MiG-21 Fishbed (Mikojan-Gurjevics,Szovjetunió) / J-7 , F-7 (Csengdu, Kína)

[Terminator]

Még mindig vannak olyan országok, amelyek Ukrajnára bízzák ahaditechnika javítását, de minek? Az olcso nem jelent minoséget.

Azért választották az ukránokat, mert a korábbi javításokat a románokkal végeztették el és nem voltak velük megelégedve.

 

[Terminator]

http://www.news-bar.hr/foto/breaking-foto/srbi-presreli-hrvatske-migove

Erről van valakinek több infója?

 

[arbalest]

Lezuhant egy MiG-21-es Horvátországban, a pilóta katapultált, az állapotáról még nem tudni semmit.

http://index.hu/kulfold/hirek/2014/08/05/lezuhant_egy_mig_horvatorszagban/

 

[arbalest]

http://jets.hu/news?id=479

 

[marton]

Horvátországban lezuhant kedden a légierő egyik vadászgépe a főváros közelében, a pilótának sikerült katapultálnia- jelentette be a védelmi minisztérium.

http://kuruc.info/r/4/131306/

 

[molnibalage]

Aztarohadt...!

http://www.abc.net.au/news/2014-09-03/libyan-military-jet-crashes-into-tobruk-apartment/5715782

 

[czulu]

<i>MiG-21-sztori: 48 ország, majd 14 ezer példány – 1. rész</i>

iho.hu/hir/mig-21-sztori-48-orszag-majd-14-ezer-peldany-1-resz-150213

 

[weasel007]

Én már tegnap olvastam Kissé lealacsonyítja a típus megítélését, bár ez a saját véleményem, nekem ez jött le belőle. Mondjuk nekem egy repülős újság főszerkesztő-helyettesének F-14-essel kapcsolatos megjegyzése is fájt

 

[molnibalage]

Elég sok technikai és terminológiai tévedés van az írásban szerintem.

 

[Terminator]

Molni: Segíts a szerzőnek. Részleteznéd?

 

[Galcom]

Elég sok technikai és terminológiai tévedés van az írásban szerintem.

Biztos vagyok benne, hogy máshonnan közelítjük, de valóban rengeteg tévedés van benne.

A cikk elején úgy gondoltam, hogy ezek elnézhetőek, hiszen egy évforduló előtt tisztelgő cikkről van szó, de a végére túlcsordultam a hibák tömegétől... Mint egy kilencvenes évek elejei TopGun cikk, amit egy a nyolcvanas évek elején Angliában publikált – infóhiányban szenvedő - könyvből másoltak volna. Azóta viszont eltelt 30-40 év, információk tömege vált elérhetővé.

Maga a megemlékezés szép!

 

[Mackensen]

Kíváncsi vagyok, hogy fognak e még gyártani belőlük?

 

[molnibalage]

Sz csatarepülőgép változat, az MF több ezres nagy sorozatban gyártott multirole – többfeladatú – gépnek is számított a maga korában,

Ezt még a maga korában kitétellel is túlzásnak érzem, mert a kortárst csapsámérő gépekhez képest a harcászati avionika ezen a téren gyakorlatilag 0 volt. Az F-16 azért volt igazán az első multirole, mert élvonalbeli vadászgép volt és csapásmérő képessége minimum elére színvonalban, de inkább túl is szárnyalta a kortárs dedikált csapásmérő gépek színvonalát legalább jó látászi viszonyok között a CCIP, CCRP üzemmódok és könnyű használhatósága és pontossága miatt. A MiG-21MF-nél szerintem erről szó nincs. Attól, hogy valamire tudsz csapásmérő fegyvert tenni, attól még nem lesz valódi multirole, mert minőségban egyszerűen más abban a feladatkörben, mint egy dedikált csapásmérő. A F-16A-nál láttuk, hogy kis magasságban nagyobb fix célok ellen mit tud. Osriaknál gyakorlatilag az összes bomba talált.

Ezzel 4000 méter alatt lehetséges volt a 97,4kN tolóerő, így a gép 1.0 feletti tolóerő-súlyarányra tett szert.

Tömeget szoktunk mondani, mert a gép súlya az ugye nem állandó, hiszen származtatott mennyiség, a tömegből és a gyorsulásból adódik.

Ezzel a tolóerővel, 254 méter/másodperces emelkedőképességgel képes volt a repülőgép tapasztalt pilótával szembeszállni akár az amerikai F-15/16/18–as harci gépekkel szemben is

Ez legfeljebb így képzelték el, de ettől még nem volt igaz. Pusztán azért, mert az emelkedő képessége fordulón kívül kb. alulról karcolta ezekét a gépekét még nem tette lehetővé a sikerrel történő szebeszállást. Egyébként meg az 1 körüli t/w arány is csak nagyon korlátozottan volt igaz (ahogy a 4. gen gépeknél is...) Íme a tolóerő diagram.

A MiG-21bisz tömege 60% tüzelőanyaggal és teljes fegyverzettel valahol 8 tonna táján van asszem. Tehát az csak akkor igaz, ha legalább M0,8 volt a sebesség és ez is tengerszinten volt igaz. 3-4 km magasságban kisebb sebességénl gyakorlatilag sehol vagy talán M1,2 táján.

Ezen felül az esélyeken nagyban rontja az, hogy a jenkiknél a '70-es évek végétől gyakorlatilag mind gép AIM-9L-lel repkedett, ami szemből indíthatósága matt irgalmatlan veszélyes volt egy olyan gépre, amin még infracsapda sem volt. A '80-as évek közepétől meg már más NATO országokban volt Lima, az angoloknál és jenkiknél meg Mike.

Emelkedés és fordulás közben tehát köszönőviszonyban sem volt a reptejesítmény a F-15/16-tal, a 18-cal esetleg és az F-14A-val meg mondjuk, hogy kb. valahol egy kutya., de ugyugyebár számtalan tényező van. Nagy állásszögnél történő kormányozhatóság három tengely körül, stb. Az Aranysasos cikksorozatból már tudtható, hogy a MiG-21 kis sebességénél nem is lett volna rossz, csak a VSz-ben ez a tartomány tiltott volt gyakorlatilag. A high subsonic tartományban meg az F-15/F-16 brutálisan erős, hiszen mindkettőt oda optimalizálták.

A korai változatokon szárnyanként egy-egy függesztőpontot alakítottak ki 1300–1800 kilogrammos terhelhetőséggel

.

Ez a rész nem egészen világos, tudtommal minden MiG-21 változat esetén kivétel nélkül 1 tonna volt a száranyon hordozható max. tömegű függesztmény kivéve, ha pótos volt és átrepülésről volt szó, amikor nem rángatták őket. Az 1800 kg-os össztömeg még pontoknélt is 900 kg lenne, ami sehogy nem áll össze.

Súlyosabb probléma volt, hogy csak a BiSz változat R-13M hőkövető és R-3R félaktív lokátoros rakétái voltak szembetámadásra alkalmasak, de azok is csak hét kilométeren belül, tehát a 21-es pilótának úgy kellett repülnie, hogy az ellenséges gép, a forró hajtómű mögé manőverezzen.

A radar képességei és a szemberepülés hatalmas relatív sebessége miatt az R-3R szemből indíthatósága gyakorlatialg elméleti. A radar vadász méretű célokat is szokszor ideális esetben jó, ha 20 km-ről vett talán követésbe. Mire lement az azonosítás és az indítás már az is lehet, hogy a cél régen elment mellette. De ok, ez nem egészen egzakt.

Az amerikai AIM-9D-től kezdve az ellenséges repülőgépek szembetámadásra is alkalmas hőkövető rakétákkal rendelkeztek

Ez viszont nem igaz, az első all aspect Sidewinder az AIM-9L volt.

A MiG-21-es változatok, köztük a legfejlettebb BiSz sem rendelkezett lokátor-besugárzást jelző érzékelőkkel, ECM berendezésekkel, infra- és dipolcsapdaszórókkal, tehát gyakorlatilag sem passzív, sem aktív elektronikai és rakétavédelme nem volt.

Ez sem igaz, az 21-esen volt besugárzásjelző, még ha igen primitív is a korszak csúcsgépeivel összevetve.

Egy fickó meg mutatott Afganisztánból (?) képeket, ahol valahogy felbarkácsoltak infarcsapda kazettákat 21-esere is. Ő azt mondta, hogy háború esetén minden gépre került volna. (Kételekedel benne.) Ez nem általános, de azért margóra odafér, technikailag tényleg nem volt infracsapda rajta. Én barom nem mentettem le, és arra sem emlékszem, hogy melyik fórumban volt. Azért megpróbálom megkeresni.

Látóhatáron túli harcra alkalmazható az R-77 típusú rakéta is, amely az AIM-120B AMRAAM légiharc-rakétával közel azonos képességekkel rendelkezik

Ezt azért költői túlzásnak érzem több szempontból is. Eleve kinematikailag nem ellenfele egyik AMRAAM-nak sem. Nagyobb átmérője van, ami lényegesen nagyobb keresztmeteszetet eredményez, tehát még azonos siklószám esetén is nagyobb a légellenállása. Dual thrust hajtóműve nincs, és a fajlagos impulzusa még az AIM-7F-nél is kb. 6%-kal jobb. Kinematikailag még az AIM-7F is leveri, nehogy az AIM-120C akármelyik változata. Az elektronikát meg inkább ne firtassuk, még Kínának sem kellett 10+ éve, annyira színvonalasnak ítélték.

Kb. ennyi.

 

[chimera]

A cikk nem hiszem hogy szakembereknek szólna , hanem inkább a laikusok tömegének! Ehhez mérten olvasmányos és közérthető és jól összefoglalja a lényeget !

 

[Galcom]

Szerintem a helyzet ennél összetettebb. Esélyes, hogy a cikk, két – három év múlva forrássá válik, minden hibájával együtt. És tovább betonozza a hibákat.

 

[molnibalage]

Ez a másik fele.

 

[czulu]

<i>MiG-21-sztori: majd negyven év Magyarországon – 2.rész</i>

iho.hu/hir/mig-21-sztori-majd-negyven-ev-magyarorszagon-2-resz-150215

 

[kelepisti]

Szerbusztok!
Először is örülök, hogy ennyien olvastátok az IHO-n megjelent írásomat. Tökéletesen igazat adok, hogy a cikkben több szakemberek számára hibás terminológia és megfogalmazás, pontatlanság van. Én a cikk előtt fél tucat könyvet olvastam el a 21-esről, valamint több mint 10 éve foglalkozok katonai repüléssel. Elöljáróba írom le, hogy nem is szeretek olyan repülőgépekről cikket írni, amely rendszeresítve volt hazánkban, mivel több százan üzemeltették, repülték a típust, akik sokkal jobban ismerik és ráadásul a könyvek, cikkek - forrásmunkák éppúgy lehetnek pontatlanok, az dezinformáltak. A feladat az volt, hogy a laikusoknak bemutassam a repülőgépcsaládot, amelyet egyébként nagyon tisztelek.
és most Molninak egy kis válasz (akit szintén tisztelek, személyesen is ismerek, csak kurvára máshogy gondolkodunk. Ő pld. nem tudta a Haditechnika részére olvasható formában megcsinálni az F-15-ről a cikkét, mert képtelen laikusoknak is értő módon, lehetőleg angol rövidítések tömkelege nélkül fogalmazni. Ezért is a HTKA-ban jelent meg, a monstre értekezése, akárcsak a légi-harcos tudományos munkája. Az internetes írás más fűfaj. ..

szóval: Az MF azért lett multole-nak többfeladatúnak titulálva, mert, ami gépet több feladatosra építettek, mápedig ezt a válozatot igen, (akárcsak pld. a F4-est, akkor egyszerűen annak lehet nevezni, akárcsak pld. a világháborús FW-190-est, vagy a Hurricane gépágyús "hurribomber" változatát, amely a bombák kioldása után, tisztességes vadászfeladatot is elláthatott, persze nem Bf-109-es ellen de egy német bombázó ellen igen.

A BiSz tolóerős értelmezését, szakembereknek máshogy fogalmaztam volna meg, de így érthetőbb. Az eredeti változatába az írásnak benne volt, hogy a BiSz szembeszállhatott, de ehhez nem volt meg a megfelelő lokátor, fegyverzet és elektronika. A szembeszállás nem azt jelenti, hogy egyenértékű volt a légiharcban, de nagyobb volt az esélye, mint az előző verzióknak. Ezt minden szakkönyv leírja... Az 1200-1800 kg szintén legalább három szakkönyv írja le, amelyeket pld. Jefim Gordon és Alexander Mladenov írt. Persze aki üzemeltette, az jobban tudja, de egyébként a súly nem releváns, hiszen 2 vagy 4 L-L rakétát, meg néhány szabadesésű bombát hordozott a gép, s ennyi elég a laikusoknak. A légiharcrakétákról is szerintem ennyit kell tudni és 2-3 oldalas írásban, és nem pontos harcászati jellemzőket. Ami a fő, hogy fegyverzete alkalmatlan volt a vadászrepülőgépek elleni légiharcra az R-60 előtt s a gépágyú volt ami elsősorban.
veszélyesség tette.
Nem redelkezett aktív vagy passzív védelemmel, egy ekkora terjedelmű írásban nem ír az ember arról, hogy a 14000+ darab közül néhányra afganisztánban barkácsoltak valamit.. Az AN-26-os könyvekben sincs említve a magyar barkácsolás az irakba repülő ancsák infracsapdáiról, amit oda kellett gányolni a müszakiaknak, mert kellett valami védelem a kézi lérak ellen..
Az R-77 nem költői tulzás abban az értelemben, hogy az első olyan rakéta a 21-esnél amely BVR légiharcra alkalmassá teszi. Nem én hanem szakkönyvek jellemzik kb. AIM-120B hatótávolságúnak. Valljuk be, az R-73+R-77 a legpotensebb rakétája mai napig az orosz légirőnek, akár 21-esről van szó akár Szu-27/30, vagy MiG-29 (kivétel a MiG-31-es "orosz Phoenix-ei..) Amerikai pilóták indiai gyakorló légiharc során mondták amit leírtam (én is olvastam angolul valahol), és valószínüleg igazuk volt, hogy legpotensebb 21-es változat. Ez megint nem azt jelenti,hogy egyenértékű volt a gépeikkel, hanem hogy kihívást jelentett a légiharc a 21-essel. (Lehet, hogy limitált és ben BVR hanem dogfight volt), de ez megint nem fér el az írás terjedelmébe.
Úgy gondolom, hogy hibái ellenére a cikk objektíven mutattja be a 21-est a laikus olvasóknak. Molninak igaza van, szakembereknek nem. De a cél nem is ez volt. Ugyanakkor minden kritikai észrevétel pontos és jó, és mégjobb lenne, ha a típusról születne a évforduló miatt itt a HTKA-n is egy összefoglaló Molnitól, talán ne 100 oldalas, de szakemberek számára is megfelelő.

 

[GrGLy]

mégjobb lenne, ha a típusról születne a évforduló miatt itt a HTKA-n is egy összefoglaló Molnitól, talán ne 100 oldalas, de szakemberek számára is megfelelő.

Molni szovjet gépről írjon cikket? Te elő akarod csalogatni az apokalipszis négy lovasát?

 

[molnibalage]

Molni szovjet gépről írjon cikket? Te elő akarod csalogatni az apokalipszis négy lovasát?

Nem szívesen írnék egy olyan gépről, aminek az eredeti dokumentumait és más háttérinfóit nem tudom elolvasni eredeti nyelven. Mivel nem tervezek oroszul megtanulni ezért nem várható tőlem ilyen kb. soha. Az apokalipszistól megmenekültünk.

(Egyébként döbbenetes, hogy a NASA és más oldalon milyen dokumentumok férhetőek hozzá egyes gépek és minden más fejlesztéséről. Ez orosz gépeknél is megvan? Szárnyprofilok mérése, fejlesztése, belső anyag az F-X projektről, stb.)

Ő pld. nem tudta a Haditechnika részére olvasható formában megcsinálni az F-15-ről a cikkét, mert képtelen laikusoknak is értő módon, lehetőleg angol rövidítések tömkelege nélkül fogalmazni.

Khöm... Ez nem igaz...

Egyfelől még a HTKA-s írásnak is vannak érzehető módon (szerintem) olyan részei, ami valóban keményebb rész, de azokat átugorva is érhető marad az írás.

A másik fele az, hogy tervezve a HT magazinban a megjelentetése. A HT-nak felajánlottam az 1. 2. és 3. fejezet rövidített és egyszerűsített változatatát leközlésre. Ebben szinte semmi rövidítés nincs meg fúdespéci terminológia sem és ez része sokkal, sokkal korábban elkészült mint a teljes mű. (Asszem már 2012 telének végén.)

A probléma az volt, hogy még akkor is, ha a HTKA változat ahhoz képest bővebb lett volna akkor is úgy mentek volna bele, hogy amíg le nem ment volna kb. 5-6 részben (24-26 oldal) utána fél évvel jöhetett volna ki a nagy írásom a HTKA-n. Az elküldéstől számított átfutás meg kb. 9 hónap lett volna Ez legrosszabb esetben azt jelentette volna, hogy kb. <i><b>most karácsonykor</b></i> olvashattátok volna az írást és nem 2012 mikuláskor. Így sajnos nem tudtam ezt elfogadni a közlési lehetőséget...

Na, ezek után szerinted mennyire anyáztam, amikor a HT gyak. változtatás nélkül lehozta a HTKA-n megjelent Ticonderoga írást kevesebb képpel, de lényegében változtatás nélküli szöveggel...? Erre van a jenkikek egy szép mondása, hogy kit mit csinál a szájából, de inkább nem idézném...

Ennyi erővel leadhatták volna azt is, amit én felajánlottam, egyedül pár kép lett volna problémás, az ábrákat is újra rajzoltam volna...

Az 1200-1800 kg szintén legalább három szakkönyv írja le, amelyeket pld. Jefim Gordon és Alexander Mladenov írt. Persze aki üzemeltette, az jobban tudja, de egyébként a súly nem releváns, hiszen 2 vagy 4 L-L rakétát, meg néhány szabadesésű bombát hordozott a gép, s ennyi elég a laikusoknak.

Csak ez így kicsit félrevezető. Én azt írtam volna, hogy 2x500 kg fegyverzet a max a szárnyak alatt és a négy függesztős gépeken szárnyanként 500 kg fegyverzet. Egyértelműbb. Vagy magamat ismerve táblázatott tettem volna be a konfigról.

Nem redelkezett aktív vagy passzív védelemmel, egy ekkora terjedelmű írásban nem ír az ember arról, hogy a 14000+ darab közül néhányra afganisztánban barkácsoltak valamit..

Ezt csak a margóra írtam. Besugárzásjelzővel azonban már az MF is rendelkezett, legalábbis a szovjet MF-eken volt a fater szerint.

Úgy gondolom, hogy hibái ellenére a cikk objektíven mutattja be a 21-est a laikus olvasóknak. Molninak igaza van, szakembereknek nem.

Ez kb. így van, de én szeretek legalább a margóra megjegyzéseket írni. Én már csak ilyen vagyok.

Ugyanakkor minden kritikai észrevétel pontos és jó, és mégjobb lenne, ha a típusról születne a évforduló miatt itt a HTKA-n is egy összefoglaló Molnitól, talán ne 100 oldalas, de szakemberek számára is megfelelő.

Lásd fent, tőlem biztosan nem lesz.


Igazság szerint a legutóbbi F-15 íráom az új szaúdi gépről és előzményről (kb 1 éve írtam) is mutatja, hogy mi az terjedelem, amit még egészségesnek tartom magam részére is. Hacsak nem nyerek a LOTTÓ-n nagyobb összeget - ami kizárt, mert nem is játszom - akkor soha nem lesz tőleg akkora írás, mint ami az F-15-ről volt. Azt egy idő után már csak azért csináltam, hogy lássam, hogy meg tudom -e csinálni és ha igen, akkor mennyi idő alatt.