a tévében ment, miközben a színfalak mögött az utolsó szalmaszál IMF hitel megszerzéséhez a Kínai Kommunista Párt fizette be a 100 millió dolláros belépti díjat nekünk, hogy megkaphassuk az 550 millió dolláros hitelt.


A lényegre ráterve: Kádár nem akart ujjat húzni az oroszokkal sem 67-ben (Fock Jenőt ekkor teremtették le Moszkvában az IMF-csatlakozási kísérlet, mint barátságtalannak tartott lépés okán), sem 72-ben (mikor Brezsnyev direkt nem Ferihegyre, hanem Tökölre jött és rendelte oda magához Kádárt, hogy állítsa le az UGM-et), pont egy évvel a 73-as olajválság előtt.
Pedig ha lengyel mintára ő is bevállal egy számára egzisztenciálisan is erősen rizikós nyílt államcsődöt, akkor lehet, hogy az emberek is jobban rá lettek volna utalva az öngondoskodásra, önazonosságra, identitásra és életrevalóbb lett volna a magyar társadalom a rendszerváltás idejére, mint amilyen vegül lett.
Azért a párhuzamok ellenére voltak erős különbségek is köztünk meg a lengyelek között.
Ugye Ausztria, amit direkt azért szteroidoztak föl, h a csóró keletiek előtt legyen mézesmadzag. Pozsonyból tiszta időben át is lehet látni Bécsig, nálunk a határ mellett mindenki osztrák tv-t, rádiót nézett-hallgatott.
Aztán a lengyeleknek volt egy íratlan megállapodásuk, h ő a 2. VHban annyit vesztettek, h lengyel vér nem folyhat. Ha fegyveresen vertek le tüntetést, abba a vezetés belebukott, a hálózat lemondatta. Nálunk meg volt '56, és utána olyan megtorlás, h senki nem mert utána kockáztatni, míg a lengyeleknél Poznan után 15 évvel volt Gdansk és Gdynia és aztán '81. A lengyeleknél ha letartóztattak 100 ellenzékit, akkor a helyükre jelentkezett 10 000. Nálunk meg az volt mindenki agyában, h jönnek és közénk lőnek.

De akár összefoglalhatnánk az egészet úgy is, h a lengyel kommunisták először lengyelek voltak, aztán kommunisták. Kádárék meg..
 
Az oroszok Kelet-Európára a saját érdekszférájukként tekintenek. Ezért ők hosszú távon sem fognak nyugodni, amíg vissza nem kerültünk mi is oda. Olyan nem lesz, hogy az ukránokkal ilyen-olyan békét kötnek, és minden megy tovább, mint 2022 előtt.
Ez sokkal jobban igaz az osztrákokra és németekre. Pl. Mindenért is feljelentenek minket az osztrákok ami csökkentheti az ide irányuló áramexportot, vagy a német kancellár felháborodása, hogy Orbán nem kért tőle engedélyt a moszkvai utazásához.
 
Ez sokkal jobban igaz az osztrákokra és németekre. Pl. Mindenért is feljelentenek minket az osztrákok ami csökkentheti az ide irányuló áramexportot, vagy a német kancellár felháborodása, hogy Orbán nem kért tőle engedélyt a moszkvai utazásához.
mindkettő oldallal jobban járunk, mint ha magunkat kormányozzuk. Ez azért elég jól látszik
 
mindkettő oldallal jobban járunk, mint ha magunkat kormányozzuk. Ez azért elég jól látszik
Lehet itt dühöngő, meg nevető fejeket küldeni, de ami ma Magyarországon még működik az a mit adtak nekünk a rómaiak jeligével vagy a kiegyezés után, vagy a legvidámabb barakk féle nem kiegyezés, de azért alku után keletkezett. Azt éljük föl azóta is. Közben verjük a mellünk egy csomó dologra ami valaha igaz volt, ma már semmi valóságalapja. De hát a grille is jelentette 1916ban hogy a légifölény ki van vívva. És ezt nem vonta vissza 18 novemberéig. Tehát így is volt, és punktum.
 
34 esztendeje, 1991. december 23-án robbantásos merénylet történt Ferihegyi gyorsforgalmi úton

A Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet a magyar rendszerváltozás idejének egyik első robbantásos merénylete volt. Az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott robbantás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult. A szélsőbaloldali terroristák által elkövetett merénylet halálos áldozatot nem követelt.
A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe. Az ekkor hivatalban lévő izraeli kormány bevándorlásösztönző politikát folytatott. A bevándorlást azért támogatták, hogy az országon belül a zsidóság demográfiai súlyát növeljék, illetve hogy a környező arab országok 1967-ben megszállt területein újabb zsidó településeket hozzanak létre. Az izraeli kormány hívására több százezer szovjet állampolgár kelt útra. Közvetlen repülőjáratok híján a kivándorlók Magyarországon keresztül, a Ferihegyi repülőtér érintésével jutottak el utazásuk céljához. A Budapestig tartó utat a kivándorlók autóbusszal vagy vonattal tették meg, a magyar repülőtéren szálltak át a repülőgépre. A zsidók nagy mértékű szentföldi bevándorlását nem nézték jó szemmel az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek, emiatt egy évvel korábban Magyarország már diplomáciai bonyodalmakba is keveredett. A palesztin terroristák régóta jó kapcsolatokat ápoltak az NSZK-ban működő, szélsőbaloldali nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval, amelynek a NSZK hatóságok által körözött tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést. Feltételezések szerint a palesztin terroristák segítségét a RAF-tagok az európai zsidó érdekeltségek elleni fellépéssel szándékoztak kiegyenlíteni. A ferihegyi robbantási akció kivitelezését vállaló nyugatnémet terroristák is arab országokban tartózkodtak 1988 óta.

A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. A később elkövetőként azonosított Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Hadsereg Frakció Harmadik generációjához tartoztak, 1988-ban ők kísérelték meg a spanyolországi Rota amerikai katonák által használt klubjának felrobbantását. Nem ismert, hogy milyen hosszú ideig készültek a robbantásra, de az első becslések szerint akár hónapokat is eltölthettek az országban. Hors Ludwig Meyer egy hamisított nyugatnémet útlevéllel, az 1953-ban Bonnban született Winfried Robert Georg Hamdaker néven utazott be az országba és lakást bérelt a Műszaki Egyetem egyik lágymányosi kollégiuma mellett. Meyer december 14-én két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a fővárosi Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől, majd a bérletet lejártának napján három nappal meghosszabbította.

Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy 120 méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán. Az egyik vágányon napok óta egy kavicsot szállító tehervonat vesztegelt, amely mögött a figyelőhelyként szolgáló autót elrejtették. A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek.
Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni. A felrobbant autó helyén mindössze egy sekély kráter maradt, súlyosan megrongálódtak a közelében álló autók, a környező épületek ablakai pedig 300 méteres körzetben betörtek. A merénylet utáni zűrzavarban is többen felfigyeltek a sínek túloldaláról csikorgó gumikkal elinduló autóra, amelyben a merénylő menekült.

A robbanást követő percekben a határőrség és a repülőtéri rendőrség lezárta a Ferihegyi gyorsforgalmi utat. A merényletről az Országgyűlésben értesülő Boross Péter belügyminiszter adott utasítást a rendkívüli repülőtéri rendszabályok bevezetésére és a határellenőrzés megszigorítására. A repülőtéren az Öböl-háború idején már megszokott intézkedéseket vezették be: a repülőtérre csak a jeggyel rendelkező utasok léphettek be, a Ferihegyre tartó autókat pedig megállították és átkutatták. A merénylők gyors elfogása azonban így sem sikerült. A kivándorlókat előbb visszaszállították a közösségi szállásra, majd egy későbbi repülőgéppel indították útnak őket.

A merénylet után

A belügyminiszter utasítására razziák kezdődtek a külföldiek által látogatott helyeken, amelyek során több jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó külföldit elfogtak, de a merénylőt nem sikerült kézre keríteni. A rendőrök a karácsonyi ünnepeken is dolgozva, december 27-én Lágymányoson megtalálták a terroristák által elhagyott autót, kicsit később pedig a rejtekhelyként használt lakást, ahol a nyomozók DNS-mintákat is találtak, de a korszak informatikai és kriminalisztikai módszereinek fejletlensége miatt személyekhez kapcsolni nem tudták őket. A merényletért a felelősséget az AFP-hez eljuttatott közleményében a Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalom (arab rövidítése HAK, kb. jog) vállalta. A mozgalom neve ismeretlen volt a budapesti merénylet előtt és soha többé nem is bukkant föl újra.
A merénylet után a terroristák sikeresen szöktek el az országból, ezután hosszú évekre nyomuk veszett. 1999. szeptember 15-én Bécsben Meyer és Klump párosa feltűnt egy idős polgárnak, mivel napszemüvegben és sapkában hetek óta bankfiókok környékén ólálkodtak. Egy járőr igazoltatta őket, akik fegyvert rántottak. A kialakult üldözés és lövöldözés során a rendőrök Horst Ludwig Meyert agyonlőtték, Klumpot pedig elfogták.
A fogságba esett terroristát Ausztria 1999 végén kiadta az őt köröző Németországnak, ahol 2001-ben a rotai merényletkísérlet miatt börtönbe zárták. A börtönben lévő Klump 2001-ben DNS-vizsgálat alapján került a ferihegyi támadás egyik lehetséges elkövetőjeként a Interpol látókörébe, két évvel később vádat is emeltek ellene. A ferihegyi merénylet büntetőtárgyalása 2004-ben, Stuttgartban kezdődött. A per során Andrea Martina Klump beismerte, hogy 1991-ben Meyerrel Budapesten élt együtt abban a lakásban, ahol DNS-mintáját megtalálták, de tagadta, hogy a merénylet előkészítésében tevékeny szerepet játszott volna.
A beterjesztett bizonyítékok alapján a nőt a német bíróság a ferihegyi merénylet során kifejtett tevékenysége miatt (gyilkossági kísérletben való 32 rendbeli bűnsegédlet) 12 év börtönre ítélte. A merényletben közreműködő harmadik személy kilétére és további sorsára nem derült fény.

20211223_illusztracio_1.jpg