Igen kriss, ez arról szól, hogy mint mindent, ezt is szakember csinálja és szakszerűen. Minden, még egy szög beverése is káros, ha elbasszuk, denem a kalapács lesz a felelős. Márpedig gergő ezt mondta an blokk az öntözésről.
Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás
- Téma indítója blogen
- Indítva
Szerinte az öntözés rossz, holnap majd jön valaki, aki szerint a trágyázás, aztán egy idióta előáll azzal, hogy a növényvédelem az nagyon gonosz és akkor már a kőkorban vagyunk.
Csak azt tudom mondani amit molni ilyenkor: olvasd el a linkelt ismeretterjesztű agyagot, hogy értsd miért eszement hülyeségek gergő zagyvaságai!
Már másodszor hülyeségezel.
Még semmilyen épkézláb érvvel nem jöttél az állításaim cáfolatára.
Ha már klasszikust idézel - molnit), akkor jussoneszedbe az is, amit szokott mondani, hogy középiskolás termeszettudományos alapismeretekkel is belátható, hogy miért káros a szántás, hogy hat a talajéletre a műtrágyázás, hogy az ár és belvizet nem levezetni, kivezetni kell az országból, hanem megtartani aszályos időkre, stb. stb. És nem baromi drága taroló/csatorna rendszerben, henem a talajban. Csak szólok, hogy az élő egészséges humusz minden grammja 50g vizet tud megtartani, pont ott ahol a legjobvan kell.
Az az olvasni való amit évtizedek óta elavult
tudások alapján íródott, pont az én állításomat igazolja!
Hidd el, hogy nem szórjuk ész nélkül a műtrágyát. Persze van kimosódás, de ettől a talajok még nem mennek tönkre. A helytelen műtrágya megválasztása inkább a talajt savanyító hatása miatt káros. Ez valós probléma, de már korántsem annyira mint régebben.
Baktérium trágya? Miért lenne drágább mint a műtrágya? Éppen fordítva van. Csak sajnos nem elég. És nem is mindig, mindenhol működik. Én eleve szkeptikus vagyok velük szemben. A talajok tele vannak baktériumokokkal, hektáronként sok tonnáról beszélünk. El tudod hinni, hogy ha egy ilyen rendszerbe beviszel néhány kg baktérium trágyát, akkor az önmagában képes lesz bármit is megváltoztatni?
Inkább komplexen, rendszerben kell gondolkodni: talajművelés, zöldtrágya, műtrágya stb. De ezt itt nagyon hosszú lenne kifejteni.
Talán ide tartozik, korábban is volt efféle, de ez mostani.
"Milyen hatással lehet a Kárpát-medence időjárására?
Hozzá kapcsolódó frontok hazánkat is elérhetik, melyek csapadékot, szelet hozhatnak térségünkbe."
https://www.idokep.hu/hirek/europa-felett-erhet-veget-dorian-palyafutasa
"Milyen hatással lehet a Kárpát-medence időjárására?
Hozzá kapcsolódó frontok hazánkat is elérhetik, melyek csapadékot, szelet hozhatnak térségünkbe."
https://www.idokep.hu/hirek/europa-felett-erhet-veget-dorian-palyafutasa
Igen. Most nagy divatja lett az un. bakterium trágyáknak. Csak elfelejtik hozzátenni a marketing szövegekben, hogy ha szántasz, akkor elpusztitod a talajéletet.
Persze lehet újra venni a következő adagot...
Igen, ezért kell rendszerben gondolkodni. A talaj egy nagyon összetett, fizikai, kémiai és biológiai rendszer. Eszerint is kell kezelni. Az a gazdálkodási gyakorlat, ami kialakította a mostani negatív megítélést - nem alaptalanul - nagyon sokat változott, és változik jelenleg is. Igenis a gazdálkodók egyre nagyobb része akar, és hajlandó is változtatni. Persze kényes ügy, hiszen egyúttal jövedelmet is kell termelni. Én úgy gondolom, hogy - legalábbis Európa nagy részén - ebben a tekintetben pozitív az elmozdulás.
A baktérium trágya témához: nem állítom, hogy haszontalan dolog, simán lehet olyan terület, ahol ennek segítségével indul újra a talajélet, ha az egyéb feltételek is megvalósulnak.
Igen, rendszerben kell gondolkodni.
A rendszer elemei:
1 A szántás elhagyása, minimális művelés- notill
2 Mulcshagyó müvelés, direktvetés
3 Takarónövényezés
4 Biológiai oltás
+1 tömeglegeltetés
Ez a Talajmegújitó mezőgazdaság, regerenativ agriculture rendszere.
Ez a technológia eredményezi a talajÉLETet, a talaj vízmegtartását, szénmegkötését és felhalmozását, a humusz - televény- gyarapodását, úgy hogy közben jó átlagokkal és kisebb inputtal termel.
Modtam, hogy ez lesz. Ha teret engedsz a hülyéknek, akkor eljutsz a kőkorig. Már a szántás elhagyásánál tartunk...
A szántás az egyik legnagyobb talajromboló beavatkozás. Ha érdekel, kifejtem bővebben, hogy miért.
És van alternatívája.
És ez a technológia ma már lehetővé teszi, hogy szántás nélkül műveljük a talajainkat. Ámen.
Megértjük, hogy egy ilyen haditechnikai oldalra járó nincs képben a mezőgazdaság problémáival, és nem követi az új technológiákat!
Igen, a szántás és annak következményei a legnagyobb talaj, környezet és tájrombolók.
pl.
20-30 ha egybeszántott tábla már képes megváltoztatni a helyi vizkörforgást.
Szépen leirtam, hogy mit lehet csinálni , hogy ne pusztuljon tovább a termőtalaj.
Elolvastad? Megértetted? Van kérdésed?
Csak szólok, hogy ezt a technológiát már egyre többen alkalmazzák kiskertben is!
Tudod szántás nélkül nem tudsz gabonát ültetni, és itt vége is a körnek. A szerves trágya pláne hígtrágya+szalma kombinációban a legideálisabb, de messze kisebb az állattartás volumene mint a növény termesztésé, így ez csak korlátozottan a földek bizonyos %-ra elég. Amúgy meg kidolgoztak már talajművelési programokat nem véletlenül, amik működnek. Nem az 1980-as éveket írjuk már...
Csak nagyon korlátozottan, és kevés helyen tudod használni. Az embereket meg bizony etetni kell. Ez olyan dolog, hogy az egész világon van szántás nem véletlenül. Ahol lehet kiváltották, de legtöbb helyen nem tudod.
R
rejsz felügyelő
Guest
Elolvastam a cikket, ha gondolod az öcsémtől megérdeklődöm miylen szakirodalmat ajánl. Persze nem hiszem hgoy bármi értelme lenne. Addig is érdemes a hozzáértőek kommentjeit olvasni.
Nem tudok pontos számokat de tudomásom szerint a saját igényeinket ki tudjuk elégíteni, ha exportra is jut az jó.* Az meg hogy Afrikában, Délkelet-Ázsiában vagy Latin-Amerikában éheznek nem az én bajom és nem is érdekel.
* Azt tegyük hozzá hogy a jó minőségű gyümölcsök, borok, marhahús meg sok más egyéb jelenleg egyből kimegy jó pénzért külföldre, itthon meg zabálhatjuk a vízízű brazil paprikát, a szlovák tejet meg egy csomó más szemetet.
Búzából és kukoricából nettó exportőrök vagyunk, évjárattól függetlenül. Olajosokból (repce, napraforgó) szintén. Fehérjéből importra szorulunk.
Zöldség/gyümölcs: itt nagyon vegyes a kép, összességében egyre nagyobb az import hányad. Sajnos.
Amúgy tényleg talajromboló hatású nem tudom mit háborogsz ezen. Nem véletlenül szokták régen pihentetni a földet. Lényeg az, hogy jelenleg a szántással lehet a legnagyobb terménymennyiséget elérni. És ez a leggazdaságosabb és jelenleg MÉG, így a kisebb gazdaságok számára elérhető alternatívája nincs. Attól még ha összehasonlítasz egy évtizedek óta szántott (mégha szakszerűen vannak visszapótolva a tápanyagok, akkori is) és egy nem szántott talajmintát a különbség tapintható.
Az, hogy a szántással lehet a legnagyobb termést elérni, nem ilyen egyértelmű. Sőt, talán nem is igaz. Vannak olyan esetek, amikor a szántás egyszerűen semmivel sem indokolható (pl. repce után kalászos, de megfelelő mélyművelessel fordítva is igaz), még csak nem is gazdaságos.
Az igaz, hogy a szántás TELJES elhagyása olyan eszközöket, gépeket igényel, amit a kisebb, egy-kétszáz hektárnál kisebb gazdaságok nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak kigazdálkodni.
T
Tudod hosszú évek óta szántás nélkül is vetünk gabonát. Köszöni, jól van. Messze átlag feletti terméseredmények, jó minőség mellett. Akkor most hogy is van ez?
Tudod hosszú évek óta szántás nélkül is vetünk gabonát. Köszöni, jól van. Messze átlag feletti terméseredmények, jó minőség mellett. Akkor most hogy is van ez?