Konténer hibás-sérült lőszer tárolásához.
Nem hittem volna.
Nem hittem volna.
Merkava MBT (Izrael)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A lőszerválaszték, a legújabb többfunkciós programozható gyújtős nincs benne. https://elbitsystems.com/media/Catalog-Tanks_15_Web.pdf
R
Ruby de Puteaux
Guest
W
Wilson
Guest
A Merkava: 60 mm-s aknavető
"A Merkava az egyetlen modern harckocsi, amely aknavetővel van felfegyverezve. Ez még a múltban is nagyon ritka volt. Izraelben a 60 mm-es aknavetőt az 1970-es évek közepén kezdték el felszerelni a harckocsikra az 1973-as háború következtében, A "Shot" ("Centurion"), "Magah" (M4860), "Tyran" (T-545562) és valószínűleg még egy "Sherman" M-51 harckocsikra, majd - a "Mercava-1" harckocsikra is a gyártás kezdetétől, 1979-től. A Mercava-1-l az aknavető kívül, a torony a jobb oldalon lett elhelyezve, és a parancsnok tüzelt vele .A "Merkava-2" (1983) esetében az aknavetőt a torony bal oldalán, a torony belsejében helyezték el, és a töltő kezelte.
Merkava-1
Egy kis történelem
Az első világháború idején a brit nehéz harckocsi Mk IV Tadpol (az "ebihal farka") , kísérleti jelleggel 81,2 mm-es Stokes aknavetővel volt felszerelve. Az aknavetőt egy speciális platformra szerelték az "ebihal farok "hátsó részei közé, hogy viszonylagos védelmet nyújtson az ellenséges tűzzel szemben. Ez a konstrukció azonban az önjáró aknavető prototípusa volt, nem pedig egy lineáris harckocsi kiegészítő aknavető fegyverzettel.
A második világháború alatt és közvetlenül utána a britek néhány harckocsijukra (például a Cromwell és a Centurion első típusaira) "2 inch bombadobó Mk.I"-t szerelte. Ez egy rakétahajtású gránátvető volt, és a hozzávaló lőszer kompatibilis volt a brit Ordnance SBML két hüvelykes aknavetővel ("Ordnance SBML két hüvelykes aknavető" vagy egyszerűen "két hüvelykes aknavető"). Egyébként a valódi metrikus kaliberét 50, 50,8, 51 vagy 51,25 mm-nek adják meg.
Az USA-ban licenc alapján gyártották 51 mm-es M3 "füstölő" aknavető néven. Ezt 1943 júniusától szerelték fel az M4 Shermanra. Az aknavetőt a torony tetején, a bal oldalon, 35°-os szögben szerelték fel, . Az aknavetőnek volt egy szabályozója, amely lehetővé tette a 35, 75 és 150 méteres rögzített távolságból történő tüzelést, alapból 12 füstgránáttal volt felfegyverezve (más típusú aknákat is lehetett használni). Általában a töltő sütötte el.
Izraelben
Az IDF szolgálatában állt a Cromwell, a Sherman és a Centurion is, így a fent leírt "bombadobó" ismerős volt Izraelben. De miután a torony oldalaira hagyományos füstgránátvetőket szereltek, ezeket leszerelték.
Az 1973-as Jom Kippur-háborút követően az IDF páncélosait számos alkalommal vetették be az RPG-l, rakétavetős gránátokkal felfegyverzett ellenséges harckocsik ellen. Ezt megelőzően a gyalogság már az ellenállás idejétől kezdve brit 2 hüvelykes aknavetőket használt, és ezeket fejlesztették tovább saját 52 mm-es aknavetővé. A "földalatti" fegyverkezési ipar később átalakult az Izraeli Hadiipari Ipartestületté (IMI), és a továbbfejlesztett 52 mm-es aknavetők gyártása folytatódott. Maximális hatótávolságukat (420-425 m) azonban nem tartották elegendőnek a páncélos erők igényeihez, ezért úgy döntöttek, hogy 60 mm-es aknavetőket használnak, amelyek akkoriban még nem álltak szolgálatban az IMI-nél.
1974.11.08-n. Az IDF főparancsnokságának ("Rosh HAM") vezetője, Herzl Shafir vezérőrnagy, az Országos vezérkar helyettese és az IDF főparancsnokságának vezetője megbeszélést tartott a páncélos hadtest ("Mefaked Gayasot ha-Shir'on") parancsnokával, Moshe (Musa) Peled vezérőrnaggyal a páncélos erők fegyverzetének korszerűsítéséről, az 1973-as háborúból levont következtetések figyelembe vételével.
Az ülésen jelen volt a TO főnöke (AGA) és egy fegyverzeti főtiszt is. Kétségeiknek adtak hangot az aknavetők operatív szükségességét illetően. Elmondásuk szerint a Shot, Magah és Tyran harckocsikra történő aknavetők felszerelésének technikai megvalósíthatóságát már kidolgozták, de a lőszerek elhelyezése még nem tisztázott. Maguk az aknavetők megrendelhetők az USA-ból vagy a Soltam cégtől, a repeszaknák beszerzésével sincs probléma, de a füst- és világító lőszerek beszerzésének kérdése még nem tisztázott.
Az IDF K+F vezetője (Roche MOP) általános egyetértését fejezte ki az aknavetők telepítésének ötletével, de kétségei voltak a lőszerek elhelyezésével kapcsolatban. Az összekötő erők képviselői arról számoltak be, hogy a toronyból leadott aknatűz hatását a harckocsi kommunikációs rendszerére még nem tesztelték.
A következő célokat fogalmazták meg, repesz- és füstaknák gyors kilövése olyan területeken, ahol ellenséges harckocsi ellenes erőket/gyalogságot észlelnek (vagy észlelhetnek). Lehetőséget kell teremteni világító aknák használatára is az éjszakai megvilágításhoz (ami akkoriban nagyon fontos volt az IDF tankok éjjellátó rendszerének gyengesége miatt). Az aknavetőt a harckocsi tornyába szerelik, a lőszer pedig 60 aknából áll: 36 darab repeszakna, 12 füstakna és 12 jelzőrakéta. A lövegtornyot egy speciális, az aknavető függőleges irányának szabályozására szolgáló, kézzel vezérelt rögzítővel szerelik fel.
Az ülés eredménye a következő volt:
Az egyes harckocsi- és APC-típusok valamennyi műszaki kérdésének véglegesítése, beleértve a lőszerek elhelyezésének kérdését is;
eldönteni, hogy melyik lőszer (amerikai vagy izraeli) a jobb;
eldönteni, hogy melyik aknavetőt részesítsük előnyben (amerikai, izraeli vagy más forrásból származó);
Miután mindezeket a kérdéseket kidolgozták, újra felvetni a beszerzési mennyiségek kérdését és megkezdeni az operatív felhasználást.
Az űlés után elkészültek a prototípusok, amelyekkel az aknavetőket a Schott és a Magah harckocsikra, valamint az M113-as harckocsira lehet felszerelni. Ezt követően 1000 aknavető beszerzése (harckocsikra történő felszereléshez), valamint lőszer beszerzése mellett döntöttek
A további döntéshozatali folyamatot nem írják le, de a végeredmény ismert. A Soltam által gyártott 60 mm-es aknavetők és lőszereik kerültek kiválasztásra. A 60 mm-es aknavető egyébként az IDF gyalogságának századszintű aknavetőjeként is szolgált, és ez a mai napig így van (az 52 mm-es aknavetőket, amelyeket szakaszszinten használtak, 2005-ben kezdték kivonni a szolgálatból). Az aknavetőket a fent leírtak szerint kezdték felszerelni az IDF minden típusú harckocsijára (azaz minden még szolgálatban lévő típusra, Fresh szerint még a Sherman M-51-esre is). Az M113-asokon is voltak ilyen aknavetők (alkalmanként), és amikor a nehéz harckocsikat létrehozták, 60 mm-es aknavetőket is szereltek rájuk.
A lőszer javadalmazás jóval kevesebb , mint a fent említett 60. Így a Merkava esetében minden forrás 30-as értéket ad meg minden modellre. A "Merkava-1" típuson az aknák egy része (7 db, az alábbi kép alapján) a torony jobb oldalán, a páncéllemezek között volt elhelyezve. A "Magah-6 Bet" esetén a torony mélyedésébe, a rádióállomás mellé kerültek. Azt is tisztázni kell, hogy a füstaknák általában gyújtóaknákat ("Ashan Mitpotsets") jelentettek, bár egyes esetekben valódi füstaknákat ("Ashan") is használhattak célmegjelölésre. Kis méretük és kis lőszermennyiségük miatt a füstaknák használata a füstgránát vetőkkel összehasonlítva nem volt hatékony.
Már az aknavetők első megvitatásakor az 1000-s szám azt jelezte, hogy nem minden tank kapja meg őket. 1974 novemberében a harckocsik száma nem volt kevesebb, mint 2200. De akkoriban körülbelül 1000 M113-as páncélozott személyszállító is volt. Amennyire ismert, minden tankot felkészítettek az aknavető telepítésére. A pontos felhasználási állapotokat azonban nem tették közzé. Például a "Mágusokon" a gyakorlatok során szakaszőrmestereknek és szakaszvezetőknek adták őket, azaz századonként 6 aknavetőt, és még azt sem minden esetben. Később csak tiszteknek - harckocsiparancsnokoknak, parancsnokhelyetteseknek és 3 szakaszparancsnok tankjainak, azaz századonként 5 tanknak - adták ki. A harci helyzetekben (Libanon, Gáza, Yosh az időszakban 2002-ben) adtak mindenkinek, de ez egy alacsony intenzitású konfliktus volt. A Merkava-2-l kezdődően, minden harckocsira telepítettek egy aknavetőt. 2014 óta (amikor az utolsó MAG-67-es és Merkava-1-es harckocsikat kivonták a forgalomból) mindegyik aknavetőkkel van felszerelve.
"A Merkava az egyetlen modern harckocsi, amely aknavetővel van felfegyverezve. Ez még a múltban is nagyon ritka volt. Izraelben a 60 mm-es aknavetőt az 1970-es évek közepén kezdték el felszerelni a harckocsikra az 1973-as háború következtében, A "Shot" ("Centurion"), "Magah" (M4860), "Tyran" (T-545562) és valószínűleg még egy "Sherman" M-51 harckocsikra, majd - a "Mercava-1" harckocsikra is a gyártás kezdetétől, 1979-től. A Mercava-1-l az aknavető kívül, a torony a jobb oldalon lett elhelyezve, és a parancsnok tüzelt vele .A "Merkava-2" (1983) esetében az aknavetőt a torony bal oldalán, a torony belsejében helyezték el, és a töltő kezelte.
Merkava-1
Egy kis történelem
Az első világháború idején a brit nehéz harckocsi Mk IV Tadpol (az "ebihal farka") , kísérleti jelleggel 81,2 mm-es Stokes aknavetővel volt felszerelve. Az aknavetőt egy speciális platformra szerelték az "ebihal farok "hátsó részei közé, hogy viszonylagos védelmet nyújtson az ellenséges tűzzel szemben. Ez a konstrukció azonban az önjáró aknavető prototípusa volt, nem pedig egy lineáris harckocsi kiegészítő aknavető fegyverzettel.
A második világháború alatt és közvetlenül utána a britek néhány harckocsijukra (például a Cromwell és a Centurion első típusaira) "2 inch bombadobó Mk.I"-t szerelte. Ez egy rakétahajtású gránátvető volt, és a hozzávaló lőszer kompatibilis volt a brit Ordnance SBML két hüvelykes aknavetővel ("Ordnance SBML két hüvelykes aknavető" vagy egyszerűen "két hüvelykes aknavető"). Egyébként a valódi metrikus kaliberét 50, 50,8, 51 vagy 51,25 mm-nek adják meg.
Az USA-ban licenc alapján gyártották 51 mm-es M3 "füstölő" aknavető néven. Ezt 1943 júniusától szerelték fel az M4 Shermanra. Az aknavetőt a torony tetején, a bal oldalon, 35°-os szögben szerelték fel, . Az aknavetőnek volt egy szabályozója, amely lehetővé tette a 35, 75 és 150 méteres rögzített távolságból történő tüzelést, alapból 12 füstgránáttal volt felfegyverezve (más típusú aknákat is lehetett használni). Általában a töltő sütötte el.
Izraelben
Az IDF szolgálatában állt a Cromwell, a Sherman és a Centurion is, így a fent leírt "bombadobó" ismerős volt Izraelben. De miután a torony oldalaira hagyományos füstgránátvetőket szereltek, ezeket leszerelték.
Az 1973-as Jom Kippur-háborút követően az IDF páncélosait számos alkalommal vetették be az RPG-l, rakétavetős gránátokkal felfegyverzett ellenséges harckocsik ellen. Ezt megelőzően a gyalogság már az ellenállás idejétől kezdve brit 2 hüvelykes aknavetőket használt, és ezeket fejlesztették tovább saját 52 mm-es aknavetővé. A "földalatti" fegyverkezési ipar később átalakult az Izraeli Hadiipari Ipartestületté (IMI), és a továbbfejlesztett 52 mm-es aknavetők gyártása folytatódott. Maximális hatótávolságukat (420-425 m) azonban nem tartották elegendőnek a páncélos erők igényeihez, ezért úgy döntöttek, hogy 60 mm-es aknavetőket használnak, amelyek akkoriban még nem álltak szolgálatban az IMI-nél.
1974.11.08-n. Az IDF főparancsnokságának ("Rosh HAM") vezetője, Herzl Shafir vezérőrnagy, az Országos vezérkar helyettese és az IDF főparancsnokságának vezetője megbeszélést tartott a páncélos hadtest ("Mefaked Gayasot ha-Shir'on") parancsnokával, Moshe (Musa) Peled vezérőrnaggyal a páncélos erők fegyverzetének korszerűsítéséről, az 1973-as háborúból levont következtetések figyelembe vételével.
Az ülésen jelen volt a TO főnöke (AGA) és egy fegyverzeti főtiszt is. Kétségeiknek adtak hangot az aknavetők operatív szükségességét illetően. Elmondásuk szerint a Shot, Magah és Tyran harckocsikra történő aknavetők felszerelésének technikai megvalósíthatóságát már kidolgozták, de a lőszerek elhelyezése még nem tisztázott. Maguk az aknavetők megrendelhetők az USA-ból vagy a Soltam cégtől, a repeszaknák beszerzésével sincs probléma, de a füst- és világító lőszerek beszerzésének kérdése még nem tisztázott.
Az IDF K+F vezetője (Roche MOP) általános egyetértését fejezte ki az aknavetők telepítésének ötletével, de kétségei voltak a lőszerek elhelyezésével kapcsolatban. Az összekötő erők képviselői arról számoltak be, hogy a toronyból leadott aknatűz hatását a harckocsi kommunikációs rendszerére még nem tesztelték.
A következő célokat fogalmazták meg, repesz- és füstaknák gyors kilövése olyan területeken, ahol ellenséges harckocsi ellenes erőket/gyalogságot észlelnek (vagy észlelhetnek). Lehetőséget kell teremteni világító aknák használatára is az éjszakai megvilágításhoz (ami akkoriban nagyon fontos volt az IDF tankok éjjellátó rendszerének gyengesége miatt). Az aknavetőt a harckocsi tornyába szerelik, a lőszer pedig 60 aknából áll: 36 darab repeszakna, 12 füstakna és 12 jelzőrakéta. A lövegtornyot egy speciális, az aknavető függőleges irányának szabályozására szolgáló, kézzel vezérelt rögzítővel szerelik fel.
Az ülés eredménye a következő volt:
Az egyes harckocsi- és APC-típusok valamennyi műszaki kérdésének véglegesítése, beleértve a lőszerek elhelyezésének kérdését is;
eldönteni, hogy melyik lőszer (amerikai vagy izraeli) a jobb;
eldönteni, hogy melyik aknavetőt részesítsük előnyben (amerikai, izraeli vagy más forrásból származó);
Miután mindezeket a kérdéseket kidolgozták, újra felvetni a beszerzési mennyiségek kérdését és megkezdeni az operatív felhasználást.
Az űlés után elkészültek a prototípusok, amelyekkel az aknavetőket a Schott és a Magah harckocsikra, valamint az M113-as harckocsira lehet felszerelni. Ezt követően 1000 aknavető beszerzése (harckocsikra történő felszereléshez), valamint lőszer beszerzése mellett döntöttek
A további döntéshozatali folyamatot nem írják le, de a végeredmény ismert. A Soltam által gyártott 60 mm-es aknavetők és lőszereik kerültek kiválasztásra. A 60 mm-es aknavető egyébként az IDF gyalogságának századszintű aknavetőjeként is szolgált, és ez a mai napig így van (az 52 mm-es aknavetőket, amelyeket szakaszszinten használtak, 2005-ben kezdték kivonni a szolgálatból). Az aknavetőket a fent leírtak szerint kezdték felszerelni az IDF minden típusú harckocsijára (azaz minden még szolgálatban lévő típusra, Fresh szerint még a Sherman M-51-esre is). Az M113-asokon is voltak ilyen aknavetők (alkalmanként), és amikor a nehéz harckocsikat létrehozták, 60 mm-es aknavetőket is szereltek rájuk.
A lőszer javadalmazás jóval kevesebb , mint a fent említett 60. Így a Merkava esetében minden forrás 30-as értéket ad meg minden modellre. A "Merkava-1" típuson az aknák egy része (7 db, az alábbi kép alapján) a torony jobb oldalán, a páncéllemezek között volt elhelyezve. A "Magah-6 Bet" esetén a torony mélyedésébe, a rádióállomás mellé kerültek. Azt is tisztázni kell, hogy a füstaknák általában gyújtóaknákat ("Ashan Mitpotsets") jelentettek, bár egyes esetekben valódi füstaknákat ("Ashan") is használhattak célmegjelölésre. Kis méretük és kis lőszermennyiségük miatt a füstaknák használata a füstgránát vetőkkel összehasonlítva nem volt hatékony.
Már az aknavetők első megvitatásakor az 1000-s szám azt jelezte, hogy nem minden tank kapja meg őket. 1974 novemberében a harckocsik száma nem volt kevesebb, mint 2200. De akkoriban körülbelül 1000 M113-as páncélozott személyszállító is volt. Amennyire ismert, minden tankot felkészítettek az aknavető telepítésére. A pontos felhasználási állapotokat azonban nem tették közzé. Például a "Mágusokon" a gyakorlatok során szakaszőrmestereknek és szakaszvezetőknek adták őket, azaz századonként 6 aknavetőt, és még azt sem minden esetben. Később csak tiszteknek - harckocsiparancsnokoknak, parancsnokhelyetteseknek és 3 szakaszparancsnok tankjainak, azaz századonként 5 tanknak - adták ki. A harci helyzetekben (Libanon, Gáza, Yosh az időszakban 2002-ben) adtak mindenkinek, de ez egy alacsony intenzitású konfliktus volt. A Merkava-2-l kezdődően, minden harckocsira telepítettek egy aknavetőt. 2014 óta (amikor az utolsó MAG-67-es és Merkava-1-es harckocsikat kivonták a forgalomból) mindegyik aknavetőkkel van felszerelve.
W
Wilson
Guest
2.
Kevés adat áll rendelkezésre ezen aknavetők tényleges harci alkalmazásáról. Mindenki jól emlékszik a világító aknák rendszeres használatára, még a 90-es és 2000-es években is, amikor már minden tankot felszereltek hőkamerával. Egy operatív példát találtam a Fresh fórumon: A dél-libanoni biztonsági zóna, OP "Dlaat", a 90-es években. A reggeli aknavetőtűz fedezékében az ellenség fegyveresei megpróbálták megközelíteni az OP-t a Difus Darom szurdokon ("wadi") keresztül. A wadi az OP-tól 30 méterre ért véget. Így a természeti adottságok elrejtették őket az izraeli megfigyelés elől, de ezt tudva az izraeliek előre elhelyeztek egy álcázott videokamerát a szurdokban, így a harcosokat már előre kiszúrták. A körzeti parancsnok parancsot adott arra, hogy két OP-páncélosból aknavetőket használjanak. Hat lövés után tűzszüneti parancsot adtak ki: az egyik akna pontosan eltalálta a videokamerát, és megsemmisítette azt. De az ellenség fegyveresei is megfordultak és elhagyták a területet.
Egy másik leírás a Shir'on magazinban található. Az 1982-es első libanoni háború alatt a nyugati szektorban széles körben használtak aknavetőket a gyanús ligetek és zöldövezetek bombázására. A világító aknák pedig drámaian megnövelték az éjjellátó készülékek hatékonyságát, amelyek a csillagfény-erősítés elvén működtek, és amelyeket széles körben használtak ebben a háborúban a "Maghas" tankokon.
A 60 mm-es AOI gyalogsági aknavető.
"A Soltam többféle 60 mm-es aknavetőt gyárt, köztük a szabványos C08-ast. Ezt a páncélozott járműveken használták, 150 és 2550 m közötti hatótávolsággal.
Amint fentebb említettük, a Merkava 2-től kezdődően az aknavetőt belülre szerelik fel. A C04-es változatról van szó, amelynek lőtávolsága 150 és 2800 m között van (más adatok szerint 2900 m-g).
Számos forrás szerint a C04-es aknavető páncéltörő löszerrel is működik. Ez nem igaz. Az alábbiakban egy Merkava-3 harckocsiból történő aknavető tüzelésről készült videó látható. A töltő kinyitja a zárat, és leereszti a csövet a sínre (0:05-0:07). Ezután tölti a fegyvert (0:08-0:09), felemeli a csövet és zárást végez (0:10-0:12). Ezután a tank teteje és a tüzelés pillanata (0:21), majd az akna felrobbanásának pillanata (0:39). Ez a felvételen nem látható.
A Merkava-4 harckocsi egy továbbfejlesztett, úgynevezett "2. generációs" aknavetőt ("Dor Bet") kapott. A Wikipedia szerint a maximális lőtávolságát 3.100 m-re növelték. Más források szerint 2004 első felében fejeződött be ennek az aknavetőnek a fejlesztése. Könnyebben használható, majdnem ugyanannyiba kerül, mint a régi változat, de olcsóbb a karbantartása. Ugyanakkor pontosabb, megbízhatóbb és majdnem 2-szer nagyobb hatótávolsággal rendelkezik. Az Elbit honlapján található 60 mm-es aknavetők katalógusa tisztázza a képet. A C04 már nem gyártják, és nem szerepel a katalógusban. Az új aknavető neve C02 (Under Armored Vehicles Turret). amelynek hatótávolsága akár 4000 m, tűzgyorsasága pedig akár 6 lövés percenként is lehet.
"Merkava-1" aknavetővel, Libanon (Bejrút), 1982. Mellette USMC harcosok.
"Magach-7" aknavetővel
Kevés adat áll rendelkezésre ezen aknavetők tényleges harci alkalmazásáról. Mindenki jól emlékszik a világító aknák rendszeres használatára, még a 90-es és 2000-es években is, amikor már minden tankot felszereltek hőkamerával. Egy operatív példát találtam a Fresh fórumon: A dél-libanoni biztonsági zóna, OP "Dlaat", a 90-es években. A reggeli aknavetőtűz fedezékében az ellenség fegyveresei megpróbálták megközelíteni az OP-t a Difus Darom szurdokon ("wadi") keresztül. A wadi az OP-tól 30 méterre ért véget. Így a természeti adottságok elrejtették őket az izraeli megfigyelés elől, de ezt tudva az izraeliek előre elhelyeztek egy álcázott videokamerát a szurdokban, így a harcosokat már előre kiszúrták. A körzeti parancsnok parancsot adott arra, hogy két OP-páncélosból aknavetőket használjanak. Hat lövés után tűzszüneti parancsot adtak ki: az egyik akna pontosan eltalálta a videokamerát, és megsemmisítette azt. De az ellenség fegyveresei is megfordultak és elhagyták a területet.
Egy másik leírás a Shir'on magazinban található. Az 1982-es első libanoni háború alatt a nyugati szektorban széles körben használtak aknavetőket a gyanús ligetek és zöldövezetek bombázására. A világító aknák pedig drámaian megnövelték az éjjellátó készülékek hatékonyságát, amelyek a csillagfény-erősítés elvén működtek, és amelyeket széles körben használtak ebben a háborúban a "Maghas" tankokon.
A 60 mm-es AOI gyalogsági aknavető.
"A Soltam többféle 60 mm-es aknavetőt gyárt, köztük a szabványos C08-ast. Ezt a páncélozott járműveken használták, 150 és 2550 m közötti hatótávolsággal.
Amint fentebb említettük, a Merkava 2-től kezdődően az aknavetőt belülre szerelik fel. A C04-es változatról van szó, amelynek lőtávolsága 150 és 2800 m között van (más adatok szerint 2900 m-g).
Számos forrás szerint a C04-es aknavető páncéltörő löszerrel is működik. Ez nem igaz. Az alábbiakban egy Merkava-3 harckocsiból történő aknavető tüzelésről készült videó látható. A töltő kinyitja a zárat, és leereszti a csövet a sínre (0:05-0:07). Ezután tölti a fegyvert (0:08-0:09), felemeli a csövet és zárást végez (0:10-0:12). Ezután a tank teteje és a tüzelés pillanata (0:21), majd az akna felrobbanásának pillanata (0:39). Ez a felvételen nem látható.
A Merkava-4 harckocsi egy továbbfejlesztett, úgynevezett "2. generációs" aknavetőt ("Dor Bet") kapott. A Wikipedia szerint a maximális lőtávolságát 3.100 m-re növelték. Más források szerint 2004 első felében fejeződött be ennek az aknavetőnek a fejlesztése. Könnyebben használható, majdnem ugyanannyiba kerül, mint a régi változat, de olcsóbb a karbantartása. Ugyanakkor pontosabb, megbízhatóbb és majdnem 2-szer nagyobb hatótávolsággal rendelkezik. Az Elbit honlapján található 60 mm-es aknavetők katalógusa tisztázza a képet. A C04 már nem gyártják, és nem szerepel a katalógusban. Az új aknavető neve C02 (Under Armored Vehicles Turret). amelynek hatótávolsága akár 4000 m, tűzgyorsasága pedig akár 6 lövés percenként is lehet.
"Merkava-1" aknavetővel, Libanon (Bejrút), 1982. Mellette USMC harcosok.
"Magach-7" aknavetővel
W
Wilson
Guest
3.
"Magach-6" aknavetővel
"Magach-5" aknavetővel
"Lőtt Kal" aknavetővel, Libanon, 1982.
M113-as aknavetővel, Libanon (Bejrút), 1982. Mellette USMC harcosok.
"Puma" aknavetővel
"Namer" egy aknavetővel
"Magach-6" aknavetővel
"Magach-5" aknavetővel
"Lőtt Kal" aknavetővel, Libanon, 1982.
M113-as aknavetővel, Libanon (Bejrút), 1982. Mellette USMC harcosok.
"Puma" aknavetővel
"Namer" egy aknavetővel
Semmi olyat nem mond a srác, amit ne tudtunk volna eddig is, de azért érdemes meghallgatni.
W
Wilson
Guest
A 7. dandár gyakorlatozik a Golán-fennsíkon
Az IDF honlapján fotókat tettek közzé a 7. dandár legutóbbi gyakorlatáról. Az IDF század- és zászlóaljparancsnoki tanfolyama szintén szerepet kapott ezen a gyakorlaton.
Az IDF honlapján fotókat tettek közzé a 7. dandár legutóbbi gyakorlatáról. Az IDF század- és zászlóaljparancsnoki tanfolyama szintén szerepet kapott ezen a gyakorlaton.
Jó a festése.A 7. dandár gyakorlatozik a Golán-fennsíkon
Az IDF honlapján fotókat tettek közzé a 7. dandár legutóbbi gyakorlatáról. Az IDF század- és zászlóaljparancsnoki tanfolyama szintén szerepet kapott ezen a gyakorlaton.
Igen.Nagyjábol ismert a Merkava felépitése,ugyanakkor ez nem jelenti azt,hogy pontos ismeretek lennének róla.Olyan foku lándzsatörés,hogy az RAH értékben +,- 50milin menjen,teljesen értelmetlen.
Ráadásul támadóeszközök egyedi jellemzői miatt nem egyformán véd a különböző tipusú,de azonos kategóriába tartozó fegyverekkel szemben sem.Kedvenc példám erre a Merkava IV esete a Kornettel és az RPG29el.Az elvileg sokkal jobb átütési jellemzővel rendelkező Kornetet kivédte a páncél,mig a papiron rosszabb RPG29 meg átütötte.....
És ha kérdezhetem, milyennek látod a felépítését ? Mert pl. a Merkava ikonikus harckocsi számomra, nagyon jó promóval, de a felépítése teljesen illúzióromboló volt, a szolíd fotókkal, és a működési elveit is ismerve.