Magyarország ipara

Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?

Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?

Tök jogos. Kicsit drága.

Mégis néhány kérdés:
  • hogyan kezelnéd államként: multik versenyeztetnek mint állam a többi állammal, hogy ki ad jobb feltételeket, oda telepítem a gyáram, beruházásom…
  • államként kell adóbevételt csinálnod, munkát-munkalehetőséget adnod, kénytelen vagy versenyezni a cégek beruházásáért…
  • hogyan számítjuk a társadalmi nyereséget? (Jelen esetben +200 munkahely, járulékfizetés, nem kell munkanélkülivel bajlódni, további fogyasztást generál (egyrészt az ott dolgozók fogyasztóként vásárolnak, az újabb adóbevételt generál pl.áfa)
További forgalmat generál (be és kiszállítás) hozhat további beruházásokat.

Szóval hogyan kellene jobban csinálni államként ebben a környezetben? (Direkt nem írok se kormányt, se pártot, mert az adott hatalomgyakorló párttól FÜGGETLENÜL ugyan ez az állam feladata, helyzete!)
Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
 
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?


Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?


Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
Oké.
Mondj egy ilyen országot a környékről (ami megfelel, hasonlít a definíciódra) Ausztriát hagyd ki, nem volt szoci ország, erősen más a bázis hatás. Nézzük meg hogy náluk milyen és mekkora összegű támogatássokkal indulnak a külföldi beruházások.
És: +ba:
  • Igen kell hogy hazai cégek is kapjanak jelentős támogatást a beruházásaikhoz (amik aztán termelnek, nem úgy mint a csigagyár)
  • a munkanélküli nem fogyaszt, hanem vegetál és hosszabb távon leépül, van erről szakirodalom. Szóval olcsóbb pillanatnyilag de kurva drága hosszú távon.
  • a kisebbség és szegénység felzárkózása a munka mentén lehetséges (oktatás-munkalehetőség-munka).
  • vendégmunkások behozatala. Jó kérdés. Tőlünk nyugatra is bevett forma aztán mégis jobban élnek mint mi

Semmi nem fekete vagy fehér. És ahogy írtam, részben jogos a kritika.
 
Kérlek magyarázzátok el egyszerű vidéki lelkemnek, hogy a 10% állami támogatás adótartalma, illetve a 90%, 365 napon belül visszaforgó adótartalma, miért rossz a magyar államnak, illetve sok esetben az állami hozzájárulás infrastruktúrális fejlesztés formájában történik, az miért rossz?
 
Itt valami félreértés van.
Miért tudna az állam olcsóbban építeni, mint bárki a piacon?
Az állami építkezésen olcsóbb a munkaerő, az építési alapanyag stb stb… ?

Azért nem csinálják tömegesen, mert lusták?
Dehogy. Ugyanazon a piacon lép fel gazdasági szereplőként…az állam nem épít, hanem épített… vallskozokkal…ezeket a piaci viszonyokat nem tudja meghaladni.
Egyet tud befolyásolni, a megtérülés intervallumát.
Ezzel tudja a lakás végső piaci/fogyasztói árát befolyásolni. Bérlakasokra is igaz.

Most azt hagyjuk figyelmen kívül, h sok helyen vannak államilag finanszírozott kísérleti projektek az építési technológiák fejlesztésére a modern “házgyárak” feltalálására. Eddig kevés, s inkább lokális sikerek.

Semennyire ha betartják a piaci szabályokat.

Tekintve, h az ilyen arányú állami beruházások közbeszerzés kötelesek megalapozott várakozás…plane, h már tudjuk az összesített közbeszerzési adatokból(tanulmányt linkeltem anno) általános érvénnyel kimondható, h a piaci árat meghaladó módon valósulnak meg az így beszerzett projektek. A szakmai vita csak abban a kérdésben van, h mennyivel.

Szóval nem, ez nem a 444 nyüzsgése, hanem minden gondolkodó adófizető honpolgár jogos félelme lehet.

Ingatlan biznisszel lehet legkönnyebben vagyont épiteni…korrupció állandó kísérő jelensége az iparágnak… ez az egyik oka, h máshol se szívesen vállalják fel a politikusok az állami lakásépítési projekteket, mert könnyű lebukni és belebukni…

El ne hidd…15 év után(2010 előtt is érvényes) az a tapasztalat, h a hazai kapitalisták, járadékvadászok kevésbbé mohók… ?
Akkor ha a kormány semmiről nem tehet, semmit nem tud csinálni, semmire nincsen hatással, akkor miért Nemzeti sorsronto kérdés ki kerül oda?
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?


Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?


Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
A kivitelező céget kell figyelni, kit választanak.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Kérlek magyarázzátok el egyszerű vidéki lelkemnek, hogy a 10% állami támogatás adótartalma, illetve a 90%, 365 napon belül visszaforgó adótartalma, miért rossz a magyar államnak, illetve sok esetben az állami hozzájárulás infrastruktúrális fejlesztés formájában történik, az miért rossz?
Szuper! De miért mindig a külföldi cég kapja az ingyen infrastrukturális beruházást, adókedvezményt?
 
Szuper! De miért mindig a külföldi cég kapja az ingyen infrastrukturális beruházást, adókedvezményt?
A kormánynak minden magyar vállalkozó gyanús aki tőle függetlenül szerezte a vagyonát. A multik nem zavarják, mert ők bárkivel üzletelnek csak csörögjön a lóvé. Egy magyar vállalkozó viszont, aki itt él, fontos neki az ország helyzete, lehet hogy nem őket fogja támogatni.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Oké.
Mondj egy ilyen országot a környékről (ami megfelel, hasonlít a definíciódra) Ausztriát hagyd ki, nem volt szoci ország, erősen más a bázis hatás. Nézzük meg hogy náluk milyen és mekkora összegű támogatássokkal indulnak a külföldi beruházások.
És: +ba:
  • Igen kell hogy hazai cégek is kapjanak jelentős támogatást a beruházásaikhoz (amik aztán termelnek, nem úgy mint a csigagyár)
  • a munkanélküli nem fogyaszt, hanem vegetál és hosszabb távon leépül, van erről szakirodalom. Szóval olcsóbb pillanatnyilag de kurva drága hosszú távon.
  • a kisebbség és szegénység felzárkózása a munka mentén lehetséges (oktatás-munkalehetőség-munka).
  • vendégmunkások behozatala. Jó kérdés. Tőlünk nyugatra is bevett forma aztán mégis jobban élnek mint mi

Semmi nem fekete vagy fehér. És ahogy írtam, részben jogos a kritika.
Lengyelország, ahol a lengyel vállalkozások terjeszkednek külföldre is, mert meg tudtak erősödni.

Felkészülni: jajj ott nagy belső piac van.

A kisebbség felzárkózása a törvények velük is betartatásán keresztül lehetséges. Az anarchozsarnok rendszer szelektív jogalkotása, ahol csak a középosztály kell betartsa a törvényeket, és minden terhet ő kell vigyen, az csak balkanizálódást, délamerikanizálódást okoz, nem felzárkózást.
 
Épül Magyarország tengeri kapuja Triesztben
mti

A kikötőben a partfal feltöltése és cölöperősítése már zajlik, a projekt a következő év őszére kulcsfontosságú szakaszhoz ér.


A tervezett ütemben épül Magyarország tengeri kikötője Triesztben, ezáltal minden adott ahhoz, hogy a létesítmény előbb részleges, majd utána teljes kapacitással megkezdhesse a működését néhány éven belül - jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a helyszínen pénteken.

A minisztérium közleménye szerint Magyar Levente arról számolt be, hogy legutóbb tavasszal tekintették meg a munkálatokat, amikor elkezdték a partfal építését, és azóta látszik, hogy mennyit haladt előre a folyamat.

A tengertől hódítják el a területet
"Most már egy olyan talajon állunk, ami azóta került feltöltésre, hogy legutóbb itt jártunk. Ez azt jelenti, hogy egy több száz méteres partfalszakaszt feltöltenek, gyakorlatilag elhódítanak a tengertől, és ezt a partfalszakaszt erősítik meg hatalmas cölöpökkel, amiket levernek majd a tengerfenékre" - tájékoztatott.

"Ez fogja tartani a partfalat, amit 35 méteres horgonyokkal kell oldalról megtartani annak az érdekében, hogy a partfalszakasz elbírja majd azt a hatalmas terhelést, amit a magyar exportáruknak a berakodása fog itt jelenteni" - folytatta.



Négyzetméterenként hattonnás súlyt kell elbírnia a partfalnak
"Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként hattonnás súlyt kell elbírnia ezen hosszú partfalszakasznak. Ennek a strukturális munkái zajlanak most, és fognak befejeződni jövő év augusztus-szeptemberének magasságában" - tette hozzá.

Magyar Levente aláhúzta, hogy ezzel párhuzamosan a magyar kormány a következő hónapok folyamán megkezdi a tervezését azon belső területnek, amely a partfalszakaszon belül található, s ahol az árukat fogják kezelni, rakodni, tárolni.



2028-ban megnyithat a teherforgalom előtt a kikötő
"Körülbelül 2028-ra érünk el oda, hogy részlegesen megkezdhesse a kikötő a működését, de addig még rengeteg munka van hátra, viszont mindenki láthatja, hogy komolyan gondoljuk ezt az egész projektet, hiszen gőzerővel zajlanak a munkálatok, több tucat munkás végzi a partfalépítést, a mederkotrást azon a hajón, ami mögöttem van"

- emelte ki.

"Így minden adott ahhoz, hogy a tervezett ütemben Magyarország tengeri kikötője először részleges, utána teljes kapacitással megkezdhesse a működését néhány éven belül" - összegzett.
 
  • Tetszik
Reactions: Nber