Magyarország ipara

Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?

Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?

Tök jogos. Kicsit drága.

Mégis néhány kérdés:
  • hogyan kezelnéd államként: multik versenyeztetnek mint állam a többi állammal, hogy ki ad jobb feltételeket, oda telepítem a gyáram, beruházásom…
  • államként kell adóbevételt csinálnod, munkát-munkalehetőséget adnod, kénytelen vagy versenyezni a cégek beruházásáért…
  • hogyan számítjuk a társadalmi nyereséget? (Jelen esetben +200 munkahely, járulékfizetés, nem kell munkanélkülivel bajlódni, további fogyasztást generál (egyrészt az ott dolgozók fogyasztóként vásárolnak, az újabb adóbevételt generál pl.áfa)
További forgalmat generál (be és kiszállítás) hozhat további beruházásokat.

Szóval hogyan kellene jobban csinálni államként ebben a környezetben? (Direkt nem írok se kormányt, se pártot, mert az adott hatalomgyakorló párttól FÜGGETLENÜL ugyan ez az állam feladata, helyzete!)
Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
 
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?


Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?


Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
Oké.
Mondj egy ilyen országot a környékről (ami megfelel, hasonlít a definíciódra) Ausztriát hagyd ki, nem volt szoci ország, erősen más a bázis hatás. Nézzük meg hogy náluk milyen és mekkora összegű támogatássokkal indulnak a külföldi beruházások.
És: +ba:
  • Igen kell hogy hazai cégek is kapjanak jelentős támogatást a beruházásaikhoz (amik aztán termelnek, nem úgy mint a csigagyár)
  • a munkanélküli nem fogyaszt, hanem vegetál és hosszabb távon leépül, van erről szakirodalom. Szóval olcsóbb pillanatnyilag de kurva drága hosszú távon.
  • a kisebbség és szegénység felzárkózása a munka mentén lehetséges (oktatás-munkalehetőség-munka).
  • vendégmunkások behozatala. Jó kérdés. Tőlünk nyugatra is bevett forma aztán mégis jobban élnek mint mi

Semmi nem fekete vagy fehér. És ahogy írtam, részben jogos a kritika.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Kérlek magyarázzátok el egyszerű vidéki lelkemnek, hogy a 10% állami támogatás adótartalma, illetve a 90%, 365 napon belül visszaforgó adótartalma, miért rossz a magyar államnak, illetve sok esetben az állami hozzájárulás infrastruktúrális fejlesztés formájában történik, az miért rossz?
 
Itt valami félreértés van.
Miért tudna az állam olcsóbban építeni, mint bárki a piacon?
Az állami építkezésen olcsóbb a munkaerő, az építési alapanyag stb stb… ?

Azért nem csinálják tömegesen, mert lusták?
Dehogy. Ugyanazon a piacon lép fel gazdasági szereplőként…az állam nem épít, hanem épített… vallskozokkal…ezeket a piaci viszonyokat nem tudja meghaladni.
Egyet tud befolyásolni, a megtérülés intervallumát.
Ezzel tudja a lakás végső piaci/fogyasztói árát befolyásolni. Bérlakasokra is igaz.

Most azt hagyjuk figyelmen kívül, h sok helyen vannak államilag finanszírozott kísérleti projektek az építési technológiák fejlesztésére a modern “házgyárak” feltalálására. Eddig kevés, s inkább lokális sikerek.

Semennyire ha betartják a piaci szabályokat.

Tekintve, h az ilyen arányú állami beruházások közbeszerzés kötelesek megalapozott várakozás…plane, h már tudjuk az összesített közbeszerzési adatokból(tanulmányt linkeltem anno) általános érvénnyel kimondható, h a piaci árat meghaladó módon valósulnak meg az így beszerzett projektek. A szakmai vita csak abban a kérdésben van, h mennyivel.

Szóval nem, ez nem a 444 nyüzsgése, hanem minden gondolkodó adófizető honpolgár jogos félelme lehet.

Ingatlan biznisszel lehet legkönnyebben vagyont épiteni…korrupció állandó kísérő jelensége az iparágnak… ez az egyik oka, h máshol se szívesen vállalják fel a politikusok az állami lakásépítési projekteket, mert könnyű lebukni és belebukni…

El ne hidd…15 év után(2010 előtt is érvényes) az a tapasztalat, h a hazai kapitalisták, járadékvadászok kevésbbé mohók… ?
Akkor ha a kormány semmiről nem tehet, semmit nem tud csinálni, semmire nincsen hatással, akkor miért Nemzeti sorsronto kérdés ki kerül oda?
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Na, a Proctle & Gamble ügyét is kérlek elemezd így ki. Minden új munkahelyhez egy családi háznyi ajcsy. Ez hogy hat a multik árazására, ezzel olcsóbbá tettük végre?


Az SZDSZ miatt kell a P&G-nek ekkora ajándék? A magyar cégek nyereséghányadára hogy hat ez a siker?


Gondolom vendégmunkások behozásával... Egy biztos, nem a magyar vállalkozások segítésével, kivéve a baráti járulékvadász cégeket.

Egy családi ház ára munkásonként ajándékba az amerikai cégeknek. Ezen gondolkozz el. Miközben megy a szabadságharcos retorika az árfelhajtó multik és bankok témájában.
Ettől a cigányság felzárkózik, és integrálódik? Államként adóbevételt kell csinálnod, ezért kiadsz ennyi pénzt. Értem én, pénz kell a pénzcsináláshoz. A munkanélküli segéllyel amúgy nagyon kell bajlódni, gyakorlatilag már mintha nem is létezne. Nagyjából minimálbérnyi érték. Ez 333 hónapig fedezné a 200 ember munkanélküli segélyét. A felső decilis tagjainak is ~5 évig kellene dolgoznia az egy dolgozóra eső támogatásért.

Szóval ez nem kicsit drága, hanem kurva drága, biztos valami visszacsurgatás lesz emögött is.

Hogy kellene jobban csinálni? Stabil, kiszámítható, nem bizánci típusú jogalkotáson és kivételezésen alapuló jogi és gazdasági környezettel vonzóvá tenni az országot.
A kivitelező céget kell figyelni, kit választanak.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Kérlek magyarázzátok el egyszerű vidéki lelkemnek, hogy a 10% állami támogatás adótartalma, illetve a 90%, 365 napon belül visszaforgó adótartalma, miért rossz a magyar államnak, illetve sok esetben az állami hozzájárulás infrastruktúrális fejlesztés formájában történik, az miért rossz?
Szuper! De miért mindig a külföldi cég kapja az ingyen infrastrukturális beruházást, adókedvezményt?
 
Szuper! De miért mindig a külföldi cég kapja az ingyen infrastrukturális beruházást, adókedvezményt?
A kormánynak minden magyar vállalkozó gyanús aki tőle függetlenül szerezte a vagyonát. A multik nem zavarják, mert ők bárkivel üzletelnek csak csörögjön a lóvé. Egy magyar vállalkozó viszont, aki itt él, fontos neki az ország helyzete, lehet hogy nem őket fogja támogatni.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Oké.
Mondj egy ilyen országot a környékről (ami megfelel, hasonlít a definíciódra) Ausztriát hagyd ki, nem volt szoci ország, erősen más a bázis hatás. Nézzük meg hogy náluk milyen és mekkora összegű támogatássokkal indulnak a külföldi beruházások.
És: +ba:
  • Igen kell hogy hazai cégek is kapjanak jelentős támogatást a beruházásaikhoz (amik aztán termelnek, nem úgy mint a csigagyár)
  • a munkanélküli nem fogyaszt, hanem vegetál és hosszabb távon leépül, van erről szakirodalom. Szóval olcsóbb pillanatnyilag de kurva drága hosszú távon.
  • a kisebbség és szegénység felzárkózása a munka mentén lehetséges (oktatás-munkalehetőség-munka).
  • vendégmunkások behozatala. Jó kérdés. Tőlünk nyugatra is bevett forma aztán mégis jobban élnek mint mi

Semmi nem fekete vagy fehér. És ahogy írtam, részben jogos a kritika.
Lengyelország, ahol a lengyel vállalkozások terjeszkednek külföldre is, mert meg tudtak erősödni.

Felkészülni: jajj ott nagy belső piac van.

A kisebbség felzárkózása a törvények velük is betartatásán keresztül lehetséges. Az anarchozsarnok rendszer szelektív jogalkotása, ahol csak a középosztály kell betartsa a törvényeket, és minden terhet ő kell vigyen, az csak balkanizálódást, délamerikanizálódást okoz, nem felzárkózást.