Ókori csaták és hadtörténelem (Kr. e. 3200 – Kr. u. 476)

Hosszú beszélgetés a Római Birodalomról (amire állítólag minden igazi férfi naponta gondol:)), de angolul tudóknak érdekes lehet.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Imádom
Reactions: Pocok75
Hosszú beszélgetés a Római Birodalomról (amire állítólag minden igazi férfi naponta gondol:)), de angolul tudóknak érdekes lehet.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
30:48 - Punic wars
40:59 - Scipio vs Hannibal
44:05 - Heavy infantry vs Cavalry
47:42 - Armor
3:16:25 - Decisive battles
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and enzo
Menetel a légió
A római légiók mozgatása vonulása egyik táborból a másikba nem igazán olyan volt, mint a filmekben látszik-
A 4. században élt Vegetius , teljes nevén Flavius Vegetius Renatus azon kevés római hadászati írók egyike, akiknek művei fennmaradtak.
Vegetius szerint a szabályos meneteléshez a légiósoknak percenként 109 lépést kellett megtenniük, míg a gyors meneteléshez körülbelül 120 lépésre volt szükség.
Vegetius szerint a római kiképzés során a katonáknak nyáron 5 óra alatt 20 római mérföldet (kb. 30 km) kellett megtenniük. Ez tekinthető annak a valószínűsíthető átlagos távolságnak is, amelyet a légiósok a régi táborból az új táborba való átvonuláskor megtettek.
Nem szabad elfelejteni, hogy a menetelő római hadsereg olyan volt, mint egy mozgó város, tízezernél több emberrel és állattal, szekereken szállított poggyásszal és zsákmánnyal.
A római sereg minden körülmények között rendezett formában, úgynevezett agmen-ben, vonult. Minden egységnek, a gyalogos alakulatoknak, a lovasságnak. a szövetséges csapatoknak, a málhának stb. egészen az egyes katonáig lebontva pontosan meghatározott helye volt.
Azt, hogy hogyan kell összeállítani egy agmen-t, pontosan szabályozták, amelyek generációkon keresztül érvényben voltak. Ezekkel a szabályokkal nem csak a parancsnokoknak, hanem az egyszerű katonáknak is tisztában kellett lenni.
Előőrsként elöl haladt a mozgékony lovasság, amely a felderítést is végezte, hátul utóvéd zárta. Az utóvéd hátraarc esetén elővédként is képes volt funkcionálni. A sereg legsebezhetőbb része az állatokra rakott málha mindig középen, az elitegységek védelme alatt volt elhelyezve.
Az agmen-nek lehetőség szerint nyílt, belátható terepen kellett haladnia. Szűk szorosban való áthaladás esetén a szoros menti emelkedőket előzetesen meg kellett szállni.
A hadjáratok során több légió is részt vett, és az ilyen nagyszámú katona igen hosszú kígyót alkothatott, amely elérhette a 20 km-es hosszúságot is. Képzeld el, amikor az előőrs elkezdte az új tábor felállítását, az utóvédek akkor hagyták el a régit.
 
Hosszú beszélgetés a Római Birodalomról (amire állítólag minden igazi férfi naponta gondol:)), de angolul tudóknak érdekes lehet.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Most értem a végére, köszi a megosztást. A faszi (Aldrete) nagyon jól tolja, érdekesen magyaráz és lelkesen.
De ezzel a Fridmannel mivan.
Fogyatékos vagy droggal él? Az interjúalany sem tudja igazából hova tenni az összefüggéstelen kommentárjait. Nagyon idegesítő.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
erdekes kis video a nemileg alulertekelt/elfeledett parittyarol es parittyasokrol
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Pocok75
Menetel a légió
A római légiók mozgatása vonulása egyik táborból a másikba nem igazán olyan volt, mint a filmekben látszik-
A 4. században élt Vegetius , teljes nevén Flavius Vegetius Renatus azon kevés római hadászati írók egyike, akiknek művei fennmaradtak.
Vegetius szerint a szabályos meneteléshez a légiósoknak percenként 109 lépést kellett megtenniük, míg a gyors meneteléshez körülbelül 120 lépésre volt szükség.
Vegetius szerint a római kiképzés során a katonáknak nyáron 5 óra alatt 20 római mérföldet (kb. 30 km) kellett megtenniük. Ez tekinthető annak a valószínűsíthető átlagos távolságnak is, amelyet a légiósok a régi táborból az új táborba való átvonuláskor megtettek.
Nem szabad elfelejteni, hogy a menetelő római hadsereg olyan volt, mint egy mozgó város, tízezernél több emberrel és állattal, szekereken szállított poggyásszal és zsákmánnyal.
A római sereg minden körülmények között rendezett formában, úgynevezett agmen-ben, vonult. Minden egységnek, a gyalogos alakulatoknak, a lovasságnak. a szövetséges csapatoknak, a málhának stb. egészen az egyes katonáig lebontva pontosan meghatározott helye volt.
Azt, hogy hogyan kell összeállítani egy agmen-t, pontosan szabályozták, amelyek generációkon keresztül érvényben voltak. Ezekkel a szabályokkal nem csak a parancsnokoknak, hanem az egyszerű katonáknak is tisztában kellett lenni.
Előőrsként elöl haladt a mozgékony lovasság, amely a felderítést is végezte, hátul utóvéd zárta. Az utóvéd hátraarc esetén elővédként is képes volt funkcionálni. A sereg legsebezhetőbb része az állatokra rakott málha mindig középen, az elitegységek védelme alatt volt elhelyezve.
Az agmen-nek lehetőség szerint nyílt, belátható terepen kellett haladnia. Szűk szorosban való áthaladás esetén a szoros menti emelkedőket előzetesen meg kellett szállni.
A hadjáratok során több légió is részt vett, és az ilyen nagyszámú katona igen hosszú kígyót alkothatott, amely elérhette a 20 km-es hosszúságot is. Képzeld el, amikor az előőrs elkezdte az új tábor felállítását, az utóvédek akkor hagyták el a régit.

Pont most néztem meg ezzel kapcsolatban egy videót a már jól ismert YouTube csatornáról:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Szépen végigvezeti, hogy hogyan mentek táborról táborra. És tényleg vicces, hogy olyan hosszú a menetoszlop, hogy az első egységek már rendezik az új tábort, mikor az utolsó elhagyja a régit. Komoly szervezettség kellett az egész hadsereg részéről. De épp ennek kialakítása is fejlesztette a római kultúrát. Meg az első római út a Via Appia is aszem azért épült, hogy könnyebben mozgathassák a hadsereget. Az út eléggé megnövelte a sebességet, mert ideális esetben is max 20 km körül tudtak mozogni naponta. Ha rossz a terep, akkor értelemszerűen jelentősen lassulhattak volna.

szerk: Az vicces volt a videóban, hogy megjegyezte, hogy akik hátrább mentek, azoknak a már állatok által is összepiszkított úton kellett menniük, ráadásul földút esetén már széttaposott úton, és mindezt szandálban.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and fip7
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Pont most néztem meg ezzel kapcsolatban egy videót a már jól ismert YouTube csatornáról:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Szépen végigvezeti, hogy hogyan mentek táborról táborra. És tényleg vicces, hogy olyan hosszú a menetoszlop, hogy az első egységek már rendezik az új tábort, mikor az utolsó elhagyja a régit. Komoly szervezettség kellett az egész hadsereg részéről. De épp ennek kialakítása is fejlesztette a római kultúrát. Meg az első római út a Via Appia is aszem azért épült, hogy könnyebben mozgathassák a hadsereget. Az út eléggé megnövelte a sebességet, mert ideális esetben is max 20 km körül tudtak mozogni naponta. Ha rossz a terep, akkor értelemszerűen jelentősen lassulhattak volna.

szerk: Az vicces volt a videóban, hogy megjegyezte, hogy akik hátrább mentek, azoknak a már állatok által is összepiszkított úton kellett menniük, ráadásul földút esetén már széttaposott úton, és mindezt szandálban.
Nem volt ez máskent az 1. világháborúban sem. 1 gyaloghadosztály nagyjából 15km hosszú volt az úton. Az első alegységek már megtették az aznapi menet felét, mikor az utolsók csak elindultak. A legnagyobb probléma ebben az, hogy nem tehetted meg azt, hogy minden alegység az elsőtől az utolsóig azonos időt menetel, hisz az éjszaka egyszerre jött el az oszlop elejének és végének is.
 
Nem volt ez máskent az 1. világháborúban sem. 1 gyaloghadosztály nagyjából 15km hosszú volt az úton. Az első alegységek már megtették az aznapi menet felét, mikor az utolsók csak elindultak. A legnagyobb probléma ebben az, hogy nem tehetted meg azt, hogy minden alegység az elsőtől az utolsóig azonos időt menetel, hisz az éjszaka egyszerre jött el az oszlop elejének és végének is.

Hm? Mindenki ugyanannyi időt menetel. Csak nem azonos időben. Az éjszaka meg mindenkit az új táborban ér.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Hm? Mindenki ugyanannyi időt menetel. Csak nem azonos időben. Az éjszaka meg mindenkit az új táborban ér.
Ez a boszniai okkupációból van, 'pár' száz évvel későbbről:
1878. augusztus 2.

Az eső megszűnt, századunk mivel az elmúlt éjen át beraitsaftban volt, hátvédnek rendeltetett ki. Rendesen azon századok, melyek éjen át szolgálatban vannak, a másnapi menetnél rendesen hátvéd szolgálatot tesznek, azért mert a kocsik és a vágómarhák igen lassan haladnak. Ennél fogva ezen eltörődött csapatoknak nem kell oly sebesen menetet tenni, mintha a truppéval marscholna, máskülönben pedig az a hátránya van, hogy a táborozási helyre mindég 3 vagy 4 órával későbben érkezik be, mint a főcsapat.
 

Ennek mi értelme? Miért nem lehet leírni mire gondoltál az előző hozzászólásban?

Ez a boszniai okkupációból van, 'pár' száz évvel későbbről:
1878. augusztus 2.

Az eső megszűnt, századunk mivel az elmúlt éjen át beraitsaftban volt, hátvédnek rendeltetett ki. Rendesen azon századok, melyek éjen át szolgálatban vannak, a másnapi menetnél rendesen hátvéd szolgálatot tesznek, azért mert a kocsik és a vágómarhák igen lassan haladnak. Ennél fogva ezen eltörődött csapatoknak nem kell oly sebesen menetet tenni, mintha a truppéval marscholna, máskülönben pedig az a hátránya van, hogy a táborozási helyre mindég 3 vagy 4 órával későbben érkezik be, mint a főcsapat.

Oké, bár a menetoszlop széthúzásának is vannak veszélyei. De dudi nem is erre gondolt, ő az éjszakával akar magyarázni valamit.
 
Ennek mi értelme? Miért nem lehet leírni mire gondoltál az előző hozzászólásban?



Oké, bár a menetoszlop széthúzásának is vannak veszélyei. De dudi nem is erre gondolt, ő az éjszakával akar magyarázni valamit.
A hadosztály kb 15km hosszú volt az úton, de nem az úton aludtak 15km hosszan, hanem egy táborban. A zászlóaljak egymás után indultak el és egymas után érkeztek meg, az eleje már rég úton volt, amikor a vége még el sem indult. Km-ben mentek ugyanannyit, nem időben, hisz a végének, kevesebb ideje volt azonos utat megtenni, mint az elejének.

Gondoljuk végig. Tegyük fel, hogy reggel 8-tól este 8-ig menetel a hadosztály. Aki először indul, annk 12 órája van, aki utóljára, annak lehet hogy csak 6.
 
B+, a piros lámpánál sem egyszerre indulnak a kocsik, hanem egymás után. :)

PS: Én arra emlékszem, hogy pl Cézár naponta 40km- t gyalogoltatta a légióit.
Régen olvastam már a "De bello gallico"-t. Pedig izgalmas olvasmány volt. :)
De jók Colleen McCullough, Robert Harris és Steven Saylor könyvei is, ( magyarul kapható) csak, hogy párat emlitsek. Mindegyiket faltam.