Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

[gergo55]

Azért mert itt még nem érezhető a probléma .

De bizony érezhető. A szántástól erodálódnak, a műtrágyáktól mérgeződnek a talajok, a növényvédő szerek tönkreteszik a mikrobiomot, a gyógyszeripar legnagyobb örömére....
A Homokhátság már hivatalosan is félsivatag, a talajvízszintek csökkennek...
Stb...stb....

 

[gergo55]

A hangsúly a mégen van.Amúgy a talajjal kapcsolatos kutatásokban a talajélettan területén a világ élvonalában vagyunk.

Erre valami konkrétumot légyszíves! Köszi.

 

[gergo55]

Egy kis magyarázó videó, ha még valaki még mindig nem értené miért nem szabad szántani....

https://fb.watch/2m2KFJOkbO/

 

[Miskolci Ogre]

Egy kis magyarázó videó, ha még valaki még mindig nem értené miért nem szabad szántani....

https://fb.watch/2m2KFJOkbO/

Hát elég sötétződre sikeredett ! Azért nagyon nem így néz ki idehaza a történet ! A gond a felgyorsult életünkkel van , nem értjük azt az információ bőséget és nem is tudjuk feldolgozni normálisan amihez most hozzájutunk . Részletes adat bázisunk jó ha az elmúlt 100 évre van .

A problémát ami a földterületeinket érinti ez a tanulmány egész jól taglalja ! Nem állunk rosszabbul mint 1998-ban ma sem !

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tart...521_Foldmuveles_es_foldhasznalat/ch07s02.html

 

[gergo55]

Hát elég sötétződre sikeredett ! Azért nagyon nem így néz ki idehaza a történet ! A gond a felgyorsult életünkkel van , nem értjük azt az információ bőséget és nem is tudjuk feldolgozni normálisan amihez most hozzájutunk . Részletes adat bázisunk jó ha az elmúlt 100 évre van .

A problémát ami a földterületeinket érinti ez a tanulmány egész jól taglalja ! Nem állunk rosszabbul mint 1998-ban ma sem !

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tart...521_Foldmuveles_es_foldhasznalat/ch07s02.html

A termőterület és a talajminőség romlásának okainak felsorolása után azt írja, hogy "A veszélye abban rejlik, hogy az elpusztult termőföld talajtani módszerekkel nem teremthető újjá, s az így elveszett talajok gyakorlatilag soha többé nem vonhatók be a mezőgazdasági termelésbe."
A felsorolt, valóban létező okok mellett, vagy előtt meg kellett volna említeni, hogy a talajra a vulkánkitörés és földcsuszamlás után a szántás okozza legnagyobb kárt!
A későbbiekben részletesen taglalja a deflációt, az erróziót, stb. de itt sem említi, hogy mindezek oka a szántás. a filmecskében ott van, beforgatja az élő talajt, eltemeti az aeorobokat, és a felszínre dobva az anaeorobokat elégeti azokat. A meztelen talajt égeti a Nap, viszi a szél, viszi a víz.
Tudod mi a belvíz?
A belvíz az a víz, aminek a helyét felszántották! /Balogh Péter/
A szerzők között ott van Birkás Márta. Mióta figyelem az előadásait, úgy látom lassan...lassan kezdi belátni, a szántás fenntarthatatlanságát, de az ekelobbi még mindig erős... nagyon erős.
Megoldás?
Van. És éppenhogy talajtani, egész pontosan talajÉLETtani!
Talajmegújító mezőgazdaság, lánykori nevén regenerativ agriculture.
Már nálunk is egyre többen látják be az eddigi beidegződések, ISZCS-hoz ragaszkodás fenntarthatatlanságát.
Lehet úgy is gazdálkodni, hogy nem szántasz, de mulcshagyó műveléssel, biológiai oltással, takarónövénnyel, jó eredményekkel termelsz miközben a talaj humusztartalma fokozatosan nő.
Dr. Gyulai Iván mondta, hogy ha így folytatják, akkor még 60 év és tönkremegy az össze termőföld. Ezt 10 éve mondja. És még mindig nagy erőkkel szántanak...
Pl. Így:

Ha levezeti valaki nekem, hogy ez TÉNYLEG használ a földnek, veszek egy ekét a kistraktoromhoz...

 

[Miskolci Ogre]

A termőterület és a talajminőség romlásának okainak felsorolása után azt írja, hogy "A veszélye abban rejlik, hogy az elpusztult termőföld talajtani módszerekkel nem teremthető újjá, s az így elveszett talajok gyakorlatilag soha többé nem vonhatók be a mezőgazdasági termelésbe."
A felsorolt, valóban létező okok mellett, vagy előtt meg kellett volna említeni, hogy a talajra a vulkánkitörés és földcsuszamlás után a szántás okozza legnagyobb kárt!
A későbbiekben részletesen taglalja a deflációt, az erróziót, stb. de itt sem említi, hogy mindezek oka a szántás. a filmecskében ott van, beforgatja az élő talajt, eltemeti az aeorobokat, és a felszínre dobva az anaeorobokat elégeti azokat. A meztelen talajt égeti a Nap, viszi a szél, viszi a víz.
Tudod mi a belvíz?
A belvíz az a víz, aminek a helyét felszántották! /Balogh Péter/
A szerzők között ott van Birkás Márta. Mióta figyelem az előadásait, úgy látom lassan...lassan kezdi belátni, a szántás fenntarthatatlanságát, de az ekelobbi még mindig erős... nagyon erős.
Megoldás?
Van. És éppenhogy talajtani, egész pontosan talajÉLETtani!
Talajmegújító mezőgazdaság, lánykori nevén regenerativ agriculture.
Már nálunk is egyre többen látják be az eddigi beidegződések, ISZCS-hoz ragaszkodás fenntarthatatlanságát.
Lehet úgy is gazdálkodni, hogy nem szántasz, de mulcshagyó műveléssel, biológiai oltással, takarónövénnyel, jó eredményekkel termelsz miközben a talaj humusztartalma fokozatosan nő.
Dr. Gyulai Iván mondta, hogy ha így folytatják, akkor még 60 év és tönkremegy az össze termőföld. Ezt 10 éve mondja. És még mindig nagy erőkkel szántanak...
Pl. Így:

Ha levezeti valaki nekem, hogy ez TÉNYLEG használ a földnek, veszek egy ekét a kistraktoromhoz...

Tudod ezeket én végig csináltam 117ha biogazdálkodású szántó/ugar/legelő váltással és azt kell mondjam , hogy semmire se mentünk se termésátlagba se minőségbe pedig a tulajdonosoknak különleges becsípődése volt és nem sajnálták a pénzt rá . De 7 év küzdelem után rájöttek , hogy NEM működik .

A videó az egy szimpla eltúlzott hülyeség ! A nehéz tárcsás művelés gyakorlatilag feleslegessé teszi a szántást .

Azt meg ne akard már eladni nekem , hogy jobb volt a sok szabályozatlan folyó, elöntött terület és belvizes műveletlen terület ? Mire ? Mert nem termelésre , bele húzhatják a természetvédők a pöcörőjüket a biodiverzitásba meg a regeneratív agrikultúrába ha közben meg éhen pusztulunk !

Nem a talajművelés a legnagyobb gond hanem a túlnépesedés meg a szemét ! Na az a gond !

 

[Wilson]

Erre valami konkrétumot légyszíves! Köszi.

A múlt

https://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh_János_(biológus)

A jelen

https://www.mta-taki.hu/hu/intezet

+

Óvári egyetem

 

[Wilson]

Tudod ezeket én végig csináltam 117ha biogazdálkodású szántó/ugar/legelő váltással és azt kell mondjam , hogy semmire se mentünk se termésátlagba se minőségbe pedig a tulajdonosoknak különleges becsípődése volt és nem sajnálták a pénzt rá . De 7 év küzdelem után rájöttek , hogy NEM működik .

A videó az egy szimpla eltúlzott hülyeség ! A nehéz tárcsás művelés gyakorlatilag feleslegessé teszi a szántást .

Azt meg ne akard már eladni nekem , hogy jobb volt a sok szabályozatlan folyó, elöntött terület és belvizes műveletlen terület ? Mire ? Mert nem termelésre , bele húzhatják a természetvédők a pöcörőjüket a biodiverzitásba meg a regeneratív agrikultúrába ha közben meg éhen pusztulunk !

Nem a talajművelés a legnagyobb gond hanem a túlnépesedés meg a szemét ! Na az a gond !

Az tény,hogy évek kellenek az átállásra,de van Magyarországon is ahol működik,amúgy az USA-n ahol a minél nagyobb termésátlag a cél egyre nagyobb teret hódít ez a fajta növénytermesztés.
Itt egy Magyarországi példa

 

[bejczi]

A termőterület és a talajminőség romlásának okainak felsorolása után azt írja, hogy "A veszélye abban rejlik, hogy az elpusztult termőföld talajtani módszerekkel nem teremthető újjá, s az így elveszett talajok gyakorlatilag soha többé nem vonhatók be a mezőgazdasági termelésbe."
A felsorolt, valóban létező okok mellett, vagy előtt meg kellett volna említeni, hogy a talajra a vulkánkitörés és földcsuszamlás után a szántás okozza legnagyobb kárt!
A későbbiekben részletesen taglalja a deflációt, az erróziót, stb. de itt sem említi, hogy mindezek oka a szántás. a filmecskében ott van, beforgatja az élő talajt, eltemeti az aeorobokat, és a felszínre dobva az anaeorobokat elégeti azokat. A meztelen talajt égeti a Nap, viszi a szél, viszi a víz.
Tudod mi a belvíz?
A belvíz az a víz, aminek a helyét felszántották! /Balogh Péter/
A szerzők között ott van Birkás Márta. Mióta figyelem az előadásait, úgy látom lassan...lassan kezdi belátni, a szántás fenntarthatatlanságát, de az ekelobbi még mindig erős... nagyon erős.
Megoldás?
Van. És éppenhogy talajtani, egész pontosan talajÉLETtani!
Talajmegújító mezőgazdaság, lánykori nevén regenerativ agriculture.
Már nálunk is egyre többen látják be az eddigi beidegződések, ISZCS-hoz ragaszkodás fenntarthatatlanságát.
Lehet úgy is gazdálkodni, hogy nem szántasz, de mulcshagyó műveléssel, biológiai oltással, takarónövénnyel, jó eredményekkel termelsz miközben a talaj humusztartalma fokozatosan nő.
Dr. Gyulai Iván mondta, hogy ha így folytatják, akkor még 60 év és tönkremegy az össze termőföld. Ezt 10 éve mondja. És még mindig nagy erőkkel szántanak...
Pl. Így:

Ha levezeti valaki nekem, hogy ez TÉNYLEG használ a földnek, veszek egy ekét a kistraktoromhoz...

A videóban leginkább azt nem értem, hogy miért kell ilyen víztartalom mellett talajmunkát végezni. Ez így nagyon szakmaiatlan és energia pazarló.

 

[Szittya]

Szerintema mohasitast kellene valahogy megoldani. /a legjobb viragfold a litvan fold ami moha tozeg./

 

[Wilson]

Ennek főleg a Debreceniek illetve a Debrecen környékén élők fognak örülni,de mivel ez a beruházás teljes mértékben összefügg az éghajlat változással berakom ide.

"
Ami a Civaqua-program jelenlegi állását illeti, Balázs Ákos közölte, nagyon komoly munka folyik közösen az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a szakminisztériummal, a Tivizig és a Nyírerdő munkatársaival, valamint a Zöld Munkacsoporttal.

- Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz – talán egy két hétre –, hogy el tudjon indulni a közbeszerzési eljárás meghirdetése. Gyorsan kellett cselekednünk, hiszen a pénzügyi forrás megérkezett és 2023 végéig az elszámolással együtt be kell fejezni a munkát - mutatott rá Balázs Ákos.

Az első ütem tehát hamarosan el tud indulni, de megkezdődött a második ütem stratégiai előkészítése is. Az első ütemben a Keleti főcsatornától egy zárt, 1,6 méteres átmérőjű csatornarendszeren keresztül, körülbelül 3500 liter/másodpercnyi kapacitással a bodaszőlői bekötőútig fog eljutni a víz, onnan indul tovább a Tócó-patak irányába, ahová befolyik, s onnan immár gravitációs úton jut el Debrecenbe. Ez nagy vállalkozás, hiszen egy olyan városba hozzák el a Tisza vizét, ahol nincsen folyó.

- Nagyon fontos, hogy ne csak a vizet hozzuk ide, hanem alakítsunk ki minél több vizes élőhelyet is.

Ezzel kapcsolatban először a Tócó-patak környékét vizsgáltuk meg ebből a szempontból is. Így egyrészt természetes környezet veszi majd körbe az ott élőket, másrészt kevesebb szálló por lehet majd Debrecenben. Ebbe a munkába bevontuk a környezetvédelmi munkacsoport tagjait is. Ők javasolták például, hogy – miután a megnövekvő vízfelület több szúnyoggal is jár majd – hozzunk létre fecske- és denevérodúkat a környéken.
Az alpolgármester hozzátette: az úgynevezett kettes ütemnek lesz része az a koncepció, ami a jóléti funkciókat, a kirándulóhelyeket tartalmazza majd. Ennek tervezésébe bevonják a debrecenieket is. A második ütemben tovább megy a víz Kondoros irányába, majd szintén gravitációs úton a Fancsikai-tavakig és a Vekeri-tóig. Közben a Nagyerdő vízpótlását is meg kell oldani.

Kósa Lala közben részletesen ismertette a tervet a Civaqua-program I ütemének tervezési és kivitelezési közbeszerzése néhány héten belül kiírásra kerül,ezt követően az engedélyezés következik,utána pedig az első ütem megvalósítására a pályázati kiírás.A Tisza vizét Balmazújvárosnál a Keleti-főcsatornából egy felszini vízkiviteli mű segítségével ágaztatják ki

.Első lépésként el kell végezni a felszini vízkiviteli mű gépészeti felújítását majd ki kell ásni egy csatornát a Keleti-főcsatornától Józsáig ahol egy puffertározó létrehozása a következő lépés.A csatorna Nagyhátnál északra fordul s a zeleméri templomromtól délre torkollik a puffertározóba.Ez szabályozza majd a Tócó patakba folyó víz mennyiségét.A vízutánpótlás következtében a Tócó a térséget tekintve egy jelentős vízfolyássá válik másodpercenként körülbelül 300 liter víz folyik majd át rajta.

A Tócó patakon duzzasztókkal tavakat alakítanak ki amelyekkel biztosítják a biológia sokszínüséget,Kósa Lajos említést tett arról is,hogy egykoron a Tócó olyan bővízű folyócska volt,hogy azon vizimalmok is működtek,a tervek között szerepel egy vizimalom bemutató jeleggel történő visszaépítése.

A program második üteme szervesen épül az elsőre a második ütemben a Tócóba vezetett vizet a Cserei-ágon és a Kondoroson keresztül vezetik el a város északi,keleti,délkeleti előterében lévő erdőségekbe,tavakhoz köztük a Mézeshegyi-tóhoz és a Fancsikai tavakhoz.Mindennek következtében egy jóléti tórendszer alakul ki Debrecen körül,és nem mellékesen segít megoldani a Nagyerdő kiszáradását okozó talajvízszint megemelését.

Aki debreceni az tudja milyen állapotban vannak a város környéki tavak az éghajlatváltozás miatt ha ezt megvalósítják akkor részemről respekt a Fideszes városvezetésnek mivel így újra a régi fényükben
(létrehozásuk után a 70-80 években) "ragyoghatnak" a város környéki tavak.

 

[antigonosz]

Egy kis magyarázó videó, ha még valaki még mindig nem értené miért nem szabad szántani....

https://fb.watch/2m2KFJOkbO/

Azert a kertet fel lehet asni?
Tegnap muvelodtem picit, agronaplo, vagy mezohir vagy mit olvastam? Na ott volt egy ket oldalas beszamolo az egyik no till gyakorlatot folytato gazdatol. Olyan dolgot emlitett pl hogy a takaronoveny vagy mulcsozas (most ne haragudj de igy reggel pontosan vissza nem emlekszem, amugy is hulyulok el..) szivta fel az esovizet es nem a talaj, jottek a gombak, plusz egy rahedli rovar mert vonzobb lett igy nekik a terulet. Bar mire aratasra kerult a sor utolerte magat a terulet de volt par almatlan ejszakajuk.

 

[antigonosz]

A videóban leginkább azt nem értem, hogy miért kell ilyen víztartalom mellett talajmunkát végezni. Ez így nagyon szakmaiatlan és energia pazarló.

Latom ez nem csak nekem szurt szemet... Ez igy nagyon jot tett a gepeknek, faxa lett a szantas, meg meg keves gazolaj is fogyott, na meg a munkaber is bagatell volt.
Mondjuk egy automata traktor majd megneznem hogy muzsikalna ilyen teruleten.

 

[antigonosz]

Szerintema mohasitast kellene valahogy megoldani. /a legjobb viragfold a litvan fold ami moha tozeg./

Napon nott mohat meg oreganyam se latott.

 

[Miskolci Ogre]

Latom ez nem csak nekem szurt szemet... Ez igy nagyon jot tett a gepeknek, faxa lett a szantas, meg meg keves gazolaj is fogyott, na meg a munkaber is bagatell volt.
Mondjuk egy automata traktor majd megneznem hogy muzsikalna ilyen teruleten.

Az ki sem megy majd hiszen az is a programja része lesz , hogy ne csináljon faxságokat mint az emberek !

 

[Rferi66]

Azert a kertet fel lehet asni?
Tegnap muvelodtem picit, agronaplo, vagy mezohir vagy mit olvastam? Na ott volt egy ket oldalas beszamolo az egyik no till gyakorlatot folytato gazdatol. Olyan dolgot emlitett pl hogy a takaronoveny vagy mulcsozas (most ne haragudj de igy reggel pontosan vissza nem emlekszem, amugy is hulyulok el..) szivta fel az esovizet es nem a talaj, jottek a gombak, plusz egy rahedli rovar mert vonzobb lett igy nekik a terulet. Bar mire aratasra kerult a sor utolerte magat a terulet de volt par almatlan ejszakajuk.

A szántás nélküli földművelés nem jelenti azt, hogy a nincs talajművelés. A talaj lazítására itt is szükség van. Csak a talaj forgatása marad el. Ennek ott jelentkezik leginkább az előnye, ahol kevés a csapadék. Ezzel a műveléssel azt éred el, hogy nem kerül a felszínre a talaj viszonylag nedvesebb alsó rétege.

Ezt is tanulni kell, illetve megfelelő talajművel eszköz is kell. Egyik rokonunk például úgy próbálkozott, hogy szántás helyett csak tárcsázott. Persze nem jött be.

 

[Crusader]

Ennek főleg a Debreceniek illetve a Debrecen környékén élők fognak örülni,de mivel ez a beruházás teljes mértékben összefügg az éghajlat változással berakom ide.

"
Ami a Civaqua-program jelenlegi állását illeti, Balázs Ákos közölte, nagyon komoly munka folyik közösen az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a szakminisztériummal, a Tivizig és a Nyírerdő munkatársaival, valamint a Zöld Munkacsoporttal.

- Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz – talán egy két hétre –, hogy el tudjon indulni a közbeszerzési eljárás meghirdetése. Gyorsan kellett cselekednünk, hiszen a pénzügyi forrás megérkezett és 2023 végéig az elszámolással együtt be kell fejezni a munkát - mutatott rá Balázs Ákos.

Az első ütem tehát hamarosan el tud indulni, de megkezdődött a második ütem stratégiai előkészítése is. Az első ütemben a Keleti főcsatornától egy zárt, 1,6 méteres átmérőjű csatornarendszeren keresztül, körülbelül 3500 liter/másodpercnyi kapacitással a bodaszőlői bekötőútig fog eljutni a víz, onnan indul tovább a Tócó-patak irányába, ahová befolyik, s onnan immár gravitációs úton jut el Debrecenbe. Ez nagy vállalkozás, hiszen egy olyan városba hozzák el a Tisza vizét, ahol nincsen folyó.

- Nagyon fontos, hogy ne csak a vizet hozzuk ide, hanem alakítsunk ki minél több vizes élőhelyet is.

Ezzel kapcsolatban először a Tócó-patak környékét vizsgáltuk meg ebből a szempontból is. Így egyrészt természetes környezet veszi majd körbe az ott élőket, másrészt kevesebb szálló por lehet majd Debrecenben. Ebbe a munkába bevontuk a környezetvédelmi munkacsoport tagjait is. Ők javasolták például, hogy – miután a megnövekvő vízfelület több szúnyoggal is jár majd – hozzunk létre fecske- és denevérodúkat a környéken.
Az alpolgármester hozzátette: az úgynevezett kettes ütemnek lesz része az a koncepció, ami a jóléti funkciókat, a kirándulóhelyeket tartalmazza majd. Ennek tervezésébe bevonják a debrecenieket is. A második ütemben tovább megy a víz Kondoros irányába, majd szintén gravitációs úton a Fancsikai-tavakig és a Vekeri-tóig. Közben a Nagyerdő vízpótlását is meg kell oldani.

Kósa Lala közben részletesen ismertette a tervet a Civaqua-program I ütemének tervezési és kivitelezési közbeszerzése néhány héten belül kiírásra kerül,ezt követően az engedélyezés következik,utána pedig az első ütem megvalósítására a pályázati kiírás.A Tisza vizét Balmazújvárosnál a Keleti-főcsatornából egy felszini vízkiviteli mű segítségével ágaztatják ki

.Első lépésként el kell végezni a felszini vízkiviteli mű gépészeti felújítását majd ki kell ásni egy csatornát a Keleti-főcsatornától Józsáig ahol egy puffertározó létrehozása a következő lépés.A csatorna Nagyhátnál északra fordul s a zeleméri templomromtól délre torkollik a puffertározóba.Ez szabályozza majd a Tócó patakba folyó víz mennyiségét.A vízutánpótlás következtében a Tócó a térséget tekintve egy jelentős vízfolyássá válik másodpercenként körülbelül 300 liter víz folyik majd át rajta.

A Tócó patakon duzzasztókkal tavakat alakítanak ki amelyekkel biztosítják a biológia sokszínüséget,Kósa Lajos említést tett arról is,hogy egykoron a Tócó olyan bővízű folyócska volt,hogy azon vizimalmok is működtek,a tervek között szerepel egy vizimalom bemutató jeleggel történő visszaépítése.

A program második üteme szervesen épül az elsőre a második ütemben a Tócóba vezetett vizet a Cserei-ágon és a Kondoroson keresztül vezetik el a város északi,keleti,délkeleti előterében lévő erdőségekbe,tavakhoz köztük a Mézeshegyi-tóhoz és a Fancsikai tavakhoz.Mindennek következtében egy jóléti tórendszer alakul ki Debrecen körül,és nem mellékesen segít megoldani a Nagyerdő kiszáradását okozó talajvízszint megemelését.

Aki debreceni az tudja milyen állapotban vannak a város környéki tavak az éghajlatváltozás miatt ha ezt megvalósítják akkor részemről respekt a Fideszes városvezetésnek mivel így újra a régi fényükben
(létrehozásuk után a 70-80 években) "ragyoghatnak" a város környéki tavak.

Nagyon pozitív hír! Köszi, hogy megosztottad!

 

[silurusglanis]

Ennek főleg a Debreceniek illetve a Debrecen környékén élők fognak örülni,de mivel ez a beruházás teljes mértékben összefügg az éghajlat változással berakom ide.

"
Ami a Civaqua-program jelenlegi állását illeti, Balázs Ákos közölte, nagyon komoly munka folyik közösen az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a szakminisztériummal, a Tivizig és a Nyírerdő munkatársaival, valamint a Zöld Munkacsoporttal.

- Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz – talán egy két hétre –, hogy el tudjon indulni a közbeszerzési eljárás meghirdetése. Gyorsan kellett cselekednünk, hiszen a pénzügyi forrás megérkezett és 2023 végéig az elszámolással együtt be kell fejezni a munkát - mutatott rá Balázs Ákos.

Az első ütem tehát hamarosan el tud indulni, de megkezdődött a második ütem stratégiai előkészítése is. Az első ütemben a Keleti főcsatornától egy zárt, 1,6 méteres átmérőjű csatornarendszeren keresztül, körülbelül 3500 liter/másodpercnyi kapacitással a bodaszőlői bekötőútig fog eljutni a víz, onnan indul tovább a Tócó-patak irányába, ahová befolyik, s onnan immár gravitációs úton jut el Debrecenbe. Ez nagy vállalkozás, hiszen egy olyan városba hozzák el a Tisza vizét, ahol nincsen folyó.

- Nagyon fontos, hogy ne csak a vizet hozzuk ide, hanem alakítsunk ki minél több vizes élőhelyet is.

Ezzel kapcsolatban először a Tócó-patak környékét vizsgáltuk meg ebből a szempontból is. Így egyrészt természetes környezet veszi majd körbe az ott élőket, másrészt kevesebb szálló por lehet majd Debrecenben. Ebbe a munkába bevontuk a környezetvédelmi munkacsoport tagjait is. Ők javasolták például, hogy – miután a megnövekvő vízfelület több szúnyoggal is jár majd – hozzunk létre fecske- és denevérodúkat a környéken.
Az alpolgármester hozzátette: az úgynevezett kettes ütemnek lesz része az a koncepció, ami a jóléti funkciókat, a kirándulóhelyeket tartalmazza majd. Ennek tervezésébe bevonják a debrecenieket is. A második ütemben tovább megy a víz Kondoros irányába, majd szintén gravitációs úton a Fancsikai-tavakig és a Vekeri-tóig. Közben a Nagyerdő vízpótlását is meg kell oldani.

Kósa Lala közben részletesen ismertette a tervet a Civaqua-program I ütemének tervezési és kivitelezési közbeszerzése néhány héten belül kiírásra kerül,ezt követően az engedélyezés következik,utána pedig az első ütem megvalósítására a pályázati kiírás.A Tisza vizét Balmazújvárosnál a Keleti-főcsatornából egy felszini vízkiviteli mű segítségével ágaztatják ki

.Első lépésként el kell végezni a felszini vízkiviteli mű gépészeti felújítását majd ki kell ásni egy csatornát a Keleti-főcsatornától Józsáig ahol egy puffertározó létrehozása a következő lépés.A csatorna Nagyhátnál északra fordul s a zeleméri templomromtól délre torkollik a puffertározóba.Ez szabályozza majd a Tócó patakba folyó víz mennyiségét.A vízutánpótlás következtében a Tócó a térséget tekintve egy jelentős vízfolyássá válik másodpercenként körülbelül 300 liter víz folyik majd át rajta.

A Tócó patakon duzzasztókkal tavakat alakítanak ki amelyekkel biztosítják a biológia sokszínüséget,Kósa Lajos említést tett arról is,hogy egykoron a Tócó olyan bővízű folyócska volt,hogy azon vizimalmok is működtek,a tervek között szerepel egy vizimalom bemutató jeleggel történő visszaépítése.

A program második üteme szervesen épül az elsőre a második ütemben a Tócóba vezetett vizet a Cserei-ágon és a Kondoroson keresztül vezetik el a város északi,keleti,délkeleti előterében lévő erdőségekbe,tavakhoz köztük a Mézeshegyi-tóhoz és a Fancsikai tavakhoz.Mindennek következtében egy jóléti tórendszer alakul ki Debrecen körül,és nem mellékesen segít megoldani a Nagyerdő kiszáradását okozó talajvízszint megemelését.

Aki debreceni az tudja milyen állapotban vannak a város környéki tavak az éghajlatváltozás miatt ha ezt megvalósítják akkor részemről respekt a Fideszes városvezetésnek mivel így újra a régi fényükben
(létrehozásuk után a 70-80 években) "ragyoghatnak" a város környéki tavak.

Ez így megint kókányolás, a régi vízrendszert kellene visszaállítani....az általános vízhiány így csak nagyobb lesz.

 

[Wilson]

Ez így megint kókányolás, a régi vízrendszert kellene visszaállítani....az általános vízhiány így csak nagyobb lesz.

Annyit érdemes tudni ,hogy a Debrecen környéki tavakat a 70 években hozzták létre akkor egy csapadékosabb periódus volt,de már akkor is felhívták a figyelmet a szakemberek arra,hogy Magyarország és azon belul Debrecen és az Alföld éghajlatára jellemző,hogy időről időre előfordulnak szárazabb periódusok is amikor ezek a tavak kiszáradhatnak ezért ki kell dolgozni és meg kell,ki kell építeni az infrastruktúrát a biztonságos víziutánpótlás érdekében a tervek el is készültek de az infrastruktúra nem épült meg.Ez a mostani program ezeknek a terveknek a leporolása.Ezt csak azért írtam le,hogy képbe legyél ezt a vízpótlást csak mesterségesen lehet megoldani tehát a terv nem kókányolás hanem a debreceniek számára egy nagyon szükséges beruházás ráadásul arról nem esett szó de ennek a beruházásnak a fentebb említettekkel meg egyező (hanem nagyobb) jelentőségű hozadéka,hogy a Tisza vizének "elhozása" lehetővé teszi a Debrecen körüli kiváló minőségű földek öntözhetőségét,egy érdekes adalék a földek kiváló minőségére,hogy a BMW a gyár építését megelőző földmunkák során letermelt termőföldet vagonokba rakta és eladta Svájcba.

 

[silurusglanis]

Annyit érdemes tudni ,hogy a Debrecen környéki tavakat a 70 években hozzták létre akkor egy csapadékosabb periódus volt,de már akkor is felhívták a figyelmet a szakemberek arra,hogy Magyarország és azon belul Debrecen és az Alföld éghajlatára jellemző,hogy időről időre előfordulnak szárazabb periódusok is amikor ezek a tavak kiszáradhatnak ezért ki kell dolgozni és meg kell,ki kell építeni az infrastruktúrát a biztonságos víziutánpótlás érdekében a tervek el is készültek de az infrastruktúra nem épült meg.Ez a mostani program ezeknek a terveknek a leporolása.Ezt csak azért írtam le,hogy képbe legyél ezt a vízpótlást csak mesterségesen lehet megoldani tehát a terv nem kókányolás hanem a debreceniek számára egy nagyon szükséges beruházás ráadásul arról nem esett szó de ennek a beruházásnak a fentebb említettekkel meg egyező (hanem nagyobb) jelentőségű hozadéka,hogy a Tisza vizének "elhozása" lehetővé teszi a Debrecen körüli kiváló minőségű földek öntözhetőségét,egy érdekes adalék a földek kiváló minőségére,hogy a BMW a gyár építését megelőző földmunkák során letermelt termőföldet vagonokba rakta és eladta Svájcba.

Más léptékben gondolkodunk, a 70-es évek semmiben nem mérvadóak. Arról a vidékről konkrét folyóvizek tűntek el, pl. a Zádor.