Egész egyszerűen nem érted a légierő működését és kevered a szárazföldi csapatok számára lokális közel real time jellegű felderítést.
- A statikus pontcélokat megtalálják maguk a vadászgépek az intel alapján, hidak, reptér, épület, stb. SAR radar, GPS és minden más erre elég.
- A CAS estén viszont valós idejű a célmegjelölés és célpont igénye. A SAR radar és TGP arra valók, hogy a kijelölt célt megtalálják hamar, hiszen gyorsan mozognak és olyan magasságban és sebességgel operálnak, hogy saját célkeresés szinte minden esetben nem megy. Az azonosításhoz (VID) ott a TGP. De ezek is akkor működnek ha odalentről a rávezető megmondja, hogy kb. hol keresse a célt a pilóta. Datalink ezért rulez, mert ma van olyan eszköz, hogy saját GPS és távmérő esetén fellősz vele GPS koordinátát. A vadászgép meg pár gombnyomás rá is áll a célra.
Tehát teljesen más az üzeme egy On-Call CAS vadászgépnek és egy ilyen felderítő drónnak. Egy ilyen drón mérete ellenére az AWACS/JSTARS féle "on station CAP"-hez hasonló, csak paraméterei miatt más távolságon, magasságon és teljesítménnyel.
A fentiekben mind közös, hogy ellenséges SAM HMZ-be nem repülnek be. Ez a drónnál kb. azt jelenti, hogy akkor kezdhet dolgozni üzembiztosan, amikor már csak IRSHORAD, MANPAD és esetleg Tor-M1/M2 szintű fenyegetést van. Attól fentebb nem nagyon garantált, hogy nem lövi le az első "koszos" Buk-M1 vagy más 20 km+-os SAM.
Megint csak nem érted. Kétféleképpen van alapvetően CAS.
- Folyamatosan tiéd a légifölény és már senki nem teszi próbára, mert már nemigen van mivel vagy eleve esélytelen.
- Létrehozol X időre egy buborékot, amikor berepül egy rohadt nagy támadóerő és feldúl annyi idő alatt amit tud. Egy klasszik VSz vs NATO esetén a konfliktus eleje erről szólt volna sanszosan. Tehát köröz a fronttól 5-10 perce (akár radarhorizont alatt) támadóerő, és amikor az ellen támadás megindul egy frontszakaszon, akkor behívják az egész bazárt, F-4G, F-16 és A-10, mögöttük és felettük meg F-15 CAP. 5-10 percig dolgoznak és aztán lelépnek. Az VSz meg ezt próbálja szétbarmolni és minél nagyobb veszteséget okozni.
A fentiekhez ad helyzetkép támogatást az E-3 és E-8 JSTARS.
A E-8 a FoFA lecsapódása, ahol a cél az volt, hogy még szétbontakozás előtt és CAS helyett az interdiction bevetésekkel még a menetoszlopot kapják szét és mindig oda csapnak oda, ahova az erősítés megy.
A videó benne van a HTÖ-ben és ez is el van magyarázva...
A FoFA anyagokat is többször linkeltem már. Ez a hosszabb, de van rövidebb változata is.
https://www.princeton.edu/~ota/disk2/1987/8718/8718.PDF
https://www.princeton.edu/~ota/disk2/1986/8630/8630.PDF
Még.
https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a224090.pdf
Az F-15 könyv óta tervezek erről írni, mert nagyon úgy tűnik, hogy a szárazföldi harcot és a légi támogatás összefüggései nem mindenki számára világosak, hogy mit mikor és hol. Időm sajnos erre sehol...
Cikkírók jelentkezése most is él. Anyag van, lehetőség van.
A fenti radaros UAV egy mini E-8 cucc. Nem hadszíntér szinten, de mondjuk egy dandár/hadosztály műveleti területén játssza el az "isten szemét" ameddig le nem lövik.
Ez ebben a formában nem igaz. Lásd fent.