Mbombe 4x4 , 6x6 , 8×8 / Barys 8x8

[Wilson]

Ezt bizony komolyan ki is dolgozta valaki.80as évek végén született egy tanulmány a dunántúli vizzárak kialakitásának lehetőségéről.Majd a gengszterváltás után megcsinálták az Alföldre is,keleti támadás esetére.Az akkori ZMNE lapban lehozták mindkettőt.Sajna már rég nincs meg,netre meg nincs felrakva.
De Irak-Iráni háborúban az irakiak a déli fronton csináltak vizzárakat,direkt elárasztásokkal védték Baszrát.És fenvan a török kori zalai határvédelmi rendszerről a neten pár cikk,amik az akkori vizzárak,szándékos elmocsarasitásokat vizsgálják.Mert bizony csinálták ilyet eleink.

De még mennyire,eleink nagyon nagy tudással rendelkeztek az ártéri fokgazdálkodással kapcsolatban ennek volt köszönhető,hogy a középkori utazók arról számoltak be,hogy a magyarországi folyókban több a hal mint a víz.Amúgy nekem régi vesszőparipám,hogy a klímaváltozás következtében kiszáradó Alföldön a Tisza völgyében egy új Vásárhelyi terv részekén vissza kellene térni amennyire csak lehet a fok gazdálkodáshoz,ezáltal megfogni az országon áthaladó vizet,egy sor nagyon pozitív környezeti természetvédelmi gazdasági haszna lenne.

 

[dudi]

Nem bizony.A tömeg önmagában behatárolja a mozgékonyságot.
A védettség meg nem csak páncélt jelent.A mozgékonyság is fontos eleme a védettségnek.És van az úgy,hogy a páncél súlya jelentette mozgékonyságvesztés jobban rontja a védettséget,mint amennyit a túlméretezett páncélzat ad.

Az irányított fegyverek és a modern digitális tűzvezető rendszerek korában már sem a kisebb méret sem a nagyobb mogékonyság nem jelent semmiféle védelmet.Nem tudsz annyival kisebb és annyival mobilabb APC/IFV-t harckocsit stb-t tervezni ami akar csak egy hajszálnyit is kompenzálná a kevesebb páncélt.

 

[Szittya]

Én nem vízárakról beszéltem hanem a fokgazdálkodásról nagyon más a kettő.

A csatornak is igazabol nem akadaly ha egy egy jarmu rendelkezik tololappal olyan szepen be lehet tolni egy akar 6 m szeles /ez mar nagynak szamito/ csatornat hogy csak na...
Nem kell agodni tisztan zsilipkemt funcional alacsonyesesuek a csatornaink pont azert ami fontos szempont volt epitesukkor az ontozes miatt./ a folosleges viz lehet hetek mulva csapna csak at az igy betoltott szakaszon addig az oldalagakat toltene fel vizzel./ dolgoztam a vizugynel /voltak olyan torlaszok hogy csak a lancos kotro boldogult vele.../
A csatornak abban az esetben jelentenek akadalyt meg felduzzasztva is ha a tulparton csucsul eleg ember aki megvedi... Igazabol tenyleg csak tololap kerdese./ jo azert egy lancfuresz sem art./ az uj jarmuvek utaszkeszlete gondolom mar nemileg gepesitett./

 

[Negan]

De még mennyire,eleink nagyon nagy tudással rendelkeztek az ártéri fokgazdálkodással kapcsolatban ennek volt köszönhető,hogy a középkori utazók arról számoltak be,hogy a magyarországi folyókban több a hal mint a víz.Amúgy nekem régi vesszőparipám,hogy a klímaváltozás következtében kiszáradó Alföldön a Tisza völgyében egy új Vásárhelyi terv részekén vissza kellene térni amennyire csak lehet a fok gazdálkodáshoz,ezáltal megfogni az országon áthaladó vizet,egy sor nagyon pozitív környezeti természetvédelmi gazdasági haszna lenne.

Ami azt illeti,elöbb-utóbb meg kell épiteni a már régen megtervezett duzzasztógátakat,ha véget akarnak vetni az Alföld kiszáradásának.Vagy véget vetünk a folyok bevágodása miatti talajvizsűlyedésnek-vagy át kell térni a tevetenyésztésre.

 

[Szittya]

De még mennyire,eleink nagyon nagy tudással rendelkeztek az ártéri fokgazdálkodással kapcsolatban ennek volt köszönhető,hogy a középkori utazók arról számoltak be,hogy a magyarországi folyókban több a hal mint a víz.Amúgy nekem régi vesszőparipám,hogy a klímaváltozás következtében kiszáradó Alföldön a Tisza völgyében egy új Vásárhelyi terv részekén vissza kellene térni amennyire csak lehet a fok gazdálkodáshoz,ezáltal megfogni az országon áthaladó vizet,egy sor nagyon pozitív környezeti természetvédelmi gazdasági haszna lenne.

Igazabol szerintem a duna tisza focsatornat kellene megepiteni /befelyezni akar tobb ponton/ es energiatermelesre is hasznalni./igazabol en tudok olyan helyet ahol a 2 csatorna kb 1 km re van egymastol az eggyik a tiszaba a masik a dunaba folyik./ ez az erhullamok levezeteseben is sokat segitene. Energiat termelne. Munkat termtene. Es vizet tartana meg keresztiranyu csatornazassal ami ellatna a tobbit.

 

[Wilson]

Katonai szempontbol az egy vizzár lenne,ha aképpen használják.

Hát katonai terminus szerint lehet,de a valóságban sokkal több,pár év alatt egy olyan mocsaras időszakosan kiterjedt vízzel borított pár km széles sáv lenne (Tisza) mind a két oldalán amely sokkal nagyobb kihívás elé állítaná az ellent,mint egy egyszerű elárasztás.Meg kell nézni a középkori magyar hadmozdulatok leírásait csak bizonyos átkelő pontokon tudtak a nagy folyóinkon átkelni pedig ők sokkal jobb terepjáró képességgel rendelkeztek mint egy mai modern hadsereg.

 

[dudi]

A csatornáink 99%-ának leküzdéséhez nem kell úszó képesseg, mert vagy nem eleg szélesek vagy nem elég mélyek hozzá.Azzal van a legnagyobb baj,hogy általában elég meredek a partjuk így nem lehet csak úgy átgázolni rajtuk.Vagy kell egy híd vagy amit Szittya mondott azaz valamilyen módon elő kell készíteni műszakilag.

 

[Wilson]

Ami azt illeti,elöbb-utóbb meg kell épiteni a már régen megtervezett duzzasztógátakat,ha véget akarnak vetni az Alföld kiszáradásának.Vagy véget vetünk a folyok bevágodása miatti talajvizsűlyedésnek-vagy át kell térni a tevetenyésztésre.

A duzzasztógátakat a vízügy erőlteti,felesleges pénzkidobás,nem kell mást csinálni mint amit az eleink csináltak megfogták a az árvizeket,most is azt kellene csinálni a gátrendszer bizonyos pontjait át kell vágni és tározókat kell létesíteni a régi fokrendszert újra kell éleszteni a Tisza mentén van egy két tudományos kísérlet ennek tanulmányozására nagyon biztató eredményekkel.Nem kell feltalálni semmit eleink szinte tökéletes rendszert működtettek.

 

[Wilson]

A csatornáink 99%-ának leküzdéséhez nem kell úszó képesseg, mert vagy nem eleg szélesek vagy nem elég mélyek hozzá.Azzal van a legnagyobb baj,hogy általában elég meredek a partjuk így nem lehet csak úgy átgázolni rajtuk.Vagy kell egy híd vagy amit Szittya mondott azaz valamilyen módon elő kell készíteni műszakilag.

Bizony ebben nagyon igazad van ezt mondom én is

 

[Wilson]

Igazabol szerintem a duna tisza focsatornat kellene megepiteni /befelyezni akar tobb ponton/ es energiatermelesre is hasznalni./igazabol en tudok olyan helyet ahol a 2 csatorna kb 1 km re van egymastol az eggyik a tiszaba a masik a dunaba folyik./ ez az erhullamok levezeteseben is sokat segitene. Energiat termelne. Munkat termtene. Es vizet tartana meg keresztiranyu csatornazassal ami ellatna a tobbit.

Igazad van nem ártana megcsinálni,de az újraélesztett fok gazdálkodás hatalmas előnyökkel járna mind a klímaváltozás elleni harcban mind az árvizek ellen mind a süllyedő talajvízszint kapcsán,a természetvédelmi,gazdasági,hasznáról nem is beszélve.

 

[Szittya]

Igazad van nem ártana megcsinálni,de az újraélesztett fok gazdálkodás hatalmas előnyökkel járna mind a klímaváltozás elleni harcban mind az árvizek ellen mind a süllyedő talajvízszint kapcsán,a természetvédelmi,gazdasági,hasznáról nem is beszélve.

Igen en gemenc mellett noltem fel jobbam irva a gemenci erdo egy resze ahhoz a faluhoz tartozik. A tiszanal momdjuk valoban kommyebb megoldani az nem lett agyonszabalyozva mint a duna.

 

[Wilson]

A csatornak is igazabol nem akadaly ha egy egy jarmu rendelkezik tololappal olyan szepen be lehet tolni egy akar 6 m szeles /ez mar nagynak szamito/ csatornat hogy csak na...
Nem kell agodni tisztan zsilipkemt funcional alacsonyesesuek a csatornaink pont azert ami fontos szempont volt epitesukkor az ontozes miatt./ a folosleges viz lehet hetek mulva csapna csak at az igy betoltott szakaszon addig az oldalagakat toltene fel vizzel./ dolgoztam a vizugynel /voltak olyan torlaszok hogy csak a lancos kotro boldogult vele.../
A csatornak abban az esetben jelentenek akadalyt meg felduzzasztva is ha a tulparton csucsul eleg ember aki megvedi... Igazabol tenyleg csak tololap kerdese./ jo azert egy lancfuresz sem art./ az uj jarmuvek utaszkeszlete gondolom mar nemileg gepesitett./

A fok gazdálkodás következtében a folyó mindkét oldalán egy széles sávban (akár pár kilométeres) olyan mocsaras időszakos nagy nyílt vizes területek jönnek létre amelyeken semmilyen tolólap nem segít

 

[Negan]

Hát katonai terminus szerint lehet,de a valóságban sokkal több,pár év alatt egy olyan mocsaras időszakosan kiterjedt vízzel borított pár km széles sáv lenne (Tisza) mind a két oldalán amely sokkal nagyobb kihívás elé állítaná az ellent,mint egy egyszerű elárasztás.Meg kell nézni a középkori magyar hadmozdulatok leírásait csak bizonyos átkelő pontokon tudtak a nagy folyóinkon átkelni pedig ők sokkal jobb terepjáró képességgel rendelkeztek mint egy mai modern hadsereg.

talán nem véletlen,hogy a nagy távolságokkal,rossz utakkal és elég sok mocsárvidékkel megáldott muszkák már elég régen fejlesztettek ki erre is megoldást(amit aztán nyugaton éppen úgy lemásoltak,mint a pontonhidat)

Napersze,ha van ott némi véderő is,meg azt támogatandó jó kis messzehordó tüzérség is,akkor már tényleg jol véd a fok rendszer/vizzár.

 

[Wilson]

Igen en gemenc mellett noltem fel jobbam irva a gemenci erdo egy resze ahhoz a faluhoz tartozik. A tiszanal momdjuk valoban kommyebb megoldani az nem lett agyonszabalyozva mint a duna.

Akkor te szerencsés vagy,hogy Gemenc mellett töltheted a gyerekkorodat.A Duna mellett is meg lehetne csinálni természetesen már sajnos nem mindenhol de azok a lefűződött holtágak természetes mélyedések még ugyanúgy megvannak sőt a régi fok gazdálkodáshoz kialakított átereszek egy része is csak egy kis akarat kéne meg be kéne áldozni némi jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területet,de sokkal többet lehetne nyerni vele.

 

[Szittya]

A fok gazdálkodás következtében a folyó mindkét oldalán egy széles sávban (akár pár kilométeres) olyan mocsaras időszakos nagy nyílt vizes területek jönnek létre amelyeken semmilyen tolólap nem segít

Igen csak a teljes alfoldet nem araszthatod el idolegesen sem. Az uthalozat mar tulsagosan kiepult az emberek mar lekoltoztek az alacsomyabban elterulo videkekre is nagyon sok falu van ami mar nincs is azon a ponton mint a szabalyozas elott volt /km eket koltozott./ csak pl nek uszod. Km rekre van a regi uszodtol.../ bizomyos szakaszokat lehet ak a dunan megnyitni azokat is gemenc jelleggel. Ahol at kell engedni a novenykulturat az erdosodesnek./ az alfold a torok idok elott mocsari tolgyerdo volt nem puszta mint manapsag. Nagyobb tisztasokkal. Ezert is volt a marha a fo allatallomamy. A torokorba kiirtottak az erdoket es bozotossa valt /puhafas erdok./ amit a betelepulok pusztitottak a tobb muvelheto fold kedvejert majd jott a szabalyozas...
Az alfoldi nagy ronasag nem termeszetes az az ember pusztitasanak muve...

 

[Szittya]

A magyartorzsek /pontatlan fogalmazas./ a mocsarat szerette es a karpatmedence az volt...

 

[Szittya]

Kalocsa kormyekem remgeteg szallas van. Azok pl ugy alakultak ki hogy a mocsarba valaki emelt egy dombot majd hazat epitett ra majd egy toltest ahol foldmmuvelest kivant folytatni /konyhakert./ oda ment minden szemet agaktol a a tragyaig ameg fel nem toltodott... De foldmuveles aramya nagyon alacsony volt. Kerteszkedes meg folytathato volt a kis helyigeny miatt de mas nem nagyon a kunhalmokra is allatokat tereltek amikor a viz mar tul magasra emelkedett.

 

[Wilson]

talán nem véletlen,hogy a nagy távolságokkal,rossz utakkal és elég sok mocsárvidékkel megáldott muszkák már elég régen fejlesztettek ki erre is megoldást(amit aztán nyugaton éppen úgy lemásoltak,mint a pontonhidat)

Napersze,ha van ott némi véderő is,meg azt támogatandó jó kis messzehordó tüzérség is,akkor már tényleg jol véd a fok rendszer/vizzár.

Jaja csak egy ténylegesen mocsaras vídéken ezt telepíteni nagyon babra munka ugyanis ha az elemek talpait csak szimplán leraknák akkor hiába a talpak széles kialakítása azok nehéz technika áthaladása esetén megsüllyednek ezért (láttam erről képeket orosz oldalakon) ha ezeket az elemeket tényleg mocsaras területen akarják lerakni akkor Ivánék bizony mint a disznók nyakig a dágványban minden egyes elem talpai alá széles különböző szélességű "alapokat" raknak,ami eléggé időigényes munka.

 

[Szittya]

Oregapam aki alfoldi kun azt mondta hogy a fuzfa a nyarfa szemetfa semmire sem valo csak pusztitasra... Ha kivagja az ember nem erdemes bajlodni a hazaszallitasaval. Neki ezt a dedoregapja mondta az o gyerekkoraba az alfoldon meg pusztitottak a fakat bokrokat... /akkor olyan dolognak vettem ezt meg mint a jajj amikor gyerek voltam a folyo vizebe foztuk az abbol kifogot halat meg hasonlok nak../

 

[Wilson]

Igen csak a teljes alfoldet nem araszthatod el idolegesen sem. Az uthalozat mar tulsagosan kiepult az emberek mar lekoltoztek az alacsomyabban elterulo videkekre is nagyon sok falu van ami mar nincs is azon a ponton mint a szabalyozas elott volt /km eket koltozott./ csak pl nek uszod. Km rekre van a regi uszodtol.../ bizomyos szakaszokat lehet ak a dunan megnyitni azokat is gemenc jelleggel. Ahol at kell engedni a novenykulturat az erdosodesnek./ az alfold a torok idok elott mocsari tolgyerdo volt nem puszta mint manapsag. Nagyobb tisztasokkal. Ezert is volt a marha a fo allatallomamy. A torokorba kiirtottak az erdoket es bozotossa valt /puhafas erdok./ amit a betelepulok pusztitottak a tobb muvelheto fold kedvejert majd jott a szabalyozas...
Az alfoldi nagy ronasag nem termeszetes az az ember pusztitasanak muve...

Nem is állítottam,hogy mindenhol vissza lehet állítani az eredeti állapotokat,az az érdekes,hogy fent volt a neten egy tanulmány (csak már nem találom sehol sem)amelyben felmérték a Duna és Tisza mind a két partján a fokgazdálkodás számára még visszaállítható területeket és meglepően sok ilyen hely volt még a Duna mind a két partján is.