Mohácsi csata (1526.08.29.)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
F
Filter
Guest
Waterloo -i csatateret, a csata utàn felforgattàk,összhordtàk a dombot az emlékműnek.
Persze tévedhetek.
stimmt, de azért tényleg ennyi embernek szőrén-szálán eltűnni. Ijesztő.
Meglepő felfedezést tettek a történészek: a cukor előállításánál használták fel a waterlooi csatában elhunytak csontjait - Körkép.sk
Nyitókép: Getty Images Az 1815-ös waterlooi csata után – amely Bonaparte Napóleon végét jelentette – a csatatérről származó holttestek csontjait cukor előállítására használták fel. A két belga és német történész, valamint egy brit régész felfedezésére az RTBF belga televízió csütörtökön hívta...www.korkep.sk
Hova tűntek a csontok a történelmi csataterekről?
Ki nem találná, melyik iparág vásárolta fel a maradványokat.index.hu
És tényleg csak 2 csontvázat találtak!
Nekem is időnként felmerült, hogy ha sok nagy csata volt mindenhol, akkor elvileg mindenhol tömegsíroknak kéne lennie. Még ókori sírokból is fenn kéne maradnia, hiszen fémeszközöket is temethettek el. De elég morbid, ha cukorgyártáshoz használták fel a csontokat.
Erről a vitáról már volt szó itt is korábban:
Hogy egyik valaki szerint azért vesztettünk Mohácsnál mert egyszerűen csak túl nagy túlerő volt. Valakik meg vitatják. Ez annak a vitának az legutóbbi része.
Hogy egyik valaki szerint azért vesztettünk Mohácsnál mert egyszerűen csak túl nagy túlerő volt. Valakik meg vitatják. Ez annak a vitának az legutóbbi része.
Köszönöm a megosztást, mivel közel lakom a csata helyéhez, így mindig is nagyon érdekelt ez a számunkra szomorú esemény.
Minden tiszteletem Négyesi úré, de néhány dolgot én másként tudok, másként látok. ( nem jelenti azt, hogy igazam lenne, csak a véleményem )
- az oszmán ( nem török ) leírások szerint is, a nehézlovas roham olyan jól sikerült, hogy a szultán testőrségének tagjai a gyaurok királyának sisakdíszét látták
- ebből ugye az következik, hogy a szultán seregteste a lovasroham idejére már felzárkozott a ruméliai hadtestre
- a nehézlovas ék olyannyira előretőrt, hogy a szultánt hátrébb kellett menekíteni, felmerűlt annak veszélye, hogy a gyaur lovasság az oszmán tűzérséget is elsöpri
- az oszmán balszárnyon megvert és megfutamított akindzsik üldözésére nem jutott erő, így ők újra tudtak rendeződni
- ez a könnyűlovas csapat a magyar támadó erő oldalába majd hátába támadt
- miután a nehézlovas roham az oszmán tűzérség valamint a janicsárok tűzében elakadt, majd a lovasokat legyűrték illetve azok elmenekültek, a harctéren ott maradt a gyalogos seregtest, akik védőnégyszögbe rendeződve ( Négyesi úr véleményével ellentétben ) viszonylag sokáig kitartottak
- a többször visszavert oszmán lovasroham után a védőnégyszöget(eket) az oszmánok az előrevont tűzérséggel bontották meg
- a feltárt tömegsírokban nagyon-nagyon kevés, az öltözethet köthető kiegészítő ( csat, gomb, stb ) maradt, ebből talán az a következtetés vonható le, hogy a még élő foglyakat vetkőztették le, majd végezték ki őket.
- a kivégzés módja nem csak a lefejezés volt, hanem a halálra kaszabolás, így szemből is érhette vágás az áldozatot
- abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy az oszmán oldalon nem csak 50 -100 elesett volt, ezt én a megvert és megfutamított akandzsik és a szinte a tűzérség vonaláig előretört nehézlovasság kezdeti sikerei, illetve a gyalogosok hősies védelmi harcai miatt gondolom
- valahol kell lennie egy oszmán tömegsírnak is
.. és akkor kissé más : hogy a manóban tud Négyesi úr magán fémkeresős sétákat tenni, miközben az a tevékenység immáron meglehetősen komoly feltételekhez kötött ? ( tudom-tudom : naiv a kérdésem ...
, de nekem a detektorom meg itt pihen egy ideje, dolgavégezettlenül )
Az én tudásom is hasonló a tiédhez a csata lefolyásáról.Köszönöm a megosztást, mivel közel lakom a csata helyéhez, így mindig is nagyon érdekelt ez a számunkra szomorú esemény.
Minden tiszteletem Négyesi úré, de néhány dolgot én másként tudok, másként látok. ( nem jelenti azt, hogy igazam lenne, csak a véleményem )
- az oszmán ( nem török ) leírások szerint is, a nehézlovas roham olyan jól sikerült, hogy a szultán testőrségének tagjai a gyaurok királyának sisakdíszét látták
- ebből ugye az következik, hogy a szultán seregteste a lovasroham idejére már felzárkozott a ruméliai hadtestre
- a nehézlovas ék olyannyira előretőrt, hogy a szultánt hátrébb kellett menekíteni, felmerűlt annak veszélye, hogy a gyaur lovasság az oszmán tűzérséget is elsöpri
- az oszmán balszárnyon megvert és megfutamított akindzsik üldözésére nem jutott erő, így ők újra tudtak rendeződni
- ez a könnyűlovas csapat a magyar támadó erő oldalába majd hátába támadt
- miután a nehézlovas roham az oszmán tűzérség valamint a janicsárok tűzében elakadt, majd a lovasokat legyűrték illetve azok elmenekültek, a harctéren ott maradt a gyalogos seregtest, akik védőnégyszögbe rendeződve ( Négyesi úr véleményével ellentétben ) viszonylag sokáig kitartottak
- a többször visszavert oszmán lovasroham után a védőnégyszöget(eket) az oszmánok az előrevont tűzérséggel bontották meg
- a feltárt tömegsírokban nagyon-nagyon kevés, az öltözethet köthető kiegészítő ( csat, gomb, stb ) maradt, ebből talán az a következtetés vonható le, hogy a még élő foglyakat vetkőztették le, majd végezték ki őket.
- a kivégzés módja nem csak a lefejezés volt, hanem a halálra kaszabolás, így szemből is érhette vágás az áldozatot
- abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy az oszmán oldalon nem csak 50 -100 elesett volt, ezt én a megvert és megfutamított akandzsik és a szinte a tűzérség vonaláig előretört nehézlovasság kezdeti sikerei, illetve a gyalogosok hősies védelmi harcai miatt gondolom
- valahol kell lennie egy oszmán tömegsírnak is
.. és akkor kissé más : hogy a manóban tud Négyesi úr magán fémkeresős sétákat tenni, miközben az a tevékenység immáron meglehetősen komoly feltételekhez kötött ? ( tudom-tudom : naiv a kérdésem ...
Köszönöm a megosztást, mivel közel lakom a csata helyéhez, így mindig is nagyon érdekelt ez a számunkra szomorú esemény.
Minden tiszteletem Négyesi úré, de néhány dolgot én másként tudok, másként látok. ( nem jelenti azt, hogy igazam lenne, csak a véleményem )
- az oszmán ( nem török ) leírások szerint is, a nehézlovas roham olyan jól sikerült, hogy a szultán testőrségének tagjai a gyaurok királyának sisakdíszét látták
- ebből ugye az következik, hogy a szultán seregteste a lovasroham idejére már felzárkozott a ruméliai hadtestre
- a nehézlovas ék olyannyira előretőrt, hogy a szultánt hátrébb kellett menekíteni, felmerűlt annak veszélye, hogy a gyaur lovasság az oszmán tűzérséget is elsöpri
- az oszmán balszárnyon megvert és megfutamított akindzsik üldözésére nem jutott erő, így ők újra tudtak rendeződni
- ez a könnyűlovas csapat a magyar támadó erő oldalába majd hátába támadt
- miután a nehézlovas roham az oszmán tűzérség valamint a janicsárok tűzében elakadt, majd a lovasokat legyűrték illetve azok elmenekültek, a harctéren ott maradt a gyalogos seregtest, akik védőnégyszögbe rendeződve ( Négyesi úr véleményével ellentétben ) viszonylag sokáig kitartottak
- a többször visszavert oszmán lovasroham után a védőnégyszöget(eket) az oszmánok az előrevont tűzérséggel bontották meg
- a feltárt tömegsírokban nagyon-nagyon kevés, az öltözethet köthető kiegészítő ( csat, gomb, stb ) maradt, ebből talán az a következtetés vonható le, hogy a még élő foglyakat vetkőztették le, majd végezték ki őket.
- a kivégzés módja nem csak a lefejezés volt, hanem a halálra kaszabolás, így szemből is érhette vágás az áldozatot
- abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy az oszmán oldalon nem csak 50 -100 elesett volt, ezt én a megvert és megfutamított akandzsik és a szinte a tűzérség vonaláig előretört nehézlovasság kezdeti sikerei, illetve a gyalogosok hősies védelmi harcai miatt gondolom
- valahol kell lennie egy oszmán tömegsírnak is
.. és akkor kissé más : hogy a manóban tud Négyesi úr magán fémkeresős sétákat tenni, miközben az a tevékenység immáron meglehetősen komoly feltételekhez kötött ? ( tudom-tudom : naiv a kérdésem ...
- Szulejmánt egy magyar nyílvessző a nyakán megsebezte.
- a janicsárok falát 3 magyar nehézlovas áttörte és közvetlenül rárontott Szulejmánra, akit csak a közvetlen testőrsége mentett meg.
II. Lajos végzete
Az 1526 augusztusában lezajlott mohácsi csata után csaknem két hónappal egy lovascsapat indult az összecsapás helyszínére, hogy felkutassa a menekülés káoszában vízbe fulladt fiatal II. Lajos királyt. De vajon tényleg a tragikus körülmények között odaveszett király holttestét találta meg a...
honvedelem.hu
Azért ez nem csak arról, szól, hogy hol volt helyileg a csat, kár lenne erre leszűkíteni. Ez csupán egy aspektus. Ezen túlmenően a tudományosság alapja a vita, ha nincs vita nincs tudományosság.
Hat ez az! Nincs erdemi vita. Pap Norbert az elmult 5 evben mar negy kulonbozo elmelettel jott elo amit a szakma szetcincalt olyan gagyi volt. Bertok viszont semmit nem tett le erdemben az asztalra. Par eloadast tartott es kesz. Olyan szinten visszatartja a kutatasi ereddmenyeket a szakmatol is hogy mar kemenyen megy a morgas. Az oka ennek a visszatartasnak meg az hogy az amit talalt illetve nem talalt az nem alatamasztja hanem eppen ellenkezoleg cafolja az elmeletet de keptelen ezen tovabblepni. Paap Norbertek is kaptak 800 millio Ft ot. Bertokek is kaptak 500 milliot es ebbol sikerult a nagy semmit osszehozni.
A csatanak valoban sok aspektusa erdekes feltarasra valo resze van de azert megis talan az a kozponti eleme hogy hol hogyan tortent a csata illetve hol vannak azok a HOSOK akik ugy alltak ki a torokkel szemben hogy tudtak nem sok eselyuk van megis megtettek. Mert szamomra ez az egeszben az elsodleges hogy a jovo evi 500 as evfordulon legyenek meg egyutt azok akik anno egyutt haltak ott meg . MEGERDEMLIK.
Dudi!
Olyan alap dolgokban nincs meg megyezes hogy pontosan hol hogyan tortent a csata. Hogy hanyan voltak a magyar sergben es mennyi volt az aldozat. Alapadatok hianyoznak.
Mohács, nem pusztán egy csata, nem is csupán emiatt indult ez az egész 500 éves évfordulós dolog. Persze jó lenne tudni ezeket a dolgokat, de az sem biztos, hogy a Duna mederváltozásai miatt meg lesz az egész csatatér.
A Duna medervaltozasa minimalis. Az 1700 as evekbol valo pontos terkepeken lathato meder szinte megegyezik a mai mederrel pedig azota is 300 ev telt el. Raadasul a Dunat egyedul a Torok forrasok emlitik ezt is akkor amikor a Magyar balszarny veget irjak le ami a Dunara tamaszkodott ami nem volt mas mint a Vizslaki ret akkoriban aradastol tengerre duzzadt mocsar.
Valoban jo volna tudni hol vannak kutyakent elfoldelve a hoseink mert a vegtisztesseg es a melto megemlekezes jar nekik .
Azt pl tudjuk, hogy a mostani főá volt a mellékág és fordítva. Ez azért változás. A csata vége a Dunához közel folyt, ez azért elég fontos része volt a csatának, mert valószínűleg itt mészárolták le a gyalogségot.
A mostani foag ahogy irtam 300 ev alatt erdemi valtozast nemokozott. Nincs medervandorlas. Nincs meanderezes. A meder ket partjan cca 50-50 meter lehet az elnyelt terulet. Raadasul ezek messze voltak a csatatol. A Vizslaki retet egy mellekag szeli kette. Az volt az ami a mocsarat taplalta de annak a medre sem valtozott.
A Dunahoz maximum a csata legvegenek egy piciny resze volt kozel megpedig a magyar balszarny amelyik a Anatoliaiakkal csaott ossze annak a menekulese. Irja Torok es Mgyar forras egyarant hogy a mocsarva vetette magat egy lovascsapat az uldozes kozben. De ez is messze van a foagtol.
A gyalogsagunk az agyuk elott harcolt ami a Torok allas kozepen volt. Messze a Dunatol. Ott harcoltak tobb forras szerint is es ott lettek vegul bekeritve es leolve. Ok menekulni sem tudtak.
A magyar tábor közel volt a Dunához ez biztos (máshol nem is lehetett). Miért? A Dunán jött a mi utánpótlásunk is, az egyik menekülési irány (nem meghalni vitték oda a királyt) a Duna-Tisza köze, azaz a keleti irány volt. Annnak a nagyjából 50-60.000 embernek aminek a magyar tábor helyet kellett, hogy adjon (egy kb 25.000 fős seregnek minimu 25.000 ember a "sleppje") rengeteg lova és marhája volt, amiket itatni kellett. A magyar tábor pedig csatatérré vált a csata végefelé.
A Magyar taborok (mert ketto volt egymashoz nagyon kozel) Mohacs alatt volt es Istvanffy tol tudjuk hogy cca 4000 lepesre Mohacstol. Ez olyan 2-2.5km ert jelent de csak a tabor eszaki vege kezdodott innen. Innen lenyult a mai Mohacs Eszeki ut menten delre tovabbi cca 2 km ert es a valaha volt Kolkedi csarda magassagaban erhetett a deli vege. Ott a Lajmer patak adta a termeszetes vedelmet delrol. Keletrol a egy mocsaras resz ami az aradas miatt egybe latszott a Dunaval hatarolta. A sereg egyresze ide jart ki vizert mig masok attol fuggoen hol voltak vagy mas patakokhoz vagy kutat astak. Valoban a Dunan es eszakrol jottt az utanpotlas. Annyira eszkarol hogy meg Frangepant is eszakrol vartak holott DNY rol jott. Ekkor az Eszeki atkelot mar regen elfoglalta a torok csak kerulovel johetett volna de meg csak akkor erkezett vissza a valasztofejedelmi gyulesbol.
Bar sok magyar four szivesen latta volna halva a kiralyt most az egeszsegeert imadkoztak mert sorsuk osszefort. Mig a csatat megelozo hetek arrol szoltak hogy a fourak mindenfele kifogassal kivantak magukat a kapott parancs teljesitese alol addig azutan hogy a kiraly kijelentette hogy latja hogy masok a gyavasagukat raharitjak igy maga megy a torok ele es ha kell meghalni is hajlando. Innentol nem volt kibuvo mert fo es joszagvesztessel jart volna a dolog. Az Esztergomi ersek is alig birta megulni a lovat de megsem mert kimaradni. Ott is maradt a csatateren valahol.
A magyar sereget manapsag mar 30 000 korulire inkabb tobbre teszik . Brodarics borzasztoan pontatlan es sokfele adatot hoz ezzel kapcsolatban. Azonban van egy alkalom amikor konkretan felsorolja az erkezoket illetve a fonemesi erkezoket es a csapataikat. Itt 27 400 fo jon es hozza a koznemesi varosi reteg altal kuldott hozott "sokan masok" ami szinten parezer fot jelenthetett. Erre a 30 000 fo+ ra tesz egy bizonyitasi kiserletet az egyik tortenesz aki a kisero logisztika szamabol vezette ezt le. CCa egy 60 000 es tabor lehetett ott. A csatat megelozo penteken meg ketto de hetfore mar osszenove egy nagy tabort kiadva.
Ezt a tabort tamadta meg Bali beg cca 7000 lovasaval es dulta fel sok sok holtestet hagyva magautan. Ezeket ott temettek el. Ott vannak valahol A Mohacsi elkerulo korforgalom es a volt kolkedi csarda kozott.