Lengyel drónincidens BW szemmel.
Drónvédelem – Átment-e a NATO az oroszországi teszten?
In der Nacht von Dienstag auf Mittwoch drangen 19 bewaffnete russische Shahed Drohnen in den polnischen Luftraum ein (wir berichteten). Aufgrund der Flugroute
defence-network.com
Keddről szerdára virradó éjszaka 19 felfegyverzett orosz Shahed drón lépett be a lengyel légtérbe (beszámoltunk róla). A repülési útvonal és a mélység alapján, amellyel a drónok beléptek Lengyelországba, ez nem lehetett véletlen egybeesés vagy ellenőrizetlen megközelítés – erősítette meg a német fegyveres erők jól értesült forrása a Defence Networknek. Oroszország tesztelni akarta a NATO drónvédelmi képességeinek hatékonyságát. Végül is Oroszország ma már képes ezrével gyártani ezeket a rendszereket, havonta több mint 6000 Shahed drónt vetnek be Ukrajna ellen.
Lengyelország nem volt felkészületlen; az elmúlt hónapokban jelentős összegeket fektetett be határaiba . A drónok mégis mélyen behatoltak lengyel területre. A
Bild újság 265 kilométeres távolságról számol be, ezt az adatot egy Bundeswehr-forrás megerősítette a Defence Networknek. Ez nagyjából megfelel a Berlin és Hannover közötti távolságnak. Már önmagában ez a távolság is azt mutatja, hogy ez nem lehetett véletlen egybeesés, másrészt pedig, hogy a keleti szárny drónvédelme jelentős reformra szorul.
Továbbá a
NATO-erők mindössze három Shahed drónt tudtak lelőni, és ehhez az F-16-os és F-35-ös vadászgépeikhez kellett folyamodniuk. Az orosz teszt következtetése csakis a kudarc lehet.
Érzékelők az érzékeléshez
A
felderítés a kulcsa minden drónvédelemnek. Ezért elegendő érzékelőnek kell rendelkezésre állnia, amelyek képesek azonosítani és nyomon követni a fenyegetést. A
tegnapi incidensben német Patriot radarok is részt vettek az észlelésben és a követésben, amelyek jelenleg Lengyelországban találhatók, és a keleti szárnyat és az ukrán tranzitpontokat védik .
Ezek azonban elszigetelt képességek, amelyek csak egy nagyobb érzékelőhálózaton belül érhetők el.
Hollandia, amelynek F-35-ösei hozzájárultak a Shahed lengyelországi lelövéséhez, tegnap bejelentette, hogy
saját műholdképességeket kíván fejleszteni. „Eddig a fegyveres erők mások által biztosított technológiákat használtak” – jelenti a holland védelmi minisztérium. „Saját információs rendszer kifejlesztésével a fegyveres erők függetlenebbé válnak.”
Rendszerek hálózatba kötése
A következő fontos lépés a rendszerek hálózatba kapcsolása, hogy továbbítsák az érzékelők által gyűjtött információkat.
Ami triviálisnak hangzik, az máris az első jelentős akadály, amelyet sok NATO-erő – beleértve a német fegyveres erőket is – nem tud leküzdeni.
Ukrajna légvédelmi hálózata szinte kizárólag a Starlinken keresztül működik , ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban egyetlen személy jelenleg gyakorlatilag milliók élete felett gyakorol hatalmat. Starlink nélkül azonban még
Németország zászlóshajójának számító IRIS-T SL légvédelmi rendszereit sem lehetne átfogóan és teljes hatékonysággal használni.
A függőség csökkentése érdekében azonban Ukrajna már megkezdte saját műholdas internettermináljainak gyártását Svédország támogatásával egy független, biztonságos kommunikációs infrastruktúra kiépítése érdekében.
Németországnak semmi ehhez foghatója nincs. Más nemzetek már aláírták saját Starlink-szerződéseiket. Az amerikai hadsereg viszont több száz műholdból álló konstelláció felbocsátását tervezi az elkövetkező években a biztonságos kommunikáció és adatkapcsolat, valamint egyéb képességek biztosítása érdekében. A jól ismert Link 16 mellett az Egyesült Államok lézerkommunikációra is támaszkodik, hogy kielégítse a sávszélesség iránti folyamatosan növekvő igényt. A projekt a Proliferated Warfighter Space Architecture (PWFSA) része
Kudarc a drónvédelemben
A drónvédelmi képességeket szintén katasztrófának kell nevezni.
19 Shahed repülőgép lépett be a lengyel légtérbe, de csak hármat lőttek le.
Ez a arány bármilyen tényleges katonai támadást katasztrófává tenne. Ráadásul a vadászgépeknek irányított rakétáikat kellett használniuk az orosz drónok lelövéséhez. Egy
irányított rakéta ára körülbelül 400 000 dollár, a repülőgép telepítését nem számítva, míg egy Shahed legyártása kevesebb mint 100 000 euróba kerül . Az
oroszországi gyártású drónok költsége még lényegesen alacsonyabb lehet; különböző források becslése szerint ez rendszerenként
mindössze 20 000 euró.
Amellett, hogy a drónok elleni védekezés felfegyverzett repülőgépekkel
kiegyensúlyozatlan költség-haszon elemzés lenne, ott lenne a termelési probléma is. Oroszország jelenleg lényegesen több drónt tud gyártani, mint amennyit Európa képes irányított rakétákat gyártani a lelövésükhöz.
A Shahed elfogására szolgáló rendszerek
Ukrajna megmutatja, hogyan lehet jobban csinálni a dolgokat. Az ország mára számos olyan módszert fejlesztett ki a Shahed drónok elleni védekezésre, amelyek nemcsak jelentősen nagyobb sikerarányt mutatnak, mint a NATO által telepített gépek, hanem jelentősen költséghatékonyabbak is.
Izrael szintén tud némi tapasztalatot és fejlett védelmi rendszereket kínálni Shahed ellen, és az ipara is kínálna megfelelő termékeket .
De Németországnak nincs rejtegetnivalója. Bár a Bundeswehr még nem szerzett be ilyen rendszereket, az iparág számos megoldást fejlesztett és gyártott, némelyiket az ukrán fegyveres erőkkel együttműködve.
Augusztus végén például a német Donaustahl cég tesztelt egy új, többcélú, drónvédelemre szolgáló robbanófejet, amelyet Shahed Killernek neveznek el . A cég állítása szerint egy új robbanófejet fejlesztettek ki kifejezetten a Shahed drónok elleni küzdelemre. Az IABG-nél végzett sikeres tesztek állítólag 50 méteres „gyilkos zónát” mutattak ki.
A Diehl Defence, az IRIS-T SL anyavállalata, fejleszti a CICADA-t . Két robbanófejjel – egy drónrajokhoz való repeszrobbanófejjel és egy egyedi drónokhoz való hálórobbanófejjel – rendelkezik, amely rugalmas, nagy teljesítményű és költséghatékony drónvédelmi lehetőséget kínál.
Ez csak két példa, amelyek azt mutatják, hogy a német ipar már reagált, de a fegyveres erők beszerzése jelenleg még hiányzik.
A képességbeli szakadék azonban nemcsak az effektorok, hanem az érzékelők és a hálózati képességek terén is fennáll. Mert ha a lengyel kormány hivatalos adatai szerint a 19 behatoló orosz drónból csak hármat sikerült elfogni, és az egyes drónok akár 265 km-re is behatolhattak lengyel területre, akkor a következtetés csak az lehet: nem sikerült a teszt.